Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)

1909-05-02 / 18. szám

•Zalamegye, Zalavármegyei Hírlapi 1909 május 2. város területén megkezdett irtásit 1909. évi január 1-től többek között Zalavármegye területére is kiterjesztette és tekintettel arra, hogy a tőgygümőkór felismerés® nagyobb gyakorlati jártasságot és tapasztalatot igényel, az eljárással a törvényhatósági m. kir. állatorvost bízta meg. Az idézett rendelettel kötelességévé tétetett az összes állatorvosoknak, hogy az általuk észlelt tőgygümőkőros vagy tőgygümőkórra utaló megbetegedéseket azonnal bejelentsék. Kö*ga*da$<íg. Az 1909. óv első negyede rossz kilátások mellett kezdődött meg. A szokottnál erősebb tél még március első felében is tartott ugy, hogy a tavaszi vetési munkálatok osak március vége felé voltak megkezdhetők. Az erős hidegek, a csekély hótakaró, illetőleg ennek hiánya a vetések áttelelését kedvezőtlenné telték. Az őszi szárazság miatt későn vetett s ennek következtében rosszul fejlődött vagy ki nem kelt vetések nem nyervén kellő védelmet megfelelő hótakaróban, osak rosszul fejlődhettek. A tél folyamán, az első hótakaró alatt megindult fejlődést a március hó második felében beállott szárazság megnehezítette. A vetések állapota mindezek daoára sem minősíthető a legrosszabbnak, azonban rendkívüli kedvező tavaszi időjárásra van szükség, hogy az ős/.i gabonákban jó terméseredményre lehessen számítani. Az ősei gabonanemüek közül a rozs az egyedüli, melynek állapota a legkevesebb kifogásolni valót hagy maga után. Az év első negyedében a külső mezőgazdasági munkák jóformán szüneteltek. A a egyes gazdaságokban február és mároius hónapokban a fogatos eiő trágyahordással és erdei munkálatokkal volt részben elfoglalva. Márciusban a gazdák a tavaszi szántási éa vetési munkálatokhoz való előkészülettel voltak elfoglalva, azonban osak későn foghattak ezekhez s igy a vetési munkálatoknak osak kis része lett márciusban elvégezve, a tavaszi vetemények legtöbbje pedig osak későn kerülhetett a földbe, minek következtében a tavaszi veteményeknél, amelyek részben hosszabb tenyészidőt igényeinek, már ezen oknál fogva is alig lehet jó terméseredményre számítani. Február utolsó napjaiban a szőlőnounkák i« megkezdődtek egyes vidékeken, azonban a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt osak mároius hóban lettek általában véve megkezdhetők. A szőlők telelést általában kielégítő, fagykárokról csak elvétve, kisebb mértékben lehet szó. Az állatállomány takarmányozása az év első negyedében is nagy gondot okozott a gazdáknak. Az ősz folyamán a földnoiveléaügyi kormány, a gazdasági egyesület és a törvényhatóság támogatásával megindított takarmányinség-akció nagy segítségére volt ugyan főleg a kisgazdáknak, de az általánoa takarmányhiányt nem tudta megszüntetni. A mult évi szárazság következménye nem csupán takarmány-, haaemgaz del mes a találkozás. Jól számítottál, nem szeretem többé . . . Az asszony a szemébe nézett és csöndesen szólt: — Tévedsz Miklós! Szereted m« i», én látom, én érzem ezt, szereted azzal a szerelmeddel, amellyel szeretted egykor, de azt szereted, aki akkor volt, nem akit most láttál. Az ignz érzések nem halnak meg, osak a szivek öregednek. Az érzésed tárgya tünt el, az a kaoigó leány ; aki helyette van, az néked nem kell. Saomoru vagy, de én értelek. A tavasz elmúlt, nem jön meg többé soha. S ezen az estén, a hogy igy együtt vagyunk, te temetsz valsmit, ami nagyon drága volt neked, de ami hslyett most itt van neked az én szerető szivem, meg a fiad. Mi majd pótolni fogjuk Miklós . . . Az asszony elhallgatott. Csákány az ölébe hajtotta a fejét « a nő reá téve kezét, csöndesen eimogntía az égő homlokot. A kort bokrai között a fák alatt halkan suttogva bujdosodott a szeptemberi szellő; valahogy az ég alján éppe.i lehullott egy halovány osillag, de a hold engesztelő ezüstös fluyt szórt az egymásra boruló férj és feleségre. Nemeskéri Kiss József. alomszalma-hiányban is megnyilvánult. A takarmányhiányon póttakarmányok nagyobbmérvü felhasználásával még ugy, ahogy segítettek a gazdák, de a sznlmahiány alig volt és lesz sz uj termésig pótolható. A gabonaárak az év első negyedében állandó emelkedő irányzatot mutattak. Az állatárakban lényegesebb változás nem állott be. Általánosságban javult a helyzet, azonban az árak még mindig nem jutottak az egy év előtti magaslatra; a hízott marha ára padig különöseu a drága takarmányárakhoz viszonyítva, határozottan alaosonynak mondható. A takarmányárak az év első hónapjaiban eléggé magasak voltak. Jellemző azonban, hogy szálas takarmányok csak kisebb mértékben kerestettek s a hiányt inkább pót takarmányok nagyobb mérvű felhasználásával enyhítették. Kivándorlás. Az 1907. évi nagymérvű kivándorlással szemben az Amerikába szóló útlevélért folyamodók száma az 1908. évben nagyon leszállott; csak 1/„-ad részét teszi ki sa előző évieknek. A kérvények főként az év végén adattak be. A folyó év első negyedében azonban már több kérvény (264) érkezett be, mint az egész 1908. évben (188). Közutak. A törvényhatósági közutak állapota az elrault időszakban a fagy megszűntéig általában véve kielégítő volt, március közepe táján azonban, amikor a fagy engedni kezdett, egyes utvonalak oly szakaszain, amelyeken Ü talaj vizenyős és a vizet át nem boosájtó réteg van, a felső kaivosréteg a járművek alatt áttört. Ha e tekintetben a helyzet egyes útszakaszokon a mult évinél kedvezőtlenebb volt, az annak tulajdonítható, hogy a fedanyag a mult évbon a korán beállott fagy és hó mhtt nem volt mindenütt elteríthető s az utak a négy hóig tartott hidug tél folyamán szokatlan mélyen átfagytak, ami azt eredményezte, hogy viz fakadt fel oly helyeken is,_ amelyeken ily eset évek óta nem fordult elő. Mindezek következtében a forgalom az említett időben, amikor a fagy fólengedt és a talajvíz felfakadt, egyes útszakaszokon kisebbnagyobb mértékben akadályokba ütközött; azonbsn amennyire ily elemi eseményeknél lehetséges, a talaj víztelenítése és az utak járhatóvá tétele iránt azonnal megtétettek a szükséges intézkedések, amelyek azonban nem voltak mindenütt rögtŐD teljes mértékben végrehajthatók, mert nem volt megtelelő számú munkás azonnal kapható. Egy útszakaszon pedig az az esti adta elő magát, hogy az azon elhelyezett alagcső nem vezethette le az uton átvonuló patakba ennek magas vízállása miatt a vizet s ezért a helyreállítási munkálatok, amelyek azon tény folytán, hogy folyton fagyos rétegek kerültek elő, különben i* hátráltatva voltak, nagy mérvbsu meg voltak nehezítve. Hogy n*m történt-e valamely útszákon az ut helyreállítása körül mulasztás, annak megállapítása iránt az eljárás rLegindíttatott s a kifejlendőkhö* képest az ügy fontosságához mért szigor lesz alkalmazva. Az elmúlt időszakban hófúvások,,is fordultak elő egyes utvonalakon, mivel azonban a hó azonnal eltávolíttatott az útpályáról, forgalmi akadályok nem merültek föl; minthogy azonban egyes helyeken annyira letisztították a havat a tvhatósági utakról, hogy a mellékutakról szánon érkezett utasok előrehaladása megnehezítve iőn, intézkedés történt az iránt, hogy a hó a szabályrendeletileg megszabott magasságban meghagyassák az utvonalakon Az építkezések az időszakra való tekintettel a faműtárgyak kivételével, szüneteltek. A m. kir. kereskedelemügyi minister a folyó s a jövő évre költségvetésileg kért 143 ezer K államsegély hilyet.fc fódözet hiányában esak 40 ezer koronát adhatván, a költségvetésűig előirányzott fodanyagot azon indokolással, hogy ai utak az előző két évi költségvetésben megállapított kavicmennyiséggel kielégítő kavicsolásban részesülhettek, akkor a következő két évben kevesebb kavics alkalmazásával is megfelelő karban lesznek fentarihatók, — a kilométerenkénti átlag leszállításával apasztotta és a műtárgyak fentartáaára s uj u!.;ik és hidak építésére előirányzott összegeket fedezet hiáuyában leszállította, minek következtében kiadásainkat egyes építkezések elhagyásával vagy a fedanyag leszállításával apasztani kell. A minister ur egyúttal a r.agy úthálózatra, valamint arra való tekintettel, hogy az aránytalanul nagy számú fahidaak állandó jellegűvé való fokozatos átépítése okszerű hidfentartási, gazdasági és közlekedés biztonsági szempontból malhatlanul szükséges, felhívta a vármegye közönségét, hogy az úthálózatot, — annak leszállítása szempontjából — vizsgálat tárgyává tegye, az újból megállapítandó úthálózat kiépítésére ós a fahidak végleges jellegű átépítése iránt, költségvetést és miiukatervezeiot állítson össze, a födözetet illetőleg p-dig egy hoasa^bb lejárata kölcsön felvételét megfontolás tárgyává tegya. Kö*rendés»tt. A vármegye területén az 1909. január 1-től máraius 31-ikéig előfordult tüzesetek száma 13 volt, amelyüknél az csMíta elhamvasztott érték a beterjesztett kimutatások szerint 19.487 korona, melybői biztosítás folytán megtérül 14 286 K érték s igy a szenvedett kár 4201 koronára rug A tüzet a teljesített vizsgálatok szerint 2 esetben gyermekek játéka, 3 esetben gyújtogatás oKozta; a tüz keletkezésének oka 8 esetbea kiderítetlen maradt. A személy- és vagyoubiztonság súlyosabb beszámítás alá eső bünosekfkményekkel nem lett megzavarva ; a kisebb bűnesetek tettesei pedig legnagyobb részben a csendőrség által kinyomozva és az illetékes hatóságnak feljelentve lettek. A m. kir. csendőrség által az elmúlt időszakban ember élete elleni bűntettért 12, súlyos testi sértésért 5, hatóság elleni erőszak bűntettéért 1, lopásért 23, szemérem elleni bűntettért 1, osaiásért 2 és jogtalan elsajátításért 4 egyén lett letartóztatva; különböző természetű kihágásokért pedig 50 tettes lett az illetékes hatóságok elé vezetve. Törvényjavaslat a vizierők hasznosításáról. Amióta a villamos áramot 100 kilométert jóval meghaladó távolságra vagyunk képesek nagyobb veszteségek nélkül elvezetni: azóta a vizierőknek értéke óriásikig emelkedett. Különösen nagy fontossága van a vizierőknek hazánkban, ahol az ipar fejlődésének még első korszakát éljük. A vizierőknek ezen nagy f mtosaágát a magyar kormány már másfél évtizeddel ezelőtt felismerte, midőn azoknak felvételét a földmivelésügyi minieterium a vizrajii osetálylyal megkezdette é« immár az ide vonatkozó adatok évek óta állanak a nagy közönségnek is rendelkezésére. Az általános ipari vízrajzi felvétel kerekszámban 1,700.000 lóerőt fedezett fel erősebb vízfolyásaink kihasználására alkalmasunk ítélt aaakaszain. Midőn ilyképpen sz oraeágnak eme óriási kiueae meg volt állapítva : * következő lépésnek oda kellett irányulnia, hogy annak felhasználása elé a lehető legkevesebb jogi és adminiatrativ akadály gördittesaék. Darányi Ignác földmivelésiigyi minister az ide vágó törvényjavaslatot elkészítette h az összes illetékes tényezőkkel letárgyalta. Ha a politikai zavarok közbe nem jönnek, e jav&slit ma már a törvényhozás előtt feküdnék. Habár ezen a vízjogi törvény kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslat eiső sorban a vizierők hasznosítását eélozz.i, több oly iutézkedást ia foglal magában, melyek közgazdasági és köecgászségi szempontokból is feletta fontosak. Nevezetesen az ártézi kutak fúrására nézve, nehogy * meglevők vízhozama vessélyeztsasék, megfelelő óvintézkedéseket statuál. A városi éo községi vízvezetékek vizfőire, vagyis vízgyűjtő helyeire védő területet állapít meg. Mivel hazsi viszonyaink között a viziorők ériákesíthetéaének egyik főfeltételét képezi, hogy szélsőségre hajló klim itikus viszonyaink közepetto a nedves évszak túlságos cs-ip.ídék mönuyisége felfogható és visszatartható legyen a szír az évszakok szítnára: azért messze menő kedvezmények vannak a törvényjavaslatban biztosítva a víztárolók, a nagy modern vízgyűjtő mednno'k, úgynevezett völgyzárak részére. A viztiírolás, vagyis inkább a mestorséges tógazd iság hazánkb tn már köael ezer éve* múlttal dicsekedhetik és több helyütt a htlg:zdaság éa őrlő-ipar, sőt a bányászat és erdészet ilyen mesterséges viztároiásokra támaszkodik. Azonban a moderu vizgazdaságba beillő ily építményeknek eddigelé még híjával VA-