Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)
1909-04-18 / 16. szám
1909 április 18. » Zalamegye, Zalavármegyei Hittap* ő ingatlanokban 292700 K, ingóságokban, takarékbetétben, értékpapírokban és egyebekben 22754 K 05 f. Templomalap 33695 K 89 f. Ezzel szemben kitesz a teher 185895 K 15 f. A tiszta vagyon, háztartási alap : 12955 K 90 f, templomalap: 33695 K 89 f, összesen tehát 163253 K 79 f. A hitközség háztartása mórlegének egyensúlyát osak az elő nem irányzott bevételek segítségével tudta fenntartani — ez az összeg 4252 K 31 f tett ki — a tetemesen emelkedett hitközségi szükségleteket pedig osak ugy lehetett födözni, hogy a hitközségi adókat fölemelték, ami a tagok közt pillanatnyi ellenszenvet keltett ugyan, azonban osakhamar felülkerekedett a, józan belátás s a tagoknak a hitkö'ségi ólét iránt mindenkor táplált szeretete ós áldozatkészsége és a fölvert hullámok nemsokára elsimultak. Templomülés hátralékokból 1499 K folyt be. A gabella jövödelem kedvező eredményt mutat, e eimen 3340 K folyt be; vagyis 340 K több sz előirányzottnál. Ez csak marhák ós borjuk vágatási díját képezte; a szárnyasok vágatási díját külön az adóval veti ki a hilközség. A hitoktatási díj bevételei is túlhaladták az előirányzatot. 112 K 50 f helyett 650 K folyt be. Hozzá véve a vánosaak e oimen adott subventiójít, az .összes bevétel 1187 K 50 f tett ki. A templomi istentiszteletek az eddigi szokásoknak ós formáknak megfelelően tartattak mej;. Itt sajnálatának ad kifejezést a jelentés, hogy a hitközségi tagok nem látogatják az istenházát olyan szorgalmasan, mint azt elvárni lehet. Felépítettünk — igy szól a jelentés — egy minden tekintetben monumentális szép templomot, istentiszteletünk fényét orgonakisérettel emeltük, de a templom padjai üresek. Ezen tarthatatlan állapotot a főrabbi több izben tette hitszónoklatai közben szóvá, azonban fájdalom, nem sok eredménnyel. Talán végre mégis megszállja hitközségünk tagjait a vallásos érzés és péntek esténkint s szombatonkint ellátogatnak az istenházába, hogy erőt merítsenek a hitben küzdelmeikhez. A hitoktatás terén elért eredmény kielégítő. A főgimnáziumban 62 tanuló heti 8 órában, a lelsőkeresk. iskolában 43 tanuló heti 3 órában, az elemi iskolákban 142 gyermek heti 16 órában, a polg. leányiskolában 74 gyermek heti 4 órában nyert oktatást. A gimnáziumban a főrabbi, a keresk. iskolában a hitk. titkár, a polg. leányiskolában Fodor Gusztáv oktat. A titkári állásban az a változás történt, hogy a megüresedett állásra Krausz Bernát oki. hittanár, a pesti izr. anyahitközség közp. tisztviselője választatott meg, aki felelősségteljes hivatását közmegelégedésre tölti be. A titkári hivatalban 209 ü^ydarab nyert elintézést. Tartatott 14 előljárósági, 30 szakosztályi, 1 rendes s 1 rendkívüli ídisz) közgyűlés. A hitközségnek 277 helybeli és 95 vidéki tagja van. Született 21, házasságot kötött 11 és elhalt 16 helybeli és 3 vidéki. A jelentés helyeslő tudomásul vétetett. Elfogadta a közgyűlés a bemutatott és előzőleg miden egyes tagnak külön megküldött zárszámadást és ugy a számvizsgáló bizottságnak, val-.imint a pénztárnoki tisztet betöltő Mondschein Samunak és Pfeiffer Henrik ellenőrnek lelkiismeretes ténykedésükért elismerését fejezte ki a közgyűlés. Az adókivető bizottság tagjaivá megválasztalak: Dr Berger Bóla, Breisach Sámuel, Dr. Gráner Adolf, Gráner Géza, Dr. Jámbor Márton, Pfeiffer Henrik, Dr Keiser Emil, Rosenberg Zsigmond, Dr Rosenthal Jenő, Sohütz Sándor, Gyarmati Vilmos, Haas Miksa, Rechnitzar Miksa, Horvát Jenő, Mautner Jenő, Rosenberger L. Lajos, R^isinger Rezső, Löbl Dávid, Sehvarcz Mór. — A számvizsgáló bizottság tagjaivá: Balassa Benő, Ábrányi Gyula, Prager Sanri, Sommer Sándor ós Elek Márton. A közgyűlés tárgysorozata ezzel kimeríttetvén, miután előterjesztés senki részéről sem tétetett, elnök megköszönte a megjelenteknek a gvülés alatt tanúsított türelmét, a közgyűlést berekesztette. Egerszegi krónika. Rovatvezető: Publ. A daktiioszkopia. Az elmúlt század volt a modern korban a legtermékenyebb század a találmányok tekintetében. Villanykorszaknak nevezték el ós méltán, mert. a világot abban sok osudás találmánnyal lepték meg, melyek az emberiség fejlődését századokkal előbbre vittét. Csak egyet nem találtak ki: hogyan kell rájönni a hűtlenségre ? Ést most ezt a nagy titkot is megfejtette egy asszony. Ez a fiatal úriasszony pár hétre elutazott s mikor hazajött, a következő jelenet játszódott le közte és a férje közt: Feleség : férje hajába csimpaszkodva): Megcsaltál, mig távol voltam, te nyomorult 1 Férj: (megrökönyödve): Én? Dd édesem türtőztesd magad. Feleség: (sikoltva): Nem türtőztetem. Ó te gonosz, te rossz ember . . . Megcsaltál ! Férj: Nem igaz. Feleség: ITell bizonyiték, hogy még én távol voltam, járt itt valaki nálad? Férj: Ugyan ki? Féleség: Egy női személy. Férj: Egy női személy? Szeretném tudni, honnét veszed ezt a rágalmat. Feleség: Ó, te Mefisztó! Nézd, itt a bizonyiték, ni! (Ezzel odamegy a legkedvesebb bútordarabhoz s az előtte lévő vékony szőnyeget felborítja.) Látod, te gazember? ... Itt a női lábnyom a ptdlón . . . karcsú, keskeny talp s a magas sarok gumivódőjének a helye . . . Hát mered még tagadni ? Férj: (bambán nézi a nyomokat): Hogyan jöttek ezek ide? Feleség: Hogyan ? Nagyon egyszerű dolog. Mielőtt elutaztam volna, a szőnyeg alját bekentem jó tartós festékkel. S a mint az a . . . az a gyalázatos rálépett, a festék visszaadta a padlón hűségesen a nyomot. Ugy-e megfogtalak? Férj : (megsemmisülve): Ö, te jó öreg Akiba, fordulj meg a sírodban ! Feleség: Igen, győzött a daktiioszkopia. De nem a kéz ujjaival, hanem a oipő talpával. Nem csak a gazembereket, tolvajokat lehet megfogni az ujjlenyomattal, hanem meg lehet csípni a hűtlen férjeket is a gyöngéd női lábnyomok révén. Szégyeld magad, pfuj, te közönséges C9aló ! A leleplezett férj megsemmisülve roskadt össze . . . Bátortalan szerelem. Azt hiszem, kedves közönségemnek is örömet szerzek vele, ha jelenthetem, hogy egyik legszebb vágyam megy teljesedésbe. Összegyűjteni e megyének azon bájos és aranyos asszonyait ós leányait egy táborba, kik eddig osak szűk de irigyelt körben osillogtatták finom és nőies szellemességüknek vonzó és boldogító üde poézisét. A tábor lesz e lap hasábja ós itt lesz az alkalom, hogy mindnyájan gyönyörködjünk — az igaz, hogy irói névvel még nem biró, de nagyon sokszor a dillettantizmus niveauján messze felül álló női munkatársaink szellemes dolgaiban. A húsvéti számban már közöltük egyik bájos munkatársunknak, Pallerné Török Irén úrnőnek az életből vett novelláját. Most egy verset mutatok be, sajnos név nélkül, mert aranyos kedélyű és főleg roppant kedves szerzője, nevének közlését — lehot hogy éppen a vers tartalma mia+t (ugy-e nem haragszik meg indeskréciomért ?) nem engedte meg. Ennek dacára annyit mégis elárulhatok, hogy szerzőnőnk neve a „Magyarország" tárcarovatában már gyakran előfordult. Még egyet! A verset cim nélkül kaptam, de ismerős lévén a körülményekkel, én adtam neki a fenti cimet. Csak nem tud megnyugodni a szivem, Mint játszi gyermek olyan nyugtalan. Ábrándos lelkem tehozzád viszen; Egy percnyi üdve csak te nálad van . . . Oh dőre lélek! — Balga érzemény ! — Te soha, soha nem lehetsz enyém! S én feléd vágyom mégis szüntelen, Egy édes, titkos sejtés vonz hozzád! Szivem verését neked szentelem És te megérted lelkem szózatát. Angyalom lettél éltem ösvényén. — Te soha, soha nem lehetsz enyém! Miért találkozánk akkor tehát Az uton, mely közös célhoz vezet ? A lelkünk együtt sok helyet bejár, De mi soha sem foghatunk kezet! Pedig oly biztatón tekintesz felém . . . — Te soha, soha nem lehetsz enyém! Kitártam már előtted a szivem, Te láttad ezt a zord sivatagot; Szemem lelkednek tükrében pihen, S tekintetedben mélyen olvasok . . . Finom vagy hozzám, sohasem kemény . . . Te soha, soha nem lehetsz enyém! Majd elrejtem én e fájdalmamat, Hogy meg nem értik azt az emberek. De vájjon melyik boldogtalanabb ? Ki titkon sir, vagy ki titkon szeret? Titkon szeret, s ugy sir szivem szegény . . . Mert soha, soha nem lehetsz enyém! Elrejtem én e néma bánatom, Keblemben hordom drága kincs gyanánt-, Megvigasztal tövises utamon A sors ha üldöz és ha ember bánt. Egy menyországért nem felejtlek én . . . — Te soha, soha nem lehetsz enyém! Soproni kereskedelmi és iparkamara köréből. i. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur az Erzsébet királyné össztöndíjalap 1909. évi kamataiból négy, egyenkint 2500 K értékű ösztöndíjat szándékozik adományozni. Ez ösztöndíjak bármelyikének elnyerése iránt oly magyar honosságú fiatalabb kereskedők folyamodhatnak, akik keleti kereskedelmi akadémiai tanulmányaiknak legalább jó eredménnyel történt elvégzése után legalább három évig gyakorlati kereskedelmi téren működtek és emellett igazolják, hogy a tanulmányozandó terület nyelvviszonyaiban járatosak és katonai szolgálatukat már teljesítették, vagy az alól végérvényesen fölmentvék. A pályanyertes valamely szabadon választandó és a pályázati folyamodványban megemlítendő jelentékenyebb külföldi városban vagy kikötőben, mely nagy tengerentúli kivitellel bir, tartozik legalább egy évet tölteni, ugy hogy ott valamely nagyobb kiviteli cégnél állandó alkalés öröm minden családban, mert nem lesz háború és olcsó pénzen jól lehet vásárolni a versenyáruházban. 25S4 pár CÍpŐ kerül még soha nem létezett olcsó árakon eladásra^ Azért ajánlom bárkinek, mielőtt czipőszükségletét fedezné, bizomáuyi üzletem megtekintését. | | fE r C ^ ^^ Egy pár jó férfi cipő már 4 kor. 50 fillértől, remek gyermekcipő már 85 kr.-tól kezdve kapható. a versenyáruház bizományosa Zalaegerszegen. Nűi kalap-ujdonságok megérkeztek. —
