Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)

1909-01-10 / 2. szám

*2al8megy«, Zalaváraegjei Hírlap* 1309 január 10. Tekintetes Mezőgazdasági Bizott»ág! A Zalavármegyei Központi Mezőgazdasági Bizottság szervezése és ügyrendje tárgyában 1903 évben alkotott 9268/ni. 903—380 számú megyei szabályrendelet értelmében, ez év utolsó negyedében kötelességszerűig be kellene számolni a mezőgazdasági bizottság az évi kiadásairól, a zárószámadások benyújtása által. Az 1908 évben a bizottság többszöri megkeresésre sem kaphatta kézhez az 1908 évre megállapított és törvényhatóságiig, valamint a foldmivelésügyi kormány által jóváhagyott költségvetés szerinti összegeket, miért is azon helyzetben van, hogy zárszámadást nem készíthet s azt az illetékes törvényhatósági közgyűlés elé nem terjesztheti. A költségvetés 1 és 2 számú kiadási tételeinek fedezésére a Zalavármegyei Gazdásági Egyesölet 850 korona előleget bocsátott a bizottság rendelkezésére. Ezen két tétel képezte a bizottság ez évi tulajdonképeni kiadását. A bizottBág a költségvetés megállapításával s annak és rendelkezéseinek közhírré tételével bizonyos kötelezettségeket vállalt, melyéket miután Dem teljesített, róluk számadást sem adhat, azonban azok fedezéséről gondoskodni köteles. A zárszámadás dolgának tisztázása végett mindenekelőtt arra kérem a tek. Bizottságot, hogy az 1908 évi kiadási tételek mikénti fedezéséről gondoskodni s határozatot hozni kegyeskedjék, hogy a kényszerítő körülmények behatása alatt a zárszámadásokat osak a költségvetés izerinti kiadási tételek kézhezvétele, illetve azok tényleges kiadása után fogja megszerkeszteni s a törvényhatósági bizottiági közgyűlés elé terjeszteni. Az 1909 évi költségelőirányzatot a műnödési programm megállapítása, illetve elfogadása után lesaek bátor benyújtani. A jövő évi működési programmra való tekintettel mindenekelőtt az anyagi rész tisztázását vélem szükségesnek, miután anyagi eszközök nélkül sem szellemi sem physikai munkaerő nem állhat a bizottság rendelkezésére, vagyis azon helyzetbe jut, hogy a működés elemi feltételeit is nélkülözni kénytelen. A szabályrendelet 13-ik §-áuak 1 — 6 pontjaiban körül vannak irva azon források, melyek a mezőgazdasági bizottság, illetve az alap jövedelmét képezhetik. Az ebadóalapból a törvényhatóság jóindulata és előrelátó gondoskodása következtében időszakonként különböző összegek bocsáttattak a bizottság rendelkezésére illetve utaltattak át a bizottsági alapba. Ezen összegek képezik tulajdonképeni alapját a mezőgazdasági bizottság vagyonának. A jövőre való tekintettel, számítva arra, hogy a törvényhatóság területéről a bizottság más jöved űemre nem számíthat, szükségesnek tartanám a vármegye alispánját megkeresni, hogy ebadó egy részének a bizottsági alapba való átutalása iránt gondoskodni kegyeskedjék. Minthogy a bizottsági alapnak m ís jövedelemforrása ezidőszerint nincs, vagyok bátor előterjeszteni, forduljon a bizottság a földművelésügyi kormányhoz s kérje, hogy egyrészt az alap növeléséhez, másrészt a folyó kiadások fedezéséhez járuljon hozzá bizonyos összeggel. A kiadásokra nézve szintén nem közömbös, hogy mily mértékben terhelik a bizottságot. A mezőgazdasági bizottság, melynek ügyei oly soros vonatkozásban vannak a megyei gazdasági egyesület ügyeivel, hogy azoktól jóformán el sem különíthetők, az administrativ kiadásokhoz oly mérvben járul hozzá, az előadónak adott tiszteletdíj által, mely egyáltalán nem fedezi a teljesített munkára fordított kiadás összegét. A mindinkább fokozódó gazdasági érdeklődés 8 ae ennek kapcsán felmerülő nagyobb munkahalmaz hovatovább abba a helyzetbe juttatják az egyesületet, hogy egy munkaerővel a felmerülő teendőket elvégeztetni nem lesz képes. Az egyesület anyagi helyzete a mai nap nem engedi meg azt, hogy administrativ költségekre nagyobb kiadásokat tegyen, viszont az ujabb Bfunkaerő beállításának szükségessége már a legközelebbi időben be fog következni. Ezen állítás igazolására fe hozom az egyesület évről évre emelkedő ügyforgalmát, mely a 6 év előtti 600 darab, a 4 év előtti 800 ügydarabbal szemben a mai napon 1200 ügydarabot tesa ki. Természetes, hogy az iigydarabok szaporodtával, a dolog természetéi.Ő1 következőleg, mind több és több lesz azon munka is, melyet nem az irodában, hanem agitationális, véleményező, szervező, a szakoktatás fejlesztése körüli munkálatoknál a felekkel való közvetlen érintkezéssel kell eltölteni. A bizottsági alap, sem a gazdasági egyesület vagyona, mint fentebb is említettem, nem elégséges arra, hogy a felmerülő munkálatok elvégzésére két szakerő fizetését fedezze. A kérdés megoldását azonban ezen alapok megtámadása nélkül lehet oly módon eszközölni, miként az Pest, Tolna, Somogy s több megyékben végrehajtva van. Nevezett helyeken a megyei mezőgazdasági bizottság teendőivel szintén a gazdasági egyesületi titkár van megbízva, illetve a mezőgazdasági bizottság előadója látja el egyúttal a gazdasági egyesület teendőit is. A mezőgazdasági bizottság előadói állása egy szervezett megyei állás, melynek dotátióját, ugy mint a többi megyei tisztviselői állásokét, a belügyminister fedezi. A mennyiben a bizottság előadói tervezetemet elfogadná s az előadói állás szervezése iránt a szükséges lépéseket megtenné, annak keresztülvitele esetén abba a helyzetbe jutna, hogy az alapokból ma tényleg kiadott összegből két szakerőt volna képes fizetni. Amennyiben a t. Bizottság előadói javaslatomat helyesnek találná, kérem: kegyeskedjék felette már most határozni, amenyiben pedig a részletek kidolgozását tartaná szükségesnek, kegyeskedjék erre egy bizottságot kiküldeni. A működési programm részleteit a következőkben előterjesztve, kérném előadói javaslatom tekintetbevételével azt megállapítani. A földművelés és termelés javítása oéljábói javasolnám, hogy a bizottság a jövő évben is földművelő, vető, gabonatisztitó gépeket osszon ki a kisgazdák között, melyek nélkül helyes alapon a gazdáikodáwi rendszer nem javítható. A gyümölcsteim sztés fejlesztése és meghonosítása érdekében javasolom, hogy a bizottság a jövő évben a novai és lendvai járásokban osszon ki gyümölcsfákat, egyúttal kötelezze a kiosztásban ré8ze8Űlteket, hogy a gyümölcsfákkal egyidejűleg kiosztandó védszerekkel a gyümölcsfák élősdiei ellen véd-kezni tartozóak. A vetőmagvak eddigi bevásárlási módszerét a jövőre nézve is javaslatba hozom 8 egyúttal kérem a bizottságot, hogy a vetőmagvak forgalomba hozatala körül legnagyobb tevékenységet kifejtő községi tisztviselők részére ismételten jutalomdíjakat kitűzni szíveskedjék. Az állattenyésztés érdekeinek előmoxdítása oéljábói a múltban jól bevált állatdíjazást vélném fenntartandónak. A díjazások a földművelésügyi kormány anyagi támogatásával oly módon volnának rendezendők, mint az 1908 évben, vagyis a mezőgazdasági bizottság által csak az absolut becsű állatok jutalmaztatnának. A muraközi lódíjazás az 1908 évben anyagi támogatás hiányában elmaradt. Az 1909 évre kérelmezzen a mezőgazdasági bizottság a földművelésügyi kormánytól e célra pénzt s kérje fel Zalavármegye lótenyészbizottmányának elnökét, hogy a rendelkezésére bocsátandó pénzzel a jövő évre Perlakon, de a perlaki és osáktornyai járásokra kiterjedőleg rendezzen muraközi lódíj ázást. A tenyészállatbeazerzésre vonatkozólag javaslom, hogy a m. kir. állattenyésztési felügyelő előterjesztésére, ki is az ily irányú szükségletet legjobban ismeri, illetve a szükséglet legelőbb tudomására jut, járjon közbe a bizottság a szükséges összegeknek az országos állattenyésztési alapból való igénybevétele tárgyában. A mezőgazdasági bizottság az általa adandó szakvéleményekre és a mezőgazdaságot érdjklő szabályrendeletekre vonatkozólag akként fog eljárui a jövőben is, miként az eddig gyakor latban volt, vagyis az egyes kérdések aktuálissá válása idejében fogja azokra vonatkozó véleményét megadni, illetve javaslatait előterjeszteni. A mult évben tervbe vett háziip.iri szövetkezetet eddig még nem sikerült létesíteni. Egy magánvállalkozó által létesített telep s más hasonló, de már nem magánvállalkozónak átadandó háziipari teleppel a háziipari szőve! kezet eszméje az 1909 évben valószínűleg a megvalósulás stadiumába tog jutni. Az előadói javaslatra vonatkozólag Koller István elnök megjegyzi, hogy az tulajdonképen 3 részből áli. Az első rész a zárszámadások beterjesztésével foglalkozik, melyek az ez évi ügymenetből kifolyólag osak később lesznek beterjeszthetők. A második rész az előadó »ma indítványából áll, hogy az előadói áliás rendszeresítésével munkaerőbon nyerjen ugy a mezőgazdasági bizottság, mint a gazdasági egyesület. Árvay Lijos, Malatinszky Fereno, Bosnyák Géza hozzászólása után Bosnyák Géza indítványára elhatározza a bizottsági gyűlés, hogy rendszeres mezőgazdasági bizottsági előadói állás szervezését nem tartja oélszerünek, miután ily módon az nem az egyesülettől húzva a fizetést, nem is lehetne őt kizárólag az egyesület emberének tekinteni, azonban felír a belügyministerhez, hogy a megyei mezőgazdasági bizottsági előadói állás javadalmazására adjon 1500 koronát, miután a mezőgazdasági bizottság dolgai oly természetűek, hogy a megyei dolgok a gazdasági egyesület dolgaitól el nem különíthetők, a gazdasági egyesület pedig nem fizetheti kizárólag azon munkát is, melyet a mezőgazdasági bizottság ügyeinek kezelése igényel. A javaslat harmadik, a működési programmot magában foglaló részére vonatkozólag bizottság az előadói javaslatot egész terjedelmében elfogadja s a működési programra alapján az 1909 évi költségvetést megszerkeszti. Több tárgy nem lévén elnök az ülést bezárja. Kmf. Sárközy Viktor Kolier István ui. b. előadó. m. b. alelnök. Miniszteri rendeletek a takarmányszállítás tárgyában. I. A földművelési miniszter rendelete. A takarmányhiány enyhítése oéljábói engedélyezett vasúti tarifalis mérsékléssekkel kapcsolatosan a m. kir. kereskedelemügyi minister ur folyó évi november 4-én 90360 szám alatt kelt intézkedésével ujabban is jelentékeny vasúti szállítási kedvezményt tett lehetségessé a takarmányhiány által leginkább sújtott vármegyék gazdaközönsége számára. Megengedte ugyanis, hogy a Boszna Bródon és Fiúmén át Baranya, Báos-Bodrog, Békés, Csongrád, Fejér, Győr, Jász-Nagykun Szolnok, Komárom, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Somogy, Temes Tolna, Veszprém és Zila vármegyék területén fekvő vasúti állomásokra takarmányozási célokra leeodő felhasználás, s illetve ezen célból gazdák részére leendő eladás végett szállítandó 8 ehhez képest gazdák, gazdasági egyesületek, községi előljáx-óságok, takarmány kereskedők avagy szövetkezetek címe alatt bérmentetlenül feladandó, az illető rendeltetési állomáson tényleg leadásra kerülő és onnan tengelyen elfuvaroztatandó szárított cukorrépa szelet küldemények után a fuvardíjnak kocíi és fuvarlevelenkint legalább 10.000 kilogrammért való fizetése mellett Boszna Bródtól illetve Fiúmétól, a m. kir. államvasutak összes vonalain, továbbá a péos-barcsi vasúton, valamint az államvasuti kezelés alatt álló mindazon tekintetbe jövő helyi érdekű vasutakon, melyekre nézve az államvasutaknak az üzletkezelési szerződés értelmében szabad díjszabási jog van biztosítva, a helyi áru díjszabás szerinti I. kivételes díjszabás díjtételei alkalmaztassanak. A Budapestre és Kőbányára rendelt küldemények a kedvezményből kizáratnak. A fentiek szerint engedélyezett kedvezmény szabályszerű kihirdetés mellett folyó évi november hó 1-től visszavonásig, de legkésőbb 1909 évi április hó végéig terjedő érvényességei rovatolás utján alkalmaztatik. A fentiekben előadott vasuti szállítási kedvezmény engedélyezésének közhírré tételet a t. Egyesületre bízva, az ügy érdekében állónak tartanám, ha a t. Egyesület a gazdaközönséget a kellő útbaigazításokkal ellátni sziveskednék. Budapest, 1908 november 11. Darányi. II. A kereskedelemügyi miniszter rendelete az állam vasutak igazgatóságához. Az „Országos magyar gazdasági egyesület" ujabb kérelmére megengedem, hogy Zimonyon át Baranya, Bícs-Bodrog, Bákés, Csongrád, Fejér, Győr, Jász-Nagykun Szolnok, Komárom, P-slPilis Solt-Kiskun, Somogy, Temes, Tolna, Veszprém és Z-ila vármegyék területén fekvő vasúti állomásokra, valaui'ut a horvát- és szlavonországi területen fekvő vasuti vonalak állomásaira takarmányozási oólokra leendő felhasználás s illetve e célból gazdák részére leandó eladás végett szállítandó szárított cukorrépaszelet küldemé-