Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 1-26. szám)

1909-03-14 / 11. szám

IfJ 1909 március 14. i Zalamegye, Zalavármegyei Rj i kp» A vallás a primitív és moSerii emher lelfeivílágáljan. A Z. I. és M. K. szabad liceumi előadásán felolvasta Dr Kneppó Sándor. (3.) A tudmány azt mondja, hogy isten lényegéről nem vagyunk képesek megtudni semmit ; csak a tüneményeket látjuk &z ok és okozat összefüggéséhen. Ezen szemlélés azonban felemelő. A nyilvánulásokbsn látjuk a felséges rendet, melyből a nagy rendező Erő mint mélységes sejtelem fakad ki, melynek nagyszerű mistioismusába csak a gondolkodó elme képes képzeletével behatolni és felfogva a természeti törvények kollektív összeségét, bámulni. Ki a nélkül, ho»y ember módjára öntudattal bírna és az ember és népek sorsába esetenként beleavatkoznék, a természeti törvények állandósága által határozza meg minden egyen esetre nézve az igiiyságot. Lábunk minden lépése a nagy Ismeretlent tapodja, lépteink zajában ő szól hozzánk, szemünk minden tekintete, fürkésző tudásvágyunk minden ereje az Ismeretlent ostromolja, s mégis a tünemények végtelen láncolatának törvényszerüségi fokain sem juthatunk el az abszolút ismeretéhez. így gondolkodik a gondolkodó ember s arra a kérdésre, hogy a nagy természet-rendezővel szemben van-e kötelezettsége, kitérően MeJ, vallásos hite tehát nem fedezi a vallás minden lelkiismereti kötelmét. A vallással való közössége annak tárgyára szorítkozik csupán, a vallások ellentétes dogmáit, szertartásait, a felekezetek közötti különbségek előtti megbódolást jelentéktelennek tartváu. A civilizáció haladásával a vallásos érzület csökken, mert szünőben vannak azok az okok, melyek a vallásos hitet szükségletté teszik. Láttuk, hogy a kezdetleges ember szerint a külvilág összes jelenségeit a jó és rossz szellemek idézik elő. Ezek iguzgatta'k a világot, ezektői függött az ember sorsi, azért eletföltétel volt segítségüket áldoz ltokkal, vallásos áhítattal megnyerni. Minden jelenség isteni akarat kifolyása volt. Hogy a jelenségek ugy függnek össze, mint ok és okozat, mint.előzmény és következmény, nern s'jtette, sőt mivel HZ események alakulási az istenek titkát képezte, nehogy őket tudásvágyával megsértse, tartózkodott a valódi okok kutatásáuak gondolatától is. Ezzel szemben a civilizált ember ismeri a legtöbb jelenségnek közvetlen okát, az oksági kapcsolat tudatában pedig nem ismeri cl a természet fölöttit, a jelenségeket n;m vezeti vissza közvetlenü

1 is;eni akaratra. A vallásalapítók sem 1 írnak szerinte isteni eredettel. A jelenségek alakulására szertartásokkal, áldozatokkal befolyást gyakorolni nsm lehet, a civilizált embert tehát ne;n hatja át 3z a köteleeségtudás, hogy okvetlenül vallásosnak kell lenaie. A vallásos hit nála nem életszükséglet, mert a természeti törvények ellenére bekövetkezhető jelenségekben, a véletlenben nem hisz. Miután a véletlenben nem hisz, cselekedetei sikere céljából nem folyamodik természetfölötti támogatás iránt. Azonban bármily súlyosnak látszik is a term>-zei filozófiának végső konklúziója a modern embernek is van hite. A vallásos emberrel mrgegy 'zően hisz az örök valóságban és egy föltétlen mindenható energia létezésében, osak hogy ennek a hitnek a következményei máskép nyilvánulnak a vallásos embernél és másképen a természettudományok terén működő kritikai gondolkodónál. A vallásos ember antropomorf tulaji! óságukkal ruházzí fel a Végokot, küiöa kötelmeket statuál vele ízemben és szigorúan fegyeim-zt-tt egyházi szervezetben gyakorolja hitét ú- bámulatát őzen feltétlen lénvnyel szemben, míg elleni en a lermészetfilozofi'i hív1 megelégszik eunak beismerésével, hogy a Végok megismerhetleu valóság. Az előbbi felfogás akiiv vallási viselkedést követel, a mint azt az egyes valláerendsrctrekben mindenütt, látjuk, az utóbbi azonban passivitással is beéri, a nélkül azonban, hogy a va.lási nézeteket és érzelmeket kizárná. A tudomány ugyanis jól tudja, hogy mindig volt és mindig lesz egy terület, amely megismerhetetlen, ezzel pedig a vallás fog törődni, mert ez a vallás birodalmába van utalvn. A tudomány folytonos fejlődésével, felfedezés-ivei ugyan megváltoztatja a vallás területét, mert egyes misztériumokat megfejt, vagyis a tudomány terül téhez csatol, de e mellett folyton ujabb titokzatosságnak enged teret, mert, minden fölfedezése mellett sejteti, sőt kézzelfoghatóan elénk tárja a bevallottan megfejthetetlent; vagyis hi el is vesz a vallás területéből valamit, uj misteriumokat is ad hozzá, erőforrásokkal gazdagítja. Bármily hibásak és tökéletlenek voltak is a kezdetleges vallások, ós bármily fogyatékosak is az ezektől leszármazó vallások, az igazság az, hogy egy eszményi vallásnak, mely a tudománnyal is öszhangban van, mindig léteznie kell. A képzelet a tudomány fegyvereivel ellátva az ismeretes tények seregén keresztül mindig száguldani fog a nagy ismeretlen felé, s bár ezt el nem éri soha, a t> ,gy törvényszerűség műhelyébe behatolva bámulattal adózik a Világfenntartónak. Egy igazságnak mindig előtérbe kell tolulnia és világosabbá kell vállnia, — annak az igazságnak, hogy van egy mindenütt nyilvánvaló, akit ember sem meg nem találta sem fel nem foghat. Azoa misztériumok közepette, melyek auuál titokzatosabbak lesznek, minél többet gondolkozunk felettük, meg fog maradui egy abszolút, bizonyosság, hogy mindig egy Végtelen és Örök Energiának vagyunk jelenlétében és hatalmában, melyből minden dolog kiindul. A vallásos érzelem az ember boldogsága szempontjából a mindennapi életben a kritikátlan elmét más felfogásra irányítja, mint a tud:> mányosan gondolkodót s más-más eredményre vezet. Mert míg a neu: \ s ember, vagyis a kritikai gondolkodó az ei nem érhető dolgokban nem hisz, nem bizik és a sorscsapások súlya alatt szenved a vallás vigasztalása nélkül, s vergődik a remény és bizodalom vallási támasza nélkül, addig a vallásos ember, hí már mindent is elveszített, a remény és bizalom kutforrásából uj erőt merít. Be kell vallani tehát, hogy boldogok azok, akik hinni tudnak. — Ha szentnek tartott helyen vallásos áhítatba merülve látunk egy embert, ki talán elveszített mindent, és szpmében látjuk a fájdalom gyöngyöző könynyeit, a jelenet mélyen megindít bennünket, megr zza idegrendszerünket. Látjuk, hogy mily görcsösen szorítja kebléhez még megmaradt egyetlen kincsét, vallásos bizodalmának szent szimbólumát, £.z imakönyvet: — még remél. Mert van még egy nagy kincse: a hite. (Vége.) Zalavármegyei Gazdasági Egyesület közleményei. Gümőkóros tehenek irtása. A földmivelési miniszter a gümőkóros tehenek irtását Zilavármegye területére vonatkozólag is elrendelte s e tárgyban a következő rendeletet intézte a törvhatósági állatorvoshoz: A gümőkóros tehenek tejével a köz- és állategészségügyre háramló veszélyek csökkentése vég tt a különösen veszélyes tőgygümőkóros tehpneknek adás-vétel mellett 1908 évben megkezdett, irtását, 1909 évi január 1-től többek között töí-vényhiitósági tn. kir. állatorvos ur működési területáre is kiterjesztem és ez irányban a m. kir. belügyminister úrral egyetértőleg a következő intézkedéseket rendeltem el éí azoknak működési területén való végrehajtásával törvényhatósági m. kir. állatorvos urat bizorn meg. 1. Az állatorvosok azon vármegye ós thjf. város területén, a hol a tőgygümőkóros tehenek irtása megsezdetett, -.ötelesek az általuk észlelt tőgygümőkóros vagy tőgygümőkórra utaló megbetegedéseket a tőgygümőkóros tehenek irtásával megbízott illetékes th. ni. kir. állat >rvosn ik bejelenteni. 2: A tőgygümőkór, vagy annak gyanúja esetén a tőgygümőkóros tehenek irtásával megbízott th. m. kir. állatorvos a bejelentéseket jegyzékbe veszi; a m. kir. állategészségügyi felügyelőt a bejelentésről értesíti és minden külön rendelet bevárása nélkül kiszáll a helyszínre, s ott az illető állatbiríokos tulajdonában lévő teheneket tőgygümőkórra alaposan megvizsgálja. Az alapos vizsgálat után tőgygümőkórosnak, vagy tőgygümőkórra gyanúsnak talált tehenet, vagy teheneket azon esetben, ha egyéb szervekben is talált kifejezett gümőkóros elváltozásokat, az állatbirtokostól a 3 pontban megjelölt módozatok mellett megveszi. Ha azonban a togygümőkórosnak, vagy tőgygümőkórra gyanúsnak bejelentett tehén tüzetes megvizsgálása után a m. kir. állatorvos a tőgygümőkórt határozottan nem állapíthatja meg, de tőgygümőkórra alapos gyanúja van s körültekintő vizsgálat után sem talál más szervekben gümőkóros elváltozásokat, akkor a tőgygümőkórra gyanús tehenet az állatbirtokos előzetes beleegyezésével azonnal tuberkulinozza ós ha az bármilyen (typikus, atypikus) határozatlan reaktiót is mutat, azt az állatbirtokostól a 3. pontban megjelölt módozatok mellett megveszi. Ha az állat tuberkulinoltásra nem reagált, akkor adásvétel tárgyát nem képezheti. 3. Az á'latbirtokos a tőgygümőkóros vagy tőgygümőkórra gyanu3 tehénért az állat teljes értékének megfelelő összeget nyer. Az állat értékét az irtással megbízott m. kir. állatorvos az illető vidéken érvényes folyó piaci árak figyelembe vételével az állatbirtokossal egyezség utján állapítja meg. Az egyezség lehetőleg oly érdelemben kötendő, hogy a leölt állat használható testrészei az állatbirtokos rendelkezésére bocsáttatnak s azok értéke az egyezségileg megállapított összegből levonatik; ha ilyen egyezség nem jöhetne létre, az eljáró th. m. kir. állatorvos az állatot megveszi s annak a helyszínén, esetleg más alkalmas helyen való megfelelő értékesítéséről gondoskodik. A megvásárolt tőgygümőkóros, vagy tőgygümőkórra gyanús állat az eljáró állatorvos jelenlétében vágandó le, a ki levágás után a beteg szerveket, főleg a beteg tőgyet pontosan megvizsgálja, a kórismét megállapítja s a községi husvizsgáló közbejöttével meghatározza, hogy az állatnak mely testrészei bocsáthatók az álla tbirtokos rendelkezésére, illetve közfogyasztásra. Az eljáró th. m. kir állatorvos azon esetben, ha az egyezség nem ugy köttetett, hogy az állat értékesíthető részeit az áílat volt birtokosa veszi át, a lcv.ígott állat értékesítéséből befolyt összeget a vevőtől ellennyugta mellett átve szí és nyugta ellenében az állat volt birtokosának átadja. A bélyegmeates el len nyugta és a bélyegkötetes nyugta két tanú által is aláírandó. Az egész eljárásról a th. m. kir. állatorvos a mellékelt minták szerint jegyzőkönyvet vesz fel, a melyet a/, állatbirtokossal, az állat értékesíthető részeit átvevő egyénnel ós két tanúval is aláírat, s azt az ellennyugtával, nyugtával és a tuberkuliaozás eredményéről készített kimutatással együtt az állatbirtokos részére még esedékes összeg utalványozási végett három nip alatt, külön kisérő irat mellőzésével a m. kir. állatm 1Í8 S': CJfvl m •M használják a hölgyek előszeretettel a zsírtalan Ibolya Krémet? Mert teljesen ártalmatlan s kiváló hatású. Eltávolítja a szeplőt, pattanást és már rövid ideig tartó használat után üdévé, finommá teszi a bőrt. Kapható: Koc&uha. Emil gyógyszertárában Zalaegerszegen.