Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)

1908-10-18 / 42. szám

9 »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 1908 október 18. Ifjuságunk és az ipar. Az ipar pártolásáról beszélnek mindenfelé az országban. Gyűléseken, hírlapokban, magántár­saságban mindenütt arról folyik a szó, hogy milyen jó volna: ha Magyarországnak is volna ipara. Eddig is elég szó esett erről a témáról. Itt-ott föl is buzdultak, a magyar ipar azonban még most is csak kezdetleges állapotban van, mert az a pár ember, aki a mozgató szerepet kezébe vette, szegény emberek voltak. A nagy tőke mind kiment a külföldre ós a külföldi gyáriper olcsóságával a szegény magyar ipar nem birja a versenyt. Mindezideig ezért nem volt képes a magyar ipar fejlődésnek indulni. A vagyonos osztály pénzének külföldre való exportálása és a magyar iparos intelligenciája volt a mélyreható oka annak, hogy a magyar iparos nem tudott vagyonban terjeszkedni, gyárakat létesíteni. Ezekhez a főben­járó okokhoz osatlakozik még az is, hogy a magyar középosztály fiaiból jogászt nevel s akinek mód adatott ahhoz, hogy fiainak földet, pénzt adjon, az egy sem engedte fiait ipar­páiyára, hanem gazdának nevelte, ahol szenve­delmesen tombol a kártya, az asszonyszenvedély, a lóversenyezés, a nagyúri passziónak sokszor ésszerűtlen és indokolatlan költekezése. A nemzeti küzdelem ideje alatt megdöbbenve láthatta a nemzet, hogy mennyi hivatalnok jelent­kezett állás után. A hirlapok, maga a közvéle­mény mily erővel, mily dehonesztáló szavakkal sietett megbélyegezni az embereket becsületór­zéaükben és habár sokaknak számolnia kellelt azzal, hogy a társaságok diszkvalifikálják őket, i sokak nem meggyőződésből, nem hazafiságból, vagy azért vállaltak szerepet, mert azt vélték, hogy hazájuknak szolgálatot tesznek, hanem azért vállalkoztak, mert diplomával a kezükben máskép nem tudtak érvényesülni. A diploma nyomora nagyon is nyilvánvalóvá lett. Folytonosan hangoztatnunk kell tehát, hogy a magyar ipar fejlődésében fontos gátló aka­dály : hogy nálunk annyian a hivatalnoki pályán tülekednek. Az iparpártolás eszméjének állandónak kell lenni és hogy állandó maradjon, a tőkepénzesek­nek, a földbirtokosoknak és mágnásoknak ipari vállalatokat kell létesíteni. Mihelyt az arisztokrácia azzal a valóságos demokratikus szeretettel nézi az iparpártolás eszméjét, hogy iparpártolásával a hazának, polgár­társainak tesz szolgálatokat, az ipar föllendül : föl pedig azért, mert az emberek megtalálják t- gymást, nem keresnek ellentóteket egymás között. A megkülömböztetések áldatlan harca ezzel véget érne és a munkának szentelné mindenki idejét. ! Az önálló vámterület előkészítésével uj jövőt kell biztosítani az ország lakosságának. Fiainak kenyerét már most kell biztosítani: mert hihető, hogy az uj korszak uj alakulását jelenti az iparnak is. Az lesz az igazi iparpártolás, ha az iparnak is egész embert nevelünk. Ez a rendszer többet ér, mint a szónokló emberek rendszere, de azért a beszéd sem árt, mert meutül többet szólunk róla, annál jobban sietteti a cselek­vést az idő. A vármegyeházból. Zalavármegye közigazgatási bizottsága mult héten tartotta meg október havi ülését, amelyen Árvay L°jos alispán elnökölt. Az alispán jelentette a bizottságnak, hogy szeptemberben a vármegye területén működő csendőrség a bíróság hatáskörébe tartozó bűn­tett és vétség miatt feljelentett 248 egyént, ekik közül a nyomozás során előzetes letartóztatásba helyeztetett 35. A kinyomozott büntetendő cselek­mények legnagyobb része az ember testi épsége és vagyon ellen irányult. Mint feltűnő jelenség megemlítendő, hogy 29 egyén gyújtogatás miatt lett feljelentve. — Kihágások miatt a kir. járás­bíróságokhoz 16, a közigazgatási hatóságokhoz 481 egyén jelentetett fel. Orvosrendőri huilaszemle 5 esetbeu teljesítte­tett ; a halál oka 3 esetben öngyilkosság, 2 eset­ben pedig baleset volt. A tüzesetek szátna 20, melyek közül a tü/ keletkezésének oka 6 esetben gondatlanság, 5 esetben gyújtogatás, 9 esetben ismeretlen. A bejelentett összes kár 49191 K, amelyből bizto­sítás által megtérült 25.460 K, maradt fedezet­len kár 14.831 K. Amerikába szóló útlevél 4 egyén részére ada­tott ki. A fiumei kormányzóságnak távirati megkere­séseiből az alispán arról győződött meg, hogy a vármegye nyugoti részéből egyes útlevél nélküli kivándorlók a kormányzóságnál jelentkeznek útlevélért, amely körülményre és hathatós ellen­őrzésre a csáktornyai határrendőrséget felhivta. Népoktatás. — A kir. tanfelügyelő jelentette, hogy szeptember hónapban a nagykanizsai állami elemi iskolák összes kőzeteinek igazgatóival a tanév előkészítésével kaposolatos, ezen iskolák legfontosabb dologi és személyi viszonyait fel­ölelő értekezlotet tartott. A vármegye összes elemi iskoláinak iskolázási adatait a kir. tanfelügyelőség a minister rende­lete folytán begyűjtötte abból a célból, hogy a tultömött állami iskolákhoz még szükséges tan­termek elhelyezése felől még október hó folya­mán javaslat tétessék. A dekanovtc/.i és dom:'.sineozi állami elemi iskolák építkezései befejeztetvén és gondnokságai kineveztetvén, ezeu iskolák az ujonan kinevezett négy és az átvett két, tehát összesen hat tan­erővel működésüket megkezdték. Szeptemberben megnyittatott Muraközben a huszonhatodik állami elemi iskola, melyben kir. t.aufelügvelő személyesen inegtekiu tette az uj iskola ideiglenes elhelyezésére szolgáló bérhelyi­séget. Az uj iskolaház kész műszaki okmányai felülbírálás céljából a miniszterhez felterjesztettek. A szentilonai és nyirvölgyi állami iskolák gondnokságainak hivatali esküjét kir. tanfelügyelő személyesen vette ki. Kir. segédtacfelügyelő szeptemberben meglá­togatta a lovászii, dobrii, csörnyeföldi, kislakosi, kerkaszentmiklósi, kerkaszentkirályi, felsőszeme­nyei és tormaföldi iskolákat. A keszthelyi polgári leányiskola mellé női kézimunka tanfolyam szerveztetett, amelynek működése már a tanévben a kezdetét veszi. Közegészség ügy. Szeptember hó folyamán az időjárás kezdetben hűvös, később enyhe, száraz volt, erős éj el i hősülyedéssel, kevés csapadékkal. A felnőttek közegészségi állapota nem válto­zott ; uralkodó betegségek voltak : a légző szer­veknek hurutoB és lobos báiitalmai kedvező kimenetellel. A gyermekek közegészségi állapota a diphte­ritis és vörheny esetek nagyobb számi mia't kedvezőtlen volt ugy, hogy Zilalövőn, Zi'abér­beu és Z daegerszegen részben az iskolai beira­tásokat el kellett halasztani, részben padig az iskolákat még niaig sjm lehetett megnyítani. Fertőző bántalmak közül előfordult: ronosoló toroklob 18, hasi hagymáz 13, kanyaró 2, vör­heny 63, hökhurut 2, gyermekágyi láz 2 és vérhas 2 esetben. Rendőri boncolás teljesíttetett 2 esetben; külső hullaszemle volt 11 ; súlyos testi sértés bejelen­tetett 16. Öngyilkosságot 6 egyén követett el, és pedig: özv. Kanizsai Istvánné 85 éves tótszerdahelyi lakos a kútba ugrott; — Bodó Ferenc vonyarczi, Bognár István keszthelyi lakosok ós egy ismeret­len egyén Balatonfüreden agyonlőtték magukat; — Topler János 72 éves sármelléki lakos gégéjét késsel keresztülszúrta és Tormási Ltjos 13 éves keszthelyi fiu felakasztotta magát. Véletlen szerencsétlenség folytán öten haltak meg. Kuzma Anna két éves bajosai gyer­mek megégett; Márkus András 21 éves udvar­nuki, B 'cski József balatonfüredi és Kovács József kaszaházai lakos földomlás következtében haltak meg; Bethlen György 44 éves nagykanizsai vasúti koc3Ímostert pedig a w.iggonok zúzták agyon A tanár álma. Doktor Hosszú Péter főreáliskolai tanár ide­gesen várakozott a fülledt levegőjű zálogházi helyiségben. Végre a pénztárhoz jutott s benyúj­totta felesége aranyóráját a rácson. A becsüs vizsgálgatni kezdte a finom kis jószágot. Felpattantotta az óra fedeleit, szem­ügyre vette a szerkezetet, kipróbálta kétszer­háromszor a rugót, végre kellemetlen orrhangon kiszólt: — Ötven korona 1 Hosszú Péter a fejével intett igent. Mig a hivatalnok a kiosiny órát vizsgálgatta, ugy érezte, mintha imádott nejét sértegetné valami durva fráter s ő ezt eltűrni volna kénytelen. Végte­len elkeseredés, sőt düh fogta el a beosüs iránt s az odavetett papirpénzt ós zálogjegyet zsebébe gyömöszölve, izgatottan távozott. — Mi vagyunk az élet igazi páriái, — gon­dolta magában keserűen. — Husz évi kinlódás után annyira se tudunk vergődni, hogy ember módjára megélhetnénk. 8zegény kiesikénk halála óta nem tudunk az adósságból kijutni, most meg Ilus betegsége utolsó kis ékszerünktől is megfosztott. — Csakhogy felgyógyult! — fűzte tovább gondolatait. Majd kettőzött erővel dolgozom, hogy mindent kiválthassunk. A váltó persze még megmarad két-három évig, mig a — Jobbágy­ság történetét befejezem. Mosolygott. — Én ugyan befojezem, de találok-e majd rá fizető kiadót ? — gyötrődött tovább. — Munka. Vájjon muoka-e az is, aminek ellenértékére számítani se lehet ? Ha a kováos megpatkol egy lovat, ez muuka. Senkinek még csak eszébe se jut ebben kételkedni. Nemcsak megfizetik, hanem még meg is dicsérik, ha becsületesen végzi munkáját. S ezt az az egy­szerű mesterember, aki tizenhat éves korában már szépen megkeresi kenyerét, előre tudja. Nem gyötri lelkét a kétség, mig dolgát végzi, hátha visszautasítják munkáját? Nem ismeri azokat a sivár pillanatokat, amelyekben önmagát hiszi a világ legbárgyubb emberének, munkáját pedig a legfeleslegesebb haszontalanságnak. Ezek a kinzó érzelmek csupán a teremtő, művelt lelkek átkai. S még azok jól járnak, akiknél az érzések valósággá nem válnak 1 Akik befejezvén munkájukat, legalább az erkö'csi sikerben része­sednek. Az még a jövő zenéje, hogy ezek a szenvedők egyszer megunván nyomorúságukat, kiálljanak a fórumra, s hangos szóval ós szemér­metlenül kiáltsák oda a társadalomnak : — Munkát ós kenyeret akarunk ! Gyermekeink éheznek ! A tudós felriadt álmodozásából. Gondolatait ezer és ezer torok visszhangoztatta az u'oán. i Embor ember hátán tolongott körülötte. Bór­haroban álló munkások tüntető felvonulást ren­deztek, hangos szóval hivták fel a társadalom figyelmét nyomoruságukra. Ezek nem szégyenlik éhségüket, a boldogok — gondolá magában a tanár. Legalább kitör lelkűkből a felgyülemlett keserűség. Mi még ettől a megkönnyebbüléstől is mog vagyunk fosztva ! Üvegcsörömpölés, kövek koppanása, zugó moraj közepette tör fel újból és újból a tömeg követelése: — Munkát ós kenyeret ! Le a vagyonos burzsoával! Egy utcatorkolatnál derékba kapta a tömeget egy csapat lovasrendőr s feloszlatni igyekezett őket. Az emberáradat ellenál'ott, mire a rendőrök kardjukhoz nyúltak. A tanárt magával sodorta a menekülő tömeg. Végre sikerült egy lámpa­oszlopot átkarolnia s itt akarta megvárni a tüntetők elvonulását. Ekkor egy lovasrendőr rúgtatott hozzá s a másik percben egy nehéz tárgy koppintását órzé a fején. Homlokához kapott, de hirtelen elsötétült szemei előtt a világ. A rendőrkard lesújtotta. A tanár véresen bukott az utca kövezetére. II. — Uraim! Nem felizgatni akarom Önöket, de meggyőzni. Meggyőzni szivüket és eszüket

Next

/
Oldalképek
Tartalom