Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)

1908-07-05 / 27. szám

1908 auguaztus 16. » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap« 331 5 Hírek. A vármegyeházból. Zalavármegye törvény­hatósági bizottsága f. 1908. évi julius 14-én délelőtt 10 órakor Zalaegerszegen, a vármegye­ház gyüléstermében rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgyai: 1. a Nagykanizsa—Letenye— alsólendvai ós a Pápa—sümegi h. é. vasutak kiépítésére felajánlott segélyösszegek beszerzése céljából a f. é. májusi közgyűlés határozatához képest egy százalékos megyei pótadónak név­szerinti szavazással leendő kivetése ; 2 a Dunán­tuli h. é. vasúti részvénytársaság által a vár­megye ellen indított perben tett egyezségi aján­lat; 3. Sümeg képviselőtestületének az ottani megyei épületek és telek átengedése tárgyában hozott közgyűlési határozatra az építési tervek bemutatása mellett előterjesztett kérvénye az iránt, hogy a vármegye a főszolgabírói lakás után bért fizessen a községnek. Ezen tárgyak elő­készítése céljából az állandó választmány reggeli 9 órakor tart ülést. Városi Ügyek. Zalaegerszeg r. t. város kép­viselőtestülete e hó 2-án rendkívüli közgyűlést tartott Dr Korbai Károly polgármester elnök­lete alatt. A közgyűlés több érdemleges hatá­rozatot hozott s három szabályrendeletet alko­tott. — Megalkotta a fürdőkre, a hetivásári és piaci elővásárlásra, valamint a bejelentő hivatal szervezésére vonatkozó szabályrendeleteket. Az elővásárlásra vonatkozó szabályrendelet megtiltja, hogy bárki nyáron 8 óra, télen 9 óra előtt piaci elárusítás tárgyát képező élelmiszert tovább­eladás céljából vásárolhasson. E szabályrende­let életbeléptetésével megszűnnék a kofauralom, amely immár tűrhetetlenné kezd válni. Zala­egerszeg város már több izben megkísérelte, hogy az élelmiszerek összevásárlásának gátat vessen, de a miniszter az erre vonatkozó szabály­rendeletektől a jóváhagyást, a kereskedelem szabadságának nevében megtagadta. Most azon­ban kilátás van arra, hogy a jóváhagyás kiesz­közölhető lesz, miután a szabályrendelet Nagy­kikinda város jóváhagyott szabályrendelete alapján készült. A bejelentőhivatal felállítása egy régóta érzett hiányt lesz hivatva pótolni. Kár hogy a beje­lentés körüli eljárás nehézkes ós bonyolult lesz s a szabályrendelet végrehajtása bizonyosan sok gondot fog okozni a hatóságoknak. A képviselőtestület utasította a városi taná­csot, hogy hatósági mészárszéket állítson tel. Ennek a határozatnak az volt az indító oka, hogy a húsárak nem^ állanak arányban az állaiok árának tetemes csökkenésével. A polgármester már tárgyalt a mészárosokkal, miután azonban a tárgyalások megfelelő eredményre nem vezet­tek, a hatósági mészárszék felállítása szüksé­gessé vált. Kijelentette a képviselőtestület, hogy a Zala­egerszegtől Zalalövőig kiépítendő vasutat haj­landó 50.000 koronával segélyezni, ha a vona­tok metrendje a város érdekeinek megfelelően állapíttatik meg s egy igazgatósági tagsági hely a város részére biztosíttatik. A Zalaegerszeg—bazitai ut kiépítéséhez az alispán által a város terhére megállapított 12.000 K a Jákum-alapból vett kölosönnel fedeztetik. A kölcsönt a képviselőtestület megizavazta. A közkórház elmeosztályának ideiglenesen belgyógyászati célokra leendő átvételét a köz­gyűlés elhatározta. Vasár ós ünnepnapi fél tizenkét órai mise julius és augusztus hónapokban — a zalaeger­szegi plébánia hivatal értesítése szerint — nem fog megtartatni. Esküvők. Laux Rezső zalaegerszegi főgimná­ziumi tanár mult héten tartotta esküvőjót Miszory Mariska urleánnyal. Dr Horváth Pereno zalaegerszegi kir. törvény­széki jegyző tegnap vezette oltárhoz Kaszter Ilonka urleányt, Kaszter Sándor gyógyszerész leányát. A villamosvilágítás megváltása. Zalaegerszeg város meg akarja váltani a Ganz villamossági r. társaságtól a városi villamos telepet, hogy azt jövőben házilag kezelje. A tárgyalások a jövő héten indulnak meg. Egy érdemes tanítóról. A zalaegerszegi áll. elemi népiskola értesítője a méltó elismerés hang­ján emlékezik meg Záborszky Imréről, akit a vallás és közoktatási miniszter 44 évi érdemes működés után igazgató tanítóvá léptetett elő s részére julius 1-étől 200 K évi tiszteletdíjat folyósított. A tantestület elismeréséhez és tisztele­téhez csatlakozik Zalaegerszeg város közönsége is, mert aki 44 éven keresztül állott a magyar kultura szolgálatában, aki egy emberöltőn keresz­tül munkakedvének csökkenése nélkül ette a magyar tanítók sovány kenyerét, az méltó arra, hogy tisztelettel vegye körül a társadalom. — Záborszky Imre Veszprémben született s mint ifjú tanító került Zalába, ahol Mindszentkállán, Monostorapátiban, Hosztóton s Nagykutason mű­ködött, 1874-ben pedig Zalaegerszegre került s azóta itt tanít. A 70-es években Bajó Gergely akkori tanfelügyelő „Zalai Tanközlöny"-óben több érde­kes ós értékes dolgozata jelent meg. Kiválóak, fel­tűnők s abban az időben az újszerűség, a modern tanítási mód jellegével bírtak a Bopp-fóle ter­mészettani falitáblákhoz irt mintaleckéi. Elöljárói mindig elismerték derék egyéni tulajdonságait s nagy munkabírását. Szabad idejét Krób Pál tanfelügyelőségének idejétől kezdve a tanfelügyelői hivatalban töltötte s Dr Ruzsioska Kálmán, vár­megyénk mostani jeles tanfelügyelőjének oldala mellett is husz évig dolgozott buzgón ós oda­adással. Dr Ruzsizska Kálmán kir. tan. mindig megbecsülte a magyar kultura derék harcosát s hivatalának munkás tagját, aki egész életét az iskolának s a tanügynek áldozta. Jegyzőválasztás. B^'latirczon nyugdíjazás foly­tán megüresedett körjegyzői állásra Besnyák Lajos muraszerdahelyi jegyzőt választották meg. Aratás. Az idei forróság korán megérlelte a kalászt. Rendes időjárás mellett osak Péter-Pál ünnepe után kezdődött az aratás, ezidén pedig az ünnepet megelőző héten már sok volt a kepe a mezőkön s a mult héten már jól előrehalad­tak a munkálatok. — A termésre vonatkozólag eltérő hirek hallatszanak. A vármegye egyes vidékeiről azt irják, hogy az őszi gabona tűrhető termést ad, más helyeken az eredmény nagyon gyenge. A buza és rozs termés vármegyénkben a közepesen valószinüleg alul marad, ami azon­ban még mindig szép eredmény az alföldi álla­potokhoz képest, amelynek nagy részében a ter­més határozottan rosz. A kereskedelmi kamara közgyűlése. A sop­roni kereskedelmi és iparkamara julius 7-iki közgyűlésére vonatkozó meghi^ó tárgysorozata 29 pontból áll. Ezek között találjuk Spiegel Sziegfried alelnöknek az önálló magyar jetrybank felállítása tárgyában beadott ujabbi indítványát, | több kamarának átiratait, a „vacuum oil company" I ügyében a kamara területén megtartott Írásbeli ' ankét eredményéről; Spiegel Sziegfrid kamarai alelnök indítványát három uj kamarai levelező tag választása iránt; a soproni kereskedők egye­sületének a tisztességtelen versenyre vonatkozó törvény megsürgetését célzó beadványát, Forster Gusztáv kamarai beltagnak a vető- és fűmagok elárusításának ellenőrzése tárgyában órkezett indítványát; ugyanennek a külföldi pótkávé magyar áruként való árusítása tárgyában érke­zett beadványát. Tárgyalás alá kerülnek még: Mosonvármegye alispáni hivatalának átirata, a reggel 7 órakor Győrbe érkező budapesti személy­vonatnak Királyhida—Bruckig való járatása tár­gyában, a közös kizottság javaslatával. Vasvár­megye alispáni hivatalának átirata, Rohonc községe tenyészállatvásár iránti kórvénye tár­gyában, a közös bizottság javaslatával. Az aradi kamara átirata egységes zálogjegyek bevezetése tárgyában, a közös bizottság vonatkozó javaslatával. A kolozsvári kamarának az uj termésű friss tengerinek a hazai és osztrák vonalakon soron kivül való szállítása tárgyában érkezett átirata a kereskedelmi szakosztály vonat­kozó javaslatával. A nagyváradi kamarának az uzsora és káros hitelügyletről szóló törvénycikk módosítására és kiegészítésére vonatkozó törvény­javaslat tárgyában érkezett átirata, a kereskedelmi szakosztály vonatkozó Javaslatával. A szegedi kamarának, a szegedi húsvágók egyesületének a fogyasztási adó és adópótlék módosítása iránt tett felterjesztése tárgyában érkezett átirata, az iparszakosztály vonatkozó javaslatával. A maros­vásárhelyi kamarának az 1907 évi XIX. t.-c. módosítása tárgyában érkezett átirata, az ipar­szakosztály vonatkozó javaslatával. A keszthelyi kiállítás. A keszthelyiek szép terve, hogy a balatonparti vasút megnyitását kiállítással ünnepeljék meg, aligha meg nem hiusul a kivitel elé torlódó nagy akadályok miatt. Először is hiányzik a pénz. Érdeklődésben nem volna hiány, azonban a kiállítás rendezéséhez szükséges nagy összeget mégis nehéz előterem­teni. Az is kétes, hogy a kiállítás látogatott­ságát s a látogatók ellátását, elszállásolását biz­tosítani tudnák-e. Amint értesülünk, a kiállítás híveinek lelkesedése a sok nehézség folytán annyira lelohadt, hogy a tervet elejtik ; a vasutat 1909 év elején megnyitják ugyan, de a kiállítás elmarad. Feltámadt halott. A kaszárnyák vidám népe, a szolgálat hátralevő napjait számlálgató öreg katonák ezerféle tréfával fűszerezik azt a kis szabad időt, amelyet a gyakorlatok, a szolgálat s a pucoválás üresen higynak. Vannak hagyo­mányos szokások, amelyek évről-évre ismétlőd­nek. Ilyen régi szokás az is, hogy azt a századik napot, amelyet még mundérban töltenek s amely­től kezdve már napokban számítják a szabadulás idejét, ünnepélyesen búcsúztatják el. Gyászjelen­tést nyomatnak, amelynek hangja azonban tréfás, tele van katona huncutsággal. A zalaegerszegi huszárok is kibocsátották a jelentést s a legénység küldte haza az örvendetes tudósítást : 99 nap múlva megyünk oivilbe. Egy bécsi német fiu is elküldte a partét szüleinek. Az öregek megkap­ták a szomorú cédulát, amelynek szövegéből csak annyit értettek, hogy Zalaegerszegről és huszárról van szó. Egyszerre világos lett előttük, hogy meghalt a Hans. Sírva gyászruhát öltöttek, vonatra ültek s megjöttek a temetésre. Szegény jó németek kisirt szemekkel, kétségbeesve keres­ték elvesztettnek hitt gyermekük koporsóját. A kantinba tértek be kérdezősködni, ahol jól ismerik a fiút, aki néhány perccel előbb vágott be egy kis szíverősítőt s egy cseppet sem volt halott, sőt a legjobb egészségnek örvend. Elő is hívták hamarosan. A szülők sirva borultak a nyakába, amire a meglepett huszár ijedt meg. Nem tudta mire vélni a gyászruhát, a zokogást s szüleinek váratlan megérkezését. A kimagyarázkodás után lett öröm és vigasság s a béosiek nagy mulat­sággal búcsúztatták el a kilencvenkilencedik napot. Egy huszárhadnagy lovas bravúrja. Rendkívül érdekes távlovaglásra vállalkozott Komáromv László huszárhadnagy, a nagyváradi honvéd­huszár-osztály egyik fiatal daliás tisztje és snajdig, kitűnő lovasa, aki mint tiszthelyettes városunk­ban volt állomáson. A fiatal hadnagy 264 kilo­méteres útra indult lóháton junius 28-án hajnali 1 órakor. A megszabott feltétel szerint ez utat 24 óra leforgása alatt kellett megtennie nyeregben. Útirány volt; Nagy várad, Érmihályfalva, Debre­ben, Balmaz Újváros, Nádudvar, Püspökladány vissza Nagyvárad. Komáromy László huszár­hadnagy a 266 kilométerre terjedő utat 20 óra ÉPP ív. JGÍ1 ww BITUMINA tetőfedőanyag tiszta bitumenből készített valódi aszfalt tetőlemez, tartós, tűzbiztos, szagtalan kát­rányozást vagy egyéb mázolást nem igénylő BITUMINÁVAL fedett tető bemeszelve szép fehér marad és kitűnő védelmet is nyújt a nap melege ellen. ===== BITUMINA RÉGI ZSINDELYTETÖK ÁTFEDÉSÉRE IS KIVÁLÓAN ALKALMAS. Csakis védjegygyei ellátott tekercseket fogadjunk el. Gyári főraktár Zalaegerszeg és vidéke részére: BREINER BENŐ fakereskedésében ZALAEGERSZEGEN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom