Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)

1908-08-09 / 32. szám

• Zalaraegye, Zalavármegyei Hírlapi 1908. augusztus 9. áraköak megfelelő árért adják a hust mire a polg írmf ster indítványára a város képviselő­testülete a városi mészárszék felállítását rendelte el, a mi julius első napjaiban tényleg meg is történt. A terv bevált. A város közönsége özön­lött nap nap után a városi mészárszékbe, egy­pár óra alatt elkapkodták a hust ugy, hogy akárhányszor napközben is vágni kellett, hogy az igényeket kielégíthessék. — Most, hogy e hó 1-én az uj husvizsgálati rendelet életbe lépett s nagy és növendék marha húsát egy ugyanazon mészárszékben kimérni nem szabad, a város, ugy mint a többi mészáros és hentes, a piacon fel­állított sátorban is árusíttatott hust. Ezt a sátort is annyira megrohanta a fogyasztó közönség, hogy nem lehetett megközelíteni s ugy elkap­kodták a hust, hogy akárhányan iires kézzel v )ltak kénytelenek eltávozni. Mialatt a város emberei a mészárszékben és a sátorban mérték a hust, a mészárosok üzletei üresen álltak. Ezt látva a mészárosok értekezletre jöttek összo és elhatározták, hogy a hus árát mégis leszállítják s pedig a marhahúsét 44—48, a borjúhúsét 48—52 krajcárra. Ezt bejelentették a város polgármesterénél azzal a kötelezéssel, hogy a marha áraknak időközben netán bekövetkező emelkedése esetén a húsárakat a tanácsnál tör­ténő előleges bejelentés és ennek hozzájárulása mellett emelik föl. Kérték a városi mészárszék üzemének beszüntetését. A polgármester a nyilat­kozat átvétele után megígérte a mészárosoknak, hogy miután ők is méltányosan leszállítják a hús­árakat s igy a kevésbbé tehetős osztálynak is hozzáférhetővé teszik ezt a közszükségleti cikket, lépéseket tesz a városi mészárszék megszüntetése iránt. E hó 10-én tehát becsukják a hatósági husszéket. A helyiség azonban megmarad arra az esetre, ha kényszer vágás fordul elő, hogy az ebből származó hus olcsó áron legyen kimér­hető. A városi mészárszék gondolata jól bevált. Amit igazol az is, hogy az ország számos váro­sából fordultak ide felvilágosításért. Es nem egy helyen követték Zalaegerszeg példáját a hatósági mészárszék felállításával. Csaló Ügynökök. Két szélhámos ügynök járt a vidéken és sikerült nekik néhány uri családot beosapni. A csalás oly agyafúrtan volt kieszelve, hogy még a bizalmatlan természetű ember is könnyen lépre mehetett. A két jól öltözött férfiú vászonnemüvel házalt. Volt náluk kiváló minő­ségű rumburgi és szepesi vászon, amit aránylag mérsékelt árért adtak el. Ahol sikerült az üzlet, ott a kereskedők egyike azzal állott elő, hogy nagyobb szállítmánya érkezett valamelyik vasúti állomásra, amit pénz hiánya miatt nem tud kiváltani, tehát kéri a kundschaftot, hogy elő­legezzen neki 20—30—40 koronákat, aminek ellenében deponál két vé^r rumburgi vásznat. Addig kunyoráltak, mig több helyen kaptak is előlegeket. A vászonért azonban nem jöttek vissza, mert a csomagok felbontása után kiderült, hogy az előleg sokkal több, mint amennyit a zálog ér. Mult héten Vasmegyében elfogták a jeles üzletembereket, akik Zalában is jó üzlete­ket csináltak. Gyermekvédelem. A m. kir. belügyminister rendeletet intézett a csendőrkerületi parancsnok­ságokhoz a gyermekvédelem ügyében. A rendelet utasítja a parancsnokságot, hogy a csecdőrjár­őrök a községekben való portyázásaik alkalmá­val éber figyelemmel legyenek olyan 15 éven alul levő gyermekekre, akik ha valamely bün­tettet, kihágást nem követtek is el, de egyébként züllésnek indultak, valamint olyan gyermekekre, akik valamely büntetendő cselekményt követtek el s az elkövetéskor még nem haladták meg 12 életévüket s ennélfogva bűnvádi eljárás alá nem vonhatók, ezt azonnal jelentsék az illetékes közigazgatási hatóságoknak, hogy ezek a szük­séges további intézkedéseket megtehessék. Átvonuló katonaság Zalaegerszegen. Ezidén ismét rengeteg sok katonában lesz részünk, miután a Veszprém körül tartandó nagy had­gyakorlatokra felvonuló zágrábi hadlest itt fog egyesülni s valószínűleg egy hétig itt marad. Innét vonul fel a nagy gyakorlatok harcterére. A lovasság és a tüzérség a közeli falvakban lesz elhelyezve, mig a város határában sátor­táborokat állítanak a gyalogság részére. Betörés. Somody Sándor Kossuth Lajos ufcai korcsmáros lakásába a mult hét egyik éjjelén ismeretlen tettesek behatoltak, az egyik szekrényt fölfeszítették s abból mintegy 14—16 koronát kitevő 20 fillérest, 18-20 korona 2 fillérest, 6 korona egy fillérest, egy forgópisztolyt tölté­nyekkel s egy pár arany fülbevalót elloptak. Károsult maga nem lévén a városban, az esetről csak későa kapott a rendőrség jelentést, a mi a nyomozást megnehezíti. Á zalaegerszegi önk. tűzoltó zenekar f. hó 2-án rendezett táncmulatságán felülfizettek: Breisach Sámuel 3 K, Koréin Viktor 2 korona, Stefantc József, N. N., dr László Pál 1.40 - 1.40 K, Erdős Gyula, Horváth Károly vendéglős, Jálics Géza, Némer József, id. Radó István, Pintér Sáodor, Varga István 1 — 1 K, Leitner Ferenc, ifj. Fekete István 80—80 f, Horváth Gyula 60 f, Stefaneo Gyula, Valter József, Jákli Lajos, N. N., N. N., Tonesz Ferenoz, N. N., N. N., Hajmássy János, Horváth Aiina, Füleky József, Vincz János, Jaszovszky Mihály, Vörös Ábel, Bekk Gyuia, Simon Károly, Fercsel Ferenc, Horváth Anna, Heigli János 40—40 f, Németh Lina, Baráth Paula 30—30 f. Varga Vilmos, N. N., N. N., Klujber István, Klujber Ja'nos, Jákli Kálmán, Klein Samu 20 20 f, mely adományokért hálás köszönetét nyilvánítja az önk. tűzoltó zenekar. Szőtőművelő gépek bemutatása. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének szándéka volt ez évi augusztus havában két gépbemutatót rendezni, az egyiket Veszprém, a másodikat Zalavármegyében. Közbejött akadályok folytán most mindakét gépbemutató elmarad, miután tekintettel a szőlő érésére, a tervbe vett szőlő­telepeket a géppróbák céljaira nem engedik át. Életunt asszony. Muraszerdahelyeu lakott Pillinger Katalin férj. Kovács Istvánná hetven esztendős öreg asszony. Az aggság és beteges­kedés meggyülöltették vele az életet. Eltávozott hazulról s beleugrott a Murába, amely holttes­tét elvitte Bottornyáig, ahol kifogták a vizből. A piac reformálása. Piacunk ellen nemcsak az eladásra hozott különböző cikkek drágasága miatt, hanem a miatt is sok a panasz, mert az eladásra szánt élelmi és élvezeti cikkeket a falusi nép kosárban a földre helyezi s a szél az utca porával vonja azokat be s így az egészségre ártalmas, gyakran fertőző anyagok kerülhetnek azokba. Ezen veszedelem elkerülése szempontjából a polgármester azt akarja meg­honosítani, hogy a közvetlenül fogyasztásra kerülő élelmi cikkek, úgymint a tej, tejfel, turó ne a földön, hanem állványokon, illetve asztalokon kerüljenek eladásra. E tárgyban alkotandó városi szab. rendelet elkészítése iránt szükséges lépések megtétele iránt intézkedett is. A badacsonyi Kisfaludy emíék. Badacsonyban még fönáll az a hajlék, mely koszorús költőnk­nek, Kisfaludy Sándornak volt a tulajdona. Ez az épület kezd tönkremenni. A Balatoni Szövet­ség átiratilag fölkérte az épület tulajdonosát, heroeg Esterházy Miklóst, hogy azt javíttassa ki és így mentse meg ezt a reliquiát a pusztulás­tól. A herceg megígérte ezt s kijelentette, hogy az egyik szobát a Szövetségnek átengedi, mely azt a költőnek s nejének, Szegedy Rózának emléktárgyaival szándékozik földíszíteni. Lopás. Németh Józsefné forintosházai cseléd­asszonytól, a városban járva, ismeretlen tettesek elloptak egy nagykendőt, egy fejkendőt, meg néhány méternyi siffont. Gazdasági munkásházak. Balatonfüred község képviselőtestülete számot vetve azzal, hogy a községben a szőlőművelésre megfelelő munkaerőt drága pénzen sem lehet beszerezni, mert a község­ben évek óta mutatkozó lakáshiány miatt idegeu községből munkások oda le nem telepedhetnek, a szükséges munkaerő biztosítását azzal vélte elérhetőnek, hogy muakáslakások építésére tesz kezdő lépéseket. A vármegye támogatta a község törekvését s Darányi földmivelésügyi miniszter kijelentette, hogy ha a község 75000 korona törlesztéses kölcsön felvételét határozza el: a törvény értelmében a legmesszebbmenő kedvez­ményeket hajlandó megadni, — hogy a balaton­füredi munkáslakások megépittetvén, ezzel az ottani munkásviszonyok javíttassanak. Kis iparosok foglalkoztatása. A város tulaj­donát képező épületek kijavítandók lévén, pol­gármesterünk körültekintő gondosságával azt tervezi, hogy ezeket a több ezer koronára rugó munkálatokat nem egy vállalkozó iparossal, ha nem több kisebb mesteremberrel végezteti; hogy ilyen módon az a sok iparos, aki most munka nélkül kénytelen a városban lézengeni, i foglalkozáshoz jusson és a maga, meg családja eltartásáról gondoskodhassék. E célból a kisebb kőműveseket és cserepes iparosokat ma délelőtt 9 órára maga elé idézte, hogy e tárgyban velük értekezve, a munkálatoknak miként leendő tel­jesítésére nézve megállapodásra jusson. A gyümölcs. Zalegerszegen és vidékén ezidén rosszul sikerült a gyümölcstermés, a piacon tehát mindenféle gyümölcs drága. Annyi élelmesség nincs az itteni gyümölcsárusokban, hogy vidék­ről hozatnának gyümölcsöt, hanem összeszedik a piacon, ha még oly selejtes is és azt sózzák drága pénzért a közönségre. Sok éretlen és férges gyümölcsöt árulnak, amit jobb években legfeljebb ecetnek használtak, ezidén azonban arra is akad vevő. Vigyázzunk az oroszokra. Magyarország min­den hazátlan embernek Eldorádója. Akit a haza sorsa, vagy a zsarnokság tesz földönfutóvá, azt a magyar ember keblére öleli, mert nemzetünk történetének szomorú fejezetei megtanítottak bennünket arra, hogy a legnagyobb átok a hontalanság, a zsarnokság. Valamikor minden uri háznak volt egy lengyel menekültje, akit a haza veszte kikergetett a nagy világba. És miután a lengyel uraknak nagyon jó dolguk volt, élelmes iparlovagok ezt a kényelmes pályát választották. Ugy tele lett a felvidék kóborló lengyel főurakkal, hogy utoljára gyanús kezdett lenui mindenki, aki Lengyelországból menekült. Ujabban orosz menekülők lépnek fel nagyobb számban. Iszonyúan tudnak lamentálni szomorú sorsuk felett s természetesen nem vetik meg a könyöradományokat. Egy ilyen menekülő kaf­tános osoportról azután kisütötték, hogy Orosz­országnak soha a szinevilágát sem látták, sőt nem is zsidók, hanem tót atyafiak Liptóból és Máramarosból. Az ázsiai vizeken elsülyedt orosz hajók matrózai már elfogytak, most vonulnak a talmi üldözöttek, akik a hazudozásból elég jól megélnek. Felgyújtott takarmány. Simán István felső­nemesttpáti lakós gazdaember idei takarmány készletét udvarának egyik szögletében halmoz­tatta föl. Valaki mult csütörtökön éjjel, való­szinüleg személyes boszuból meggyújtotta a szénakazalt, mely a nagy szárazság következ­tében néhány perc alatt lángokban állott. Szeren­csére az éjjeli őr járt arra, aki a veszedelmet észrevette, föllármázta a község lakosságát s igy sikerült a tűz továbbterjedésének gátat vetni, különben az egész falu leégett volna. A kár igy is érzékenyen sújtja a gazdát, mert takar­mányban egyébként is nagy a hiáuy. A lelket­len gyujtogatót keresik. Robbantas a kőbányában. A raposkai bazalt­bányában dinamittal robbantották a követ. Jankó Géza felügyelő beledugta a sziklába a patront, meggyújtotta a zsinórt, s éppen távozni akart, amikor a robbanás váratlanul bekövet­kezett. A dinamit hatalmas kőtömeget repesztett ki s nagy darabokat lökött a magasba. Egy visszahulló kődarab a felügyelő fejére esett s azt teljesen bezúzta. ApagyÍlk0S8ág. A békétlen családi élet ret­tenetes tragédiának lett az okozója Alsózsid községben. Bognár János gazdaember folytonos veszekedésben élt a feleségével. Az asszonyt minden szire szóra megverte s a szerencsétlen bek betegedett a sok szenvedésbe. Bognáróknak van egy felnőtt fiuk, aki sokszor megvédel­mezte anyját az ütlegektől, a brutális apa tehát akkor ütötte az asszonyt, amikor a fiu nem volt otthon. A mult héten ismét verekedő ked­vében volt az öreg. Bezárta az ajtót s a szobá­ban ütötte a feleségét, aki rémesen sikoltozott. A szomszédok kiszaladtak a mezőre, hazahívták a fiút, aki hazarohant, betörte az ajtót s véresre vert anyját kiszabadította az apja kezéből. Az íip-t puskát kapott s le akarta lőni, ez azonban kicsavarta a puskát az öreg kezéből. Néhány percig C3end lett, de az apa újra kezdte, neki rohant a feleségének s a fiának. A fegyver még a fiu kezében volt a dühében az apjára fogta. A puska eldördült, a golyó az öreg Bognár fejebe fúródott és megölte. Az ifjú Bognárt, elfogták. Egykedvűen viseli sorsát s azt mondja, hogy nem tudta to/ább nézni apja brutális viselkedését. Összeesett az utcán. Szalai Rozália boldogfai lakosnak dolga akadt a városban. Ainiuta huszár­laktanyánál haladt, hirtelen rosszul lett s össze­esett az utcin. A járókelők odahívták a közelben volt rendőrt, aki az asszonyt beszállíttatta a közkórházba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom