Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)

1908-08-23 / 34. szám

1908. augusztus 23. > Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap * elszigetelné a népét a nyugattól, niig a kereszténység beleviszi a fejlődés, az örökös haladás forgatagába. Bölcsebben senki sem szerette ezt a nemzetet. Megértette a magyarnak végzetszerű hivatását s lángoló hittel, államférfiúi gondossággal igyekezett megadni azokat az eszközöket, amelyekkel hivatását betöltheti. Megismerte azt az igazságot, hogy a nemzetnek át kell alakulnia, hogy helyhez köttessék a nomád nép, amelyet a vándorlás megsemmisüléssel fenyegetett. Röghöz kötötte tehát a magyart s a rögből fakadt a hazaszeretet, a hazaszeretetből az egységes nemzeti érzés, amely alapja lett a magyar államnak. István tette egységessé a nemzetet a királyság eszméjével és hatalmával ; ő telepítette le erre a földre, amely előbb a népvándorlás országútja volt; ő alapított államot az örökös forrongás helyén ; ő biztosította a kultura és haladás részére Magyarországot. Vajk megkeresztelésével a bálványok alapja megingott; szent István királyi eimével megszületett a magyar állameszme, az alkotmány csirái fejledeztek s kibontakozott a magyarnak egyik legerősebb vonása: a korona iránti hódolat, mert államiságunk kifejezését Szent István óta a korona képezi. Szent István kezének áldása mindenkire árad, aki e földet hazájának nevezi: mert ő adott biztos talajt népének; ő adott fegyvert a kezébe, amellyel magát védélmezhette; az ő keze mutatta az utat, amely évezredes államalkotáshoz vezet. Ezért ünnepli a nagy király emlékezetét az egész magyar nemzet; ezért terjed tul az ünnep nagy hatása a katholikus egyház keretein; ezért lett szent István napja nemzeti ünneppé. Emlékezzünk Magyarország nagy királyára hódolattal s tanuljunk tőle hazát szeretni. A király születésnapja. Augusztus 18-án volt ősz királyunk születésének 78-ik évfordulója. Ezt a napot hagyományos loyalitással ülte meg a nemzet ezidén is. És van oka a magyarnak, hogy tisztelettel gondoljon az ősz ({irályra s buzgón imádkozzék életéért. Mert bár sok keserűség emléke lüződik hosszú uralkodásának korszakához, de éreztük békére hajló szivének igaz melegét is. Magyarország fejlődésének uj korszakával ugy összefügg az ő uralkodása, hogy a nemzet kegyelettel fogja nevét feljegyezni történetének lapjaira s a fájó emlékekre megtalálja a vigasztalást királyának alkotmányos érzületében. Amig a Gondviselés Őfelségét megtartja, a nemzet sorsa nem fog válságos pon'.ra kerülni, mert a törvény tiszteletében uralkodik népei felett. Zalaegerszegen a király születése napján fellobogózták a középületeket; a r. katli. templomban ünnepélyes Te Deum volt, amelyen megjelentek az összes hatóságok ós bíróságok tagjai s a honvéd huszár tisztikar. A huszár osztály egy díszszázada lóháton, egy százada gyalog vonult ki a főtérre, ahol mise után Tantossy Sándor őrnagy szemlét tartott. Délben a tisztikar díszlakomára jött össze a Kaszinóban. A vármegyeházból. A folyó évi szeptember lió 14-én tartandó törvényhatósági bizottsági rendes közgyűlésre, az 1909. évi megyei költségvetés megállapítása tárgyában teendő véleményes jelentés elkészítése végett, az állandó választmány ülése az 1886. évi XXI-ik tc. 17. §-a értelmében folyó évi augusztus hó 29-én, a közgyűlésen felveendő egyéb ügyek közgyűlési tárgyalásának elkészítése végett pedig az állandó választmányi ülés folyó évi szeptember hó 7-én mindenkor délelőtt 9 órakor Zalaegerszegen a vármegyeház gyüléstermében fog megtartatni. A Zalavármegyei Gazdasági Egyesület igazgatóválasztmánya f. évi szeptember hó 7-én d. e. 9 órakor Zalaegerszegen az egyesület helyiségében igazgatóválasztmányi ülést tart. Tárgy. sorozat: 1. A mezőgazdasági kamarákról szóló " törvényjavaslat véleményezéso. 1. A G. E. O. Sz.-nek nagy gyűlésére, valamint Károlyi Sándor gróf szobrának leleplezésére kiküldendők jelölése. 1. Folyó ügyek, indítványok. Királyi kitüntetések. Őfelsége a király Boér Sándor alezredesnek, a pécsi 8-ik honvéd huszár ezred parancsnokának a katonai érdemkeresztet, Dondon Olivér ezredesnek a nagykanizsai 20. honvéd gyalogezredben és Lauschmann Jenő létszám feletti I. osztályú századosnak a nagykanizsai 20. honvédgyalogezrednél, beosztva a vezérkarhoz, a katonai érdemkeresztet adományozta ; gömörpanyiti Bodó Pál, Lederer Miksa és Weidner Diesel Ernő I. oszt. századosoknak a nagykanizsai 20. honvéd gyalogezredben legfelsőbb megelégedését nyilvánította; — Hammer Béla törzsőrmesternek a 20. honvéd gyalogezredben a király a koronás ezüst érdemkeresztet adományozta. Aranymise. Mestrics Gábor dráskoveci plébános, a muraközi papság tisztelt alakja mult héten ülte pappá szentelósónek félszázados jubileumát. Az ünnepélyen nemcsak a plébánia hívei, hanem a jubiláns pap tisztelői és barátai is részt vettek. Gyászhír. Török Pál belicai kántortanító 44 éves kocában váratlanul meghalt. Uj tisztek. Fontos terminus a katonai iskolákban augusztus 18-ika. Ekkor cserélik fel a növendék ruhát fényes uniformissal az akadémiát végzett ifjak, megkapják az aranyos kardbojtot s felesküsznek igazi katonáknak. Ezidén két zalaegerszegi ifjú is van az uj tisztek között. Trsztyánszky Géza, Trsztyánszky Ödön vármegyei árvaszéki elnök fia, a Ludovica Akadémiából mint hoavédhuszár hadnagy, Ruzsicska Béla, Dr Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos tanfelügyelő fia pedig a mődlingi műszaki akadémiából, mint tftjsérhndnsgy léptek ki. Kívánjuk, hogy egész pályájuk olyan legyen, mint az a boldog, derűs nap, amelyen először vették fel a tiszti egyenruhát. Az iparos ifjak önképző egyletének jubileuma. A zalaegerszegi iparos ifjak önképző egyesülete mult vasárnap ülte fennállásának 25 éves évfordulóját. Ritka dolog ilyen szerény körben mozgó egyesületnél, hogy ily szép múltra tekinthet vissza; s büszkék lehetnek alapítói, volt és jelenlegi tagjai arra, hogy ők már negyedszázaddal ezelőtt sorakoztak annak az eszmének zászlaja alá, m.ely osak mostanában kezdi hódító körútját járói; s ez nem egyéb, mint a kultura eredményének a társadalom legszélesebb rétegeire való kiterjesztése. Reggel 9 órakor ünnepi misére vonult zászlója alatt az egyesület, a menethez útközben csatlakozott a katholikus legényegylet zászlóval kivonuló küldöttsége. A misén Kun Vilmos, a katholikus legényegylet elnöke, Te Deumot intonált. 11 órakor az ipartestület nagy termében díszközgyűlés volt, melyen megjelent Korbai dr. polgármester, Udvardy Ignác, az egyesület első elnöke, Bődy József, ki az egyesületnek leghuzamosabban, 7 esztendeig volt elnöke ; azonkívül megjelent az egyesület védnöke, az ipartestület, a testvéregyesületek ; a kath. legényegylet, s a kereskedő ifjak köre, azonkívül számosan a város intelligenciája közül. Kulosár Gyula főgimnáziumi tanár elnöki megnyitójában vázolta az ünnep jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy a nemzeti egység öntudata, mely a nemzetet elhatározó tettekre képesíti, osak ugy fejlődhetik ki, ha vannak fogalmak, melyek a nemzet összes rétegeinek elméjében egyformáu világlanak; ha vannak érzések, vágyak, törekvések, melyek mindenki szivét egyformán hevítik ; ha vannak emlékek, melyek mindenkivel közösek. Beszéde végén felszólította Balaton Sándor társelnököt, hogy dolgozatát, az ! egyesület 25 éves történetét, olvassa föl. Fölemelő érzésekkel hallgatták a tagok az egyesület sorsának érdekes változásait, hogyan hozta össze a családtalan iparossegédeket, hogyan teljesítette a betegsegélyezés nemes munkáját, hogyan iparkodott tagjait műveltségben, jó erkölcsökben gyarapítani. Méltatta a derék dolgozat a vezető férfiak érdemeit: Udvardy Ignác, Balaton József volt apát, Bődy József, Papp Alajos elnökök, Jády Károly jelenlegi pénztárnok igazán derék munkát végeztek s igaz érdemei voltak | annak is, ki fölött a felolvasó szerényen át akart siklani: Balaton Sándornak. — Kulcsár Gyula elnök azzal zárta be a közgyűlést, hogy megköszönte Balaton Sándornak nagy szorgalomra valló felolvasását s reményét fejezte ki, hogy az egyesület alkalmas kerete lesz a jövőben a népakadémiának, amit mostanában az égósz müveit világon szervezni iparkodnak. Délután 1 órakor bankett volt a kaszinó nagytermében, ahol lelkes felköszentők hangzottak el s vidám kedvben, cigányzene mellett 4 óráig voltak együtt azok, akik a közgyűlésen képviselve voltak. Tűzoltók ünnepélye. Szép ünnepséget rendezett Szent István napján a zalaegerszegi önkéutes tűzoltó egyesület az ó'rtanya udvarán. Ekkor tűzték ugyanis föl Breisach Sámuel tiszteletbeli osztályparancsnok mellére a 25 éves szolgálati érmet. Az ünnepség délután 6 órára volt hirdetve, de már azt jóval megelőzőleg gyülekezett a közönség s elfoglalta a részére fenntartott helyet. Mialatt a választmány ülésezett, két csapattiszt a jubiláns lakására ment ós az ünnepség színhelyére kísérte, ahol családja is megjelent. Itt a csapat arcvonala előtt, a fő- és alparancsnok között állva, üdvözölte őt Boschán Gyula egyleti elnök, méltatva a jubilánsnak az önk. tűzoltó egyesület körében szerzett érdemeit. Kiemelte a szolgálati érem hármas jelentőségét s buzdította, hogy ajövőben is az eddigi energiával, odaadó szeretettel s buzgósággal szolgálja ennek a nemes emberbaráti egyesületnek az érdekeit. Miaiatt az elnök feltűzte az érmet, a csapat tisztelgett és a kürtösök diszjelt adtak. Meghatottságtól remegő hangon mondott köszönetet a jubiláns az őt ért kitüntetésért, ígérve, hogy ezentúl is lelkes hive lesz annak az eszmének, amelyet már 25 év óta szolgál. Miután a csapat megvendégelése iránt tett intézkedést, a parancsnokságot s több barátját az „Arany Bárány" kertheiyiségébe hivta meg barátságos lakomára, a melyen több felköszöntőt mondtak, kívánva, hogy Breisaoh Sámuel ur az adományozott 25 éves szolgálati érmet jó egészségben fiiatalos kedéllyel számos éven át viselje. Automobil baleset Tárnokban. E hó 15-én délután egy kincstári automobil, melyben a hadsereg automobil osztályának egy századosa és egy vezérkari százados ültek, közvetlen Tárnok alatt az egyik első kerék összetöróse következtében az ut melletti árokba zuhant. A tiszteknek semmi bajuk sem történt, sőt a balesetnek mulatságos része is volt, mert míg a bognár és a gépész sz ökrök által kivontatott autó kijavításával foglalkoztak, a tisztek a vendégszerető Stádel családnál nyertek a balesetért kárpótlást; s midőn másnap reggel tovább utaztak Wien felé, magukkal vitték egy példás magyar házigazda szívességének kellemes emlékét. Cselédjutalmazás. Riba Fereno misefai gazdasági cselédnek a földművelési miniszter 100 K jutalmat és díszoklevelet adományozott, hosszú és hűséges szolgálatainak elismeréseül. A kitüntetést szép ünnnepély keretében adták át a derék cselédnek. Bosnyák Géza földbirtokos, Riba Ferenc gazdája házánál diszes vendégsereg jött össze. Részt vett az ünnepélyen gróf Batthyány Pál főispán nejével együtt, Árvay Lajos alispán, Pálőy László paosai főszolgabíró, ifj. Thassy Imre felsőrajki földbirtokos stb. Az ünnepélyt Pálffy László főszolgabíró nyitotta meg, majd ifj. Thassy Imre intézett szép beszédet a kitüntetett cselédhez s az összesereglett néphez, végül Árvay Lajos alispán mondott hűségre, beosületes munkára buzdító szavakat. Riba Fereno meghatva köszönte meg a kitüntetést és az előkelő vendégek érdeklődését. Ünnepség után Bosnyák Géza vendégszerető házánál lakoma volt. Ez évben a miniszter a következő zalamegyei oselédeket tüntette ki: Antal Imre Szentantalfa, Horváth István Hóttó, Németh Lajos Kustány, Pap Péter Bánokszentgyörgy, Balog János ós Dömötör Fereno Eötvös, Németh János és Németh Mihály Csabrendek, Orbán József Zalaegerszeg, Kocsis Péter Tapolca, Takíos Ferenc Neszelej és Riba Ferenc Misefa. Népgyűlések. Muraközből irják, hogy Jurák Zvoinimir, a hírhedt pap a hatóságnak való előleges bejelentés nélkül népgyüléseket rendez, amelyeknek természetesen más a oégére, mint amilyen a tartalma. Legutóbb az képezte a szivük fájdalmát, hogy a Mária Bisztrioárő! visszatérő buosusoktól a hatóság elszedette a horvát jelvényeket. De megvádolták a hatóságokat azzal is, hogy több adót szednek, mint amennyi ki van vatve. Az egybegyűltek azután