Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)

1908-09-06 / 36. szám

XXVII. évfolyam. Zalaegerszeg, 1908 szeptember 6. 36. szám. Blóflxetésl dij: Kifésí érre 10 K — f. Fél évre . . 5 K — f Negyed évre . 2 K 50 f Kgyea azáui ára 20 lilléi Hirdetések : - Megállapodás szerint. Nyilttér soronként 1 K Kéziratokat nem küldünk viuxza ZALAVARMEGYE IRLAP Politikai és társadalmi hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. Iskolák. A hirlapirásban vannak idénycikkek, amelyek évről-évre megjelennek az országos ós vidéki lapok hasábjain. A téiuák olyanok, hogy szinte rákényszerítik magukat az újságíróra, inert rendszeresen visszatérő időszakokban annyira aktuálisak, hogy a társadalom minden rétedét érintik. Az élet azonban halad és fejlődik. A régi témákról lehet uj dolgokat mondani, mert átalakulnak az intézmények és változnak a társadalom nézetei. Megtörténik azonban az is, hogy a fejlődés megakad, az intézmények fejlődése nem tart lépést az élet igényeivel s a társadalom csökönyösen ragaszkodik az elavult előítéletekhez és a múltból származó avas felfogáshoz. Körülbelül igy történt a magyar iskolákkal, közoktatási rendszerünkkel és a társadalomnak a közműveltségre, az ifjúság nevelésére vonatkozó felfogásával. Az idei iskolaév tehát szakasztott olyan, mint a tavalyi; ugyanazok a jelenségek, ugyanazok a panaszok és hiányok, amelyekről szakkörök és laikusok évek óta beszélnek, írnak és ankéteznek. Ujat mondani alig lehet, legfeljebb fokozottabb a panasz, mert az élet igényei ós oktatási rendszerünk között évről-évre kirívóbb az ellentét s mindig hangosabbak lesznek a kifakadások azok részéről, akik iskoláinknak modern irányban való fejlesztését sürgetik. Az elemi iskolákra vonatkozólag történtek ugyan reformok, de azok csak kis részben vonatkoznak magára az oktatásra. Inkább adminisztratív és politikai célok irányították az újításokat, míg az ismeretek terjesztésének fokozására nem gyakorolnak lényegesebb befolyást. A másfél milliárdos költségvetésből nem sok kerül az elemi oktatásnak oly irányban való fejlesztésére sem, hogy végre az általános kötelező iskolázás ne csak papiros malaszt legyen, hanem eleven valósággá váljon és a kultur statisztikát ne éktelenítse az iskolázatlanok nagy száma. i . Folyik az elvi harc az iskolák államosítása érdekében s akik az elemi oktatás államivá tételét sürgetik, azt hiszik, hogy ők a magyar kultura apostolai. Pedig a társadalomra és a kulturára nézve teljesen mindegy, hogy milyen jellegű az iskola. Nekünk első sorban jó iskolák kellenek. Ez pedig nem függ a jellegtől, hanem az oktatási rendszertől és a szakszerű felügyelet szigorától. Népoktatásunk régi sebeinek gyógyítása érdekében is történik itt-ott valami, de bizony sokkal lassabban emelkednek a düledező kunyhók helyére korszerű iskolák, sokkal gyérebben jutnak az uj tanszerek és felszerelési tárgyak az elemi iskolákba, mint azt az élet igényelné. Könnyebb egy vicinális vasutat financirozni, mint iskolát "építeni. Nemcsak falvakon, hanem még városokban is éktelenkednek a rozoga viskók, ahol túlzsúfolt termekben terjesztik a felvilágosodás áldásait és a testi nyavalyákat, ragályos betegségeket. A középiskolák mai szervezetét és oktatási rendszerént szakférfiak már évek óta tarthatatlannak mondják. A polgári iskolák nem tudnak beleilleszkedni a rendszerbe ugy, hogy a tudományos pályára előkészítő intézetek mellett a gyakorlati irányt képviseljék. Nem voltak képesek népszerűségre vergődni s az ifjúságot inkább a viszonyok, a kényszer, vagy a gimnáziumban szerzett rosz bizonyítványok vezetik a polgári iskolákba. A gimnáziumokba tódul össze Magyarország tanuló ifjúságának legnagyobb része. A társadalom nem ébredt még annak a tudatára, hogy az élet nem tudományos intézetekben kierőszakolt bizonyítványokat, hanem minél több gyakorlati tudást követel ; azt a meggyőződést táplálja, hogy csak a tudományos iskola elvégzése biztosítja fiainak a kenyeret és tekintélyt. Ezért ostromolják a kormányt az ország minden sarkából gimnáziumért. A tudományos középiskolákban való túlzsúfoltság az oka annak, hogy a gimnáziumokban a tudományos pályákra, az egyetemre való képesség mórtékét le kell szállítani, mert egyrészről a gimnáziumból kiszorult ifjú legtöbbször úgyszólván ! elveszett, másrészről a túlzsúfoltság felüleí tessé és eredménytelenné teszi a tanár munkáját. Ezt maguk a pedagogusok mondják, akiknek legnagyobb erőfeszítése is hiábavaló, hogy a középiskola művelőképességét emeljék s a tudás nívójának fokozatos esését megakadályozzák. Miután a reális életpályákra képesítő oktatási rendszer nálunk még nem fejlődött ki s azok az iskolák, amelyek, erre voltak szánva, csökevényesek maradtak: minden ut a gimnáziumhoz vezet s minden életpálya, amely az intelligenciának ós előképzésnek bizonyos fokát követeli, onnét indul ki. Tehát a szorosan tudományos célokra szánt intézményt az élet egységes középiskolává tette anélkül, hogy oktatási rendszere ehez alkalmazkodott volna. Ezt a hibát kénytelenek a tanárok megkorrigálni, amit csak ugy tehetnek, ha a tudományos igényeket az ifjúsággal szemben leszállítják. Az egyetemek azután megtelnek oda nem való, tehetségtelen ifjakkal s bekövetkezik a tudományos pályákon való túltermelés. Es sok a panasz az élet minden terén, hogy az egyetem ontja a diplomás embereket, akiknek tudása gyenge és fogyatékos. Amíg a középoktatásnak az a része, amely a gyakorlati ismereteknek minden intelligens embertől megkövetelhető mértékét lesz hivatva terjeszteni, szervezve nincs, amíg a tudományos iskolák nem csak valódi céljukat tartják szem előtt s meg nem szabadulnak azoktól a melléktekintetektől, alyeket az élet kényszerít rájuk: addig a helyzet meg nem változik. Amig a gyakorlati ismeretek értékének tudata, reális pályák szeretete át nem hatja a társadalmat, addig szeptember elsején viszik a rengeteg gyereket a gimnáziumba, amely kénytelen dédelgetni a MIT IGYUNK? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas áiványvie erre a legbiztosabb óvdszer. Minden külföldit fölülmúl „ mAhoj ffiVí áS^Öfc hazánk természetes szén- a muua

t ^^ savas vizeinek királya : k, -fftlTífc Milleniumi nagy éremmel 1 ^^v "1WIláb kitüntetve. Kitűnő asztali bor és gyógyvíz; a gyomorégést rögtön megszünteti, páratlan étvágygerjesztő, használata valódi áldás Jyomorbajosoknak. Kedvelt borviz! Olcsóbb a szódavíznél! Kedvelt borviz! Főraktár: GYARMATI VILMOS urnái Zalaegerszegen. Mai számunk 12 oldel*