Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)
1908-07-26 / 30. szám
í •Zalamegye, Zalavárna egyei Hírlap* 1908 julius 26. saság nyilvántartotta, ki a legjobb ivó, ki tud négy órán keresztül csárdást táncolni, ki a legjobb vadász, legjobb kocsis. És a borfogyasztás hőseire büszkén hivatkoztak a férfiak, a legvadabb táncost csodálattal nézték a leányok s boldog volt, akinek a csipkéi ronggyá foszlottak a szupécsárdás alatt. Annyi energiával, annyi tűzzel és ügyességgel, amennyi az iváshoz, a szupéosárdáshoz, a vadászathoz kell, lehet sportéletet is csinálni. Csak akarat és kitartás kell hozzá. Megyei vasutainkról. Zalavármegye törvényhatósága a f. évi julius 14-én tartott közgyűlésen megszavazta a Nagykanizsa—Letenye—lendvai és Pápa—Devecser— sümegi helyiérdekű vásutak kiépítéséhez szükséges magyei hozzájárulást fedező 1 %-OH vasúti pótadót. Ez és egyéb körülmények, melyek a pótadó megszavazásánál felmerültek, késztetnek, hogy újból hozzá szóljak megyei vasutainkhoz. Aki a már meglevő és épülő vasúti irányainkat komoly figyelemre méltatja, lehetetlen, hogy ama szomorú tapasztalatra ne jusson, hogy ezen irányokat nem annyira a vármegye közigazgatási és közgazdasági szükséglete, mint az ötletszerűség jellemzik. — És bár a vármegye százezereket áldozott e vonalak kiépítéséhez, mégis a legfontosabb közgazdasági érdekei, (pl. a közutak fedanyagának önköltségen való szállítása) sem részesültek kellő oltalomban. Hogy ezen merésznek látszó állításomat tényekkel igazoljam, kezdem ae első, a vármegyét egész szélességében átszelő úgynevezett göcseji vasúttal, melyet talán azérl neveznek annak, hogy a szegény, de festői vidékekben gazdag és türelmes göcseji néppel elhitessék, hogy neki is van vasútja. Aki a Boba—Jánosháza—osáktornyai vonal kiépítésének történetét ismeri, tudja, hogy az tényleg Göcsejen át terveztetett s az első nyomjelzések Nován, mint a megye egyik járása székhelyén át vezettek Lendvának s tovább. — Tényleg ez felelt voloa meg a vármegye közigazgatási és közgazdasági érdekeinek egyaránt, mertmig három járás székhelyét: Novát, Lendvát és Csáktornyát kapcsolta volua össze a központtal, másrészt annak a Göcsejnek adott volna közlekedési utat, amely épen az utAk járhatatlansága miatt érzi legjobban szegénységét, mert terményeit az évnek osak bizonyos szakában tudja értékesíteni; annak a Göcsejnek, amelynek az állam által e célra adott segélyen kiépült utján kivül a vármegye még nem épített utat, mert az ez előtt 26 évvel elhatározott Vorhota —uovai útszakasznak mintegy 7—8 km. hosszú Petrikeresztur—novai része ma is kiépítetlen. Tudjuk azt is, hogy — állítólag — az, mert a megyés püspök a tőle, mint novai birtokostól e vasút kiépítéséhez kért 40.000 K-át megtagadta, lett a szülőoka annak, hogy e vonal Novát kihagyva, Göcsejt megkerülve épült oly helyeken, melyek a legjobb törvényhatósági és állami utakkal birtak és sok helyt — a szegény Göcsej osufjára — csaknem párhuzamosan halad a vasút a törvényhatósági vagy állami úttal. Azért irtam >állítólag,« mert nem tudom elképzelni azt, hogy — ha osak e 40.000 K különbség idézte volna elő ezen vasútnak a tervbe vett iránytól eltérő kiépítését, nem tudott volna Zalavármegye a helyzet magaslatára emelkedni s akkor, mikor már saázezereket áldozott, e 40.000 K-át meg ne adta volna a szegény püspök helyett; be ne látta volna, hogy ezzel tartozik Novának, mint járási székhelynek és tartozik annak az istenadta Göosejnek, melynek emberemlékezet óta nem adott semmit. Én inkább annak vagyok hsjlandó betudni a változást, hogy a püspök tagadó válaszával egy időben ft Széchenyi és Esterházy birtokok urai léptek akoióba s azok közbelépése, — karöltve a püspök tagadó válaszával és a vármegye nemtörődömségével (mert tudjuk — érdekeltség van minden irány mellett) idézte elő, hogy a vasút a tervbe vett s nyomjelzett iránytól eltérőleg a mai irányban épült. — De akár egyik, akár a másik feltevés álljon is, nem tagadhatja senki, hogy a már kész iránynak elterelődését nem a komoly, szakszerű, e vármegye közigazgatási és közgazdasági érdekeit figyelemmel kisérő munkásság, hanem — szelíden kifejezve — az ötletszerűség jellemzi s ezen vasútnak a mai módon való kiépüléséhez Zalavármegyének hozzájárulni nem lett volna szabad. — A vármegyének ez a mulasztása soha helyre nem hozbató károkat okozott és Novának, mint járási székhelynek a központtal leendő kapcsolata egyrészt Zalamegyének ujabb áldozatába fog kerülni, másrészt nem lesz oly kedvező, mint a melytől a vármegye elesett. Második vasút a Tapolca—Sümeg—ukki irány. Harmadik a Zalaszentgrót—türjei irány. Tisztelettel azt kérdem; mi idézte elő azt, hogy Tapolca—Sümeg Ukkal és nem Zalaszentgróton át Türjével kapcsolódott, ami által — sokkal rövidebb úttal három járás székhelye köttetett volna össze a megye székhelyével ? — Igaz, hogy Zalaszentgrót nagyérdemű s általam nagyon tisztelt képviselője ezt a hibát Zalaegerszeg városának, mint amely mindig az önérdekét kereste, tudja be, én azonban — miután Egerszegnek teljesen mindegy volt, hogy a sümegiek és tapoloaiak Türjén vagy Ukkon át jönuek-e a székhelyre — hajlandóbb vagyok a helyi érdekeltség, köztük talán az igen tisztelt képviselő urnák is a rovására írni e baklövést, akik az ukki csatlakozással közelebb vélték magukat Budapesthez, nem számítva arra, hogy jöhet egy olyan kormány is, aki Magyarország érdekét szivén viselve kiépíti a balatonparti vasutat, amelyen majd legközelebb érik Budapestet. Ez az irány szintén elhibázott. Ezt sem a közszükség, hanem az ötletszerűség jellemzi. Negyedik vasutunk az^u. n. zalavölgyi vasút. — No hát. kérem, ez a vonal — a legszelídebben szólva — Zalamegye komikuma. — Vagy nem-e komikus, mikor Keszthelyt a székhellyel ugy kapcsolják, hogy az utasnak le kell menni a szomszédmegyébe Balalonszentgyörgyre s onnau vissza Keszthelyre s az az utas, aki Sármellékről — kocsin — */ t óra alatt Keszthelyre érhet, szerencés viszonyok között, ha t. i. a fenéki limbus megengedi, ugyan oda ér 2 őra 33 pere alatt vasúton. Ki tudná azt megmagyarázni, hogy miért nem lehetett e vonalba Paosát, mint szintén járási székhelyet bekapcsolni és igy —ha mindjárt pár kilometer kerülővel is — Hévizén át Keszthelylyel kötni ? — Én nem hiszem, hogy Festetich gróf, mint a világhírű Héviz gyógyfürdő ura, ezt az irányt is ne támogatta volna, ha nem magán, de emberbaráti érdekből is. Hát bizony bevallhatjuk, hogy ezt az irányt sem jellemzi sem a közigazgatási sem a közgazdasági szükséglet, sőt — amint tudom — annak egyenes hátrányára ez a vonal az, amely járási székhelyet nem kapcsol s a többi vonalaink tiszta nyereségét megemészti. Ez a vonal az oka, hogy a részvények a láda fenekén penészesednek. A legújabb, az épülő balatonparti vasútnak — amint neve is mondja — a Balatonpartou kellene végig futni. Ez felelne meg nevének, a hozzá kötött várakozásnak és az ország és Zalamegye érdekének. És mégis mit látunk? —Azt, hogy a balatonparti vasút Tördemioztől befut Tapolozára és érintetlenül hagyja a Balaton hosszának — mintegy — »/ 4 részét. — Kihagyja azt a részt, ahol egyes községek máris kedvenc fürdőhelyei Zalának, kihagyja Keszthelyt, amely önerejéből ma is kiállja Siófokkal a versenyt s a szomszéd Hévizzel ma már nemosak Zalának, de az egész ország lakosságának kedvelt tartózkodási és találkozási helye. Bár teljesen méltányolom Tapoleza városát és érdekeit, még is kérdem: miért nem lehetett Tapolczát Tördemiczcel, ugy mint Veszprémet B.-Alm ídival, egy vicinálissal kötni; miért hogy e vasút csak Tapolczáig épül ki és nem — legalább is nevének megfelelőleg — Keszthelyig? Sajnos! feleletet nem kapok. Emlegetik, hogy ezt a tapolczaiak, az ország gazdasági érdekei előmozdításában elévülhetetlen érdemeket szerzett nagynevű képviselőjüknek köszönhetik. — Éu e h írnek nem adok hitelt, de a felzaklatott kedélyeket mindenesetre azzal lehetne megnyugtatni, ha a vármegye képviselői, köztük a két miniszterrel, összefogva keresztül vinnék a magas kormánynál azt, ami a balatonparti vasút és igy az ország érdekében elengedhetetlen, hogy a vasutat tovább folytatva Keszthelyen, Hévizén, mint a kontinensen párja nélkül álló gyógyerejü fürdőn, Pacsán, mint egy járási székhelyen át Nagykapornak—Zilaegerszeg— Zalalövőn át Szentgotthárdnál, vagy Zalaegerszegen át Körmendnél csatlakozást nyerjen a nyugot egy góopontjával Gráczcal és Zalaegerszegen át Bécícsel. Ezen irány kiépítése nélkül a balatonparti vonal is egy zsák vasút, amely csakis az ország szivével, de nem az élvezeteket és üzletet kereső nyugottal lévén kapcsolva, országos jelentőségét, fontosságát elveszti. — Ezen irány kiépültével Zalaegerszegen át Csáktornya felé a Budapestfiumei forgalom lebonyolítására is fontos szolgálatot teune. A julius 14-iki ülésen szóba jött NagykanizsaLetenye—lendvai iránynak közigazgatási, igazságszolgáltatási és közgazdasági foutosságát vitatni nem lehet. E vonal folytatásának kiépülése — bitem szerint a közel jövőben meg fog történni. Szót érdemelne legfelebb az, hogy e szakasz kiépülésére megszavazott hozzájárulással, illetve az l°/o pótndó reá eső részével nem várta meg a vármegye az uj vicinális vasúti törvényjavaslatot, amely amint tudom — már kész és az őszi ülésszakban tárgyalás alá is kerül s amely — lehet, hogy oly kedvezményeket hozhat javaslatba, a melyektől mi, e határozatunkkal elestünk. A mi a Pápa—Devecser—sümegi irányt illeti, emlékezhetik mindenki, hogy ez az engedményes által Ukknak csatlakozásával lett kérve és csakis a törvényhatósági ülésen ment keresztül a sümegi csatlakozással. Az engedményes, felfogva a vármegye közgazdasági érdekeit, nem is kérhette a sümegi I csatlakozást, amely csatlakozással ugy nz alulról felfelé, mint a felülről lefelé jövő áru és személyforgalomnak egy háromszög két oldalát .kell megfutnia egy helyett. Éz ugy a teher, mint a személyforgalomra nézve drágább és hátrányosabb, eltekintve attól, hogy az ukki és sümegi átszálással kétszeres idő vesztesége lesz a; utasnak. Ezt az ismételten ötletszerű B hátrányos változást osak is egy módon lehet helyre hozni, ha t. i. azon vidék nagyérdemű képviselője keresztül viszi a vármegye ama óhaját, hogy Sümeg Tüijével direkte nyerjen csatlakozást. E nélkül ez az irány ép oly hibás, mint a mily hibás a vármegye minden vasútja, sőt annál hibásabb, mert ez az irány lenne hivatva a felső Magyarország és a Dunántul nyugoti részének fiumei forgalmát s viszont lebonyolítani, miért is ennek, — mint országos fontosságúnak kiépítését az államnál kellene szorgalmaznunk. Ezen vasutból Veszprém vármegye a megyébeu futó rész anyagi támogatását bizonytalan időkre felfüggesztette. Ennek daoára bele ment Zalavármegye abba, hogy a Siimeg-osabrendeki 4 km. esetleg a Zalában futó 15 km. hosszú vasút MIT IGYUNK? hogy egészségünket megóvjuk, mert osakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. Minden külföldit fölülmúl hazánk természetes szénsavas vizeinek királya: a mohai -fnmíl Milleniumi nagy éremmel ~ 1U1Ifl! > kitüntetve. Kitünö asztali bor és gyógyvíz; a gyomoré^ést rögtön megszünteti, páratlan étvágygerjesztő, használata valódi áldás gyomorbajosoknak Kedvelt borviz! Olcsóbb a szódavíznél í Kedvelt borviz! Főraktár: GYARMATI VILMOS urnái Zalaegerszegen.
