Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)

1908-12-25 / 52. szám

1908 ddcember 25: »Zalamegye> Zalavórmegyei Hírlap* 7 idártek elő; sőt járvány kórnál, minő-: a kolera és hányóhastolyás, az altestuek Linimenttel való bedörzsölése mindig igen jónak bizonyult. Ezen kitűnő háziszer jó eredménnyel alkalmaztatott bedőrzsölésképpen az influenza ellen is; üvegekben : k 80 fillér, l K 40 f és 2 korona a legtöbb gyógyszertárban kapható, de bevásárlás alkalmával tessék határozottan Riobter-féle Horgony-Linimentet (Horgony-Pain-Expellert) kérni, valamint a „Horgony" védjegyre és a Richter oégjegyeésre figyelni és csak eredeti üveget elfogadni, Tömeges névmagyarosítás. A Keszthely szomszédságában fekvő Vállus község lakosságának nagy része német hangzású osaládi nevet visel. Most tömegesen változtatják nevüket, tősgyökeres magyar neveket vesznek föL Igy Steiner Imre a saját, valamint Kálmán, Dezső s Imre kiskorú gyermekei Szalaira, Viszler József Világosra, Viszler Márton Petőre, Voltner Péter ós Gergely Petőre, Kramlik József a saját, valamint József, János és Mihály kiskorú gyermekei Kertészre magyarosították a osaládi nevüket. — Pollák Miksa nagykanizsai zenetanár kiskorú leányai Irma és Margit Pásztorra magyarosították a családi nevüket. Kristalin. Aki ezt a kiváló szépítőszert csak egyszer is használta, az sohasem fog más szerrel kísérletezni, hogy bőrét higiénikusán ápolja. A Kristalin egy növényekből összeállított kristálymassza, mely a bőrt fiatalítja és szépíti. Szeplők, vimmerlik, májfoltok s minden arctisztátalanságok rövid idŐD belül eltűnnek. Egy üvegdoboz ára 3 korona. Próbadoboz 50 fillér. Kapható mindenütt. Postán naponta küldi szét a vezérképviselet: Budapest, Baross»utca 91. A drága tehén. Dudás Ferenc uramnak két szép tehene volt, de az egyiket el kellett adnia, mert kevés a takarmánya. Sok vásárra elhajtotta már a gazda a Tinkát, de nem volt lelke hozzá, hogy olcsó pénzért vesztegesse a szép jószágot. A marha ára pedig csak ment lejebb, mindig lejebb s a tehenet el kellett adui minden áron, mert fogytán volt már nemcsak a széna, hanem a törek is. Dudás gazda tehát elhajtotta a tehenet D^veoserbe. Szóba állt vele egy bécsi alkusz, de olyan silány árt ígért s ugy leszólta soványsága miatt az állatot, hogy a gazdát elfutotta a méreg. Elkeseredésében mi telhetett tőle? Akkorát ütött botjával a német fejére, hogy menten összeesett. Dudás tehenének az árát aligha el nem viszik perköltségbe. Görvólykóros gyermekek szedjék a »SirolinRoohe»-t. Ez a legjobb creosotnkészítmóny, melyet a gyermekek a legszívesebben szednek. Kitűnő hatással van az általános jóérzésre. Az orrsecretiók elmúlnak és a daganatok visszamennek. Jobban használ, mint a csukamáj-olaj és a vas, melyekkel párhuzamosan is jó ideig használható. Kapható a gyógyszertárakban. Iszákosság nincs többé! Kívánatra bárkinek bérmentesen küldünk egy próbát a Cozaporból. Leves, kávé, tea, étel vagy szeszes italban egyformán adható, az ivó tudta nélkül. A C0ZAP0RNAK az a csodálaton hatása, hogy ellenszenvessé teszi az iszákosnak a szeszes italt. A C0ZA oly csendesen és biztosan hat, hogy azt feleség, testvér, avagy gyermek egyaránt, az ivónak tudta nélkül adhatja és az illető még csak nem is sejti, mi okozta javulását. COZA a családok ezreit békítette ki s sok ezer férfit a szégyen és becstelenségtöl mentett meg, kik később józan polgárok és ügyes üzletemberek lettek. Temérdek fiatalembert a jó útra és szerencséjéhez segített és sok ember életét számos évvel hosszabbította meg. Az intézet, mely a valódi, világhírű Cozapor tulajdonosa, mindazoknak, kik kívánják, egy próba adagot és egy 1500 köszönő irattal telt könyvet dij és kölségmentesen küld. A Cozapor teljesen ártalmatlan voltáért szavatolunk. Magyarul és németül levelezünk. Ingyenpróbákat a valódi Coza-porból bérmentesen küld levólbeni felszólításra az alanti cég. COZA INSTITUTE, I.evelek 25, levelező lapok 10 fillérrel bérmentesítendőkA Borászati Lapok jubileuma. Gazdasági szakirodalmunkban ritka eseményszámba megy a >Borászati Lapok* 40 éves megjelenésének évfordulója. Ez. a nagy elterjedésnek örvendő és a legjelesebb szakemberek által szerkesztett magyar szőlészeti és borászati szaklap ebből az alkalomból diszes, számos képpel illusztrált emlékfüzetet ad ki, melyet összes előfizetőinek (még az ujaknak is) díjtalanul fog megküldeni. Ebben a füzetben ugy szőlőmívelósünk, mint lapunk negyvenéves története lesz ismertetve, tárgyalva lesznek az összes aktuális kérdések, lontos szőlészeti és borászati intézeteink, fel lesznek sorolva és rövid életrajzzal ellátva elhunyt szőlészeti szakembereink és végül a jövő feladatai is tárgyaltatnak. Mindezeket a cikkeket legjelesebb közgazdászaink ós gyakorlati szakembereink írták s igy a munka kétségtelen irodalmi beccsel fog birni. Ötven évi Ennyi idő teltei »Az Anker" életés járadékbiztosító-társaság alapítása óta. A félszázad alatt elért kiváló eredményeken kivül bizonyára a közönség legszélesebb rétegeit érdekli a társaság lapunk mai számában megjelent hirdetésének azon publikáoiója, hogy uj biztosítási módozatot alkotott, melynek hivatása az élet- és nyugdíjbiztosítás előnyeit egyesíteni. Ezzel a társaság régóta érzett hiányt pótol. Elvétve még találkozunk azzal az ósdi felfogással, hogy a gyógyszernek, bogy hatásos legyen, okvetlen nagyon rosz ízűnek kell lennie. Ma más nézet uralkodik, már igy például a >Scott-féle Emuisió* oly osukamájolaj összetétel, mely kellemes izü, könnyen emészthető és a gyermekeknek, a gyenge embereknek valóságos áldás. A »Soott-féle Emulsióc minden gyógyszertárban kapható. Időjárás. Sáros, ködös, mogorva idő jár az egész héten. A hőmérő állandóan fagypont felett áll s a hó megfagyott a dombok oldalain is, a városból pedig már teljesen eltűnt. Az utcák közepén folyik a hig sár, amelyet még a kotrógép sem tud teljesen letisztogatni. Csúnya időben köszönt ránk Szent. Karácsony estéje s az időjósok nagyot csalatkoztak, amikor kemény időt helyeztek kilátásai. Báli Mussollne Voile MarqQisette Selyem és „Hennebeg" selyeml K 50 f-től, feljebb bérmentve és vámmentesen. Minta postafordultával. Megrendelések bármely nyelven intézendők-: *n Seidenfabrikt. Hennenberg In Zürich. Piaczi áraink a legutolsó beüvásteon 60 Ulogrammonfcint búza rozs árpa zab kukorica minőség szerint > > » » > > » » Kor.-t<51 11-50 9.20 8-— 8-— 8-— Kor.- tg A mezei pacsirta. Ninos igazuk a régieknek 1 Mert manapság már nemcsak a pap, de még a közönséges oivil ember is holtig tanul. Én legalább csak most jöttem rá, hogy némely nő nem azért tart lovagot magának, mert talán szereli, hanem hogy azt más nő őt elcsábítsa. Ez az egyikig A másik meg az, hogy a bandában a teronek mindig gyengébbnek kell lenni, mint a primnek. Az okozati összefüggés., meg igy megy. Zimankós, szeles, havas idő volt, mikor Aprószentek napján kimentem este sétálni. Bizony édes kevesen jártak, ugy, hogy a marónisok és rikkancsok szava hiába hangzott el. Nem volt az utcának semmi érdekessége, üres ós kihalt volt minden. De a szél az ugy fujt, mintha tótágast állt volna. És éppen szembe. És hozzá gorombán. Hát küzködjünk ! Felgyűrtem galléromat, lehúztam kalapomat, zsebbedugtam kezemet és szembe a szélnek. Ki birja tovább? Részemről nem volt nagy a kockázat, mert a következő saroknál ugy is visszafordulok és akkor hátba kap, Jav^bap megyek neki a szélnek, mikor egyezerre valaly meg nekem jön. Egy hölgyalak volt. — Szervusz 1 — Hazulról jösz ? — Ühüm 1 — Otthon van Tóni báqsi? — Melyik Tóni bácsi? — Ejnye, de be vagy rekedve, egész megváltozott a hangod. — Azt éppen, nem mpncjbatp^m, hanem ugy látszik, hogy nagysád . . . — Jesszusom . . . tévedés ... ón njást, néztem Emilnek. — Dehogy ! Hisz én is Emili vagyok. — De nem a Kopott Emil? — Nem,! Én Kapocs Emil vagyok. — Örülök. Az. én. nevem Jóleső Virgilia. — Ej, de bánom, hogy nem Pál vagyok. — Miért ? A miért volt Pál és Virginia? Hát azt hiszi, hogy a mai Júliáknak mind Rómeó az érdekelt íele? Láttam, hogy a hölgy értelmes, egy kaland kínálkozik, kedvet kaptam a folytatására. — Ha megengedi, hazakísérem. — Miután az volt mondva, hogy EmiJ fog értem jönni és hazakísérni, nem bánom. Egy kirakat elé értünk, a melynek világánál mindketten egymásra néztünk. Virgilia egy csinos képű, kerekdeden fejlett barna lágy volt. Az első benyomásra nagyon is kedvező. Hogy ő mit táplált felőlem magábap, nem tudom, d§ szólni igy szólt: — Hát magát hívják Kapocsnak,? Hisz ón már ismerem a legényegylet dalárdájából. — Igen, én vagyok a kisegítő tenor. De nézze osak Virgilia — szólaltam meg, miután, láttam, hogy a helyzet magaslatán én vagyok,— mi a maga édes apja ? — Az enyém? Madárkereskedő! De nézze Kapoo^ ur! . . . Ez a kérdezősködése bizalmatlanságot árul el velem szemben. — Higyje el, hogy nem. Cs^k őszintén akarom megmondani, hogy ha egy madárkereskedőnpk ilyenkor este, egy ilyen szép lánya egyedül jár, az furosa. — Mindjárt nem lesz furosa, ha meghallgat. — Van a tatának egy okos kis stiglice. Ennek olyan kalitkája van, hogy ninos semmi fala neki. Csak teteje meg alja. Az alján van egy kutszerü lenyulás, amelyben két veder van. Az egyikben madármag, a másikban meg viz van. A stiglic aztán felhúzza a lábával a vedreket, a szerint, a mint éhes vagy szomjas. — Igazán furcsa ! — Ejnye, már magának minden furcsa I Aztán tudja, a tata ma délután elment hazulról, mi meg elkezdtünk a Pityuval játszani. — Hát az kicsoda ? — Hisz az a stiglic! A miqt játszunk, egyszer csak leütöm a kezemmel egész véletlenül a vizes vedret, mely üvegből volt ós eltört. Borzasztóan megijedtünk. Ha most a tata hazajön, hát jaj lesz nekünk. Végre is igy állapodtunk meg. Én elmegyek rögtön egy vizes vedret venni . . . — De hátha a tata nem vette volna észre mindjárt? — Már hogyne 1 Pityu be nem megy a kalit, kába, ha onnan valami hiányzik ós az rögtön feltűnt volna a tatának. — Na hát bolond egy madár. — Bolond, de kedves . . . Tehát én elmegyek a vedret beszerezni, addig meg Tóni báosi felügyel, hogy ha a tata idejónól előbb hazajönne, foglalkoztassa, hogy ne vegye észre a Pityut. — Hát az a Tóni bácsi kiosoda? — O az Emilnek az apja 1