Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)

1908-11-22 / 47. szám

6 •Zalamegye, Zalavármegyei Hir!»p« 1908 december 13, Botfy-ulcai lakósok kérelme egy utoai lámpa felállítása tárgyában. — A szabadcsácsi osemetekertnek a kir. kincstár részére 6 évre leendő bérbeadása tárgyában szerződés bemutatása. A zalaegerszegi főrabbi jubileumának programmja. November hó 25-én délután 2 órakor hálaadó istentisztelet. Az ünnepi szónoklatot tartja: dr Hevesi Simon ur, budapesti főrabbi, az énekszámokat, ellátják vármegyénk szülötte : Guttmann Béla ur, bécsi főkántor, és Leiohner Hermán zalaegerszegi főkántor. Az istentisztelet után : Díszközgyűlés a városháza tanácstermében és a hitközség és jótékony egyleteinek tisztelgése a főrabbinál. Küldöttségek a minisztereknél megyénkből. A mult hét folyamán népes küldöttség járt a szentgróti járásból, a kerület^képviselője Eitner Zsigmond és Malatinszky Lajos főszolgabíró vezetése alatt, a földmivelésügyi miniszternél; kérvén a már égetően sürgős Zalaszabályozáshoz megfelelő államsegélyt. E küldöttségből kiválván a zalakoppányiak, ugyancsak képviselőjük és főbirájuk vezetése alatt a közoktatásügyi miniszternél tisztelegtek s a már másfél évtized óta államosítás alatt álló községi népiskolájuknak államivá tételét kérelmezték, mely kérelmüket Békefi Elek községi igazgató tanító lendületes beszédben adta elő. Mindkét helyen biztató Ígéretet kaptak a küldöttségek, amelyeknek tagjait Eitner képviselő a deputáció járás után a »G mbrinus* étteremben megvendégelte. A törvényhatósági ipartanács tagjaivá Dervarics Lajos kereskedő, Keszly Ferenc asztalosmester, póttagjaivá Fangler Mihály kereskedő és Nagy Károly szíjgyártómaster 1909 évi szeptember hó 30-áig terjedő időtartamra a vármegyei közigazgatási bizottság áltai megválasztsttak. A katholikus népszövetség megalakulása. Vasárnap e hó 15-én alakult meg városunkban is a katholikus népszövetség, a melynek célja, hogy a katholikusokat egyesitse a maguk érdekeinek védelmére és a támadások visszaverésére; hogy a katholikusokat egyöntetű eljárásra tömörítse ugy a gazdasági bajok leküzdésére, mint a közéletben őket megillető befolyás biztosítására. A Kurnmer kávéház emeleti termeit zsúfolásig megtöltötte az érdeklődők serege. Délután 4 órakor ember-ember hátán szorongott ugy, hogy a gyűlés vezetőinek is alig lehetett h<-lyet biztosítani. A nép egyszerű gyermekein kivül megjelentek előkelőbb iparosok, és ott voltak előkelőségeink közül a minden nemes óéiért lelkesülő gr. Batthyány Pál főispán, azonkívül Farkas József orsz. képviselő, dr, Thassy Gábor m. főorvos, Fritz József törvényszéki bíró stb. éB a megyei tisztikar számos tagja. Pont 4 órakor nyitotta meg a gyűlést Legáth Káimán apát-plébános, ki rövid beszédben vázolva az összejövetel célját, üdvözölte a megjelenteket, majd átadta a szót Hant ke Emil p. ü. fogalmazónak, ki széles áttekintésre valló beszédben ismertette a népszövetség szükségéi. Beszédjét, mikor a jelenleg fenálló társadalmi bajok főforrásául a hazátlan szociáldemokratákat nevezte meg, egy pár betolakodott J ikabvitéz a tőlük megszokott orditozással meg akarta zavarni, de a jelenvoltair, s főleg a rendőrség hamarosan elhallgattatják őket. Utánna Klaí'l Mihály segéd-lelkész ismertette népies nyelven a népszövetség célját, az életből vett példákkal és hasonlatokkal zsjos hatást és helyeslést keltve. Majd dr. Marik Pál főispáni titkár állott szólásra. S.iavai, melyekkel hangoztatta, —- hogy a miként más vallású polgártársaink már régen megtették azt, a mit a népszövetség most akar és őket ezért soha támadás a katholikusok részéről nem érte, de n rn is érhette, ugy ez az alakulás is jogos, ezért a katholikusokat nem támadhatják, annál kevésbbé, mert a népszövetségből a politika teljesen ki van j-firva —élénk tetszésre találtak. Végül ismét Legáth Kálmán állott szólásra, megköszönve a közreműködőknek tevékenységüket és jelentve, hogy az alakuló közgyűlés január havában mar meg fog tartatni, a jelenvoltakat felszólította, hogy minél többen lépjenek be a népszövetségbe. A megalakulás kimondása ulán egyhangú lelkesedéssel a vármegyei népszövetség elnökévé gróf Batthyány Pált, a vármegye szeretett főispánját, városi elnökké pedig Legáth Kálmán apátplébánost. választották meg. Ezzel a gyűlés végett ért azzal, hogy az elhangzott beszédek hatása alatt közvetlen a gyűlés befejezése után tömegesen jelentkeztek a katholikus Népszövetség tagjai sorába. Csány László szobráért. A Csány-szoborbizottság ujabb gyűjtő iveket bocsátott ki, azzal a kérelemmel fordulva Zalavármegye közönségéhez, hogy hazafias adományaival tegye lehetővé a vértanú szobrának minél előbbi felállítását. A kérést a hölgyekhez intézte, mert »a magyar férfiúnak nemcsak segítő társa a feleség, de vezérlő csillaga és ihletett sugalmazójac. — A magunk részéről is kérjük a vármegye nemeslelkü asszonyait, hogy gyűjtsenek a nagy ember szobrára és segítsenek méltó emléket emelni annak a nagynak, aki nemzetéért vértanú halált szenvedett. A gyermekvédő menhelybizottság Szombathelyen tartott ülésén a Zalavármegye területén levő telepekhez felügyelőivő megválasztotta: a keszthelyi telepre nézve gróf Batthyány Józsefet és nejét, a zalaegerszegi telephez Udvardy Iguácot és Dr Szigethy Elemérnét, a sümegi telephez Németh Jánost és Eitner Zsigmondot, a zalaszentgróti telenen Paál Viktort és nejét. Szabad líceum. A Zalaegerszegi Irodalmi és Művészeti Kör mult vasárnapi előadására az Alduua bemutatása volt ugyan hirdetve, miután azonban az Uránia egyesület az előadáshoz szükséges képeket nem bocsáthatta rendelkezésre, e helyett Haerter Ádám főgimn. tanár Fiúméról tartott előadást, amelyet vetített képekkel illusztrált. A főgimnázium nagy tornatermében elhelyezett vetítő készülék kifogástalanul működik s a képek nagyszerűen sikerültek. Az előadáson négyszáznál többen vettek részt. — Ma délután órakor Eiek Márton felsőkereskedelmi iskolai tanár tárt előadást a gazdasági válságokról. Uiána mindjárt Haerter Ádám főgimn. tanár olvas fel az Aldunáról, vetített képekkel szemléltetve előadását. A zalaegerszegi huszár laktanya ügya. Már évek óta vajúdik a zalaegerszegi huszár kaszárnya ügye, amely a város vezetőségének immár tengeri kigyója lett. A katonai parancsnokságok s a honvédelmi miniszter nincsenek megelégedve a mostani ideiglenes jellegű laktanyával, amelynek férő helyei elégtelenek s nem felelnek meg a kor követelményeinek. A város már régen azon alternatíva előtt áll, hogy vagy elviszik a katonaságot, vagy uj kaszárnyát kell építenie. — A tervek -ós költségvetés már elkészültek, a különböző bizottságok már letárgyalták az építkezés összes részleteit, most már osak a kivitel volna hátra. Itt azonbau a finánciális akadályok miatt megfeneklik a dolog. A város ugyanis ab

1

,a a helyzetbe került, hogy két rosz között kell választania. Hi nem épít laktanyát, elveszíti az eddig élvezett közvetleu jövödelmet, amelyet a vármegyétől katona beszállásolási kárt«lanítás és a kinostártól a kaszárnya bére fejében húzott. Ezen jövedelem elmaradása esetén a pótudó 25—26°/

0-kal fogna emelkedni. Ha felépíti az uj laktanyát, az erre a c^lra felveendő kölcsönre annyit kell ráfizetnie, hogy a pótadó körülbeiül 46—48°

0~kal fogna emelkedni. Súlyos dilemma, amelyet nehéz megoldani. A várost közbiztonsági okokból katonaság nélkül hagyni kockáztatott dolog. És kár hárulna a polgárságra", azoknak a körvetett hasznoknak az elmaradásából is, amelyek a katonaság révén származnak. De viszont a közterheket fokozui már alig lehet. Dr Korbai Károly polgármester a képviselőtestület tagjait mult héten értekezletre hivta össze s az értekezlet beható eszmecsere után majdnem egyhangúlag arra a megállapodásra jutott, hogy a város az uj laktanyát saját erejéből megépíteni alig lesz képes. Nehogy azonban a katonaságot, amelynek itt tartáss nemosak városi, hanem vármegyei és állami érdek is, esetleg elvigyék s a vármegye székhelye helyőrség nélkül maradjon, kísérelje meg a képviselőtestület a honvédelmi minisztertől előuyösebb feltételek kieszközlését s lorduljon a vármegyéhez aziránt, hogy a laktarya felépítését szintén támogassa. A kérdés egyébként a 24 én tartandó képviselőtestületi ülés eié kerül s az fog a részletek felett határozni. Államsegély. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a túlzsúfolt zalakoppányi községi iskolánál szükséges Ill-ik tanerő (tanítónő) fizetéséhez évi 900 K államsegélyt utalványozott. Gazdasági cseledek és munkások kitüntetése. A földmivelésügyi m. kir. Miniszter 1909 évre 6 oly gazdasági oselédnek, kik huzamosabb idő óta egy munkaadónál szolgáltak ós 6 oly gazdasági munkásnak, kik megbízhatóságuk, szorgalmuk és józanságuk által társaik közül kiváltak, 100 K jutalmat éa elismerő oklevelet ad. A kitüntetést a miniszter a főispín ur őméltóságának javaslatára adományozza, a ki a közigazgatási hatóságokat ós jgazdasági tényezőket a kitüntetettre vonatkozólag meghalgatja. Felhívjuk tehát mindazok figyelmét kik igényt tartanak a kitüntetésre és jutalomra, hogy azok az illetékes közigazgatási hatóságokaát, illetve a gazdasági egylet mezőgazdasági bizottságánál tegyenek lépéseket. A kisbirtokosoknál huzamosabb időt eltöltött szolgák ós munkások is nyerhetnek jutalmat és oklevelet. Vármegyei muzeumok. A szomszédos vármegyékben miudenütt'folyik a mozgalom muzeumok felállítása iránt. Veszprémvárinegye ebben az évben határozta el, hogy a megyei muzeum részére palotát épít, most pedig S >mogyban létesíteuek muzeumot, amelyet egyelőre a vármegyeházán helyeznek el. Annuska előadása. A magyar falu költője, Gárdonyi, teljes mértékben érvényesült az iparos ifjak egyletének előadásában. A falusi kúria tipikus alakjai, a kissé érdes hangú földbirtokos, a azeleverdi, de egészséges érzésű fiatal szomszéd, a tanító, a plébános, a kolduló barát, a tanítóné, a részeges szabó, mind-mind élethű előadásban léptek elénk, a jellemző vonások kedves színezésben voltak feltüntetve. A darab érzelmes tónusát Polgár Ilonka a címszerepben szívhez szóló beszédével, kedves megjelenésével, mindenképen ügyea alakításával adta meg. Méltó partnere volt Puusa Maris-a elfogulatlan jókedvével. Balogh Miklós szerepvivője, Stökl Jenő m9gle pett mindenkit tökéletes rutinjával. Balaton Sándor kolduló barátjának hatalmas komikuma nagy hatást tett, alig fogyott ki láttára a közönség a kaoagá«ból. Malek Rudolf a plébános tisrteletreméltó alakját nagy természetességgel állította elénk, csupa kedély, csupa intelligenoia volt minden szava, nemkülönben a javíthatatlan agglegény szerepvivője, Magyar József, kinek bölos mondásai nagy derültséget keltettek. Maróty tanítójának komolysága szépen, nagy gonddal kidolozott játékban érvényesült. Kertész Ödön és Zsömbölyi Irón Nagyistvánék szerepében jól feltüntették az aggódó házaspár lelkületét. Kisebb szerepekben Háry József, U:iger Ilonka, Kolossá Iván, Nagy József, Krany.cz József, Weisz Nándor, Kursics Anna (a bájos szobaleány; pompásan megállták helyüket. — A legnagyobb dioséret illeti Balaton Sándort, ki ezt a nőház darabot betanította és rendezte. A zalaegerszegi korcsolyázó egylet kéri a sport iránt érdeklődőket, hogy a tagsági jegyeket, amelyeknek felmutatása nélkül sem a pályára sem a csarnokba lépni nem szabad, de Sorgo Antal urnái, az egyesület pénztárosánál, annak üzlethelyiségében megváltani szíveskedjenek. De Sorgo Antal ur felvilágosításokkal is szívesen szolgál. A József főherceg Szanatórium egyesület javára DíUtsoh Endr« hahóti tanító 1 K 58 f gyűjtött s azt beküldte az egyesület pénztárába. Műkedvelői előadások. A zalaegerszegi kath. legény-egyesület Zalaegerszegen, 1908. évi nov. hó 22-én vasárnap az >Arany Bárány" szálló dísztermében Katalin-estélyt rendez. Az estély tnűíora : Nyitány, előadja a zenokar. Szórakozott kisasszony (monolog), előadja Csoknyay Anna k. a. A kosár (párbeszéd), irta Vojtkó Pái, előadják Cíömpöl György e. t. és Vas Jolán k. a. Felolvasás, tartja a* e. elnök. Nem jut eszébe (vígjáték), magyarosította Hegedűs Jenő. Személyek: (Rigscs Ád ám könyvkötő) Lukács Sándor e. t. (Sára felesége) Loureuosití Erzsébet k. a. (Zsófika leányuk) Jobszt Anna k. a. (Misi inas) Odor Sándor e. t. (Csendes Károly tanító) Vörös István e. t. Helyárak: Páholy 8 K, ülőhely az I—II. sorban 2 K, a III—VI. sorban 1 K 60 f, többi sorokbau 1 K 20 f, állóhely 1 K, karzat 40 fillér. Kezdete este 8 órakor. Előadás után zártkörű táncmulatság. A pacsai iparoskór november 22-én a nagyveodé^lő nagytermében zártkörű táncvigalomrnal egybekötött műkedvelői előadást rendez. Spinre kerül: Ae apósok. Vígjáték 3 felvonásban. Irta Gabányi Árpád Személyek : (B >gyai Farkas) H >rvát István, (Pali, Farka*, fi u) Goldschmied Zsigmond, Harasztovich Ferenc, (Felvinczi Eduárd) Fekete Zsigmond, (Laura, Margit,