Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)

1908-11-15 / 46. szám

1908 november 15. »Z&lar.aegye, Zala vármegyei Hírlap* 3 Hogy az állami felügyelet alatt keresztül vit

1 j parcellázás milyen üdvös eredményekre vezet, annak bizonyságát látjuk Posenben, ahol tiz óv • alatt közel ötvenezer hold földút szereztek meg i a németségnek s a kisgazdák gyarapodása í szemmellátható. Nálunk Magyarországon a parcellázás a legutóbbi időkig rideg üzlet volt, amelybe a köz- [ gazdasági és nemzeti érdekek, sőt még egyes j vidékek speoiális érdekei sem játszottak bele. Darányi Ignác minisztersége alatt azonban már az állam is belenyúl ebbe a fontos kérdésbe s elősegíti egyes nagyobb birtokok felosztását. A jóakarat tehát megvan. A síkor azonban itt ott elmarad. Zalavármegyébeii, a székváros közvetlen szomszédságában a gróf Festetich féle hitbizományhoz tartozó ollári urodalmat parcelláznák. Idestova két éve már annak, hogy a munkálatok megindultak. A földmivelósi miniszter közegei és megbízottjai jártak keltek, tubát az akoió a kormány közvetlen felügyelete alatt indult meg. A nép ugy hiszi, ugy tudja, hogy a miniszter parcelláztatja az urodalmat, azért teljes bizalommal sietett a vételi ajánlatokkal, lefizette a vételár bizonyos százalékát s várta, hogy mikor hasogatják ki a parcellákat. Megjegyezzük, hogy a munkálatok részleteit s általában az egész akció lefolyását nem ismerjük, de nem is ezekről akarunk beszélni. Nem tudnánk — adatok hiánya miatt — hozzászólni ahoz a dologhoz sem, hogy a felosztás közgazdasági, fináuciális és egyéb figyelembe veendő szempontoknak megfelelően történt e. Csak azt akarjuk e helyen leszögezui, hogy a környék népe zúgolódik, elégedetlen s az ollári urodalomban folyó parcellázás sehogysem alkalmas avra, hogy bizalmat keltsen az ilyen félig hivatalos színezettel folyó akció iránt. A vételi ajánlatokat tevő kisgazdák ugyanis egészen biztosra vették, hogy azt a földrészletet, amelyre ajánlatokat tettek, rövid idő alatt birtokba is vehetik. Hiszen az előre fizetendő vételári részletet a zalaegerszegi adóhivatalnálfizették be. Legnagyobb részük már hitelt vett igénybe s előre elkészült arra, hogy a vételárt kifizethesse. Egyszerre azonban leütött a villám : azt a hírt vették, hogy az előjegyzett földrészleteket nem kaphatják meg. Hogy mely okból, azt mi egyelőre nem tudjuk. A vételárra befizetett összegeket — mintegy 3—400.000 K — a zalaegerszegi adóhivatal beszállította a Pesti Ha^ai Első Takarékpénztárba s a kisgazdák hónapokon keresztül hiába várták azok visszafizetését. Ugy tudjuk, hogy azok után kamat nem is jár, mig a kölcsönvett összegekért a nép busás kamatokat fizetett, tehát drágán vasárolt egy m^ghiusult reményt. Az ajánlatokat tevő kisgazdák azután kérvényeztek, deputációztak, de nem tudtak segíteni a dolgon. Meglehet, hogy nem volt igazságuk, de ők mindenesetre azt hitték, hogy igazuk van s ugy érzik, hogy méltatlanság történt velük. Ennek az oka pedig az, hogy be nem valósult reményeket keltettek bennük, vagyis mást Ígértek nekik, mint amit kaptak. Elhintették a bizalmatlanság magvait a azt a gyomot, ami ezekből a magvakból kisarjad, nehéz a nép lelkéből kiirtani. A mai időben, amikor úgyis fertőzve van a levegő a gyűlölködés miazmáival s a nép hajlandó minden kabátos emberben ellenséget látni, az ilyen precedens veszedelmes és oktalan. Az a nép, amelyik — akár joggal akár nem — azt hiszi, hogy az urak becsapták, már preparálva vau a szakegyletek javára. Ismételjük: elhisszük, hogy a parcellázás a közgazgasági érdekek figyelembe vételévé! tör- \ tént; feltételezzük, hogy fiuánciális okokból j nem volt jobban megoldható. A néppel szemben j azonban nem jártak el okosan s az intézők a kormánynak 6ein t«ttek jó szolgálatot azzal, hogy olyant helyeztek kilátásba, amit nem tudtak beváltani. A részleteket nem ismerjük, adatainkat a néptől kaptuk. Elfogadunk minden helyreigazítást és cáfolatot, amely az ellenkezőt tudja bizonyítani. * * * (Sokat beszélünk.) Ugy látszik, már teljesen rendben van a szénánk és immáron semmi j egyéb dolgunk sincsen, mint megpihenni a babéron és ékesen csengő tósztokkal üdvözölni, 1 köszönteni egymást. A küzdelmek hosszú egynehány esztendeje után most derű és verőfény köszönt reánk; azt kell hinnünk legalább amikor fülünkbe zeug a sok kuliurünnep országra szóló harsonája, beszámoló, közművelődési szavalat meg egyéb tudja Isten miféle alkalmi deklamáció. Minden ilyeu szónoklatnak pedig egy a refrénje, egytől egyig mind azt hangoztatja, hogy meg kell szilárdítani az omladozó, roskadozó magyar nemzeti közéletet. Mindenesetre könnyebb ennek szükségességét hangoztatni, mint ezt a nehéz feladatot valóra is váltani. Évtizedek rombolását egy-két esztendő alatt helyre hozni még akkor sem lehetne, ha megfelelő anyagi és szellemi javakkal rendelkeznénk e célra, hát még amikor olyan igazán nyomorultul és siralmasan állunk ezek körül, mint most. Hiába a sok buzgó jóakarat és törekvés, amikor annak megvalósítása szinte áthidalhatatlan akadályokba ütközik. Nemzeti létünk legerősebb, legsürgősebb feltétele az ország anyagi függetlenítése. É3 mit kell tapasztalnunk e téren? Az önálló bank, a külön vámterület kérdéseit nem akarjuk feszegetni. Elismerjük, hogy ezek olyan fontos és nagyjelentőségű kérdések, melyek máról-holnapra meg nem oldhatók. Sőt tudjuk azt is, hogy bizonyos körök annyi gátat vetnek minden ilyen szeparatisztikus törekvésünk elé, hogy még azt a papirformulát is, mellyel szemünket ki akarják törülni, nagy vívmánynak kell tskintenünk. Ds vannak nemz Hí függetlenségünk és anyagi megerősödésünknek még egyéb akadályai is, meiynek elhárítása már kizárólag a mi élhetetlenségÜDkön múlik. Miért ragaszkodik az osztrák annyira a közös vámterülethez? Csak azért, mert silány portékáját igy sokkal olcsóbban, tehát nagyobb mennyiségben is helyezheti el Magyarországon, mintha mi vámkülföld lennénk és az osztrák árut a sorompóknál megvámolhatnánk. A bban a pillanatban, amikor Magyarország nem kész piaca többé Ausztriáik, nem gyarmatállama neki, rögtön megszűnik minden érdekszál, mely bennünket Ausztriához fűz és politikai függetlenségünk, külön vám és pénzügyünk nem igen fog akadályokba ütközni. Nosza hát, ezt elérhetjük a magunk erejéből is. Egyszerűen ne vásároljunk Ausztriából. Iparunk eléggé fejlett, hogy a legtöbb cikket hazulról szerezhessük meg, ahol pedig ez nem lehetséges, ott van Anglia, Németország és a többi nagyiparos állana, melyek mellett Ausztria jelentéktelen, apró szatócs csupán és a mely államok még a vámtételek ellenére is versenyezhetnek Ausztriával. Tisztán kényelem kérdése az egész. Fel kellene hagynunk nemtörődömségünkkel és egyszer, egyetlenegyszer önállóan kellene intézkednünk. Nemcsak gazdasági, de politikai téren is rövid időn belül olyan vívmányokat, eredményeket érnénk el, amilyenekre a mostani körülmények között még gondolni sem merünk. És mi még ezt a csekély áldozatot sem hozzuk meg a nemzetnek. Hanem igenis belefújunk L'hel kürtjébe és egyéb kellemes hangok kísérete mellett magasztaljuk önmagunkat és felebarátainkat, mert szóuokolni azt tudunk, de cselekedni nem. A közigazgatási bizottság ülése. Zalavármegye közigazgatási bizottsága mult héten tartotta november havi ülését gróf Batthyány Pál főispán elnöklete alatt. Az alispán jelentette a bizottságnak, hogy október hóban a csendőrség a bíróságok hatáskörébe tartozó bűntett ós vétség miatt 276 egyént jelentett fel, akik közül a nyomozás során letartóztatásba helyeztetett 33. A kinyomozott bűncselekmények közül legtöbb az ember testi épsége és vagyon ellen irányult. Kihágások miatt a járásbíróságokhoz 10, a közigazgatási hatóságohhoz 431 egyén jeleutetett fel. Orvosrendőri hullaszemle nyolc esetben teljesíttetett. A halál oka egy esetben elégés, egy vizbefulladás, egy szénkénegtől való fulladás, öt esetbeu öngyilkosság volt. Tüzesetet 19-et jelentettek, amelyeknél a kár 54 603 koronára rúgott. Ebből biztosítás által megtérült 21720 K, biztosítatlanul maradt 32883 K. A tüz keletkezésének oka 7 esetben nem volt kinyomozható; 6 esetben a tüzet gyermekek játéka, 3 esetben gyújtogatás okozta. Amerikába szóló útlevél 31 állíttatott ki. Jelentette továbbá az alispán, hogy az államvasutak igazgatóságának kiküldötteivel személyesen tárgyalt a balatonparti vasút menetrendjének megállapítása iránt s kérte, hogy a vármegye székhelyétől Ukkon keresztül naponkénti összeköttetés létesíttessék a vármegye nyugati részének lakossága érdekében. A kiküldöttek az összeköttetés létesítését kilátásba is helyezték. A közigazgatási bizottság a jelentést tudomásul vette, az összeköttetés létesítése érdekében felir a kereskedelmi miniszterhez s hasonló eljárás végett átir a törvényhatósági bizottsághoz. Közegészségügy. Október hónap első felében az időjárás enyhe, később száraz hideg volt, erős éjszakai fagyokkal. A felnőttek egészségi állapota a mult havihoz viszonyítva nem változott, elég kedvező volt. Uralkodó betegségek voltak: az emésztő ós légző szervek hurutos bántalmai, kedvező kimenetellel. A gyermekek egészségi állapota nem volt kielégítő. A fertőző kórok közül a vörheny miatti megbetegedések száma emelkedett. Uralkodó betegségek a gyermekeknél is a légző és emésztőszervi bántalmak voltak. Fertőző bántalmak közül előfordultak : roncsoló toroklob 36, hasihagymáz 16, kanyaró 38, vörheny 119, gyermekágyi láz 2, hökhurut 3, fültőmirigylob 1 és vérhas 1 esetben. Rendőri boncolás teljesíttetett 1, hullaszemle 2 esetben; súlyos sértést 18-at jelentettek. Öngyilkosságot 5 egyén követett el. Kaszás Pál tapoiczai lakos főbelőtte magát. Horváth István kővágóőrsi és Németh István tilaji lakosok felakasztották magukat; Poszavecz Bódi sármelléki lakos gyufaoldatot ivott, Bozsek Márton bókaházai lakos ereit vágta fel. Véletlen szerencsétlenség folytán kilencen haltak meg. Egy ismeretlen egyén Kővágóőrsön megfagyott. Brosztovszky Mátyást ittas állapotban szívszélhűdés ölte meg. Kovács Károly és Szabó Márton nemesvitai lakosok szónkéneggőzben megfulladtak; Kis István kiskomáromi és Mátai Gyula n.ivai gyermekek tókába fúltak; Nagy József lentii kovács agyonlövetett; Pais Sándor barábásszegi lakos elégett; Tkalecz Viktor IX. hegykerületi lakos agyrázkódás következtében hat el. Elmekórnak egy esete képezte hivatalos beavatkozás tárgyát s a beteg elmegyógyintézetben helyeztetett el. Hét éven aluli korban elhalt gyermekek közül orvosi gyógykezelésben nem részesült husz. d Népoktatás. A miniszter elrendelte az egeraracsai közs. iskolának állami kezelésbe vételét s egyben megállapította az eddigi iskolafentartó közönség részéről az állami iskolához adandó járulmányokat. Zajk iskolátlan község elfogadta miniszter urnák egy állami iskola felállítása iránti feltóteleit 8 a vonatkozó képviselőtestületi határozat az iskola további szervezése céljából miniszter úrhoz felterjesztetjtt. Ezen időszakban ünnepelte meg a perlaki áll. el. iskola nagyedszázados lenállásának jubileumát. Ezen idő alatt a tanerők száma kettőről tízig emelkedett ; az el. fiu és leányiskolák mellett külön gazd. ismétlő iskola, ifjúsági egyesület, három kisdedovoda és iparos tanonciskola szerveztetett. Kir. tanfelügyelő tárgyalt Erdősfán az iskola államosítása, Murakereszturon a murakereszfuri ! és kollátszegi második állomások szervezése, 5 Mura királyon a harmadik állás szervezése i a drávaegyházi áll. iskolai állás betöltése ügyében. Meglátogatta a tótszerdahelyi és tótszentmártoni r. kath. el. iskolákat; tárgyalt Zalaszentbalázson az ottani községi iskolafejlesztése és a börzönczei elöljárósággal egy ottan felállítandó áll. iskola ügyében. Meglátogatta a légrádi róm. kath. elemi fiu és leányiskolákat, a róm. kath. kisdedovodát ós ágost. hitv. evang. elemi iskolát. Ugyanitt átadta miniszter ur üdvözlő iratát Prokesch Mária Aurélia főnöknőnek. Részt vett főispán ur őméltóságával a dekanovcozi és domasineozi áll. el. iskolák felszentelésén. Mindkét iskola gondnokságával az iskola megnyitásával és átvételével kapcsolatos összes személyi ós dologi ügyekre kiterjeszkedő értekezletet tartott s őket, épp ugy a tantestületeket is az ügykezelésbe bevezette.