Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)

1908-10-04 / 40. szám

1908 szeptember 20. » Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« Előbbivel erkölcsi uton küzdenek meg az illető és arra hivatott tényezők. Az uj népiskolai reform már egymagában elegendő alap arra, bog) az osztrák szeilcm járma alól végleg inogezabadu iunk és hogy megalkothassuk az önálló, független magyar értelmiséget. Az osztrák tőke beözönlésót már nehezebb megakadályoznunk. De, ha minden simán megy, az uj végrehajtási törvény és a homestead révén gátat vethetünk ennek is. Mert miről van szó?! Gazdasági hiteléletünk eddig teljesen osztrák befolyás alatt állott. Miután elegendő fedezetet nyujtottunk, az osztrák sietett s/ámunkra milliókat folyósítani, melyek ugyancsak bőven kamatoztak az élelmes szomszédnak. A perctől kezdve azonban, mikor hiteléletünk rendezett lesz, mikor semmiféle olyan adósság nem lesz, mely existenciájában fenyegeti meg az embert, szóval amikor nem lesz sriikség sürgős, gyors és épen azért uzsoraszámba menő kölcsönre, attól a pillanattól kezdve az osztrák pénz legjobb piaca elvész. Ne áltassuk magunkat azzal, hogy Ausztriát nagyhatalmi ábrándok késztetik í<rro, hogy szeparatis'tiLus törekvéseinknek útját álija. Törődik is a;:i;al akármelyik bécsi spiesz, hogy msgyt r vezényszóra gy.'logoi e a magyar katona, magy; r Ivwk idja e ki r. bsn! dl: * >7 Lik csak arra jó Magyarország, hogy gazdaságiit g és keresi delmileg <r 'rmatállam legyen. Term ínyeket íiállító, drága pénzt és rosz iparcikkeket fogya«tó gyarmat. És inért vette igénybe eddig a magy3r az osztrák portékát?! Mert hitelbe jutott hozzá és hitelbe inkább veszi drágáiban a rosszat, mint készpénzért olcsóbban a j1t. Az uj alakulás folytán azonban a hitel természetszerűleg még fog csappanni ós csakis az fog beane részesülni, aki kellő fedezetet nyújt kötelezettségei betartására. Csakhogy viszont ezek a körök nem fognak Ausztriához fordulni, mert arra nem szorultak, kapnak ők mískoncót jobbat is ugyanilyen feltételek meliLtt. Megszüuve tehát a könnyelmű hitelezés, Ausztriának nem leszünk piaca és rövid időn belül nyomon fogja követni a gezdasági függetlenséget a politikai függetlenség kivívása is. Mert megszűnvén a kapocs, a jó osztrák sógor maga is azon lesz, hogy békés uton megváljon hazánktól. Lehet, hogy a dinasztia még akkor is ragaszkodni fog megrögzött nézeteihez, csakhogy ez igen 1 eve^bL fog a latba nyomni a népek akaratával i-zembcn. (A kaució.) Pisztolydöidüir<s, testek zuhanása, kétségbeesett lelkek utolsó sóhajtása, hal; Ihörgés! . . . Katonadolog ez mind, ugyebár? Katonád m O_zokták a halállal való játékot. Mit bánja az a szellem, mely a hadseregben lakozik és azt vezérli, ha egy vagy két tragédiával több vagy kevesebb játszódott le ezen a sártekén. A hadsereg szelleme ós fölfogása marad a régi, aminthogy az emberi szivek is a régiek maradnak. És érzéketlenek maradnak a hadsereg vezetői mindig, amikor egy emberélet esett áldozatul a fölfogásnak, amely a kauoióban jut kifejezésre. A karaván halad. De a közvélemény ilyen tragikus jelenségekkel szemben mégis csak megkérdezi, ha halkan is és választ nem remélve, hogy voltaképpen mire is való az a kaució? A kaució, tisztelt közvélemény, arra való, hogy a tiszti állás ekszkluzi vitása megóvassók. A bevallott cél az, hogy a katonatiszt elhalálozása esetén legyen miből megélnie az özvegynek és árváinak. És pedig — hogy katonatiszti kifejezést használjunk, bocsánat a német szóért — ístandesgemiisse éljenek meg a hátramaradottak. Ebből a kicsinyes fölfogásból származnak a nagy tragédiák. A dolog pedig két kérdésre vezethető vissza : életpályának tartja-e a hadsereg vezetősége a tiszti állást, vagy pedig nem tartja annak ? Ha nem tartja annak, akkor milyen önállóan gondolkozó, önérzetes ós nagykorú férfiú határozhatja el magát arra, hogy a tiszti bojtra aspiráljon ? S mily jogon követel a katonaság önállóságot ós önérzetet a tisztjeitől, ha pályájukat nem tartja életpályának. Ha pedig a tiszti állást életpályának tartja, akkor mire való egy nagykorú emberrel szemben az ilyenféle gyámkodás ? Hisz minden önálló életpályán az illetőre bízzák azt a kérdést, hogyan tud megélni, hogyan tudja a családját eltartani, és hogyan tud családjáról gondoskodni. Valósággal megszógyenitheti a tiszti önérzetet ez a gyámkodás, melynek forrása annál kevésbé tiszta, minél inkább nyilvánvaló, hogy a kaueió célja nem az, aminek vallják. Az ekszkluzivitás az igazi cél. Minden férfiú a maga ítélete és érzelme szerint választhat feleséget. A hadsereg fönntartja magának a jogot, hogy tisztjeire befolyást gyakoroljon, mikor feleséget választanak maguknak. A hadsereg minősítési munkát végez. Ne lehessen mindenféle nő tisztnek a felesége, hanem osak olyan, amilyent a hadsereg arra móltónak talál. Hagyján volna, ha ez a kvalifikálás pusztán erkölcsi tótelekből indulna. Ha az volna a kérdés sarkpontja, van-e a múltjában folt, méltó-e mint nő a többi katonatiszt feleségének társaságára. Azonban a kaució-kérdés annál osunyább, mert a minősítés pénzben jut kifejezésre. Amely nőnek megfelelő kauciója van, az méltó a többi katonatiszt feleségének társaságára, akinek nincs, az nem méltó rá. A »standesgemáss« élet egyetlen föltétele a tiszt osaládi éietónek. Ennél szomorúbb, kicsinyesebb és rútabb fölfogást nem tudunk elképzelni. Igen nagy dolognak kell bekövetkezni, hogy a hadsereg ebből a rut álláspontból kimozduljon. Talán az idő megérleli ezt a nagy d^igot. De egy-két pisztolydördülést, néhány ember szivrepedését, halálát a hadsereg — sajnos — nem tartja eléggé nagy dolognak. * * * (A tanítás kezdete.) Budapest székesfőváros végre elrendelte, hogy az apró gyermekek tanítása reggel 8 óra helyett 9 órakor kezdődjék. A fővárosi apró gyorek tehát megszabadul attól, hogy hat-hét órakor kihúzzák az ágyból s félsötét utcákon bandukoljon az iskola felé. Mi már évek óta feszegetjük ezt a kérdést, különösen a hegyekben lakó gyermekek érdekében, akik télvíz idején egyébként is rendszerint elkésve érkeznek az iskolába, mert a rettenetes utakon, sárban, hóban egy óra is kell az apróságoknak, amig bevergődnek a városba. De a városi gyereknek is nagyon jól esnék, ha legalább három vagy négy hónapon keresztül kilenc órakor kezdődnék az iskola, sőt — aat hiszszük — a tanítók sem haragudnának az újításért. Szinte érihetetlen, hogy nálunk az ilyenfajta aprólékos reformoknak is évekig kell vajúdni és mint nagy vívmányt kell üdvözölni az olyan dolgot, ami voltaképen nem is lehetne máskép. • * * (A városok segítsége.) A kormány az 1909 évi Költségvetésbe két millió koronát vett fel a városok segélyezésére. Tehát végre az agyonterhelt városok is hozzájutnak egy kis segítséghez, amit az állami funkoiókért való kárpótlás fejében kapnak. Az összeg nem nagy s mire szétosztják Magyarország városai között, kevés jut egy-egy városnak. A keidet azonban biztató s talán eljutunk odáig, hogy az állam át fogja venni a városok terheinek egy részét, hogy a fejlődésnek i ezzel uj tápot adjon. — A miniszterelnök ehez ' a tételhez a következő megjegyzéseket fűztő: A jelentékenyebb egyéb kiadások közül 1,705.000 koronával emeljük a fogyasztási adók kiadási szükségletét, daoára annak, hogy az uj szeszadótörvény folytán a bouifikáeiók megszüntetése, illetőleg apusztása folytán e kiadások jelentékeny mérvben osökkeunek. Az emelést szükségessé tette az, hogy 2 millió korona összeget vettünk fel a városok dotációjaként adminisztratív szükségleteiknek fedezésére. Ez az összeg tulajdonképen a belügyi tároába lenne felveendő és ez a növekedő szükséglet előbb is oda fog átutaltatni. Minthogy azonban e dotáció számszerű meghatározásának előfeltételét képezi a városok valódi szükségletének, a szükséglet minőségének, az alkalmazottak számának, kvalifikációjának ős az illető város teljesítőképességének alapos megbirálása, ami hosszabb tárgyalásokat igényel, most csak egy átalányösszeget, egy kezdőösszeget állíthatunk be erre a célra, azon méltányossági szempont által vezéreltetve, hogy a tárgyalások befejezése esetén, vagy mihelyt tisztábban látunk, addig is részben segélyt tudjunk nyújtani, amig az összeg véglegesen megállapíttatik. (Mikor az erkölcsi töke nem elég.) Schmidt Szili Balázs nem lehetett valami nagyon szelid és ártatlan ember, mert a soproni fegyháznak 15 évig volt kosztosa. De akármit követett is el 15 évvel ezelőtt, na kutassuk, mert hisz ugy is elmúlt, azt jóvá tenni nem lehet és különben is: a tettes Isten ős ember előtt megszenvedett érette. Sohmidt Szili Balázs a fegyházban igen példásan viselto magát és tanulta a szabó és gépkötő mesterséget. Kiszabadulásakor a rabsegélyző egylet megjutalmazta 40 korona készpénzzel és az újdonsült szabómester boldogan tért vissza, de bizony nem igen boldogult, mert nem volt gépe. Folyamodott tehát a kereskedelmi miniszterhez, mert hallotta, hogy ott mostanában mindenki kap gépeket ős államsegőlyt, aki érti a módját; a miniszter bővebb tájékozódés végett a fegyházigazgatósághoz fordult, ahonnan megtudta, hogy Schmidt Szili Balázs »meglehetős nagy erkölcsi tőkével* bocsáttatott el a fegyházból. De miután — sajnos — az erkölosi tőkéből mostanában nem igen lehet megélni, a fegyházigazgatóság a dunántuli rabsegélyző egyesülethez fordult a segély-gép dolgában ós az egyesület kilátásba is helyezett egy varrógépet. Igy állván a dolgok, a kereskedelmi miniszter bevárandónak tartja, hogy a rabsegélyző egylet megadja-e Schmidt Szilinek az igért gépet és ha nem adja meg, akkor — ő fog adni a derék férfiúnak, mert ki nem kap mostanában az államtól ingyen gépet, vagy talán pénzsegélyt? A rabsegélyző egylet tényleg a napokban küldött is Szilinek egy 146 koronás varrógépet. Azután mondja csak valaki, hogy nem érdemes Magyarországon fegyházi rabnak lenni. Zalavármegye pénzintézeteinek működése. A kereskedelmi és iparkamara jelentése. A megyéukbeli pénzintézetek a lefolyt 1907. évben nevezetesebb avagy a rendes üzleti és forgalmi keretet meghaladó tevékenységet alig fejtettek ki. Majdnem az egész lefolyt óv a nyomasztóan drága pónzviszonyok jegyében állott, mely helyzet az őszi hónapokban, amidőn az ország pénzszükséglete amúgy is mindig a szokottnál erősebb igényeket támaszt a pénzintézetekkel szemben, az egész kontinensre kiterjedő amerikai krizis behatása alatt Magyarországon is szintén válságosra fordult. Hogy ezen snlyos ós minden üzleti tevékenységet megakasztó pánzválság megyénk pénzintézeteit mondhatni teljesen érintetlenül hagyta, ennek magyarázata főleg a zalamegyei pénzintétetőfedőanyag tiszta bitumenből készített valódi aszfalt tetőlemez, tartós, tűzbiztos, szagtalan kátrányozást vagy egyéb mázolást nem igénylő BITUMINÁVA L fedett tető bemeszelve szép fehér marad ós kitűnő védelmet is nyújt a nap melege ellen. BITUÜINA RÉG! ZSINDELYTETŐK ÁTFEDÉSÉRE IS KIVÁLÓAN ALKALMAS. Csakis védjegy gyei ellátott tekercseket fpgadjwtik eh Gyári főraktár Zalaegerszeg és vidéke részére: BREINER BENŐ ^kereskedésében ZALAEGERSZEGEN.