Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)

1908-09-27 / 39. szám

»Za!*megye, Zalavármegye! Hirlsp« 1908 szeptember 27. szomjas fiatalság, kezében indexxel, zsebében kétszáz, vagy két koronával és a lelkében kitűnő apai tanácsokkal fölfegyverkezve ostromolja a rektori hivatalokat, hogy minél előbb fölfogadott tagja legyen az Alma Maternek és hogy meg­tegye az első lépést azon az uton, amelynek leg­végén a diploma pihen. Vagyonról, hatalomról és dicsőségről álmo­doznak, a csalódásokra, a keserűségekre, a nyomorgás ezernyi változatára azonban ki gon­dolna közülök? S amig reményektől repeső szivvel nézegetik a tantermeket, a tudós tanáro­kat, az ügyvédek nagy serege nem győzi a jaj­gatást a koldussors miatt, ami végzetesen ráne­hezedett az ügyvéd-pályán szorongók nagy töme­gére. Hét-nyolc évig kínlódik az ügyvéd, mig a diplomához juthat és amikor végre kézhez kapja az annyira áhitozott kutyabőrt, folytatathatja a kínlódást és a nyomorgást ott, ahol elhagyta. De akkor már legalább van diplomája és ez nagy dolog, mert Magyarországon a diplománál kezdődik az ember. A szegény diák is a diploma után törtet s mivel legfényesebben mégis csak az ügyvédi címért lehet éhezni, addig körmöl harmino negy­ven forintokért, mig eléri a célját. Akkorra már régen elkoptak a reményei, az évtizedekig tartó szűkölködés már letörölte arcáról a fiatalság zománcát és megfakulva hajótörötten várja az első klienst, aki adós marad a négy koronás ügyvédi dijjal. Mikor azután rájön, hogy a négy koronás bíróilag megítélt dijakból nem tud meg­élni, akárhány a tisztesség keskeny mesgyéjén kezd tojástáncot lejteni, s ha jól megy neki, még le sem szédül az erkölcsi megsemmisülésbe. Járvány fészkek. Zalaegerszeg város abban a kellemes helyzet­ben van, hogy a járványos gyermekbetegségek minden osztendőben megjelennek. Ha a difteritisz elmúlik, ellátogat hozzánk a vörheny, azután jön a szamárkehe, a kanyarót és bárányhimlőt pedig már kutyába se vesszük. Vérmes lokálpatrióták mégis azt hirdetik, hogy Zalaegerszeg rendkívül egészséges város, mert a nagy kolera idejében a veszedelmes nyavalya Szentivánig eljött, de ide nem merte benyújtani a kaszát. Ennek a nagy diadalnak pedig az volt az oka, hogy Zalaegerszegen az emberek olyan szalmásházakban laktak, amelyeknek eresze a földig ért, a Zala vize a házak oldalait nyal­dosta s a szobákban levő jótékony penész szag megölte még a kolerabacillust is. Ezek az egészséges lakások még ma is meg­vannak és osodák csodája, hogy a járványok mégis megjelennek, szinte matematikai pontos­sággal, minden ősszel és tavasszal. Ezidén a vörheny uralkodik. Az elemi isko­lákat nem tudják megnyítani s azok — minden valószínűség szerint — október hó közepéig zárva maradnak, mert ha a járvány befészkeli magát a szegény emberek túlzsúfolt tanyáira, azt egykönnyen nem lehet kiirtani. Természetes, hogy a gyalázatos betegség leg­inkább azokban az utcákban dühöng, ahol a szegénység tanyázik. Mert nálunk még hála Isten a szegény embernek sok a gyereke, de fájdalom, gyalázatos a lakása. Tisztelt elődeink nem sokat törődtek azzal, bogy a házhelyeket a képtelenségig elaprózzák s a parányi udvarokat telerakták disznóóllal ég istálóval. Ez még nem volt elég, hanem meg­engedték azt is, hogy a járványfészkek tőszom­szédságában, ingoványos, talajvizes, iszapos | réten uj városrészt építsenek, amelynek házain alig áil meg a vakolat a nedvességtől. Egészséges ivóvízről máig nem gondoskodtunk és szinte csoda, hogy a tífusz is nem tesz egy kis látogatást. Van olyan utca is, amelyen egy poshadt, bűzös árok vezet keresztül s néha egy megboldoo-ult macska teteme úszik a békanyáltól zöld vizén, olyan bűzt támasztva, hogy az indusok torony­temetőjével vetekedhetik. Az egész város a rendszertelenségnek, a meg­gondolatlanságnak és az előrelátás hiányának jeleit hordja magán ; az alsó utcák valóságos járványfészkek. Egyik kunyhó a másik mellett ; mig a város tövében, egészséges emelkedésen a püspöki uradalom ökrei laknak és szántják buza alá azt a területet, amely egyedüli helyes ter­jpszkedési iránya lehetne a városnak. Azaz hogy volna még egy hely : a Jánka alatti terület, ott azonban a marhavásártér vagyon. Az épületek tehát belemásznak a posványba. Ezeken a bajolion immár segíteni aligha tudunk. Ugy agyonépítettük magunkat s az építési költségek annyira felszöktek, hogy az összezsúfolt és egészségtelen házak még száz esztendeig sem alakulnak át jó lakásokká. Ezek az állapotok, amelyek a járványok terjedésének hatékonyan kedveznek, a fokozot­tabb védekezést teszik szükségessé. Nem mond­juk, hogy a hatóságok e részben nem teszik meg a magukét — papiroson. A szigorú rendeletek dacára is megesik azonban, hogy a betegek, vagy a fertőzött családok elkülönítésére vonat­kozó utasításokat nem tartják be. A szülők beteg gyermekeik ágya mellől hivatalba, műhelybe járnak anélkül, hogy magukat elkülönítenék vagy fertőtlenítenék. A kór azután terjed s egymás után szegezi ki a rendőr a piros cédulákat a kapukra. A figyelmeztető jellel azonban kevesen törődnek. A mult héten, amikor azt hittük, hogy végre megszabadulunk a járványtői, ismét több meg­betegedés fordult elő. Most már tehát itt az ideje annak, hogy ugy az orvosok, mint a ható­ságok a legerélyesebben lépjenek fel, mert az a veszély fenyeget bennünket, hogy a járvány végignyargal az egész városon és az iskolákat egy esztendeig zárva tarthatjuk. Soproni kereskedelmi és iparkamara köréből. A Nagykanizsa, Kőszeg ós Kismarton állo­másokon elhelyezett cs. és kir. katonai csapatok és intézetek számára az 1909. évi január hó 1-től 1909. évi december hó 31-ikéig terjedő időre szükséges kenyér és zab szállításának biz­tosítása céljából a soproni cs. és kir. katonai élelmezési raktárnál 1908. évi október hó 10-ón délelőtt 10 órakor ajánlati versenytárgyalás fog tartatni, amely időpontig az ajánlatoknak a tárgyaló bizottsághoz be kell órkezniök. A rész­letes föltételek kamaránknál megtekinthetők. Sopron, 1908. szeptember hó 23-án. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. Hírek. J: t Zalavármegyei képviselő a delegációban. A képviselőház 24-iki ülésében választotta meg a magyar delegáció tagjait. Zalavármegye képvi­selői közül Eitner Zsigmond lett újból tagja a delegációnak. A csendőrség felügyelője Zalaegerszegen. A csendőrség legfőbb parancsnoka, Zeigler Károly csendőrség; felügyelő a mult héten Zalaeger­szegen időzött s a csendőrszárny felett szemlét tartott. A zalamegyei gazdák segítsége. A folyó évi takarmányhiány enyhítésére megindított állami segélyakció keretében a sújtott kisgazdák takar­mányszükségletének fedezésére a zalamegyei főispán által is legmelegebben pártolt felter­jesztés alapján a m. kir. földművelésügyi miuis­ter a „Tapolczavidéki Gazdakör" előterjesz­tésére 1985 q szalma és 2111 q korpa, a „Balatonfüredi ,és vidéke Gazdakör" kérel­mére pedig 1376 q szalma és 1403 q korpa beszerzési árának 10—30°/ 0-át tárcája terhére elvállalta és nevezett gazdakörnek ezen a cimen 98*30 K 40 f, illetőleg 670 K, összesen tehát kereken 16500 K államsegély igénybevételét tette lehetővé. Egyúttal pedig azokban a rend­kivüli méltányos esetekben, midőn a tapolca­vidéki gazdakör indokoltnak tartotta, hogy a takarmányhiányon kivül a nemrégiben pusztí­tott tapolcai tűzvész folytán is szenvedett szegény emberek is a miuiszter figyelmébe ajáitassanak, a miniszter az egyesületnek ezt a kérelmét is magáévá tette és gondoskodott róla, hogy a legjobban sújtott kisgazdák ne legyenek kény­telenek nélkülözni. Kinevezés. A zalaegerszggi kir. pónzügyigaz­gató Guelminó Alajos érettségi vizsgát tett perlaki lakóst a perlaki kir adóhivatalhoz díj­talan adóhivatali gyakornokká nevezte ki. Ismét elhalasztják az iskolai beiratásokat. A városban uralgó vörheay (surlach) járvány újra olyan nagy mértékben kezd terjedni, a megbetegedések szám i annyira, emelkedik, hogy a hatóság az elemi iskolákban és az ovodákban a tanítást, a járvány teljes megszűntéig felfüg­gesztette. A beiratkozásokat teljesítik ugyan, de csak olyan házak lakosságával, amelyeknél betegség esete nem merült föl. Tekintettel a betegség súlyos természetére, mindenki saját érdekében cselekszik, ha a hatóság által elren­delt óvintézkedéseket pontosan megtartja és a bekövetkező megbetegedéseket bejelenti s orvosi segelyt vesz igénybe. A Julián egyesület kérelme a vármegyéhez. A Julián egyesület, melynek célja a Hor­vátországba szakadt magyarokat az elhorváto­sítástól iskolák fenntartása által megvédelmezni, azzal a kérelemmel fordult a vármegyéhez, hogy 500 koronával lépjen be az alapító tagok sorába. A hivatalos órák a pénzügynél. A m. kir. pénzügyigazgatóságnál és a melléje rendelt szám­vevőségnél a hivatalos órák f. évi október 1-től kezdődőleg megváltoznak; és pedig hétköznapo­kon d. e. 8—12-ig és d. u. 2—4-ig, vasár- és ünnepnapokon d. e. 9. órától 11-ig tartatnak. Iskolai értesítés. Városunkban elterjedt sarlíeh betegség miatt orvosi előterjesztésre, alispáni rendelettel is jóváhagyva, városuuk hatósága a f. évi szeptember hó 28-ig beszüntetett elemi iskolai tanítást bizonytalan időre, illetőleg a járvány lejártáig most már harmad izben is elhalasztotta. A tanítás kezdetéről a t. c. szülők hirdetések utján nyernek értesítést. Az ig .zgatóság. Átvonuló katonaság. A király gyakorlatok utáni napokban Zalaegerszegen a 16 ik huszár­ezred három százada vonult keresztül s itt két napig pihenőt tartottak. A huszárok debreceni ós nagyváradi magyar fiuk, de ezidőszerint Regedében és Marburgban vannak állomáson. A tisztikar Gróf Batthyány Pál főispán ur őméltó­ságának vendégszerető házához ebédre volt hivatalos. JánkahegykÖZSég választmánya az idei szüret határidejét folyó évi október hó 1-ére álla­pította meg. Áliatdijazások. Folyó hó 19-ón Nován a Zala­vármegyei Gazdasági Egyesület, a novai járási gazdakör közreműködésével, a m. kir. föld­mivelé.iiigyi ministerium anyagi támogatásával tenyészállat díjazást rendezett. Az állatdíjazás erkölcsi sikere semmi kívánni valót sem hagyott maga után. A felhajtott állatok minőségéből Ítélve, bátran el lehet mondani, hogy a járás vezető fórfiainak éveken keresztül folytatott oktatása s buzdítása nem hallatszott el a pusztában kiáltónak szava szerint, mert a nép a sok oktatást ós p51daadást a szebbnél szebb állatok tenyésztésével, a saját jólétének emelésére követni iparkodik. Megmutatta népünk, hogy Göcsej az állattenyésztés teréa a vezető vidékek sorába küzdötte fel magát. Igaz, hogy a rendezőség a tukarmányszük MIT 1GYUNI€?__ hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a iermászetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. Minden külföldit fölülmúl hazánk természetes szén­savas vizeinek királya : a mohai /£SV„ jS^áv HV« „i ig^o [SfcVttSs la m -fnrrflQ Milleniumi nagy éremmel kitüntetve. Kitűnő asztali bor és gyógyvíz; a gyomor­éjést rögtön megszünteti, páratlan étvágygerjesztő, használata valódi áldás gyomorbajosoknak Kedvelt borvíz! Olcsóbb a Szódavíznél! Kedvelt borvíz! Főraktár: GYARMATI VILMOS urnái Zalaegerszegen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom