Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-03-08 / 10. szám

6 >Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1908 március 8. fejlődésre leginkább alkalmas szerves anyagát s lassankint magát a szerves életet is kiöli. Valóban csak egy szempillantást kell vetnünk a mi hűséges kísérőnkre, a holdra s azonnal meggyőződhetünk, hogy kietlen tájaival, kialudt krátereivel egy kihalt vagy legalább is kialvó félben levő égitest képét tárja elénk. De még egyéb baj is származik ebből az állapotból. A központi égitesttel most már mindig ugyanabban az állásban levő bolygón a dagálykeltő hatás kétszeresen érvényesül, másrészt az az óriási hőmérséklet külömbség, mely a bolygónak állandóan a napfelé forduló részén és az ellenkezőn fennáll, lassankint meglazítja a bolygó tömegét s egyszer csak elkövetkezik a kritikus pillanat, hogy az összetartó erő felmondja a szolgálatot s a bolygó tömege darabokra törik szét. Legnagyobb valószínűség szerint igy járt a napnak az a bolygója, amely valamikor a Mars és Jupiter között foglalt helyt s amelynek darabjai most mint Aszteroidák bolyonganak a nap körül. így járt Saturnusnak az a holdja is, amely jelenleg gyürü alakjában látható a bolygó teste körül. De elvégre így jár maga a nap és vele együtt az egész rendszer is és darabjaik — rajba verődve —üstökösökként járják be a tér végtelen birodalmait, miglen mint meteor kövek el nem égnek más égi testek légkörében. Sokáig azt hitték, hogy a nap és az úgynevezett állócsillagok mozdulatlanul vannak oda szegezve az égbolt bizonyos pontjához. Ma már azonban tudjuk, hogy ezek a napok ép ugy mozognak, mint a bolygók, mert nyugvó pont a mindenségben nincs és nem ie lehet. Napunk másodpercenkint 20 kilométer sebességgel halad a Herkules csillagkép délkeleti része felé 8 ekként az az ut, melyet földünk a nap körül megtesz, a valóságban nem ellipszis, hanem egy sajátságos spirálvonal, mely a nappálya körül csavarodik. így néz ki egyébként a hold pályája is a térben a föld pályájához viszonyítva. A pontos csillag-fotografiák és a sziukép elemzés révén jelenleg már igen sok osillagnak ismerjük mozgás irányát sőt sebességét is. Érdekesek azok a változások, melyek a csillagok saját mozgása következtében nagyobb időközökban a osillagképek mai formájában előállanak, vagy előállottak. így pld. a Nagymedve, vagy Göncölszekér — melynek mai formáját mindenki ismeri, — egészen máskép nézett ki 50.000 évvel ezelőtt és másként fog kinézni 50.000 év múlva. Megoldandó kérdés még, váljon napunk egyenes vonalban, vagy az égitestek mozgását jellemző három pálya — ellipsis, parabola, vagy hyperbola— valamelyikén halad-e előre. Az egyenes vonal teljesen valószinütlen de valószínűtlen a parabola és hyberpola is, mert ezeket a pályákat ez ideig kizárólag csak az üstökösöknél tapasztalták. Legvalószínűbb tehát, hogy az az ut, melyen napunk a Herkules telé halad, eliipsis s hogy ennélfogva léteznie kell egy olyan égitestnek, amely körül a nap a maga rendszerével ép ugy kering, mint a hogy a nap körül keringenek a bolygók a maguk holdjaikkal. Melyik ez az égitest és merre van hazája, még csak nem is sejthetjük. Ez a felfogás vezetett arra a további feltevésre, hogy miként nap rendszerek vannak, ugy vannak csillagrendszerek is s ahogy a bolygók elhelyezkednek a napok körül, ugy helyezkednek el a napok is egy magasabb rendű központi nap körül. Ekként a naprendszerekből csillagrendszerek képződnek. Egy ilyen csillagrendszer az, melyet a tejút, — ez az óriási csiilaggyürü határol s amelyhez a mi napunk is tartozik. Szabad szemmel e tejút is ködnek látszik, de a távcső és a spectroszkop kimutatta, hogy millió és millió csillagból van összetéve. Ettől a csillagrendszertől külömböző rendszereket kell keresnünk azokban a csillaghalmazokban, amelyeket az ég egyes tájain láthatunk. Egy ilyen található a Herkules csillagképben. Ezzel egyúttal eljutottunk volna odáig, amelyen tul valóban nem tudjuk, mi létezik. Elmefuttatásunkból egyjtanulság feltétlenül megállapítható, hogy t. i. nincs a mindenségben változás cél nélkül, nincs semmi, aminek feladata ne volna s habár bukdácsolva, küzködve, de mégis folyton haladunk egy bizonyos cél felé, anélkül, hogy ultink végpontját látnók vagy ismernők. Önkéntelenül merül fel tehát a kérdés, váljon mi az, ami örök változandóság közepett fejlődik, halad és tökélyesbül? Talán az anyag? Azt tudjuk — az örök és változhatatlan. Vagy talán az erő?! De hisz azt is állandónak ismerjük. Okvetetlenül fel kell tételeznünk egy harmadik létezőt, amely az élettelen anyagba az erő által életet önt s élvén, állandó küzdelmek közt halad előre, De hát mi legyen ez ? A kérdések-kérdése, a tiikok-titka előtt állunk itt, melyet megközeliteni lehet, de véges emberi elmével megfejteui talán soha. Georges Speroval kezdtem 8 a költővel végzem, ki az élet mibenlétéről elmélkedvén, következőket mondja: „Mért süt a nap, kérdezted-e már, Vagy mért a virág, ha eljön a nyár, Diszt ölt s illatozik? Honnan a rétnek zöld füve, sarja, Mely ellepi dman a pusztai tájt ? Vagy mi az érzés és mi a vágy, Mely dalra fakasztja a röpke madárt ? S valj' mi a rejtett, titkos erő, Mely lüktet a porban s hajtja a vért? Volna-e bölcs, ki tudna felelni, Honnan az élet, ki adta s miért?" Soproni kereskedelmies iparkamara köréből. i. A soproni 18. honvéd gyalogezred 3-ik (kőszegi) zászlóaljának közétkezési bizottsága nyilvános árlejtést hirdet 80 métermázsa 2-es számú és 10 métermázsa 6-os számú liszt, valamint 15 métermázsa dara szállítására. A részletes föltételek a fönnevezett bizottságnál tudhatók meg. II. A győr- gopron- cbenfurti vasút pályázatot hirdet egyenruhaszövet és csikós vászon szállítására. Az ajánlatok benyújtási határideje f. é. március hó 25-ike, illetve 23-ika. Miről az érdekelteket oly megjegyzéssel értesitjük, hogy a részletes adatokat tartalmazó pályázati fölhivás kamaránknál a hivatalos órák alatt megtekinthető. Sopron, 1908 évi március hó 3-ikán. A soproni kereskedelmi és iparkamara. Hivatalos-rovat. Közhírré teszem, hogy 1888 évi VII. t.-c. 17. §-a, az 1894 évi XII. t.-c. 23. § a az 1900 évi XVII. t.-c. valamint a nagym. tn. kir. földmivelésügvi minister ur 104; 300/001 sz. és f. évi 8200 sz. rendelete értelmében a tavaszi haszonállat vizagálutot Zalaegerszeg r. t. város területére f. évi április hó 3, 4 és 5 ik napjára tűzöm ki. Tekintettel azon körülményre, hogy a 8200/908 sz. reudelet értelmében nemosak a lovak, hanem a szarvasmarhák is egyenként megvizsgálandók, a vizsgálat sorrendjét és módját következőkben állapítom meg. A szarvasmarhák és lovak, úgyszintén a juhok vizsgálata az állatvásártéren fog eszközöltetni, akként, hogy a felhajtás az állatösszeirás sorrendje szerint eszközölendő. A város és hozzá tartozó majorok, puszták egész szarvasmarha állománya f. évi április hó 3-án reggel 7-től d. u. 6 óráig történik oly módon, hogy a felhajtás alkalmával egyik tulajdonos állatai a másik állatállományával ne érintkezzenek. A szarvasmarhák és juhok vizsgálata folytatólag április hó 4 én reggel 7-től 10 óráig £>g tartani, ennek befejezte után az állatösszeirás ellenőrzése és a sertésállomány vizsgálata az állatok tartózkodási helyén, illetve a tulajdonosok udvarában fog megetetni. A lovak elővezetése ós vizsgálata április fió 5 én reggel 7 órától d. e. 11 óráig fog eszközöltetni. Azon állutbirtokosok, kik állataikat a kijelölt időben és jelzett helyre elővezetni nem akarják, kötelesek ebbeli szándékukat a rendőrkapitányságnál bejelenteni és állataikat saját költségükön a vizsgálatra illetékes állatorvos által megvizsgáltatni. Azon állatbirtoko*, ki állatorvossal rendszeresen és állandóan felügyeltet állataira, nem tartozik állatait a tavaszi vizsgálat alkalmával elővezetni, azonban az állandóan kezelő állatorvos köteles a vizsgálatot megelőzőig három napon belül darabonként megvizsgálni ós az eredményt a vizsgálatot teljesítő állatorvossal közölni. A tavaszi haszonállat vizsgálat alkalmával a városi m. kir. állatorvos a már puszta szemmel is észre vehető szetnliibában szenvedő ós az állatbirtokosok által fedeztetés szempontjából kiváut megvizsgálás végett elővezetett kancákat, főleg a szemhiba keletkezési oka, illetve átöröklő természete tekintetében megvizsgálja és az eredményről dijtalanul igazolványt állit ki. Felhívom az állattulajdonosokat, hogy állataikat, melyek előzőleg megvizsgálva nem lettek, a kitűzött időben elővozettessék, illetve tartózkodási helyükön (április hó 4-éu d. e. 10 órától d. u. 6-ig) otthon tartsák. Ezen intézkedések megszegése az 1888 évi VII. t.-c. 17. §-a ós" 40.000 sz. rendelet 154. §-ának c. pontjáiban eiőirt megtorlást vonia maga után. Zxlai-gerszcg, 1908 március hó 1-én. Dr Korbai, polgármester. H írek. A Tulipánszövetség Magyar Védőegyesület közgyűlése. Kivirágzott nálunk is a tulipán. Akkor volt, amikor a nyomás alatt felébredt a lelkekben alvó energia. Mert a magyar ember már csak ilyen. Akkor lelkesedik a nemzeti eszményekért, amikor rá nehezül az idők járása. De nyugalmasabb időkben hamar feled. Az égig csapkod a szalmaláng s gyorsan lelohad. Elhervadt a tulipán is, elcsendesült a védegyleti mozgalom is. Pedig mennyire lelkesedtünk egyszer mindakettőért. Odaát Ausztriában már kezdtek tőlünk félni. Azt hitték, hogy a magyar valóban öntudatra ébredt. A tulipántól jobban megijedtek, mint a nemzeti ellenállástól. Természetesen mi is siettünk feltűzni a nemzeti jelvényt s megalakítottuk a Tulipánkertet is, a Magyar Védőegyesületet is. Azután pedig — nem tettünk semmit egyebet, mint hogy a kettőt egyesítettük, felvettük a Tulipánszövetség Magyar Védőegyesület nevet ós választottunk. Amint már szokás. Es valószínűleg végleg elaludt volna az egyesület, ha nem volna olyan főispánunk, aki nem elégszik meg azzal, hogy díszelnöknek megválasztották, hanem a zászlóra irt szép jelszavakat szeretné valóra váltani. Gróf Batthyány Pál főispán tehát keresni kezdte : hová bujt el az a lelkesedés, amellyel az egyesületek megalakultak s hol is van az egyesület, amely idestova kót éve nem adott életjelt magáról. Összehivatta tehát a Tulipánkertszövetség Magyar Védőegyesület közgyűlését a vármegyeház nagytermébe. A hívására megjelentek a tagok közül iniutegy harmincan. Nem nagy szám, az igaz; de elég biztató arra, hogy a társadalom még nem felejtette el teljesen a tulipánt, a magyar ipar védelmét s a meginduló akciónak ez a törzskar meg tudja nyerni azokat is, akik ezúttal távol maradtak. Gróf BatthyányPál főispán a gyűlést követkéző szavakkal nyitotta meg: „A Központi Tulip újszövetség és Magyar Védőegyesület zalaegerszegi fiókjának közgyűlése alkalmával van szerencsém a megjelent igen tisztelt hölgyeket és urakat szivólyeseu üdvözölni. Minden jó honleánynak és igaz hazafinak leghőbb vágya, hogy egy boldog hazát, egy boldog Magyarországot lássou. Boldog a haza csak akkor lehet, ha független és önálló. Független és önálló csak gazdag állam lehet; gazdag pedig csak az az állam, melynek több jövedjlme van, mint a mennyit a szükséglete' igényelnek. Jó előre látta ezt az országos függetlenségi párt, mikor évtizedekkel ezelőtt az önálló vámterület megvalósítását irta zászlajára. Előrelátók voltak Kossuth és gróf Batthyány Lajos, midőn 1844-ben a magyar védő egyesületet megalakították. Ennek a következménye az lett, hogy egy év leforgása alatt 146 gyárkémény emelkedett Magyarországon. Igaz, hogy akkor gazdagabbak voltunk, mert fájdalom az 1847-ik évi gavalléria, — amikoa