Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-02-23 / 8. szám

8 ______ a bizottság a következő pontozatok felvételét javasolja : A cseléd törvény 3-ik§-ához: A cseléd megfogadása alkalmával, ha nem írásbeli szerződés köttetett, a gazdára nézve a bérlevél kiadása kötelező. A kiadandó bérlevélnek tartalmazni kell: A beszegődött cseléd nevét, szolgálati idejének tartamát, javadalmazását és szolgálati minőségét. A cseléd törvény 18-ik §-ához. Foglaltassák a szabályrendeletbe, hogy a cseléd a gazdaságban előforduló minden munkát a gazda utasításához képest teljesíteni tartozik. A cselédtörvény 29-ik §-ához. Zalavármegye törvényhatósága a cselédlakások ügyében az 1907 évben' már alkotott szabályrendeletet. Ezen szabályrendelet vétessék fel egész terjedelmében az 1907 évi XLV. törvénycikk végrehajtása tárgyában alkotandó uj szabályrendeletbe, hegy ezen ügyre vonatkozó összes törvényhatósági intézkedések egy szabályrendeletben megtalálhatók legyenek. A törvény 40. és 41-ik §§-aihoz: Zalavármegyének a cselédváltozás idejére vonatkozó szabályrendelete, amennyiben annak egyes §§-ai az uj törvény rendelkezéseibe nem ütköznek, változatlanul fenntartható. A bizottság az uj szabályrendeletben mégis kiíejezésre juttatni óhajtja, hogy a gazdasági év a cselédekre nézve mindig április 24-én kezdődik. Ugy ezen mint a cselédlakásokra vonatkozó szabályrendeletet kéri a bizottság egy szabályrendeletben összefoglalni. A törvény 53 ik §-ához : A szabályrendeletbe vétessék fel, hogy a gazda a cselédnek még az esetben is köteles elbocsátó bizonyítványt adui, ha azt a cseléd nem is kérte. A törvény 54-ik §-ához: A gazda által sz gődésre adni kötelezett 2 munkanapot a szabályrendelet egységesen február 24 és 25-ikében állapítsa meg. A törvény paragrafusaiban foglalt következő intézkedéseket is kéri a bizottság a szabályrendeletbe felvétetni: 1. Köteles a cseléd, ha bármi okból elzárásra ítéltetnék s a gazda a törvény 43 ik § ában biztosított jogaival élni nem akarna, vagy erre jogosítva nem lenne, maga helyett megtelelő helyettest saját költségén állítani. 2 Mondja ki a szabályrendelet, hogy a gazdaságokban konventió mellett alkalmazott kovácsok és bognárok gazdasági cselédüknek tekintendők és rájuk nézve is az 1907 évi XLV. törvény intézkedései érvényesek. Amennyiben nevezett mesteremberek a gazdaságságon kívül, másnak is teljesítenének mukálatokat, a szabályrendeletben foglalt intézkedés az ipartörvénynek rájuk vonatkozó rendelkezését nem érinti. 3. Mindazon adókat, melyeket a gazda a cseléd helyett fizet, illetve ezen célokra előlegez, a cseléd fizetéséből levonhatja. Végül bizottság elhatározza, hogy a cselédeknek kiadandó bérlevélre vonatkozólag egy egységes mintát készít s azt az egyesület hivatalos közlönyében közzéteszi. A bérlevél mintája : BÉRLEVÉL. Melynek erejénél fogva X. Y-t az 190 évi hótól 190 .. évi hóig a következő javadalmazás mellett K í készpénz, hl buza, hl rozs. hl árpa, . kg só, négyszögöl tengeri fold, négyszögöl rét, vagy kg széna, kg szalma, _ db tehénttartás, db sertéstartás (szolgálati minőség)-nek felfogadom azzal, hogy a gazdaságban előforduló minden munkát utasításomhoz képesi teljesíteni köteles. II. Zalamegye alispánjának megkeresésére az ujjáalkotandó lótenyészbizottmányba, Koiler István alelnök előterjesztésére a bizottság a következő tagokat hozza javaslatba : Pi'csai járásban : Elnök : Bosnyák Géza, tagok : Szentmihályi Dezső, Bakó Gyula, id. Nyáry Kálmán, itj. Thassy Imre. Nagykanizsai járásban: Elnök: Vizlendvay Sándor, tagok: Elek Ernő, Dervarics Ák os, Musset János, Somsicli Antal gróf, Sélley Pál, Rutich Béla. Szentgróti járásban : Elnök : Batthyány József gróf, tagok : »Zalamegye, Zalavárraegyei Hirlap< Batthyány Ernő gróf, Malatinszky Ferenc, Paál Viktor, Zathureezky Márton. Tapolczai járásban : Elnök : Ilertelendy Ferenc, tagok : Forster Elek, Szezemszky Gyula, Viriuá Vince, Békeffy István. Sümegi járásban : Elnök : ifj. Tarányí Ferenc, tagok : Bogyay János, Hayden Sándor, Semetke József, Eitner Zsigmond, Kukorelly Pál. Letenyei járásban: Elnök Choma Ödön, tagok: Literáty István, Sipos Károly, Nagy István. Novai járásban : Elnök : Stádel János, tagok : Szulykovszky Viktor hg, Imreh Antal, Strausz Sándor, Bán János. Lendvai járásban : Elnök : Hajós Mihály, tagok : Szabó Döme, Balcz Aladár, Barta (lendvaujfalusi kasznár). Csáktornyai járásban : Elnök : Tóth István, tagok: Knezevics Viktor báró, Muray Róbert, Mesterich Aladár. Perlaki járásban : Elnök : Verly Ernő, tagok: Mesztrics Gábor, Hajdinyák István, Farkas Lijos, Visnics András. Keszthelyi járásban: Elnök: Bogyay Máté, tagok: Oitay Guidó, R"ischl Richárd, Szabó Lajos. Zalaegerszegi járásban: E'nök : Farkas József, tagok : Szűcs Dezső, Fatér György, Nagy László, Skublícs Károly, Szily Drfzső, Háry Dezső. Balatonfüredi járásban: Elnök: Köves Ede, tagok : Zwikker Béla, Csemez Pál. III. Titkár előterjesztésére, többek hozzászólása után a bizottság ex 1908 évi állatdijazások megtartása felől akként határoz, hogy azon gazdakörök területén tart állatdijazásokat, melyek t ubeli szándékukat az anyaegyesületnél bejelentették, mig azon gazdaköröknél, melyek az egyesülettől függetlenül járnak el s így az általuk tartandó állatdijazások ideje és helye az egyesület előtt ismeretlen, állatdijazásokat nem rendez. A bizottság Kolbenschlag Béla felszólalása után elhatározza, hogy az 1908 évben Nován, Sümegen és Perlakon fog állatdijazást rendezni. Egyúttal előadót megbízza, hogy a földművelésügyi kormányhoz felterjesztendő kérvényt ily értelemben szerkessze meg. rv. Titkár jelenti, hogy Ráckanizsa község vásártartási kérelme az alispáni hivatalnak véleményezés végett megküldetett. Az ügy abban áll, hógy Ráckanizsa község 4 vásárt van jogositva évente tartani, azonban j iggyakorlat folytán 1862 év óta, miként az iratokból kitűnik, évente 5 vásárt szokott tartani. A november hó 3-án tartani szokott 5 ik vásár megtartása az 1906 évben be lett tiltva. Ráekanizsa község most azon kérelemmel fordul a kormányhoz, hogy ezen 5 ik vásár tartását részére ismételten engedélyezze, miután elbirtoklás folytán erre egyrészt jogot szer/.ett, másrészt a vásártartási jogot annak idején gróf Festetich Györgytől 5 vásár tari hatásával vették meg. A soproni kereskedelmi és iparkamara a kérvényt akként birálja el, mintha uj vásár kéretnék és a kérelem elutasítását hozza javaslatba, tekintettel a kereskedelem és iparnak Ráckanizsábani gyenge fejlettségére. Bizottság az előterjesztettek megfontolása utáu egyrészt a szerzett jogokra való tekintettel, másrészt gazdasági szempontból a vásártartási jogot ezen egy vásárra in engedélyezhetőnek véleményezi. A véleményezés megszerkesztésével bizottság az előadót megbízza. V. Előadó jelenti, hogy Árvay Lajos alispán az ülés előtt neki szóvá tette, hogy nincs joga a mezőgazdasági bizottság előadóján;* k őt megkeresni. Az ügy keletkezése oda vezethető vissza, hogy az előrdó a mai gyűlés meghívójának szétküldése végett s.z alispáni hivatalt megkereste. A megkeresés azon indokból történt, hogy a bizottság hivatalbóli tagjainak a meghívók pnrtómentesen küldessenek szót s ne kelljen ezek után is az egyesületnek portót fizetni. 48 db meghívót az egyesület küldö't portókötelozetten szét, mig a portómentes szétküldés végett áttett meghívók száma 23 db volt. Miután a Zalavármegye központi mezőgazdasági bizottságának kezelése és ügyrendje tárgyában alkotott szabályrenendelet 5-ik § a akként hangzik, hogy: „Az elintézett ügydarabokat a vármegyei kiadóhivatal másoltatja, szétküldi s a fogalmazványt az előadónak vissza szolgáltatja. Az ügydarabokat rendszerint az elnök vagy alelnök írják alá, megbízásból azonban — ezen 1908. február 23. körülmény megjelölésével — a mezőgazdasági bizottság előadója is aláírhatja azokat.* Ez okból miután arra megbízása volt, intézto a megkeresést az alispáni hivatalhoz. Miután Árvay Lajos alispán az előadónak ezen jogát kétségbe vonja, kéri a bizottság intézkedését, hogy az ügymenet fenakadást ne szenvedjen. Arvay Lajos alispán hangoztatja, hogy a bizottságot nem az előadó, hanem annak elnöke képviseli, miért is előadónak megkeresések intézésére joga nincs s már a megye dekóruma is megköveteli, hogy az elnök intézze a megkereséseket. Előadó hivatkozással a szabályrendeletre tudatja, hogy neki joga volt a megkeresés intézésére. Árvay Lajos a megbízatás irásbani bemutatását kéri. Bizottság fentiek után utasítja az előadót, hogy az elnöktől az írásbeli megbízást szerezze be s azt az alispáni hivatalnál nyújtsa be. Több tárgy nem lévén elnök az ülést bezárja. Sárközy Viktor Koller István m. b. előadó. m. b. alelnök. Gazdasági előadások a Köztelken. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a mezőgazdasági élet fontosabb kérdéseinek megbeszélése oéljából gazdasági előadásokat rendez. Az előadások színhelye: Budapest, IX. Közlelekutca 8. sz. (Az OMGE székházának nagy ülésterme.) Részvételi jegy kötelező. Áru 2 korona. Jogosít az előadások meghallgatására, esetleges felszólalásra az előadások után és a rendezendő kirándulásokban való részvételre. Programm : Első nap, [Délelőtt 9—11 óra: Takarmánynövények termesztése. Előadó: Kerpely Kálmán. — 11 óra: A Kellner-féle keményítő érték-elmélet gyakorlati alkalmazása. Előadó : Cselkó István. Délután: A Magyar Élelmiszer-Szállító R.-T. hűtőházának megtekintése. Második nap, Délelőtt 9 órától: Az Országos Növénytermesztési Kísérleti Állomás működésétek főbb eredményei. Előadó: Cserháti Sándor. — Ezt követőleg: Magánjáró-gő/ekék. Előadó : ifj. Sporzon Pál. Délután: Az állami mintapÍDce és a Magyar Gazdák Értékesítő Szövetkezete pincjgazdaságának megtekintése Budafokom Harmadik nap, Délelőtt 9 órától: A tengeri amerikai rendszerű művelésének eredményei. Előadó : gróf Teleki Arvéd. — Ezt követőleg: Gabnafélék kapálása és magnemesítés. Előadó: Marton Andor. — Bezárólag: A tenyészkiválasztás eredményei a tehenészet és a tejtermelés jövedelmezősége szemp mtjából. Előadó: Újhelyi Imre. Délután: A m. kir. mezőgazdasági múzeum megtekintése. Részvételi jegy 2 koronáért váltható az OMGE pénztáránál (Budapest, IX. Köztelek-utca 8. sz.) Dongafa eladás. A vinkovcei m. kir. főerdőhivatal kezelése alatt álló szlavóniai kincstári erdők koros tölgyeinek kihasználását az 19^1 évig meghosszalbitván, a hordógyártással foglalkozó kisiparosuknak módot kívánok nyújtani arra, hogy dongafaszükségletüket közvetlenül ott szerezhes sék be. E célból utasítottam a nevezett főerdőhivutalt, hogy az évenként kihasználandó fakész • letek értékesítése alkalmával a hordógyártással foglalkozó kisiparosok és kisiparos szövetkezetek dongafa szükségletének fedezésére az időnként mutatkozó igényekhez képest külön kisebb dengakészitésre alkalmas vágások alakitandók, melyek külön megtartandó árveréseken lesznek eladásra bocsátandók. Az ezen vágásterületeken lévő fák ott helyben tövön bocsáttatnak árverésre s a vevő által vágatandók ki. Ezen árveréseken a hegyközségek, pinceszövetkezetek és olyan egyes bortermelők is részt vehetnek, a kik a saját bortermésükhöz szükséges hordók készítéséhez való dongafát maguk akarják ily módou beszerezni.