Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-02-09 / 6. szám

1908 február 9. •Zalamegye Zalavármegyei Hírlap * Szabad-Lyceum. A Z. I. és M. K. ma dél- ' után két szabad-lioeumi előadást rendez 3 órakor ée 5 órakor a főgimnázium természettani eiőiuló termőben. Hierter Ádítru főgimn. tanár adja elő alaposan átdolgozva az „Utazás KeletÁzsiába" oiuaü „Urania"-előadást 50 vetített képpel. Az érdekes és tanulságos előadásokra d. e. 10 óráig Breisaoh S. könyvkereskedésében, azontúl Urbanek Károly dr. titkárnál (Wlassics u. 17 ) és a pénztárnál lehet 10 filléres jegyeket váltani. Visszautasított panasz. Emiitettük, hogy a vármegyei tisztújítás ellen panaszt adtak be, amely Szeleánszky Nándornak aljegyzővé történt megválasztása ollon irányult. A panasz kifogásolta azt, hogy a választás alkalmával tisztviselők is szavaztak, másrészt uzt vitatta, hogy a jelzett aljegyzői állás a tisztujitás alkalmával nem lett volna betölthető, miután az a tisztujitó szék tartama alatt, lemondás folytán üresedett meg. A közigazgatási bíróság mult héten döntött n panasz tárgyában s kimondta, hogy a tisztviselők mandátuma deoember 31-éig tartván, az ezen időn belül tartott tisztújításon szavazati joggal birnak ; az aljegyzői állás pedig betölthető volt, mert a pályázati hirdetmény »z „összes állások"-ra vonatkozott. Jogi lett volna ugyan a közgyűlésnek az állás betöltését elhalasztani, de eziránt indítvány elő nem terjesztetett. A pölöskei tüzkarosultakert. DeuUeh Hermán, a zalaegerszegi központi áruház tulajdonosa a holnap — február 10-én -- üzletében történő bevásárlások után 10°/o-°t> a kifizetendő számlák összegéből pedig 3°/

0-ot a pölöskei tüzkárosultaknak ad. Raméljük, hogy a szép példát mások is követik. A gyermekmenhely uj igazgatója. A belűgyminister a szombathelyi állami gyermekmenhely igazgatóorvosi teandőinek ellátásával Lévai Ödön dr. budapesti gyakorló orvosi bizta meg. Előadás a finnekről. íspánovits Sándor fővárosi tanár, kit a főváros két évvel ezelőtt tanulmányútra küldött ki Finnországba, a mult vasárnap febr. 2-áu a Zalaegerszegi írod. és Müv. Kör meghívására városunkba is eljött, hogy rokonainkn ak, a finneknek népéről és országáról hirdetett előadását megtartsa. Délelő:t 10 órakor a főgimnázium ifjúságának tartotta > meg tanulságos é3 érdekes előadását, délután 4 órakor pedig a nagyközönségnek, amely szép számban nagy érdeklődéssel hallgatta a rokonszenves megjelenésű, fiatal tanárnak kellemes, c=engő hangon megtartott előadását. Megtisztelte megjelenésével Batthyány Pál gróf főispán is egész családjával. Az előadást különösen az a körülmény tette közvetetlenné, elevenné, hogy a fijtal tudós saját érdekes tapasztalatairól számolt be s a száz vetitett képet saját felvételei alapján maga készítette. így számos tanulságos, érdekes adatot, bizalmas részletet tudtunk meg a műveltségnek magas fokán álló rokon finn népnek életmódjáról, tiszta erkölcseiről, szokásairól, dalos természetéről, józan, mértékletes életéről, természeti szépségekben gazdag, ezer meg ezer tóban bővelkedő, zordon éghajlatú országukról. A finnekért rajongó lelkes előadó célját, hogy érdeklődést, rokonérzést keltsen a finnek iránt, kik oly büszkék reánk s annyira szeretnek bennünket, bizonyára nálunk is elérte, mint az ortzág számos más városában is. Csak az volt a kár, hogy e nagyszabású előadást oly kis teremben kellett megtartani, minő a főgimnázium természettani előadó terme, hol nagyobb számú közönság kényelméről, számozott ülőhelyekről stb. lehetetlen gondoskodni. De remélhetőleg a Kör hamarosan segit majd o bajon és már talán jövőre a jóval nagyobb és kényelmesebben hozzáférhető tornateremben fogj"* a vetitett képekkel kisért előadásait megtarthatni. , Gyermekrajz kiállítás. Udvardy lgnácz Ödön, a nagyváradi premontrei főgymnasium világi tanára, Udvardy Igcácnak, a zalaegerszegi telső kereskedelmi iskola ny. igazgatójának fia, loldink Budapesten, a New-York kávéház souterrain helyiségében gyermekrajz kiállítást rendezett, hogy a rajzoló geometriát, mint a művészi nevelés alkalmas eszközét bemutassa. A kiállításról, melyet január 29-én Lipiob Elek mininszteri tanácsos, a kultusministerium művészeti szakosztályának vezetője, nyitott meg, a fővárosi lapok nagy elismeréssel irtak s mind diosérték az uj módszert, amelyet a kiállító a geometriai rajzoktatás körfii követ. A kiállításról „A Hét" a következő kritikát hozta. A New-York kávéház Souterrain helyiségében színes, lármás, hangos caicsergéssel, sorakozik egymás mellé háromszáz rajzpapir. Udvardy lgnácz Ödön, a nagyváradi gimnázium rajztanára hozta magával ezeket a rajzokat, apró tiz-tizenkét éves tanítványainak munkáit, akikben az ő keze ébresztgette fel szeretettel és türelemmel a gyermekekben alvó s/.inösztönt. Nemosak pedagógiai szempontból kötnek le bennünket ezek a rajzok, de izgatják és érdeklik művészi ösztönünket is. A gyermek nem a komor és unalmas tussal mázolja be a rajzpapirját, aem pepeosel hig vízfestékkel, hanem kezében a puha és meleg pasztellel megtanul látni, megtanul szineket kiválasztani, összehangolni és szeretni s igy a mértani rajz többé nem üres és lélekölő penzum, hanem a szinek melegségétől tüzesedik át és alkotásra serkenti a gyermekekben szunnyadó festőt. A dekoratív formákba be.leujjongnak a szinek és a gyermek felfedezi a szint, a szabadon, bátran kifelé törekvőt, az önmagáért valót s ösztönszerűen megérzi, amire később sok vastag könyv sem tanitaná meg, hogy a művészet semmit sem akar, csupán önmagát, még akkor is, mikor látszólag a reális élet merev formáihoz ragaszkodik. Láttunk itt tájképeket, melyeket n tanulók körzővel és vonalzóval rajzoltak meg s aztán a saját fantáziájuk szerint paszteüel színeztek ki. Egészséges, friss, üde benyomások, egytől-egyig a romlatlan gyermekfantázia szülöttei. Nálunk, ahol a művészi nevelés annyira hátra van, hogy egy országot kellene adni egy épkézláb ötletért, Udvardy Ignáo Ödön ur modern és egyéniságfejlesztő rendszere révén megérdemli, hogy meleg, méltányoló szeretettel említsük meg a nevét, Hllá OZas. Friedmann Jakab 85 éves korában Zalaszeiifgróton meghalt. A megboldogult atyja volt Friedmann Lipót budapeti hírlapírónak. »:•> * A Kereskedelmi körben a mult héten Borbély György főgy. tanár „Munka és kereskedelem" cimen tartott előadást. Sokat vártunk az előaadástól és sokat is kaptunk. Aki nem halotta az ő zamatos magyar beszédjét, eszmékben gazdag gondolatait, az élvezetes estétől fosztotta meg magát. Minden dicséretnél azonban, — amelyre amúgy sem szorul' rá — többet ér ha, bár csak igen vázlatosan is, előadásának tartalmát összefoglaljuk. Három főfoglalkozása van az emberiségnek: mezőgazdaság, ipar- és kereskedelem. Áll janak harmóniába e foglalkozások. Ne pártoljuk ós fejlesszük egyiket, a másik rovására. A kereskedelem a közvetítést végzi, de uj jivakat is termel; mert emeli a mezőgazdasági és ipari termelést. Ne fogyasszunk többet a termelésnél, mert ekkor fényűzés, pazarlás áll be, mely rombolja az erkölcsöket, puhítja a testet. A magyar kereskedő igyekezzék magyar gyártmányokat forgalomba hozni, a magyar közönség magyar termeivényeket fogyasztani. Ekkor fog fejlődni mezőgazdaságunk, nagyot lendülni iparunk és kereskedelmünk. Eunek nyomába hág a jólét, a vagyon, a megelégedés, a boldogság Mindennek előfeltétele a komoly munka. Munka nélkül petyhüdt a test, romlott a lélek. A munka edzi a testet, nemesíti a lelket, boldoggá teszi az embert. A matróz amikor fent az árbocon a vitorlákat fesziti nemcsak duzzadt izmaira büszke, de arra is, hogy hazájának szolgál; dicsőséget, hirt és nevet szerez neki. Minden egyes ember munkája fokozza az ország jólétét, műveltségét, hirnevét. Már az iskola kezdi a munkára való szoktatást, de be nem fejezheti. Az életbe kikerülő ifjúnak feladata, hogy magát tovább képezze testben és lélekben. Ehhez lelki energia és kitartás kell. Győzzük le tehát önmagunkat. Gyönyörű példákat említ. Szól az ifjakhoz, hogy dolgozzanak és csakis dolgozzanak. Ez edzetté teszi őket az élet minden küzdelmében, megóvja a kísértésektől, az erkölosi romlástól. Tanuljanak a német kitartásból, a francia leleményességből, az angol komolyságból. Nagy és hatalmas lesz akkor a magyar kereskedelem, gazdag és boldog egész Magyarország. Apácai Cseri János híres mondásával fejezi be előadását: „Inkább állj, mint menj; inkább menj, mint állj; inkább fuss, mint ménj.« — Az igen cagyszámban megjelent hallgatóság percekig tapsolt a gyönyörű előadás hatása alatt és bizonyos, hogy Borbély előadása sokáig fog hallgatóságának gondolkodni valót adni. Lendületes szavakban dr. László Pál ügyvéd, az Ifjak Köré-nek elnöke köszönte meg az előadó fáradozását. — Legközelebb f. hó 12-én szerdán este l/„9 órakor László József no. kir. postatiszt tart előidást: »A posta intézmény* oimen, amelyre különösen a kereskedő osztályt ez utón is meghívja az elnökség. (E. M.) Mulatság. A zalaegerszegi ipartestület s iparom ifjúság által rendezett mulatság nagy közönséget gyűjtött össze az »Arany Bárány* szállodában. A műsor, amelyet Balaton Sándor állított ös«ze és tanított be, mulattató és vonzó volt. Viosz Lenke k. a. és Guth János >Mézeshetek után« cimü párjelenete, a dalkör énekszámai, Weisz Nándor tréfás monológja s Balaton Sándor mókás kupiéi egyaránt kitűnően sikerültek s frenetikus tetszésnyilvánításra bírták a közönséget. Műsor után kezdődött a tánc, amely kivilágos viradtig tartott. Felülfizettek : Handler Istvánné (Sztgotbárd) 6 K, Sohütz Sándor és fia, Horváth Károly, Kummer Gyula, Horváth Béla 4—4 K, Lázár Antal, Baly Béla 3—3 K, Lakatos István, Heinrich Vilmos, Saly Viktor, Deutsch Ferenc, Morandini Tamás, Kocsuba Emil, dr Huszár Pál, Ruszni Ilonka (Győr), Lelovits Boldizsár, Papp Alajos, Kéner Dániel, id. Schufívnhauer Frigyes, Kakas Ágoston 2—2 K, Kucsera István 1-80 K, Wirth Károly (Szombathely), Lendvay László, özv. Tahy Rozália, Miszory Béla, Ling Rudolf, Mauthner Jenő, Dergács Gyula, Singer Miksa, Magyar Endre, Horváth Itn/e, Kucsera Antal, N. N, Portisoh János, Vörös Gyulai—1 K, Wapper ignác, Lónyay János, Erdős Gyula 80—80 f, Lendvay Balázs, Ekler Sándor, L >ndvay Pál, Toriszay József, de Sorgo Antal, Migyar József 60—60 f, Garai Lipót 50 f, Weisz S.mu, Tölli István, Malek Rudolf, 40—40 f, Pintér Gergely, Horváth Miklós,H .rváihL.jos20—20 f. Keszthely kórvénye a Balatoni-kiállitás segélyezése iránt. Megírtuk, hogy Keszthelyen 191)9. évre, a balatonparti vasút megnyitásával egyidőben, kiállítást terveznek, amelyet a kormány is támogat. A kiállitás eszméje mind szélesebb körben hódit s kétségtelen, hogy annak erkölcsi sikere már eleve biztosítva van. Az előmunkálatok serényen folynak s Keszthelyen minden kör felkarolta a kiállitás ügyét, amely hivatva volna arra, hogy a Balatonvidék, sőt az egész Dunántul kulturáját, iparát, g izdasági terményeit egyesítse. Hogy a terv mennyiben lesz kivihető, nagyrészben financiális kérdés s attól függ, hogy a balatonparti vármegyék minő támogatást nyújthatnak. Z ilavármegye közönségétől a keszthelyiek 10 000 koronát kérnek. A kérvény a mult héten érkezett be s holnap a közgyűlés elé kerül, miután azonban a kiállitás ügye még csak az előkészitós stád'ucnában van, végleges határozat alighi várható. Biztosra vesszük azonban, hogy a vármegye a kérelem elől elzárkózni nem fog. Zalaegerszegi pénzintézetek. A zalaegerszegi takarékpénztárak mult héten tartották meg évi közgyűléseiket. A mérlegek meggyőzhették a részvényeseket s a közönséget arrói, hogy mind a három intézet gyarapszik, erősödik s a rájuk bizott vagyon biztos helyre van letéve. A pénzválság a zalaegerszegi takarékpénztárakat alig érintette, legfeljebb az értékpapír állományban mutatkozik értékcsökkenés. A betétek azonban örvendetesen emelkedtek s ez a jelenség annál kedvezőbb, mert az emelkedés majdnem teljesen kisebb betétekből áll, ami a nép gazdasági erejének gyarapodására mutat. A Zalaegerszegi Takarékpénztár mérlege 3.786.123 K 61 f betétállományt tüntet fel; a váltótárca állománya 1 822.797 K 16 f, törlesztési kölosönök 225.908 K 45 f, értékpapír állomány 483.355 R 50 f. A tartalékalapok meghaladják a 230 000 koronát. Az intézet 1907 évi nyeresége 81.722 K 52 f volt, amelyből egy-egy részvényre 80 K osztalékot adott az intézet. Jótékony célokra a közgyűlés 560 koronát szavazott meg. A közgyűlés február 1-én volt Hajik István elnöklete alatt. A Zalamegyei Központi Takarékpénztár betétállománya 2.026.353 K 36 f, váltótárcája 1.245.089 K 94 f, jelzálogkölcsöne 935.323 K 79 f, az értékpapír állomány 130.700 K. A tartalékalapok 135.000 koronára rugDak. A tiszta nyeremény 47.374 K 55 f, amelyből a tartalékok bő dotálása után a 400 koronás egész részvény után 60 K s 300 koronás félrészvény