Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)
1908-06-14 / 24. szám
érdeklődő főispánja készséggel vállalta a kiállítás védnökségét s pünkösd vasárnapján nejével együtt Nagykanizsára utazott, hogy a kiállítást megnyissa. A főispán kíséretében voltak Dr Szigethy Elemér t. főügyész, Dr Thassy Gábor m. főorvos, Bubics Tivadar, Czobor Mátyás, Dr Marik Pál vármegyei aljegyzők, Horváth István, Borbély György főgimn. tanár stb. A nagykanizsaiak impozánsan és a magyar vendégszeretet igaz melegével fogadták népszerű főispánunkat és nejét. A reggel '/ 2 9 órakor érkező vonatnál Vécsey Zsigmond polgármester és Viosz Ferenc főszolgabíró vezetése alatt körülbelül 50 tagu küldöttség várta a vendégeket. Vécsey Zsigmond polgármester Nagykanizsa város közönsége nevében örömmel üdvözölte főispán ur őméltóságát. Gróf Batthyány Pál főispán pedig köszönetet mondott a szives fogadtatásért s kijelentette, hogy mindig örömmel jön a vármegye legnagyobb városába. Az állomásról a grófi pár, kíséretével a Ferencrendiek templomába hajtatott, ahol misét hallgattak. Tiz órakor gróf Batthyány Pál és neje a kiállításba mentek. Az épület előtti tér zászlókkal volt feldiszítve, a lépcső feljárat virággal telehintve. Itt hölgyek fogadták a grófuét s rózsacsokrokat nyújtottak át neki. Vécsey Zsigmond polgármester kérte ezután a főispánt, hogy mint a kiállítás védnöke, azt nyissa meg; Nagykanizsa város közönsége — úgymond — nagy örömmel látja itt főispánját, aki nemcsak a politika és kormányzás terén agilis, hanem a kulturális és társadalmi mozgalmaknak is vezetője, üdvözli a grófné őméltóságát, hálás köszönetét fejezi ki azon megtisztel tetés felett, hogy a kiállítást látogatásával kitüntette. Gróf Batthyány Pál a következő beszéddel nyitotta meg a kiállítást : »Igen tisztelt Hölgyeim és Uraim ! Mindenekelőtt hálás kö.-zönetemet fejezem ki a gyöngéd figyelemért, mely ezen szép kiállítás védnökségét reám ruházta. Nagy készséggel teszek eleget ezen megtisztelő megbízatásnak, mert az a meggyőződésem, hogy a társadalmi erőknek egy közös nemes cél félé való egyesülését támogatni — mindnyájunknak szent kötelessége. Sokszoros ezen kötelezettség a jelen kiállítás alkalmából, mely Nagykanizsa város társadalmának^közérzéséből fakasztotta a művészet, az izlés, a tudás és ügyesség egyaránt nemesítő és tanulságos versenyét. Szivem mélyéből óhajtom, hogy a szép lelkek szövetsége hozza meg a szépítő egyesületnek az anyagi sikert; egyben pedig maradjon Nagykanizsa város szellemi — soha el nem muló emléke. lenkedik. Hiszen hogy semmi sem ízletes, ami az asztalra keiül, azt belátja az asszonyka is, de mi lehet a hibája? Ki tudná azt? Elég csúnya a szakácsnétól, hogy 30 korona havi bér mellett nem tud jól fizni, pedig sokba kerül a háztartásuk. A menyecskének nincsen ideje utánna nézni, mert a séta, zene, tennis, a különféle egyleti gyűlések s az oly nélküiö. hetetlen jourok stb. minden idejét elrabolják. Közelget az este. A férj haza jön az irodából fáradtan, leverten. Milyen jól esnék neki a kis feleség jelenléte, csevegése. Az asszony ki tudja hol kávézgat? Pardon! a modern világban az nem divat, — teáz és sand wichesez. A cselédek, egyik jobbra, a másik balra. Nincs itthon a mrcska, cincognak ÍIZ egerek. Szerencse, hogy a ház fejének kapukulcsa van, legalább bejuthat a lakásába. Vagy egy óráig unatkozik és mérgelődik magában, azután elmegy a kávéházba. Megszokja a legénvélet második kiadását. Akárhányszor a reggel veti haza. Most már az assszonyka kezd jajgatni Az ma inkább jár korcsmázni durva cimborákkal, mint elegáns társaságba a nejével. A pénzök sem futja már mindenre. Sajnos, egy kezdő hivatalnoki fizetés még szerény megélhetésre is takarékosságot igényel. H.it még mikor a férj korcsmában, kávéhá/.ban dorbézol, az asszony sport és sikkes szereplés után fut, a háztartás vezetése meg teljesen a hűtlen, lelketlen cselédségre marad, — siralom vár arra a családra. 298 »Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* A kiállítást ezennel megnyitom.* Éljenzés fogadta a főispán szavait, a melyek után a grófné Győrffy Jánosué, a főispán pedig Trip»mmer Gyula kalauzolása mellett a tárlatot tekintették meg. A grófné figyelmét megragadták a remek műipari tárgyak, amelyek a nagykanizsai hölgyek kiváló műizlését tanúsítják. Kitűntek eredeti képeikkel Gyenes, Horváthné, Kenedi Erzsébet, Győrffy Jánosné és S-.ilvai. A főispán környezetének azt a kijelentést tette, hogy a kanizsaiak méltán büszkék lehetnek, mert a tárlat igen szép. A főispáni pár és kísérete az 1 órai vonattal hazautazott Zdaegerszegre. A kiállításon ezret meghaladó műtárgy van ízlésesen csoportosítva Nagyon szépek az eredeti képek s az amatőr felvételek. Zalaegerszegről Sághy Laiosné úrasszony és Szigethy Tibor állítottak ki hangulatos és szépen kidolgozott képeket. Szigethy Tibor VI. gimn. tanuló képeiben határozott tehetség nyilvánul meg s általános elismeréssel szólnak a jeles ifjú ügyes ecsetkezeléséről. Cz. Zalavármegyei Gazdasági Egyesület közleményei. Védekezés a jégeső ellen. A röviddel ezelőtt még nagy mértékben gyakorolt viharágyuzást a tudomány embereinek ie-ujtó Ítélete abipján jóformán mindenfelé beszüntették s ma már csak kicsinylő mosoly jut osztályrészéül annak, aki a levegőbe való puffogtatást védi, vagy talán még gyakorolja is. A vtharágyuzás sok szép reménvekre jogosította fel a gazda közönséget, ra'-rt miut azt , sokan állították, tényleg elűzte a viharfelhőket j onnan, ahol ágyúztak s igy különösen a szőlő- ! területek valóságos ágyutelepekké kezdtek átalakulni, ahonnan rettenete 3 lövöldözés indult meg, valahányszor csak egy kis viharfelhő mutatkozott a láthatáron. A vélemény ennek hasznát illetőleg nagyon megoszlott, s Olaszországban az állatu tudós meteorológusokkal tétetett kísérleteket arra nézve, hogy mily tényleges haszna van a viharágyuzásnak ? E tudósok a kisérletek alapján kimondták a lesújtó nézetüket s ezóta már csak egy p ír viharágyu hallatja szavát, ha a láthatár viharfelhőket mutat. A gyakorlati tapasztalás felvetett itt valamit, amelynek volt ugyan magja, de csirt képessé 1908 május 31. Már a mama is észrevett valamit s vallatóra fogja leányát, kit nem is sokáig kellett biztatnia. Férjének az a kijelentése, hogy h megyebálra nem fognak elmenni, mert nincs rá sem toilette, sem költség, — • teljesen kihozta a sodrából. Sirva panaszolja el, milyen hibával telitett férjet választott magának. Mindig zsémbel, semmivel meg nem elégszik, kimaradoz éjszaka, néha durvaságig nyers, azt sem akarja, hogy ti neje szórakozzék. Most már a mama is segít jajgatni kis leányának. Milyen kényelemben nevelte, részesítette minden jól >an, óvta még a szellőtől is, csak szórakoztatására gondolt s most ez az elkényeztetett baba hogy tűrjön még durvaságot is. Az nem lehet. Szalad a papához. Had jajgasson ő is. N . y a tanácskozás. Pénzzel kellen"! őket segíteni, az még javíttatna a dolgokon. Jaj, de az a p. pátiak kemény dió. Számítgat. Hiszen fáj neki is gyermeke boldogtalansági, de hát honnét vegye a pénzt, mikor még itt a másik leány is. Hopp tnegvan! Ő elég eszes ós szorgalmas volt az iskolában, meg kell vele értetni, hogy a mai világban az a legboldogabb, aki maga keresi meg a kenyerét. Itt az élő példa nénjében. Hogy szerették egymást s a^g pár hónapi házasélet után kész a boldogtalanság. Tanulni fogsz édes, mond a rnnma. Hidd el, legirigylendőbb, aki nem lesz rabszolgájává egy férfinak sem. Magad ura leszel. Válassz pályát. Had jajgasson Ő is szegényke. Miért lenne nem tudta azt tenni, mert oly eljárást követett, amely jó eredményre legfeljebb csak elvétve vezethetett volna, ami talán néha kis mértékben be is következett, ami hitet és reményt táplálhatott ugyan, de meggyőződést éppen nem szerezhetett. Ugyanazon eljárást követték a tudósok is, mint amilyet a gyakorlat emberei, természetes, hogy Ítéletük csak kedvezőtlen lehetett, amely eljárás mellett az elvétettség tán csak oly kis mértékben jött elő történetesen, hogy még hitet sem volt képes ébreszteni. Ha azonban a tudósok egy kio-át körültekintőbben jártak volna el ós nem puffogtattak volna épeu olyan rendszertelenül és meggondolatlanul, mint a laikusok, akkor talán sok oly dologra jönnek reá, amelyet már tudományos elméleti alapon is kikutathattak volna, t. i. arra, amit már régóta tud a meteorologia, hogy a porszemek körül a levegő páráz.tta könnyen i osapódik, amelyből kifolyó'ag a por által más alakulatok jöhetnek elő a légkör felhőzetében,, amely alakulatok folytán a jégképződés a légkörben annál inkább meg lesz zavarható, miután a perszemek nemleges villamosságu töltésüek, a légkör p r jdig igenleges, így azután nagy zavar támad a légkör villamos telítésében is, s a légkör igenleges villamos töltése nem várt támadást kapott a per zernek nemleges töltésétől, eiek e leni védekezése által nem működhetik közre' a jégeső képződésére — mert mint tap isztalatbói tudjuk, villamos hatás k nélkül j"geső nem képződik, — igy a por két uton is közreműködik, hogy csak eső, de ne jégeső essen, ami által a jég elten való védekezés elméleti módja meg lenne oldva. A gyakorlati kivitelre azonban most az volna a feladat, hogy a port a magasba felvigyük, ami különösen a zivataros fejlődéseknél nem is oly nehéz feladat, de itt arra egy kitörő erőt kell igénybe vennünk, amire legalkalmasabbaknsjt látszanak a röppentyűk, amelyek oly anyagokkal, lennének vegyítve, amely anyagok, midőn a röppentyű legmagasabb helyét elérte, annak robbanása folytán szintén robbannak és igen erős füstöt terjesztenek el, vagy pedig port szórnak széjjel. Ezen füst, ezen por a felszálló légáramlás folytán — mely a ziviur képződésénél mindig megvan — a magasba lesz ragadva, s ott az előbb említett zsvart aztán előidézi. A viharágyuzás kedvező esetei is valószínűleg akkor állottak elő, amidőn a levegő por vagy füst tartalma nagy volt s ez az ágyúz ís következtében a magasba vitetett, vagy pedig a lőpor füstjét vitte fel a légáramlat, s oz ebbea lévő el nem égett szénrészecskék tették azt, m : t a por is elvégez. Ez annál vaiószinübb, ru ; v ej Franciaországban kedvezőbb eredményeket 7 á r, el a viharágyuzás terén, mint másfelé, itt 0 (jj' v különb a família bármelyik tigjáná". j « szive mit sz<51 hozzá ós kedve van- , •> ^ it sem tesz. Majd beleszokik a több'" i •• f» ft a között s mellette a fiatal párnak " r > tnioske. Mire sokba kerülne, ad , ' S , 3 í" . , . ,.,.' , digra keresni is t >g. A mamanak ugyan fái, f r i, , J . lOgy suí nem örvendhet olyan gondtalan leár , , . . , „ u, -i i i • lyéeteek, mint. az a Másik, de a bajon segítor , ^ , ehe t_ Egyebet nem tehetvén, 8zidja a r„ s, fér j, ket ) a dráguló életet, a haszor f„i, i-j , J ' , , ' . . -talán cseiedseget, mert ez mind oka gyermeke b n . > - ' < r, , • . . oldogtalanságának. Csak saját magara nem h^r • v • • , , „ J Jgszu. Nem jon r í, hogy o a fobunos, J > j Hiába nézel ráírj olyan vésztjóslóan kedves I mama. H i végig r , l v„ 8t;j d araimat s azt látod hogy nincs iga^o, csapd e lnpot földhöz, de ; luv beiátod, 1 í0g y meggyőztelek, kisebbik leá' , ^önj-vet nyomj a kezébe, hanem íozokamuat,. Tudományos asszony nagyon sok van, csak jó h úriasszony van kevés. Te Kedves tudhatod, hogy a no a viiug központja. O körülötte forog ••. nagy mindenség. Az a világfelforgató erős férfi egy kalácstészfcakónt gyúrható masszává válik, amint egy n*5i hajszállal megkötöztetett. A legtöbb ha szerelmes, süket is, vak ,s. Ha eljuth ltunk egyegy világtörténeti nagy esemény indító okához, a legtöbb esetben egy szép szempár tűnik elénk' mint kezdőpont. ' (Folyt, köv.)
