Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-05-17 / 20. szám

1308 május 17. »Zalamegye, Zala vármegyei Kim-p alatt hősünk másnap reggel — már szó ide szó oda, de megtörtént — távol a várostól, egy szőlőhegyen IÍVŐ istállóban ébredt fel —a tehenek között, a mint farkaikkal láztól kihoviilt arcát gyöngéden cirógatták. A másik maga volt a legelső, a ki gratulált és lelke mélyéből örült az elért sikernek, bár belsejét emésztette a magába fojtott bu és ambíció, hogy hasonlót uem produkálhatott. Végre, egy jó év múlva, ő is hasonló siker­rel számolhat. Feldühödve azon helybeli rossz szokáson, hogv éppen akkor, midőn az embernek leginkább jön meg a kedve, éjjel 2 órakor csak 3 pengők ledrukkoiása esetén tud tovább fennmaradni, elhatározta, hogy a 3 pengők helyett magához vesz inkáhb 3 üveg bort és cigányostul együtt lakására távozik. Lakása kellemes kis legény lakás, lent egy szép udvar végén, a mely udvarra még több garzon lakás ablaka, a cseléd szoba ablaka, na meg egész lent — egy istálló ablaka nyilik. A mulatság kezdetben csak saját szobájára szorítkozott. Később azonban romantikus érzé­sének hatása alatt a cigányokkal éjjeli zenét adott a cseléd szoba ablaka alatt is. Nemrégiben meg — hogy ebben a kellemes dologban mindenki részesüljön — az istállóba vonult és a teheneknek adott éjjeli, illetőleg az időt tekintve, reggeli zenét. Ez idáig rendben is volna, ám házigazdája a napokban e szavakkal állított be hozzá: — Kedves lakóm, kérem, hogy valami irány­ban intézkedjék, mert elleneseiben kénytelen leszek ön ellen kártérítési keresetet indítani. — De hát miért? -— Azért mert a teheneim most már nem akarják máskép, csak zeneszó nellett leadni a tejet. A legjobb vers. Egy kedves megbízásnak teszek eleget. A napokban egyik hölgy ismerősöm azon kívánsággal fordult felém, hogy miután ő még bizik versfaragói tehetségemben, szeretne tőlem egy verset olvasni, mely a fülemile csattogás hatása alatt született meg lelkemben. Miután ez nem is nehéz megbízás, a kíván­ságnak azonnal eleget tettem. Kisiettem a fenyveséről már megénekelt Baross ligetbe, ott háttal kifelé fordulva, mint a hogy a vérbeli költők szokták, leültem az egyik padra és hallgattam a fülemilék dalát. Valami fenséges az! Az ember lelke meg­ittasul a jelen örömeitől, hogy csapongó fantáziá­val szárnyaljon a jövőbe, a hol csak boldogság és szerelem sugárzik. Szerettem volna loboru ni a tavasz részegitő szépsége előtt, de e helyett kalapomat le és noteszemet elővéve, tieleirtaai a legszebb, a legigazibb, embertől ínég rn irt. a fülemile csittogós hatása aíalt született legtermészetesebb verset. Tyi, tyiu, tyiu, krilck, lesz, ksz. Ksz, ksz, csrr, tyi, tyi, tyi, tyi. Hű, hü, hü, hű, tyi, tyiu, tyiu. Ksz, esi, esi, esi, esi, borr, hitty. Tyiu, tyiu, tyiu, tyiu. Ksz, ksz, ksz, ksz. Korr, korr, tyiu, tyiu, tyiu, tyi. Krr, korr, tyiu. 6 óra után fürödhetnek, mig a nők ugyanezen helyen délelőtt 8 órától ll-ig, s délután 3 órától 6 óráig fürödhetnek. 3. A fentjelölt helyeken kívül a szabad für­dés büntetés terhe alatt tilos, tilos a mindkét nembeliek együttes fürdése, tilos a ruha nélküii fürdés, fürdés ürügye alatt a Zala partjára viiló átmenés, olt a növények letiprása, fürdés előtt vagy után a réten való kergetőzés, a nők für­dése alkalmával férfiaknak a fürdőbódéban vagy közelében viiló tartózkodás. Kelt Zalaegerszegen, 1908. májú- 14-én.. Sági sk, rendőrkapitány. r Hivataios-rovat. Zalaegerszeg r. t. város 883/kig. 1887. sz. szabályrendelete alapján a szabadban fürdés tár­gyában közzéteszem, hogy 1. a Zala pirtján létesített bódé előtti viz részen, valamint — de csakis úszók részére, — az úgynevezett „Kismalom" alatt (az utóbbi helyen azonban csak ideiglenesen) a fürdés szabad. 2. A bódé előtti helyen férfiak délelőtt 5 órától 8-ig, 11 órától d. u. 2 óráig és délután Az 1894. XII. tc. 42 §. alapján közhírré teszem, hogy Horváth Ferenc sip utcai lakosnak a Gógánhegy nyugiti oldalán fekvő birtokán a birtokos engedélye nélkül vert gyalogút haszná­lata tilos s ezen tilalom megszegése az 1894. XII. tc. 94. § n) 95. §. f) és m) pontja értel­mében büntetés álá esik. Zalaegerszegen, 1908 május 7-én. Dr Korbai, polgármester. A Csány szoborbizottság ülése. A Csány szoborbizottság Bosnyák Géza elnöklete alatt mult héten ülést tartott a zalaegerszegi város­ház nagytermében. Az értekezleten részt vettek gróf Batthyány Pá! főispán, gróf Batthyány József, Eitcer Zsigmond orsz. képviselők s a bizottság sok taeja. — Bosnyák Géza az érte­kezlet megnyitása után örömmel jelenti, hogy azon mozgalom, amelyet Borbély György főgimn. tanár megindított, mind nagyobb mérveket ölt s ha vármegye és a nemesi pénztár által Csány László szobrára megszavazott, de még nem folyósított összegeket is számításba vesszük, az eddigi adakozás 21 ezer koronára rug. Biztos reményünk lehet tehát arra, hogy a nemzet vértanujának, vármegyénk nagy szülöttének szol>ra nemsokára állni fog. — Ezutáu Borbély György titkár számolt be a bizottság egy évi működéséről. Amikor a bizottság megalakult, 2782 K 95 f. összeget vett át, amelyet Borbél/ gyűjtött. Et az összeg egy év alatt 15859 K 16 fillérre emelkedett, a már megszavazott összegekkel együtt pedig néhány korona hijával 21 ezerre. A bizottság által Zalaegerszegen rendezett két művészestély 1500 K, egy nép­ünnepély 1000 K, a ke-izthelyi hölgyek által Keszthelyen rendezett estély 1000 K s a Zala­egerszegen rendezett estély sziDtén 1000 K, a gyiijtőivek pedig mintegy 7800 koronát ered­ményeitek. A március 15-én rendezett ünnepé­lyek 350 koronát jövödelmeztek. — A titkár jelenii, hogy a vértanú nevének helyen írására vonatkozóiae: kutatásokat eszközölt s csaknem mindenütt Csány iláirást talált. Eivetv.' akad a nyomtatványokon Csáni és Csányi aláirás. — A titkár után Siuiicska János pénztáros tett jelentést s bemutatta a takarékpénztári köny­vecskéket, amelyekre az alap vagyona el van helyezve. — A bizottság Dr Kele Antalt ügyészévé választolta, továbbá Lengyel Ferenc­nek és Vörös S.índornak az írásbeli munkák végzése körül tanúsított önzetlen buzgalmukért jegyzőkönyvi köszönetet mondott. — Elhatá­rozta a bizottság, hogy 3000 drb. gyfljtőivet bocsát ki Zalavármegye hölgyeihez; felkéri Nagykanizsa város polgármesterét, hogy a szobor­alap javára rendezzenek Nagykanizsán mulat gágot.; Zalavármegye pénzintézeteihez kérelmet intéz, hogy a szoboralaphoz adományaikkal járuljanak hozzá és Eitner Zsigmond oraz. kép­viselő indítványára kimondatott, hogy a bizott­ság a legközelebbi ülésén a pályázat kiírása iránt is intézkedni fog. Minister a tanítókhoz. Apponyi Albert gróf vallás és közoktatásügyi minister a »Muraközi Tanítói Járáskör< május hó 7-én Ríezkanizsán megtartott közgyűléséből hozzá intézett távirati üdvözlésre következő távirati választ küldötte Ruz-.ieska Kálmán dr tanfelügyelőnek : »Tanítói járáskör közgyűléséből kelt üdvözlésüket szivhől viszonzom és hazafias munkásságukra Ist'-n áldá­sát kérem Apponyi.* A vármegyei függetlenségi pírt szervezése. A függetlenségi párt legu'óbbi gyűlést által ki­küldött előkészítő bizottság a mult héten Zala­egerszegen értekezletet tartott, amely alkalommal a Dobrovics Milán orsz. képviselő által benyúj­tott memorandummal s a szervezés kérdésével foglalkozott. A szervezésre vonatkozó előterjesz téseit a bizottság a május hó végén tartandó pártgyülés elé terjeszti. Megszövegeztetett a Kossuth bYreuehez intézett felirat, amelyet la­punk vezető helyén közlünk. A bizottság ér'e­kezletén és munkájában részt vettek Bosnyá't Géza elnök, Eituer Zsigmond éa D >brovica Milán oraz. képviselők, Szentmihályi Dezső, Nagy László, ifj. Thassy Imre, továbbá Fangler Bé a és ifj. Czukelier Lajos pártjegyzők. A győri kir. ítélőtábla elnöke Zalaegerszegen. Horváth Jenő győri kir. ítélőtáblai elnök, dr. Alföldy Dezső járásbiró tanácsjegyző kíséretében Zalaegerszegen időzik s a bíróságok ügyvitelét vizsgálja meg. Kinevezés és áthelyezés. A m. kir. állam­vasutak szombathelyi üzle vezetője Bíró József zalaegerszegi tnáv. hivatalnokot a déli vasú: Csáktornya állomására a m. kir. államvasutak részéről képviselőnek kinevezte, Rícz Győző tófej i állomási elöljárót pedig Zalaegerszegre tartalák állomási elöljárói minőségben áthelyezte. E3kÜVÖ. V'ogel Richárd főgimnáziumi tanár mult héten tartotta esküvőjét Gógáaf.ín Semetiíe Margittal, Sametke Józ-iif földbirtokos k jdvea leányával. Színház. Szilágyi Dez.ő színtársulata a mult héten fejezte be a három hétig tartó színházi idényt. Két előadásra lejött vendégszer pelni Hegyesy Mari, a nemzeti színház kiváló művész­nője, aki Stuart Máriában s a Vörös talárján lépett fel. A nagy művésznő felséges alakítású szinte megbabonázzák a közönséget. A lelkekbe nyul s uralkodik hallgatói felett. De a mi közön­ségünknek hiába hoz az igazgató tr igikák :t. Nem szeretjük a nagy indulatokat, nem le ke­sedünk a nehezebb műfajokért. Felaziuusei vagyunk és könnyüvérüek, mint a kor, amely­ben élünk. Tollagi Adolf, vagy egy köze'pas tehetségű szubrett, akinek szép selyemharisnyája és éiéuk mozgása vau, sokkai könnyebben csiuál tele házat, mint Hegyesy Mari, aki az emberi lélek mélységeit, az emberi sors tragé­diáit tárja fel csodálatos erővel. Stuart 61 >ri t elődás ít kevesen nézték meg. Az első sorodban s leghátul, a diákok helyén elfért az a kis közönség, amely nemcsak az operetteket és bohózatokat élvezi. A Vörös talár előadásán már ji bban megtelt a terem. Utolsó előadás az „Ördög" volt, Molnár Ferencnek híressé vált darabja. A darab tele vau szellemességgel s az ördög úgyszólván ami romlolt, kéjvágyó, elbizakodott korunk bűneinek, a nagy keritőnek személyesítője. Erkölcsi tar­talma tehát nincs, sőt azt a perverz felfogást dicaőiti, amely az élvezeteket teszi az ember é!el céljává és félrelöki az önmegtagadást, az erkölcsi koteb'sségeket s beleviszi a becsületes lelkeket is a képmutatás, a hazugság és caalás fertőjébe. Ha ezt akarta a szerző megírni, ezt jól im-girta. Mert ilyen az élet. A dekadens kor egy romlott goudolata ihlette meg az irót, amikor ezt a darabot megírta; ez tette hireasé az ördögöt egész Európában, a közönség pedig megérti, tombol a költészet himes ruhájába öltöztetett bűnnek, mert a bűn ma már osalc BITUMINA őanyag tiszta bitumenből készített valódi aszfalt tetőlemez, tartós, tűzbiztos, szagtalan k át ­rányozást vagy egyéb mázolást nem igér-ylő BITUMINAVAL fedett tető bemeszelve tzép fehér marad és kilünő védelmet is nyújt a nap melege eilen. BITUMINA RÉGI ZSINDELYTETQK ÁTFEDÉSÉRE IS KIVÁLÓAN ALKALMAS. Csakis védjegy gyei ellátott tekercseket fogadjunk el. Gyári főraktár Zalaegerszeg és vidéke részére: BREINEU BENŐ fkkereskedésében ZALAEGERSZEGEN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom