Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)
1908-03-29 / 13. szám
vállalkoztak arra, liogv a hölgyek munkáját ( megkönnyítsék. Minden üzlet, amelyben a < Gyermekvédő Liga hirdetései van függesztve, bevételéből juttat a gyermekvédelem céljaira s mindenki, aki a gyermeknapokon vásárol, hozzájárul a Liga nemes céljaihoz. De nemcsak Zalaegerszegen, hanem a vármegye minden nagyobb helyén megtartják a gyermeknapot s a fillérekből, amelyek Zilavármegyóbeu összegyűlnek, áldás fakad az elhagyott gyermekek részére. Az Országos Gyermekvédő Liga arra törekszik, hogy felébressze a társadalomban a lelkiismeretet, hogy tettekre bírja a felebaráti szeretetet s bebizonyítsa, hogy araikor az elhagyatott gyermekeket védi, nemcsak irgalmasságot gyakorol, hanem sociális kötelességet teljesít. A Liga legfőbb törekvése az óriási gyermekhalandóság megakadályozására irányul. Minden menedékhely tulajdonképpen gyermekkórház, í melyben a szegény gyermekeket gyógyítják. Az j el*ő gyermeknapot, n elybeu a Liga részérő , kereskedésekben s másutt gyűjtöttek, 1906. május j 26-án tartották, mely 38 ezer koronát jövödel- j mezett. Ekkor vették gondozás alá az első : gyermeket. Külföldi honos, de itt telepedett s j elhalt apáknak 168 gyermekét tartották meg a j magyarság számára, akiket régebben kiszállítottak illetőségi helyükre. Nagy 03aláddal biró munkásoknak foglalkozást biztosítottak, iparengedélyt szereztek, árukat és kötőgépeket bociálottak rendelkezésükre, ami hathatósabb segítség, mint a pénzbeli adomány. Szegény szülésznőketelhelyeztek bábaképző intézetekben. Szegény sorsú, kitűnő tehetségű középiskolai tanulókért kifizették a tandíjat. — A tuberkulotikus gyermekeket elhelyezték egészséges vidékre. Görvéh-es gyermekeket az erdélyi sóstavak mellé küldlék. A züllött gyermekek részére létesítettek intézeteket. Mindezekből tisztán lehet látni ezen egyesíi- let nagyarányú emberbaráti ós hazafias műkő- ] dését, mely a magyar közönség figyelmét és j jóakaratát teljes mértékben kiérdemelte. Hisszük, hogy a humanizmus nagy céljai j iránt fogékony, érző szivü emberek kiveszik a I részüket a Liga nemes munkájából s nem sajnálnak a gyermeknapokon néhány fillért áldozni az elhagyott gyermekekért. Királyi kitüntetés. Bun Samu nagykanizsai felsőkereskedelmi iskolai igazgatónak Őfelsége a király a Ferenc József rend lovagkeresztjét adományozta, amelyet 27-én adtak át szép ünnepély ! keretében. Az ünnepélyen megjelentek gróf j Batthyány Pál főispán, Dr Ruzsicska Kálmán , kir. tanácsos, tanfelügyelő, Dr Schack Béla 1 főigazgató, Spiegel Szigfrid, a soproni keres- , kedelmi és iparkamara elnöke, az ünbepelt család- i tagjai, tisztelői és barátai. A városház nagytermét, amelyben sz ünnepélv lefolyt, zsúfolásig megtöltötte a közönség. A Ferenc József rend lovagkeresztjét gróf Batthyány Pál főispán adta át a következő beszéd kiséretében : „Az elhangzott megnyitóból már méltóztattak arról értesülni,hogy őfelsége, apostoli királyuuk a nagykanizsai izr. felső keresk. isk. igazgatójának, Bun Samu urnák, a Ferenc József rend lovagkeresztjét adományozta. Szívesen fogadtam a nagykanizsai izr. hitközség meghívását s készséggel jöttem el, hogy a kitüntetés jelvényét személyesen adjam át igazgató urnák. Támogatta készségemet a királyi kegy iránti hódolatom; nemkülönben aő'oletti örömem, hogy ezen kegyes kitüntetés vármegyém tanügyének egyik buzgó, derék munkását érte. De személyesen óhajtottam kifejezést adni köszönetemnek azért a lelkes áldozatkészségért, mellyel a nagykanizsai izr. hitközség kulturális intézményeit fejleszteni törekedett. Végül pedig tanúságot kívántam tenni azon szilárd meggyőződésem mellett, hogy a magyar közélet tiszta fényben csak ugy ragyoghat, hu mi egymást nem a mindennapi küzdelmek Bubjectiv benyomásai szerint, hanem aszerint mérlegeljük, ki mennyi erkölcsi tartalmat tesz életébe! Nincs több mondani valóm ! Bun Samu igazgató urnák negyvenéves pályája a legékesszólóbb beszéd ! Midőn a Ferenc József rend lovagkeresztjét igazgató ur keblére feltűzöm, azt hiszem saját szive is ugy érzi, hogy érdemes volt átélni ezt az életet, melynek alkonyán önt a fejedelmi kegy, a társadalom, hitközség és pályatársainak becsülése kiséri. Viselje soká és boldogul !" Ezután Dr Iluzsicska Kálmán kir. tanácsos, i tanfe 1 ügy elő intézett az ünnepelthez beszédei s üdvö- ; zölte őt a tanfelügyelőség nevében ; majd Vécsey , Zsigmond polgármester tolmácsolta a város közön- 1 ségének üdvözletét; Dr Schack Béla főigazgató j a közoktatásügyi minisztérium keresk. iskolai szakosztályának üdvözletét adta át; Dr Neumann . Ede főrabbi az izr. hitközség nevében mondott szép beszédet; Horváth György igazgató a főgimnázium tanári kara nevében, dr Bartha Gyula igazgató az áll. polgári iskolák tanári kara, Szabó István tanító az áll. elemi iskolák tantestületei, Poredus Antal igazgató az iparos tanonciskolatantestülete, Spiegel Szigfried kamarai alelnök a soproni kereskedelmi és iparkamara, Unger Utlmann Elek a kereskedelmi társulat, Vidor S*muné egyleti elnök a nagykanizsai izr. jótékony nőegylet, Eperjesy Gábor elnök a magántisztviselők egyesülete és a kereskedő ifjak, Hirschfeld Rezső az orsz. izr. tanitótestület, dr Villányi Henrik a felső kereskedelmi iskola tanári kara, Krammer Lnjos az izr. elemi iskola tantestülete, Blankenberg Imre a volt tanítványok, Jelinek Miklós a jelenlegi tanítványok nevében üdvözölték Bun Simut. Ar. üdvözlő beszédekre Bun Samu meghatottan válaszolt. — Este társas vacsora volt. Tb. szolgabíró. Gróf Batthyány Pál főispán ur őméltósága Kiss Dezső nemespécselyi lakos jogszigorlót tb. szolgabírónak kinevezte. A zalaegerszegi ügyvádi kamara rendes évi közgyűlését f. hó 22-én délelőtt 10 órakor tartotta meg a kamara székházában. A közgyűlést dr Czinder István kamarai elnök távollétében és alelnök akadályoztatása folytán Hajós Mihály alsólendvai ügyvéd vezette. — A tárgysorozat első pontját a választmány és tisztikar megválasztása képezte ; de minthogy a gyűlésen jelenlevőkkel és a beküldött szavazó-lapokkal a bejegyezve levő kamarai tagoknak fele le nem szavazott, a választás megejtése végett 1908 évi április hó 26 ára uj közgyűlés egybehivása rendeltetett el. — Ezután a mult évi közgyűlésről fclolvbsott jegyzőkönyvet, valamint a kamarának az 1907 évi működéséről előterjesztett jelentést a közgyűlés tudomásul vette. — A kamarai pénztár állapotáról a pénztárosi jelentés szerint a kamarának összes birság vagyona a kint levő 160 K 22 f követeléssel és a kamarai házba fekt-let <">sszeggel együtt 12054 K 09 fillérben áll pí^aiott meg- — A kamara 1907 évi összes bevétele volt 14878 K 64 f. — Kiadása volt 15913 K 94 f. 1908 évre áthozott pénztári maradvány 964 K 70 f. — A kamarai székház értéke 18000 K. — Ezzel szemben tartozás az árvaszéknél 6000 K, a bírságpénz alapnak 10636 1 K 77 f A közgyűlés számot adó dr Szieethy Elemér kamarai pénztárnoknak és Boschán Gyula kamara, titkárnak, miután számadásaik helyeseknek találtattak, a felmontvényt megadta. - \ közgyűlés a kamara 1908 évi szükségletét 6571 K 94 f-ben állapította meg, melynek fedezetéül szolgál az említett pénztári maradvánnyal együtt í l f' n9tnJ ^n el e, léab 6' 1 il My 6 'vben reméli A ÍA*7 l lí 5 ér bevéte l- A z okként mutatíon« / r 2t f hláD y késére a közgyűlés 1908 évre fejenkmt,harmincnégy korona tagdijat vetett ki. _ A kamara közgyűlése által az igazságügyi kormányhoz felterjesztendő jelentéből kiemeljük, hogy az ügyvédi pályán mutatkozó tultomottség ellensúlyozására ajánlja a felterjesztésben a joggyakornoki idő meghosszabbítását, a jogi tanulmányok szigorúbb ellenőrzésit. A zugirászat túlkapásai ellen pedig szigorúbb torvény alkotást kíván. Megemlékezik még a felterjesztés egyes bíróságok működéséről, több bíróság, helyiség célszerűtlen voltáról, moly utóbbival egyébként a kamara mult évi jelentésében is foglalkozott. A Zalaegerszegi Irodalmi és Művészeti Kör mult vasárnap tartott szabad líceumi előadásán Dr Marik Pál árvaszéki jegyző olvasta fel ,A munka történeti korszakai, cimíí tartalmas, mé yen járó értekezését, amelyet egész terjedelmelien közlünk. J A szerdán, már. 25-én tartott előadáson Weiss Endre dr ügyvéd beszélt a választójog elméletéről. A rendkívül érdekesen összeállított, világosan előadott tanulságos fejtegetés e különösen aktuális és fontos kérdésről nagyobb számú hallgatóságot érdemelt volna. Ma (márc 29.) d. u. 3 és >/, órakor lesz a főgimnáziumban az utolsóelőtti előadás, melyet Andrássov.ts Géza fog tartani a házinyultenyésztésrol, különféle nyulprémek bemutatásával. Az előadás állattenyésztésünk egyik elhanyagolt á Kát a kevés fáradtággal járó házinyultenyészt akarja az érdeklődő közönséggel megismertetni és mpgkedveltetni. 5 Népszövetségek alakulása. A kath. népszövetség szervezése vármegyeszerte megindult és sok községben az akció teljes sikerre is vezetett. Néhol nagyon lelkesen, több helyen azonban közönyösen fogadta a nép a szövetségbe való belépésre szóló telhivást. A szövetség célját nem érti vagy abban a véleményben van, hogy politikai célú szervezkedésről van szó. Hogy mennyiben van ennek a gyanúsításnak alapj^, azt majd a jövendő mutatja meg. Amennyiben a szövetség tényleg politikai oélokat akarna szolgálni, akkor nagyon rövid életű lesz. Látogatottabbak voltak a sümegi, alsólendvai, lentii, tapolcai népszövetségi gyűlések. Kerkaszentraiklóson, Szécsiszigeten, Háshágyon, Nemesapátiban, Tárnokban, Zalaszentgyörgyön, Csabrendeken, Boncodföldön, Badacsony-tomajon, Mindszentkállán és még a vármegye sok községében megalakították a népszövetséget. Nemesapátiban mintegy 250-en vettek részt a népszövetségi gyűlésen, amelyet Vajda János esperes-plébános hívott össze. Ezen gyűlésen gróf Batthyány Pál főispán megbízottja által bejelentette a népszövetségbe való belépését, amit Vajda János esperes-plébános hozott a gyűlés tudomására. A belépést lelkes éljenzéssel vették tudomásul. — A népszövetség célját ifj. Molnár István földbirtokos hosszabb beszédben ismertette. Megválasztották helyi igazgatóvá Vajda János esperes-plébánost, helyettes igazgatóvá ifj. Molnár János földbirtokost, csoportvezetőkké Németh Jánost, Bölc Jánost, Bolla Zsigmondot, Jagasits Mihályt, Komáromy Imrét, Fehér Jánost, Takács Józsefet és Józsa Istvánt. 1908. március 29. »Zalainegye, Zalavárniegytá Hirlap« 5
