Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-02-16 / 7. szám

^ahiaegye, Zalavármegyei HirUp« 1508 február 16. magát megfojtotta, Udvardy Imre 26 éves zalaegerszegi lakós magát főbe lőtte. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 2 egyén esett áldozatává, ezek közül 1 (Turbék Béla 3 éves) a malom kerekei által agyonzuzatott. 1 (Konez Bálint 20 éves badacsonytomaji) a Balatonba fulladt. Elmekórnak 3 egyén esete képezte hivatalos beavatkozás tárgyát, amennyiben 1 közkórházba, 1 elmegyógyintézetbe szállíttatott, 1 pedig házi lípolás alatt hagyatott. Veszett eb által megmaratott 11 egyén, akikkezelés céljából a budapesti Pasteur intézetbe szállíttattak. Hét éven aluli korú elhalt gyermekek közül orvosi gyógykezelésben nem részesült 42, emi;>lt az elsőfokú hatóságok elmarasztaló és 14 felmentő végzést hoztak, a többiekre nézve pedig a megfelelő eljárás befejezést még nem nyert. A járási orvosok 3 község megvizsgálásáról terjesztették be a vizsgálati jegyzőkönyveket. Népoktatás. Kir. tanfelügyelő jelentette, hogy ezen időszakban meglátogatta a muracsányi községi iskolát és kisdedovodát. Ezen iskolánál immár négy tanerő működik. Mindazonáltal a tanköteleseknek még mindig Dagy száma és egyéb helyi viszonyok által igényelt államosítás összes adatai ugy az iskolára, valamint a kiededovodára vonatkozólag legmelegebb ajánlattal miniszter úrhoz felterjesztettek. Meglátogatta a murakirályi elemi iskolát s elnökölt a csáktornyai állami tanítóképző igazgatótanácsi ülésén, melyen a tanítóképző intézet szertárai felszerelésének s a beteg növendékek részére az épületen kivül felállítandó pavillonnak ügye tárgya Itatott meg. Előkészítette Csáktornya egyik külső községében felállítandó kisdedovoda szervezését. Meglátogatta a csáktornyai áll. polgári leányiskolát s ennek ktipcsán megtárgyalta igazgatóval egy általa hozzá beterjesztett s a polgári leányiskola mellé felállítandó internatusra vonatkozó emlékiratot, mely ezen internátusba elsősorban muraközi és a szomszéd Stájer é6 Horvátországban lakó idegen nevelő intézetekre utalt magyar szülők leánygyermekeinek elhelyezését célozza. Az igazgatótól hekivánt konkrét adat k miniszter úrhoz azonnal félterjesztetnek s a szervezés körülményeiről, az ügy fontosságához képest, esetről-esetre jelentését megteendi; sőt a fejleményekhez képest a tekintetes Közigazgatási Bizottság támogatását is kikéri. Meglátogatta a kotori községi elemi iskolát s ugy itt, valamint Muravidon az államosítási-.! vonatkozó adatok begyűjtését ujabban is személyesen sürgette. Meglátogatta a szentmáriai róm. kath. és nagyfalusi állami elemi iskolát. Végül pedig megvizsgálta a Nagykanizsán honvéd és közöshadseregbeli továbbszolgáló altisztek részére berendezett polgári iskolai tanfolyamot. Királyi segédtanfelügyelő pedig meglátogatta ezen időszakban az alsólendvalakosi, kapozai, hotticzai, alsóbisztriczei, középbisztriczei, cserencsóozi, zsizsekszeri, tüskeszeri, gumiliczii, nagypalinai róm. kath. iskolákat és a kispalinai községi iskolát. Közgazdaság. Az. 1908 év január hónapja, a csekély valtozatokbani enyhüléstől eltekintve, állandóan fagyos száraz időjárásával tűnt ki. Cnapadék e hóban is nagyon osekély volt, úgyannyira, hogy a kivánt hótakaró részint a vetéseknek a száraz fagyok ellen való megvédésére, részint a téli nedvesség biztosítására e hóban sem lepte el a földet. A gazdasági munkálatok januárban is jóformán csak a trágya hordásra szorítkoztak. A vetések állása, tekintve az előző hónap állapotát, változatlannak mondható. A gazdasági igáserő e hónapban legnagyobbrészt fa, trágya és jég fuvarozással volt elfoglalva. Az állatállomány teleltetésében körülbelül a fél teleltetési időt haladtuk meg e hónapban. Az állapotok e téren is változatlanok s amennyiben nagyon késői tavaszodás a teleltetési időszakot hosszura nem nyújtja, ámbár szűken, de minden különösebb baj nélkül fog a rendelkezésre álló takarmány a szükségletnek megfelelni. A január havi állategészségügyi viszonyokkedvezők. R.igáíyos betegségek nem léptek fel s a sertésorbánc és sertésvész esetei is osökkentek. A gabona árak e hónapban nagyobb mértékben estek. Ezen árváltozásra a gazdasági helyzet semuiiképen sem szolgál tátott okot, ezt egyedül a börzei spekuláció idézte elő. Fenti állítás legfénye! sebb igazolása az, hogy az áprilisi határidőre eladott búza jóval drágább mint a készáru. A takarmányárak, tekintettel a kisebb keresletre, szintén estek, ámbár az ezek árában való visszaesés nem olyan lényeges mint a gabona árakbani változás. Az állatárak tekintetében lényegesebb változás nem észlelhető, mindazonáltal az árak szilárdsága konstatálható. A bor árak e hóban sem változtak lényegesen. Az állatvásárok forgalma gyenge. A felhajtások mint az eladások száma korlátolt. Tekintettel a közeledő tavaszi vetési és munkaidényre, a gazdák igyekeznek vetőmag szükségletüket már most fedezni. Az intelligens gazdák lóher és lucerna magvaik beszerzésönéi kizárólagosan megbízható, ólomzárolt magvakat vásárolnak, mig a kisgazdáknál azt tapasztalhatjuk, hogy tekintettel a lóher és lucerna magas áraira, azt igyekeznek a termelőknél olcsóbb áron, nyers állapotban beszerezni. A gazdaközönségnek meg van az elvitathatlan joga, hogy nyers terményeit eladhassa, azonban az 1892 évi XII. törvénycikk a lóher és lucerna magvak forgalombahozatalára korlátozásokat szab, melyek, azt mondhatjuk, kizárólagosan a kis termelők által nem tartatnak be. A városi piacok a tavaszi idény kezdetéu el vannak árasztva lóher i ag elárusítókkal, akik természetesen nem arankaraentesitett, csak nyers árut hoznak forgalomba. Az arankairlás tökéletes keresztülvitelére a íöldniivclésügvi magas kormány mi üdén lehetőt elkövet, miért is szükségesnek tartanám az arankairtásnak már első téren, az eladásnál való olyan mérvű keresztülvitelét, hogy az arankának terjesztése a uyilt piacokon való nyersáru elárusitás által lehetséges ne legyen. Igaz, hogy a rendőrhatóságoknak erre vonatkozó utasításai vannak s időnkint ennek eleget is tesznek, azznban minthogy szükséges a lóherruag elárusítók fenti okbóli állandó ellenőrzése, e tekintetben kivételes intézkedések behozatala válnék szükségessé. Amig a hatóságok csak a nagyobb gazdaságokat és kereskedőket tudják tökéletesen ellenőrizni, addig az arankairtásra vonatkozó miuden rendelet illuzónus lesz, mert egy nem kellőképen ellenőrzött kisgazda 10-szerescn fog az arankaterjesztésre módot és alka'mat szolgáltatni. Állategészségügy. A haszonállatok egészségi állapota kedvező volt; a hivatalból jelentendő betegségekkel fertőzött községek száma, mely december hó végén 29 volt, január végével 24-re csökkent, miként ezt a következő adatok mutatják, nevezetesen : Lépfene megállapittatott 5 községben, megszűnt 4-ben, fertőzve maradt l község; veszettség előfordult 1 községben, fertőzve maradt 1 község; rühkórral fertőzve volt 1 község, maradt 1 község; sertésorbánccal fertőzve volt Ü község, megállapittatott 3 községben, megszűnt 7-ben, fertőzve maradt 5 község; sert és vésszel fertőzve volt 19 község, megállapíttatott 4 községben, megszűnt 7-ben, fertőzve maradt 16 község. Január 6-án egy ismeretlen kőbőr eb, uiel v szemtanuk állitása szerint veszettségi tüneteket mutatott,— futott a tapolczai járás Vigáut községe felől Petend, Kapolcs, Monostorapáti, Diszel, Tapolozs, L^senczetomaj, Balatonederics, Balatongyörök, Vouyarczvashegy községek irányában Keszthely felé és miután útközben több egyént ós számos ebet megmart, — habár üldözőbe vétetett, — ismeretlen irányban elmenekült. Január 9-én pedig Gyulakeszi községben egy gyanús viselkedésű kóborló eb, miután a községbeli kutyák közül 11-et megmart, agyonlövetett; ezen eb január 10-én felboncoltatván rajta a veszettség hatóságilag megállapittatott. Nem lehetetlen, hogy ez az előbbivel azonos volt. A megmart ebek kinyomozúsa és kiirtása iránt, valamint egyébként is a betegség tovább terjedésének meggátlására a legmesszebb menő intézkedések azonnal megtétettek. Egyéb betegségek közül ezúttal osupáu a Bugárgomba betegség (actinomykosis) fordult elő nagyobb számban, amely körülmény a takarmányhiány miatt fokozottabb mérvben feletetett árputörek okozta fertőzésben leli magyarázatát. Ezenkívül előfordult a sercegő üszök néhány szórványos esete. Védőujtások a lefolyt hónapban csal: h'pfene ellen történtek, összesen 4 gazdaságban. A megtartott állatvásárok közül csupán a keszthelyi volt élénk forgalmú, mig a többi közepes, sőt gyenge. Igen gyenge volt általában a marharakodó állomások forgalmit. Az elsőfokú hatóságokhoz beosztott m. kir. állatorvosok egy része a lefolyt hónapban, rendes külfoglalkozáeukon kivül, az apaáll átvizsgáló bizottságok működésében is részt vett. A Zalavármegyei Közművelődési Egyesület megalakítása. Kulturiinnepet ült hétfőn Zalavármegye székvárosa. Megalakult a Dunántúli Közművelődési Egyesület zaluvármegyei fiókja, hogy szolgálja a nemzeti művelődést, megerősítse a magyar kultura védőbástyáit ii határszéleken. Régi mulasztást hoztunk helyre. A szomszédos vármegyékben már mindenütt működnek a kulturegyesületek a üdvös tevékenységet fejtenek ki a magyarosodás érdekében. Most mi is a nyomdokaikba léptünk s ha az a lelkesedés, amellyel az fcs/iuót várni' gyeszerto felkarolták, le nem lohad; ha mindazok, akik nemzeti eszményeinket, a magyar kultura terjedésének nagy érdekeit szivükön viselik, kiveszik a részüket, az egyesület munkájából: akkor néhány év alatt fokozottabb munkával pótolhatjuk azt, amit időben elmulasztottunk. Gróf Batthyány Pál főispánunk megértve a kulturegyesületeknek nemzeti szempontból való óriási fontosságát és hasznait, egész szivvel állott a mozgalom élére, amely a Zala vármegyei Közművelődési Egyesület megalakítását célozta. Már hónapok óta folyt a munka, nmolynek oroszlánrészét I)r Ruzsicska Kálmán kir. tanáosos, Zalavármegye kir. tanfelügyelője vette magára. Dr Ruzsicska Kálmán huszonöt év óta áll már e vármegye népnevelésének élén a azok a tapasztalatok, amelyeket hosszú közpályája alatt különösen vármegyénk horvát és vend vidékein szerzett, megérlelték benne azt a tudatot., hogy az iskola nem elég a magyarosodás terjesztésére s a magyar kulturának a nemzetiségi vidékeken való megerősítésére. Az iskolából kikerülő ifjúság' '. kiút az éle<ben a magyar társadalomnak kell várnia, hogy támogassa, vuzosse és megerősítse magyarságában s távol tarts! tőle a hité; és bizalmát megindító izg'Uókat. Látta, hogy az iskola ;<jtaján kilépő gyermek milyen tétován keresi az utat sa legtöbb hogy iq merül el újra a nemzeti kulturánk vesztére ásott vermekben. És amikor vármegyénk iskoláit igyekezett a magyarság váraivá tenni s népoktatásunk részére egy hazain?, hi vat ikánik magaslatán áiló tanítói gárdát nevelt és toborzott: a másik oldalon tapasztalta, hogy az iskolákban elhintett nemes mag hogyan pusztul el az életben s hogyan burjánzik fel a nép lelkében a dudva s a nomzeti kultura nem hódit ugy, mint ahogy annak munkásai dolgoznak. Dr Ruzsicska Kálmán ezért már régen foglalkozott a vármegyei közművelődési egyesület megalakításának gondolatával és azzal a kitartással, azzal * szivóeeággal, amellyel vármegyénk népoktatását egy negred-zázad alatt emelte és fejlesztette, dolgozott most is gróf Batthyány Pál főispáu oldala mellett. A fáradságot siker koroaázta: a vármegyei közművelődéfi egyesület megalakult s már az alakuló közgyűlés alkalm ival 300 taggal indult el nemes kivatásának utjain. A Zalavármegyei Közművelődési Egyesület mint a Duuántuli Közművelődési Egyesület fiókja kezdi meg működését. A D. K. E. tudvalevőleg Széli Kálmán, Pallavicini Ede őrgróf és Rákosi Jenő vezetése alatt áll s vármegyénkből is sok tagja van. Működése vármegyénkre is kitorjedt ugyan, de a dolog természetében rejlő okoknál fogva nem foglalkozhatott oly intenziven a mi kulturális érdekeinkkel, hogy mindazt a feladatot magára vehette volna, amelyek a vármegyei egyesületre várnak. Az egyesület megalakítása a váx-megyei rendes közgyűlés napján esett meg. A közgyűlés délután egy órakor ért véget s rögtön utána a közművelődési egyesület alakult meg. Az alakuláson részt vettek vármegyénk közéletének vezető férfiai. A D. K. E. képviseletében Hertelendy Ferenc főrendiházi tag jelent meg. Ott voltak : Arvuy Lajos alispán, Kolbenschlag B^la főjegyző,