Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-01-05 / 1. szám

6 * Zalamegye, Zalavárroegyei Hírlap* 1908. jauu&r 5. számok után. Kár hogy nem mutatkozott az estély iránt akkora érdeklődés, miot azt a dalkör megérdemelte. Az estélyen aránylag kevesen voltak s az anyagi siker nem érte el az énekszámok művészi sikerét. Gyászhír. Weisz Sándor zalaegerszegi kereskedő december 30-án 91 éve" korában meghalt Zalaegerszegen.A megboldogult egyike volt a város legrégibb polgárainak. Tisztes, munkáséletet élt ti hosszú élet után tisztelet és beosülés kisérte sírjába. Temetése január 1-én volt. — A család u következő gyászjelentést adta ki : Özvegy Weiss Sándorné szül. Berger Terézia a maga ée az alulírott szűkebb körű rokonság nevében mély fajdalommal tudatja, hogy párat lan jó iérje, a legjobb apa, após, nagyapa, dédapa és testvér Weiss Sándor ur Zalaegerszegen, 1907 évi deoember 30-án reggel */

48 órakor életének 91-ik, igen boldog házasságának 58-ik évében megszűnt élni. Temetése 1908 évi január 1-én délután ll

iS órakor lesz. A gyászházból kisérjük drága halottunkat a zalaegerszegi izr. sirkertbe, örök nyugvó helyére. Zalaegerszeg, 1907 dpoember 30. Áldás és béke drága hamvaira. Weiss Tivadar, Weiss Sámuel gyermekei, Weiss Tivadarné sziil. Möiler Fanny, Weiss Sámuelné szül. Singer Lujza menyei. Ih- Weiss Endre, Weiss Erzsi férj. Gellért Nándorné, Weiss Ottó, Weiss Harry, Elsa, Harold, Gladys, Róbert, Eduárd unokái. Gellért Nándor unokájának férje. Gellért Klárika dédunokája. Özv. Kőnig Benőné szül. Weiss Mária testvére. Adományok. A zalaegerszegi népkonyha részire Kántor Pálné 6 K és Dr. Grünvald Samu újévi üdvözletek megváltása cimén szintén 6 koronát adományoztak. Az adományokért köszönetet mond a népkonyha vezetője. A soproni kereskedelmi és iparkamara közgyü'óse. A ecproni kereskedelmi és iparkamara Ullein József elnök elnöklete alatt mulí d'ei'raber 29 én közgyűlést tartott. Ez alkalommal városunkat érdeklő következő két ügy nyert elintézést. Horváth Zsigmond műszabómi't ;>iis/.irizó és Toriszai Józsefnek apreturozó gép adományozása iránt benyújtott kérvénye, párto'ó véleménnyel a kereskedelmi minisztériumba felterjesztetett. Építőmunkások gyűlése. A zalaegerszegi építőmunkások múlt vasárnap délután az ipartestület székházában gyűlést tartottak. Kimondották, hogy a mult évben megalakitott épitőmunkások szövetkezetének működését 1908 évi február hó elsejével életbeléptetik. A szövetkezet jóváhagyott alapszabályokkal rendelkezik. Ezek szerint minden épitőmunkás köteles a szövetkezetbe tagként belépni. A munkabérek, a munkaidő s a munkateljesítmények szabályozva vannak. Seokisem fizethet a munkásnak kevesebbet, egy munkás sem dolgozhatik kevesebbet, mint a mennyi elő van irva. A munkaadó is, a munkás is köteles magát ezeknek a/. írásba foglalt határozmányokuak alávetni s csak akkor létosülhet közöttük — munkaadó és munkás közt — a munkaviszony, ha a megállapított határozmányokat a szövetség elöljáróságánál aláírták és erről írásos igazolvány állíttatott ki. Aki nem lép eünek. a szövetségnek a kötelékébe, annak nevét s foglalkozását közlik a Budapesten székelő központtal, mely hivatalos orgánuma által tudomására hozza a vidéki szövetkezeteknek, mioek az a következménye, hogy sem a munkaadó munkást, sem a munkás munkát nem kaphat, így vélik a minduntalan fel-feltörő ipari sztrájkoknak elejét veh-tni. Ami nagyon üdvös lesz munkaadóra s munkásra egyaránt. Miután a helybeli kőmives segédeknek a legutóbbi sztrájkból származó szerződéses megállapodása csak március 1-én jár le, ezek az épitőmunkások szövetségéhez eddig nem csatlakoztak. A kereskedelmi és iparkamara az adóreform ellen. A soproni kereskedelmi és iparkamara legutóbbi ülésén az adóreformmal szemben foglalt állást, mert azt a kereskedőkre és iparosokra terhesnek taríja. Spiegel Szigfrid elnök adott be erre vonatkozólag indítványt, amelyet a kamára elfogadott. Az indítvány a többek között a következőket mondja: „A törvényjavaslatnak az általános kereseti adóról, a jövedelmi adóról és a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról szóió részei — ha törvénnyé válnának, feltétlenül s olyannyin sértenék a kereskedők és iparosak létérdekét, hogy ezen törvényjavaslat ellen a leghatározottabban állást kell foglalnunk. Ennek a törvényjavaslatok — igy ahogy van — törvénnyé válni nem szabad. Á törvényjavaslat által kirovandó adóterhek abszolút elviselhetlenek lennének. A kereskedők és iparosokra alkalmazandó 5%-OB adókulcs, ugy az ügyvédek, orvosok ±°I

0-ob, valamint a kontemplált foladóval szemben oly tulmagas, oly igazságtalan, hogy annak törvényerőre emelkedését — minden rendelkezésünkre áiló eszközzel — meg kell akadályoznunk. Indítványozom tehát, hogyha kamara sürgős felterjasztést küldjön a kereskedelmi és pénzügyi miniszter urakhoz, oly kérelemmel:»hogy az adóreform törvényjavaslatok parlamenti tárgyalása előtt azokat az érdekeltség véleményező tárgyalására bocsássák ; hogy sürgősen ankétet hívjanak össze és hogy erre a kamarát is meghívók, alkalmat adjanak aggodalmainknak és javaslatainknak kifejtésére és kifejezésére* annyival is inkább, mert his-zük, hogy érveink igazsága meg fogja változtatni a nevezett törvényjavaslatnak a kereskedelmi és ipari érdekeket sértő, a közgazdasági fejlődést megakasztó rendelkezéseit. Indítványozom továbbá, hogy a soproni kerületi kereskedelmi és iparkamara is kérje fel a budapesti társkamarát: »hogy ezen életbevágó országos kérdésben azonnal egy országos kamarai értekezletet hivjon egybe; mely országos értekezleten az ország 6/ ne előtt sérelmeinket feltárhatjuk és ezáltal módunkban lesz egységes megállapodásra jutni az adóreform kérdésében elfoglalandó állásponiunk tekintetében.« A Korcsolyázo Egyesület f. hó 7-én, kedden lórija saját helyiség'ben ez évi rendes közgyűlésé

1'. Az elnökség kéri a tisztelt tagokat, hogy az egyesület érdekében minél nagyobb számmal jelenjenek meg. Igazán szomorú lenne, ha ez a testedző és kellemes szórakozást nyújtó sport egyesület, — amelynek még sohasem volt annyira szüksége a támogatásra, mint most, — részvétlenség miatt iénytelen lenne feloszl ani. A csekély összegű 6 és 4 K-ás tagsági jegyek de Sorgó Antal kereskedésében válthatók. Az elnökség kéri még a tagokat a jegyek mielőbbi kiváltására, mert ezek felmutatása nélkül a jégpályára lépni tilos. Hrabovszky Jenő igazgató. A cigánygyermekek. Mult számunkban megemlítettük, hogy a rendőrség a nekereedi major körül tauyázó vándorcigányok serdületlen gyermekeit egy napon összeszedette s valamennyit, számszerint nyolcat, a szombathelyi gyermekmenhelybe szállíttatta, hogy ott fölnevelve, hasznos tagjaivá váljanak a társadalomnak. A gyermekeket sikerült elszállítani a a menhely vezetőségének átadni. Mikor a cigányok, akik a gyermekek elszállításakor távol voltak, hazaérkeztek és nagy rémületükre porontyaikat nem találták a sátrakban, éktelen jajveszékelésben törtek ki. Befutottak a városba, végig járták az összes hivatalokat, sirva, könyörögve a rajkók visszaadásáért, persze sikertelenül. Mikor látták a cigányok, hogy minden kérésük és rimánkodásuk oéltalan, fölutaztuk Budapestre, ott ügyvédet vettek maguk mellé, fölmentek a belügyminisztériumba s addig rimánkodtak, míg a purdéknak visszaadását elrendelték. A belügyministeriumból telefonon utasították a szombathelyi állami gyermekmenhely igazgatóságát, hogy az ott jelentkező cigányoknak : Forgáos Lajos Nángónak 8 Forgács Vendelnek adják vissza a beszállított gyermekeket, ami tényleg meg is történt. A körmend — muraszombati vasút meghoszszabitasa. A kereskedelmi minister Barthalos Istváu pápai ügyvéd, vasutengedélyesnek a körmend — muraszombati vasút Zalalövő állomásából kiágazólag Cséb, Salomvár, Apátia ós Andiáshida irányában Zalaegerszeg állomásáig, továbbá Zalalövőtől Kálóczfa, Baksa esetleg Nova irányában Csömödér, illetve Rédics állomásig vezető helyiérdekű vasútra kiadott engedély érvényét egy évre moghosszabitotta. Dzsiu-dzsicu. Tudvalevőleg ez a szó a japánok birkózáei rendszerét jelenti. Az apró sárga emberek bámulatos ügyességre tettek szert a birkózás terén s a japán rendőr egyetlen egy fogással meg tudja zabolázni a legerősebb rakoncátlankodót is. A dzsiu-dzsicu fogásai elterjedtek Európában is ós ma már minden nagyobb város rer.dőrsjge megtanulta: hogyan lehet sérülés okozása és nagyobb botrány nélkül valakit a kapitányságra vezetni. Magyarországon is több város betauittatta a rendőrségét a dzsiu-dzsicura. Igaz, hogy pénzbe kerül a tudomány, de megéri az áldozatot, mert a japán fortélyok eiejét veszik annak, hogy egy kanász bojtár letartóztatásához három rendőr legyen kénytelen kivonulni s a delikvensnek akkor is legalább be kell törni a fejét. Teszem fel, hogy bejön Zalaegerszegre Kondákor Jancsi, a deli göcseji kanász. Jó vásárt csap a süldőkkel, tehát megiszik egy két kilenc liter bort s amikor már a korosmából is kilökték, éktelenül elkezd ordítozni. A rendőr osendre inti, a vitéz Kondákor azonban meg akarja mutatni, hogy ő göcseji kanász, tehát mellbe löki a rendőrt és csak azért is ordít. Jön még két rendőr, akikkel a kanász szintén szembeszáll. Végre alapos utcai botrány s a hatósági tekintély meghurcolása árán Kondákor a kapitányságra kerül. A közönség, uz utoa publikuma hatalmasan mulat és rendesen a kanásznak fogja pártját. Mert a hatóságot s a röndért leszó'ni virtus. A rendsavaró végre a bíróság elé kerül és Ugad, vagy a rendőri brutalitással védekezik; a három rendőr tanuként szerepel a ha sikerül bebizonyitaniok, hogy a kanász volt a támadó fél, az kap nyolc napot. — A japán rendőrnek nincs segítségre szüksége, hogy egy embert, ha óriás is, letartóztasson. Fortélyosan elkapja a csuklyoját, egyet csavar rajta s ellenfele le van fegyverezve és megy mint a kezes bárány. Ha egyet mozdul jobbra vagy balra, rettenetes fájdalmat érez. — Ugy halljuk, hogy hozzánk is ajánlkozik egy dzsiu-dzsicu tanító. Jó lesz megalkudni vele. A bün gyermeke. Vioai Mária szentjakabfai leány bűnbe esett. Szégyenét e'akarta palástolni s újszülött gyermekét megfojtotta, azután pedig elásta a kertben. Az esetet feljelentették s a gyermekgyilkos anyát letartóztatták. Puszták átcsatolása. Pácsod és Szentmárton puszták, melyek eddig Zalalövő községhez tartoztak közigazgatásilag, most Csoda községhez osatoltattak át. Leugrott a robogó vonatról. Két csavargót toloncoltak Csurgóról Nagykanizsára. Hajgató Józsefet és Böhm Ferenoet. Egy jámbor rendőr ügyelt föl a két csirkefogóra, akik látszólag megadással tűrték sorsukat. Egyszerre csak az egyik Zákány és Nagykanizsa közt a robogó vonatról leugrott. A rendőr ijedten futott az ajtóhoz ós kibámult a menekülő tolono után, a mikor a másik ugyanazon az uton igyekezett a szabadba jutni. És mindkét jómadár eltűnt a földeken. A kisérŐ rendőr nem merte megkockáztatni ezt a nyaktörő vállalkozást, hanem békésen megmaradt a kupéban ; jelentést tett a hatóságnak az esetről, mely most nyomoztatja a két megugrott tolon.:ot. Országos vásárok Nagykanizsán. Az 1908 évben a nagykanizsai országos vásárokat a következő napokun tartják meg: január 27 én a gyertyaszentelői, április 13-án a nagyheti, junius 1-én a pünkösdi, augusztus 10-én a nagyboldogasszony i, október 12-én a Terézia éí november 30-án a Miklós napit. Ezeken az országos vásárokon szarvasmarha és lófelhajtások is történnek. Minden szerdán marha és sertésvásárral egybekötött hetivásár, pénteken pedig kisebb terjedelmű sertésvárárok tartatnak. Gondatlanság. Sztanetineczhegyen, Csáktornya mellett lakik Patics Mihály gazdaember feleségével. A gazda munkára ment a minap, felesége pedig a szomszédba távozott. Ezalatt otthonhagyta 3 éves Mária és 4 éves Magdolna leányait. A kisebbik a bölcsőben aludt, mig a nagyobbik körülötte játszott. Nehogy megfázzanak a gyermekek, az asszony távozása előtt rárakott a kályhára. Rövid idő múlva huzatért és rémülettel látta, hogy kisebbik leánya testét égési sebek fedik. Hogy miként történt oz az eset, a nyomozás fogja kideríteni, mindenesetre mulasztás terheli az asszonyt, aki gyermekeit felügyelet nélkül hagyta. Aprószentek! országos vásárunk. A mult december 30-án esett aprószentek napi országos vásárunk nagyon rosszul ütött ki. Az idő is kedvezőtlen volt, a közlekedési utak rosszak, ugy, hogy sem eladó, sem vevő nem érzett kedvet á vásár látogatására. A kirakodó vásár tátongott az ürességtől. Egy jól sikerült őszi lietiváb-ár népesebb szokott lenni. Felhajtottak 55 db bikát, 300 db tehenet, 120 db üszőt, 260 db ökröt, 110 db tinót, 115 db borjút és 95 db lovat, összesen 1055 darabot. Ezekből eladásra került 644 db, ami 60°/

0-nak felel meg; Az árak az elmúlt va'sár áraihoz arányítva, nem változtak. Állatvásáraink jelentőségéről tanúságot tesz az, hogy 1907 évben nem kevesebb, mint 50467 db állatot hajtottak föl; malyekből eladtak