Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-01-19 / 3. szám

1908 január 19. »Zalamegyo, Zalavármtígyei Hírlap* kísérte Koltayt s nyomára jött annak, hogy az Írnoknak tényleg bűnös tervei vannak. A bagolai szőlőben akart pénzhamisító műhelyt berendezni. Ezideig czouban Nagykanizsán hamis pénz nem jöit forgalomba. — A mult héten azután nagyon terhelő adatok kerültek a rendőrség kezébe. Mates János feleőzsidi börtönviselt ember, aki Koltayval együtt raboskodott, a sümegi osendőröknek elmondta, hogy Koltay ruár a börtönben tervezgette a pőnehamititást, amit már meg is kezdett. Bizouytékul felmutatott több hamis esüstpénzt, amelyeket állítólag Koltaytól kapott. Matest szembesítették bz írnokkal, de ez mindent tagad. A nyomozás eddig terhelő adatokat nem tudott szerezni. Koltayt szabadon bocsátották. ellen gyorsan ható szer a SCOTT-féle Emuisié és az ezen betegségből származó kedélytelenséget csüggedést és gveneeséget is elhárítja. Az a jó hírnév, melyet a SCOTT-féle Emuisió kivívott msgánxk, különösen vérszegénység eseteiben azon alapszik, hoey annak elkészítéséhez azokat a legfiDomaab szereket aaszn^lják, melyek pénzért egyáltalában beszerezhetők s amelyeket sok évi tapasztalat alapján tudtak felismerni, továbbá hogy ezen alkatrészek a sajátos S e 6 T T-féle ELJÁRÁS által ízletes, könnyen emészthető EmulsióvA dolgoztam.,k fel. Eunek eredménye ezen készítmény, melynek tápereje felül^ í ^ w múlhatatlan. A2 Emulsio vasáriamSSwfrf^gyét- Egy eredeti üveg ára 2 K 50 fillér. > halisít - kérint J' " . í

Á , figyelembe venui. kapható minden gyógytárban. Ügyetlen tolvaj. Egyik zalaegerszegi boltba bemegy egy asszony, hogy ott bevásároljon. Távozásakor az ajtóban kosárba felhalmozott narancsok közül néhány darabot magához veszés el akar azokkal illanni. A segéd meglátja, visszahívja pz asszonyt, kérdőre vonja és ez el is ismeri a bűnét. Hát miért lopott? — faggatják az asszonyt? — Hát, kérem mondja ez — azt hittem, hogy citrom. Megpirongatták és futni hagyták. Talált tárgy. Január hó 6-án a vármegyeház előtt 1 drb. 10 filléres találtatott. Igazol, tulajdonosa a rendőrségen átveheti. Messaline Rádium Louisien TafTet éa Henneberg-selyem 75 kr.-tól feljebb, bérmentve és vámmentesen. Minta postafordultával. Megrendelések bármely nyelven intézendők : •

n Seidenfabrikt. Hennenberg in Zürich. Zalavármegyei Gazdasá

gi Egyesillet közleményei. Háziipari tanfolyam Zalaegerszegen. A Zalavármegyei Gazdasági Egyesület a földmivelésügyi magas kormány anyagi segélyezésével a megye több részében háziipari tanfolyamot rendeztet. A tervezet akként volt megállapítva, hogy január hó elején Zalaegerszegen is meg fog nyílni egy kefekötő háziipari tanfolyam. Zalaegerszeg kefekötő iparosai közül azonban egyik sem fogadta el a tanfolyam oktatói szerepét, dacára annak, hogy óránként circa 2 korona munkabért kere. betett volna meg. Leküzdve az egerezegi iparosok által elénk gördített akadályt, Zalaegerszeg város jóvoltából a Berz enyi utcai iskola épületében, melyet a város díjtalanul bocsátott a tanfolyam rendel kezésere, a tanfolyam még e bónapbi.n kezdrtét veszi. A hat hetes tanfolyamra, mely napon ként a délutáni és estéli órákban fog tartatni, felvétetik Zalaegerszegnek bármely polgára s a tanfolyamon ingyenes kiok- j tatást nyer, sőt ti tanfolyam alatt általa ! készített munkadaraboknak fele, a tanfolyam végeztével díjtalanul át fog neki engedtetni. Külön értesítés mellőzése végett ez utón is felhívjuk a város közönségét, hogy a háziipari tanfolyamra a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület irodájában naponként d. e. 10—12 óra között jelentkezzenek. A jelentkezés legvégső határideje 1908 évi január hó 25. Sárközy Viktor g. e. titkár. Az Ausztriával kötött állategészségügyi egyezmény. AZ 1907 évi október hó 8-án a m. kir. kormány és cs. kir. kormány között a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozásáról létrejött szerződés a törvénvhozás által jóváhagyatván, az 1907 évi LIV-ik törvénycikkben foglult felhatalmazás alapján, a m. kir. luinisteríumnak rendelete folytán 1908 évi január 1-ével életbe lépett. Fenti szerződés érvényen kivül helyezi az Ausztriával kötött, a kölcsönös állatforgalom szabályozására vonatkozó, 1899 évi szeptember 23-án kiadott 75500 számú ministeri rendeletjen foglalt megállapodást. Tekintettel arra, hogy az uj egyezmény az eddigitől eltérőleg a kölc.-iönös forgalomban sok megszorítást tartalmaz; tekintettel arra, hogy az Ausztriába elszállítandó állatok járlat levelei már különös előírások szerint állitandók ki; tekintettel továbbá arra, hogy a marhalevél kezelők — akik nem mindig tanult emberek — csak nehezen sajátítják el ezeu ujabb előírásokat: oálszerii lesz u gazda közönségnek ezen szerződés tartalmával megismerkednie, s enuek alapjáu u járlat kezelők által kiállított járlatleveleket ellenőriznie, nehogy az elszállításuál n szállítmányok esetleges visszautasítása, vagy időleges visszatartásából kellemetlenségek származzanak. A szerződés szövegét tartalmazó és a járlatok kiállítására vonatkozó és egyéb utasításokat magában foglaló ismertető tűzetek a földművelésügyi miaisterium által (111. 3. ügyosztály) nz érdeklődőknek portómentesen megküldetnek. - k — Szénszükséglet fedezése. A mult 1907 évben sok gazda lapasztalhatta azt, hogy u ceéplési idényre rendelt szenét a bányák nem szállították a rendes időre, 6Őt a későbbi megrendeléseket egyáltalában figyelembe se vették. A szén késedelmes szállításának oka az volt, hogy a megrendelések olyankor érkeztek, mikor a bánya évi termelése jóformán már levolt kötve. A pzénszükséglet beszerzésénél eféle kellemetleníségeket elkerülendő, célszerű volna, ha a gazdaközönség már most összeírná ezénszükségletét s ezt a gazdasági egyesülettel közölve, megbízná a>.t, hogy folytasson alkudozásokat a bányákkai b szón árára nézve. Ily módon a bányáknál a szénszüksóglet biztositható lenne, másrészt a tömeges rendeléssel kedvezményes ár volna elérhető. Felhívjuk tehát a t. gazdakö-önségot, hogy széűsziikségletét a mennyiség és minőség (caloria) megjelölésével hozzánk bejelenteni szíveskedjék, melynek alapján a bányákkal a tárgyalást megkezdenénk. Szeszgyárosok, nagyobb műhelyekkel rendelkező gazdaságok fűtő vagy kováosszén szükségletüket is feladhatják, melyekre vonatkozólag szintén tárgyalásikba fogunk bocsátkozni. A tárgyalások eredményéről az érdeklődők külön-külön levélbolileg lesznek értesítve. Felkérjük nz igen tisztelt gazda közönséget, hogy szükségletét legkésőbb január hó 3 l-ig hozzánk jelentse be. Később érkező bejelentések a tárgyalások hosszura nyúlása miatt nem vehetők tekintetbe. -kA Svájcba szállított magyar borok hitelesságének igazolása tárgyiban a földművelési miuisz ter a következő rendeletet adta ki: Tudomásvétel végett értesítem a t. Címet, hogy a Svüjcoal 1906 évi március hó 9-én kötött és az 1906 évi VII. törvénycikkbe iktatott kereskedelmi szerződés. A., mellékletének (Vámok a Svájcba való bevitelnél) 117. számához tartozó 3 jegyzet végrehajtása tekintetében a avájezi szövetságtanáocs il létesített megállapodás értelmében n svájci vámhivatalok 1908 évi január hó 1-től kezdve a Svájczba való bevitelre szánt természetes magyar borokra nézve az or zágoa magyar kir. ohemiai intézet és központi vegykisérleti állomás (Budupest), a debreezíni, kassai, keszthelyi éa magyaróvári m. kir. mezőgazdaaági vegykísérleti állomások és a fiumei, kolozsvári és pozsonyi m. kir. vegykiaérleti állomások áital kiállitándó bizonyitványok hitelességét el fogják ismerni. Oly borluildemények ellenben, melyek kisérő bizonyítvánnyal nincsenek eliátva, vagy melyek kisérő bizonyítványai nem érvényesek, természetes voltuk kiderítése érdekében a svájci vámhivatalok által chémiai vizsgálat alá vétetnek. A fentiekh. z képest egyid-jüleg utasítottam a fent megjelölt á lomi intézeteket, hogy a Svájoba való kivitelre szánt borküldemények vizsgálatát megfelelően eszközöljék és az érdekeltséget a hozzájuk intézendő kérdésekre megfelelő felvilágosítással lássák el, arra az esetre is, ha a borok kivitele oly helyekről történnék, melyek a vegykisérleti állomásoktól távol esnek. Házinyúl-tenyésztés. A házinyúlnak minden válfaja kevésigényü, tenyésztése könnyű, sem nagyobb területet sem valami szakismeretet nem kiván, csak érdeklődést és akkor úgyszólván megy magától. Elhelyezés, táplálás, takarmányozás tekintetében sem ad nagy fejtörést a tenyésztőnek. Igénytelenségét legjobban kitünteti az a könnyüaég, amellyel udvarunkon, vagy gazdaságunkban elhelyezhető. Használt d.'szkaláda elől sodronyajtóval ellátva, esőtől, léghuzattól védve és ugy állítva, hogy az ürüléknek lefolyása legyen, már elég a tenyésztés megkezdéséhez. Több ily ketrec elhalyezhető óiban, kamarában, akár nyitott félszerben, itt azonban téleu szalmával vagy tengeriszárral körül kell rakni; zárt helyen kielégítő védelem a hideg ellen a bő almozás, legjobb a zabszalma, de teljesen megfelel a száraz lomb, vagy moha. A hol a gazda elég hellyel rendelkezik, célszerű a nyulak r szére egy külüu kifutót létesíteni, a terület egy részét féltet® védje, mely menedéket nyújt a nap heve ós az eaő ellen. ü nyultenyésztés sikerének elengedhetetlen követelménye a tiaztaság, jó egészséges levegő, száraz világos helyiség és a légvonat mentesség. E feltételek be nem tartása kookára teszi nemcsak a tenyésztés sikerét, hanem az egész állományt is. A mi a nyulak elhelyezésére szolgáló terület méreteit illeti, az a nyulak nagysága szerint változik; az ezüst nyúlnál egy anyára legalább 0.7 3. m terület számítandó; ebben ha világos és száraz, jó eredményei tartható, felfelé a terület nagyságát csak az a körülmény határozza, hogy ne költaüuk sokat ott, hol a kevesebb is elég; természetes azonban, hogy ez az élénk, mozgékony kis ál'at annál jobban érzi magát, minél tágasabb a hely. Körülbelül ezek az elvek érvényesülnek a házinyúl takarmányozásánál is. Kevés igénye van, nem válogat; megeszik mindent, a mit a kérődzők, tékái minden zöld ós száraz takarmányt; ezenkívül a fák gyökerét, kérgét, vékonyo'ob gályáit és lombját; a gumósnövónyeket, répaféleket, utakon és árok partokon nőtt gazt, vadmályvát, lósóskát, az összes gabonaneműek magvát és szalmáját, a szarvasmarha és ló után maradt izéket, hullott gyümölcsöt stb. stb. Szóval mindent. A mint láthatják olvasóim, a nyul minden olyan tápanyagot, mely különben kárba veszne, egészen jól értékesít, a mely körülmény már magában is eléggé magyarázza tenyésztése jövedelmezőségét. A házinyúl igen gyors fejiődésü s igen hamar ivar érett, da azért nem tanácsos 8—10 hónapos kora előtt tovább tenyésztésre használni. Igcu ajánlom még a piacra való tenyésztésnél is az állatokat ivar szerint elkülöníteni egymástól, annál is inkább, mert közmondásos szaporasága, hogy az utódokra hátrányos befolyást ne gyakoroljon, korlátozásra szorul. Így az ezüst nyul, ha szabadjára van hagyva, évenként 7—8 szor is ellik, rendszerint 5—8 sőt 10—12 darabot. Ez a szaporaság, ha a konyhára tenyésztjük és az