Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-05-10 / 19. szám

1908 április 26 > Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap csoport képek az értelemgyakorlatok tanításánál* cínni tételről; saját rajzaival kisérvén felette érdekes előadását, melyért az elnök a közgyűlés köszönetét tolmácsolta s egyben felkéretott, hogy rajzait kiegészítve, mutassa be a központi választmánynak, hogy kiadatásuk iránt intézkedhessék. A folyó ügyek kapcsán dr Ruzsicska Kálmán tanfelügyelő nagyon tüzetes és lelkes előadás kapcsán irányozta a közgyűlés figyelmét a »Zalavármegyei Közművelődési Egyesület* magasztos céljai felé. A közgyűlés, mely az egyesület alapító tagjai közé is belépett, élénk tetszéssel fogadta királyi tanfelügyelő előterjesztését s egyhangú határozatban kimoudotta, hogy az egyesülleet minden irányban a legnagyobb odaadással fogja támogatni nagyfontosságú munkásságában. Az indítványok alkalmából kir. tanfelügyelő a Csáktornyái képzőintézet növendékeinek és gyakorló iskolai tanítóinak pünkösdkor Csáktornyán rendezendő rajzkiállítása meglátogatásán buzdította a járáskör tagjait. A jövő közgyűlés helyéül Drávavásárhely község tüzelett ki, mely alkalomból az ottani állami iskola növendékeinek társadalmi uton begyült adományokból szerzett pompás zászlóját is fel fogják avatni. A közgyűlés gróf Apponyi Albert miniszterhez következő távirati üdvözletet intézte: »Nagyméltóságu Gróf Apponyi Albert vullásés közoktatásügyi minieter urnák Budapest. A muraközi tanitói járáskör mai napon Ráczkanizsán megtartott közgyűlése alkalmából mély hódolattal üdvözöljük Excellentiádat s a határszélen lelkiismeretünkre bizott nemzeti érdekek hűséges s kötelességtudásban soha lankadni nem ludó védelmének szent fogadalmával kérjük Istent, hogy Nagyméltóságodat a magyar kultura történetében örök nyomokat hagyó nagy alkotásainak betetőzésére, mindeu magyar tanító büszkeségére és boldogságára)^ áldja meg a nemes ós hosszú élet áldásával. A járáskor megbízásából : dr Ruzsicska Kálmán királyi tanfelügyelő, Brauner Lajos járásköri elnök.« A vármegye főispánját, gróf Batthyány Pált pedig a következő táviratban üdvözölte : ^Méltóságos Gróf Batthyány Pál főispán urnák Zalaegerszeg. A muraközi tanítói járáskor mai napon Rácíkanizsán megtartott közgyűlése alkalmából a /Zalavármegyei Közművelődési Egyesület" munka tervébe leendő beilleszkedését tárgyalva, mély tisztelettel üdvözli Méltóságodban a társadalmi kulturtörekvések lelkes zászlóbontóját. Fogadja Méltóságod azon hő igéretünket, hogy az egyesület nemes céljait, mint tanítók, mint magyar emberek s a magyarságnak itt a határszélen hű apostolai egyképen odaadással és szeretettel fogjuk ápolni. A közgyűlés megbízásából: dr Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelő, Brauner Lajos járásköri elnök.« A közgyűlést társas-ebéd követte, szép és hazafias köszöntőkben ünnepelték Apponyi Albert gróf minisztert, Batthyány Pál gróf főispint, dr Ruzs'cska Kálmán kir. tanfelügyelőt, Brauner Lajos korelnököt, Zrinyi Károly igazgatót, az iskola gondnokságát, az elöljáróságot, a hölgyeket és Muraköz tanítóságát. Rendkívüli hatást keltett Purics Lukács stridói káplán szép és hazafias beszéde, melyben a tanítók és lelkészek nagy hivatását ecsetelte, a magyar kultura ápolásában s a muraközi nép hazafias, valláserkölcsi vezetésében ! . . . A háziipar nálunk. Szinte belegyökerezett a közvéleménybe az a tudat, hogy a magyar nép nem való iparűzésre, ni "t nincs hozzá képessége és hajlandósága. Ez a nagy mondás pedig alapjában véve nem ig z. Hiszen tudjuk, hogy a magyarok századokon keresztül űzték ősi iparágaikat, amelyeket D. > Ázsiából hozlak magukkal. Tudjuk, hogy a középkorban egyes magyar városokban virágzó ip r volt és ismeretes mindenki előtt az is, hogy alig volt a hazának olyan vidéke, amelynek ne le;t volna speciális népipara, ahol a szövőszéket, fa -.ekas korongot, a faragó szerszámokat, a iiimzőrámát ne lehetett volna minden háznál megtalálni. Ugy áll azonban a dolog, hogy a magyar ip rt a városokban tönkretették a régi világban u ! aboruk, az uj korban a gyárak; a népipart ptdig megölte az indolencia és a közös vámterület, amely nem engedte megvédeni a magunkét. Az ország minden helyén, amelyet az osztrák iparnak megnyitottak a modern forgalmi eszközök, a népies háziipar úgyszólván megsemmisült. En még apró gyermek koromban a mi vidékünkön is sok szövőszéket, sok piros zsávolyos abroszt láttam, amelyet paraszt asszonyok készítettek; a parasztgazda minden szerszámát maga állította elő s a gerencsérek szépen megéltek a mázas fazekakból. Amint azonban a vasút megépült s az osztrák vigéc elárasztotta a faluHi szatócsboltokat is a bécsi portékával, néhány esztendő alatt, megsemmisült minden. Az ország legszélső vidékein, ahol az osztrák áru a tetemes szállítási költségek miatt nem volt versenyképes s ahol a nép természeténél fogva is konzervativebb : a székely bércek alján, a Kárpátok völgyeiben azonban tovább ólt a nép ősi ipara, házi mestersége. Ha egyéb nem, legalább az eredeti motívumok, az ízlés megmaradtak s amikor az iparpártolás és a népipar felkarolásának eszméje felmerült, megvolt az alap, amelyen el lehetett indulni. A Dunántúlról már majdnem teljesen elpusztultminden. Egy-kőt faluban húzódott m°g valami kis maradványa a múltnak. Nálunk tehát, amikor a háziipar fellendítéséről volt szó, alig lehetett találni némi nyomot, amely utat mutatott volna. Nem volt más bátra, mint kosarat kötni, gyékényt fonni, legfeljebb kefét gyártani. Erre szorítkoztak leginkább a házaiipari tanfolyamok is, amelyek a népet téli foglalkozásra akarták szokta'ni. A nők által űzhető háziipari, vagy mellékkereseti ágak azonban teljesen elhanyagoltattak, kivéve néhány kisebb vidéket. Legújabb keletű az a mozgalom, amely a női kézimunkának a háziipar keretén belül való értékesítésére törekszik. A Tulipánkertszövetség Magyar Védőegyesület égisze aiatt tanfolyamok nvilottak, amelyeken a nép leányait megtanítják arra: mit és hogyan kell dolgozniok, hogy állandó keresethez jussanak. Felkutatják a már már feledésbe ment motívumokat, amelyeket -nemesítenek; kiképzik az ügyes kezeket s lassan-lassan uj és állandó keresetforrássá fejlesztik a női kézimunkának többféle nemét. Az anyagi siker nem maradhat el s ezt nyomon követi az erkölcsök javulása, amely a muokásság gyümölcse. Zalaegerszegen is megindult a mozgalom, hogy egy női háziipari tanfolyam létesüljön. Egyelőre kisérletkép nyitják meg a tanfolyamot, hogy felkeressék s megállapLsák az állandósítható munka típusokat. Ez a tanfolyam egy nagyszabású akciónak lesz a kiinduló pontja s ha a nép felfogja életbevágó érdekeit, következetes és kitartó munkával biztos és állandó keresetforrást teremthet magának. A mozgalomnak hazafias készséggel állott élére gróf Batthyány Pál főispán, aki az eszmét lelkesen támogatja. Készséggel vállalkoztak a tanításra, vezetésre a város előkelő hölgyei. Mayer Mariann úrhölgy, á zalaegerszegi iskola tanítónője egyik legbuzgóbb előharcosa a szép ügynek. O pendítette meg először a tanfolyam eszméjét, amely napról-napra szélesebb medret ás magának a társadalomban. A mult héten tartott értekezleten elhatározták, hogy a tanfolyam legközelebb megnyílik. Kívánunk kitartást és teljes sikert. Hisszük, hogy azok, akiknek érdekében a mozgalom folyik, készséggel elfogadják a feléjük nyújtott kezeket és a női kezek munkája áldássá válik mindnyájunk számára. A függetlenségi párt értekezlete. A zalavármegyei függetlenségi párt mult hétfőn értekezletet tartott, amelyen a párt oszlopos tagjai közül, a vármegye minden részéből száznál többen vettek részt. Megjelentek gróf Batthyány Pál főispán, Eitner Zsigmond, Dobrovics Milán, Filipics Lajos, Leszkay Gyula, Szász József országgyűlési képviselők. Az értekezleten Bosnyák Géza, a vármegyei függetlenségi párt elnöke elnökölt. Első sorban bejelentette, hogy a párt agilis, ifjú jegyzője, Dr Udvardy Imre és egy régi hű harcosa, Oszterhuber Lajos meghaltak. Indítványozza, hogy a párt az elhunytak családjainak fejezze ki részvételót. Az értekezlet az indítványt egyhangúlag elfogadta. Bosnyák Géza ezután kéri a pártértekezletet, hogy a tárgysorozatban megállapított sorreudtől eltérve, első sorban a jegyzőket váleesza meg. 1 Jegyzőkké megválasztattak: Fangler Béla és í ifj. Czukelter Lajos. j Ezután áttért az értekezlet a párt szervezésének tárgyalására. Miután Bosnyák Géza elnök a szarvezkedés szükségességére utalt s annak indokait kifejtette, I) ibrovics Milán országgyűlési képviselő terjedelmes indítványt nyújtott be a függetlenségi párt vármegyei szervezetének létesítése tárgyában. Dobrovios Milán indítványának lényeges tartalma az, hogy függetlenségi kör alakíttassák évi 50 K tagdíjjal s közadakozásból is szerezzen a párt alapot a szervezés költségeire; válasszon a párt 18 tagból álló bizottságot, amely a szervezést vezesse, a kerületi szervezeteket létesítse s községi olvasó köröket alapítson; legyen a pártnak sajtója és sajtóbizottsága; szerveztessék fizetéses párttitkári állás és a párt tagjai ingyen jogi tanácsban részesíttessenek s a párt révén érintkezzenek a kormánnyal és a hatóságokkal. A memorandumhoz először Eitner Zsigmond orsz. képviselő szólt. Örömmel veszi azt tudomásul, át van hatva a szervezkedés szükségességének tudatától, do Dobrovics Milán tervét részben kivihetetlennek tartja. Első sorban kifogásolja azt, hogy az indítványozó a szervezést előkészítő, vagy intéző bizottság üléseit Nagykanizsán kívánná megtartani s ezzel a párt székhelyét a vármegye székhelyéről el kivánná vonni. Kifogásolja továbbá azt, hogy 50 K. tagsági díjjal függetlenségi kör létesíttessék, miután ezt a pártot a múltban is a lelkesedés tartotta össze s a párthoz való tartozás a tagoknak anyagi áldozatába nem került. — Egyébként Dobrovics indítványa oly tág keretben mozog s a szervezetet oly széles alapokon akarná létesíteni, hogy az emlékiratot beható vita tárgyává tenni, előkészület nélkül, nem lehet. Kéri, hogy szűkebb bizottság küldessék ki, amely a legközelebbi pártgyülésnek tegyen előterjesztést. — Eitner Zsigmond ezen indítványának elfogadásával Bosnyák Géza elnöklete alatt Eitner Zsigmond, Dobrovics/Milán, ifj. Thassy Imre. Nagy László és Szentmihályi Dezső tagokból álló bizottság küldetett ki. A szervezet kereteire vonatkozólag Bosnyák Géza azt indítványozza, hogy a szervezkedés közigazgatási járások szerint történjék, miután a választási reform a kerületek beosztását meg fogja változtatni s ezeknek a változásoknak a mérvét előre látni nem lehet. A szervezkedés tehát egyelőre illeszkedjék bele a közigazgatási beosztás keretébe s majd az uj kerületi beosztás alkalmával alakuljon át választó kerületekként való szervezetté. A kérdás körül élénk vita fejlődött ki; Dr Hajdú G/ula a kerületenként való szervezkedést, mások az elnök indítványát pártolták. Eitner Zsigmond az önálló magyar bank és a katonai kérdések ügyében tett indítványt. Utalt arra, hogy az önálló magyar bank kérdése nemsokára az országgyűlés elé kerül. Bár a függetlenségi párt minden tagja meg van arról győződve, hogy az önálló bank nemzetünk gazdasági életének létkérdése, mégis szükségesnek látja azt, hogy a függetlenségi párt helyi szervezetei ennek kifejezést is adjanak. Indítványozza, hogy a párt irjon fel az országgyűléshez s feliratában kívánja az önálló bank felállítását, továbbá azt, hogy a katonatisztek fizetései csak az összes katonai kérdések megoldásával együtt rendeztessenek. Az értekezlet lelkesedéssel fogadta az indítványt s annak megfelelően határozott. Ezután következett a közigazgatási bizottságban megüresedett két tagsági helyre való jelölés. Bosnyák Géza elnök felvetette a kérdést, hogy a függetlenségi párt kíván-e ezzel a kérdéssel foglalkozni, illetve mint párt kíván e jelölteket állítani. Ifj. Thassy Imre a közigazgatási bizottság tagjainak választásába nem óhajtja belevinni a politikát, miután a vármegyének ez az illusztris testülete a közigazgatás szakkérdéseinek elintézésére hivatott, erre pedig a politikai pártállás egymagában véve nein kvalifikálhat. Kéri az értekezletet, hogy amennyiben a jelölés kérdésével foglalkozik, szorítkozzék arra, hogy a közbizalomra érdemeseknek talált férfiak megválasztását a vármegye közönségének ajánlja, de ezt az ügyet pártkérdéssé ne tegye. Dr Tamás János kijelenti, hogy távol áll tőle, miszerint a közigazgatási bizottsági tagsági helyeket csupán pártszempontok alapján óhajtaná betölteni, de mint pártember arra törekszik, hogy a pártot erősítse, a párt érdeme3