Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-05-03 / 18. szám

6 *Zalamegye, Zalavárraegyei Hirlap« 1908. május 3. nem fogadta el a szerelmes fiatal ember védekezését, hanem kimondta, hogy lopni még arcképet sem szabad, súlyosítván ezen kijelentést 3 napi elzárással. Kivándorlási ügynök. Megint hurokra került egy lélekkufár, a ki véreinket az Amerikába való kivándorlásra csábította, busás jövödelmet, gazdagságot s mi egymást Ígérve nekik. Engel Zsigmond sümegi legényt csípték el, a mikor Német Flóri ugyanottani lakóst kivándorlásra csábította. Ezt a soproni határrendőrség letartóztatta és visszatoloncolta Sümegre. Engelt pedig elitélték 20 napi elzárásra, 5 nappal megváltható 100 korona pénzbüntetésre s a felmerült eljárási költségek megfizetésére. Végre majd * csak észretéruek ezek a lelketlen emberek és abbahagyják rút mesterségüket. Megrongált távirdaoszlopok. A tavaszi napok kicsalnak mindenkit a szabadba s így sokan sétálnak a vasútvonal mentén is a kaszaházi falu alatt. Lehet ott sok deákot is látni, akik könyvvel a kezükben, szorgalmasan tanulni látszanak. Egy ilyen csoport deák a minap azzal mulatott, hogy a távirda és telefon oszlopokról revolverrel lelövöldözték a porcellán elszigetelőket. Szép és üdvös dolog, ha ifjai nk a céllövészetben gyakorolják magukat, hogy szükség ecetén ennek hasznát vehessék, de gyakorolják másutt, nem a távirda és telefon oszlopokon. Öngyilkosság. Ozv. Szigeti Antalné tapolczai lakost a lakásán fölakasztva holtan találták. A megejtett orvosrendőri vizsgálat azt állapította meg, hogy a szerencsétlen asszony őrüléai rohamában követte el végzetes tettét. Selyemtenyésztés Horvátországban. Ránk nézve nem érdektelen tudni azt, hogy Horvátország a selyemtenyésztés kezelése tekintetében elkülöniti magát Magyarországtól. Fontos lehet ez a körülmény különösen a Horvátországgal határos vidékeken. Ezideig az országos selyemtenyésztési felügyelőség hatásköre kiterjedt Horvátországra is, most azonban a horvát kormány a selyemtenyésztés továbbvezetését két zágrábi pénzintézetra bizta. Természetesen a pénzintézetek utat és módot keresnek arra, hogy a Magyarországon termelt gubókat átvigyék Horvátországba s ők váltsák be.. Ez ellentétben áll a hazai selyemtenyésztés biztosítása érdekében alkotott 1885. évi 25. tc. rendelkezéseivel, mely szerint a selymérpete kiosztása az orsz. selyemtenyésztési felügyelőség hatásköréhez tartozik és pedig olykép, hogy a kiosztott petéből termelt gubót a tenyésztő a felügyelőségnek köteles beszolgáltatni. Ezáltal az orsz. felügyelőség mintegy megakadályozza azt, hogy más csinálhasson magának jogtalan vagyoni hasznot a gubók beváltásával. A felügyelőség ezen cselekedetével csakis a termelők érdekét tartja szem előtt és mindenkor legnagyobb árt adja a termelt gubókért Mindennek dacára komoly aggodalom tölti el a felügyelőséget, hogy az illető horvátországi pénzintézetek mindent el fognak követni a gubók átcsempészése érdekében, esetleg az által is, hogy magasabb beváltási árt ajánlnak a magyarországi tenyésztőknek, amit könnyen meg is tehetnek, miutáu a pete, melyből a gubók származnak, nekik semmi költségükbe nem került. Az ily gubócsempészet megakadályozására a felügyelőség a közigazgatási hatóságok segitségét kérte. A Csáktornyái járás főszolgabirája a járás valamennyi jegyzőjéhez rendeletet intézett, a melynek értelmében a selyemgubó csempészetet minden megengedhető módon és eszközzel akadályozzák meg. Nezetesen egyenkint figyelmeztetendők a selyemtenyésztők, hogy a gubókat csakis a csáktornyai gubóbeváltó hivatalnál vannak jogosítva értékesíteni a óvakodjanak a horvátországi pénzintézetek megbizottjainak eladni a gubókat, akik ezek megvásárlására nem is jogosultak. Az engedély nélkül foglalkozó gubó vásárlók és szállítók mindenkor feljeicntendők. Busuló magyar. Kovács István alsópáhokhegyi gazdaembernek egy idő óta nagyon felszaporodott az adóssága és minden oldalról bzorongatták. Nem látott más menedéket, elhatározta, hogy eladja az ökreit s a vételárból mindent kifizet. Bo is hajtotta a két szép tulkot a zalaegerszegi vásárba, ahol csakhamar vevőre akadt és eladta őket, de olcsón. E fölött nagyon elszomorodott. Hazaérve átadta a pénzt feieségének, szó nélkül eltávozott s azóta vissza nem tért. Kovács közép termetű, vörös bajszú s szakállú, bal lábára sánta. — Most körözik a butuló magvait. Kiss szerencséje nagy! Miért legnépszerűbb e 3 szó az egész országban ? Vegyen egy sorsjegyet a Kiss bankházban, akkor meg fogja tudni. A Kiss bankház nagy előnyöket nyújt a közönséguek, eddig annyi milliót fizetett ki készpénzben t. vevőinek, hogy ma hizánk legnépszerűbb osztálysorsjegy főelárusitó helye. — Húzás már május 21-én. Ajánlatos t. olvasóinknak, hogy tegyenek szerencsekisérletet és vegyenek a teljesen megbízható és előzékeny Kiss Károly és társa bankházában, IV. Kossuth Lajos utca 13. sorsjegyet, mert Kiss szerencséje nagy. Utóállítási napok. Nagykanizsán működő állandó sorozó bizottság legközelebb f. hó 5-én ül össze. Ezentúl minden hó 5-én tartanak utóállításokat. A sorozásra rendelt ujonckötelesek a sorozás napján reggel 8 órakor kötelesek — személyazonosságuk igazolása mellett — a katonai ügyosztálynál jelentkezni. Kilyukasztott dobok. F. hó 23-án éjjel ismeretlen tettes a tűzoltó őrtanyánál elhelyezett dobokat megrongálta. A tettes kerestetik. Parcellázások. Az O. M. G. E. mozgalmat indított és vizsgálat tárgyává tette az utolsó évtized alatt történt parcellázásokat. A parcellázások nem eredményezték a várt sikert azért, mivel a földbirtok értéke óriási mértékben emelkedett s igy a kisgazdák erejüket jóval felül haladó terheket kényszerítvén magukra vállalni, nem boldogulhattak. Mindezekhez hozzájárult az is, hogy nom maradván kellő forgó tőkéjük, a kellő szakszerűséggel sem rendelkezve, a teljes elszegényedésnek néznek elébe. A parcellázások rendezésének előkészületei most folynak a földmivelébügyi minisztériumban. Most a parcellázások rendezése alkalmával a fősúlyt arra helyezik, hogy csukis olyan parcellázási tervek részeltessenek megfelelő támogatásban, a melyeknek keresztülvitele által a kisbirtokosok és kisgazdák anyagi boldogulásának lehetősége megfelelő módon biztosítva lesz. Katonák szabadságolása aratásra. Említettük a hadvezetőségnek azt az elhatározását hogy a csapatok gyakorlatainak tervezetébe a folyó évben három heti fegyverszünetet vett föl abból a célból, hogy a földműveléssel foglalkozó katonák az aratás idejét otthon töltve, hozzátartozóiknak ebben segédkezhessenek. Most az 5. hadtest parancsnokság arra szólította föl a közigazgatási hatóságokat, hogy az ezen kedvezmény igénybevételére jelentkező katonák kérvényét szabályszerűen fölszerelve és az igényjogosultság igazolása mellett soron kivül terjesszék az illetékes hadkiegészítő parancsnokságok elé, hogy a kérelem fölött idejekorán határozhassanak. Tolvaj cigány. F. évi április 27-én megtartott országos vásár alkalmával Edőcs József zalaerdődi lakós zsebéből 790 korona készpénzt elloptak. A tettes Kolompár Pál Kiskainaudon tartózkodó vándorcigány személyében elfogatott és a kir. ügyészségnek adatott át. Börtönügyi muzeum. A budapesti kir. országos gyűjtőfogház mellett, a társiutézetck közreműködésével egy börtönügyi muzeum létesült. Ez nem külföldi sablon után készült, hanem eredeti alkotás, mert ilyen intézmény másutt ezideig nincs. A gyűjtés nehéz munkája egyre folyik s már eddig is számos hatóság működött közre abban, hogy a még megmenthető emlékek ezen országos muzeumban elhelyeztessenek. — Tagadhatatlan, hugy az ilynemű emlékeknek egy helyen való összegyűjtése által az értékük is megkétszereződik, mert könnyebben hozzáférhetők a kutatóknak és a közönségnek is, da a történeti kép is csak így lesz teljes. A budapesti királyi orsz. gyűjtőfogház igazgatója fölkéri az ország összes hatóságait, hogy a birtokukban lövő, hazánk régi büntetéseire vonatkozó bármily emléket (bilincsek, vasak, iratok, képek, dfires, kaloda stb.) küldjenek meg a muzeumnak akár örökjoggal, akár tulajdonjoguknak fenntartásával. Országos vásár. A mult április 27-ére esett Szentgyörgy nyolcad napi vásárunkat elmosta az eső. Az előző napokon is, a vásár napján is zuhogott a zápor. A kirakodó vásár üres maradt. Az állatvásár sem volt látogatottabb s igy adásvétel is nagyon kevés történt. Sok község volt hatósági zár alatt, a melyekből vámkülfoldre állatokat szállítani nem lehetett. Ez nagyon meglátszott az árakon is. Összesen felhajtottak 55 drb bikát, 460 tehenet, 130 üszőt, 490 ökröt, 260 tinót, 220 borjut és 190 drb lovat ós csikót, összesen tehát 1805 dbt. Ezek közül eladtak ; 718 drbot. A felhajtott állatoknak tehát 40°/

0-a : etadásra került, habár olcsó áron. I Beszélő számok. A kereskedelmi miniszter i által a sztrájkokra vonatkozólag összeállított [ statisztikából közöljük az alábbi szomorú szá| inukat. Aki akar, okulhat belőlük, mert feltárják azt a rettenetes veszteséget, amelyet a munkások a folytonos bérharcok folytán szenvednek s azt a válságot, amelybe ezek a mozgalmak Magyarország iparát sodorják. Az 1906 évben Magyarországon 558 ipari sztrájk fordult elő, vagyis 223-mal több, mint az előző évben. A sztrájkok által érintett ipartelepek száma 5512 volt, vagyis 3358-al több, mint 1905-ben. A sztrájkoló munkások száma 45.919 volt, azaz 6177-tel több az előző évinél. A kénytelenségből szünetelők száma, akiket t. i. sztrájkoló társaik nem engedtek dolgozni, vagy akik az üzem fenakadása miatt nem voltak foglalkoztathatók, 10.674-te rúgott, szemben az előző évi 4902-vel. Vagyis a sztrájkok folytán szünetelő összes munkások száma 1906-ban 56.593,1905ben 44.641 volt, ugy, hogy a szaporulat 11.94l-et tesz. Legtöbbet szenvedett a sztrájkok miatt 1906-ban — egyébként az előző évben is — az építőipar. A szóban forgó évben különösen a kisipari sztrájkok játszottak nagy ezerepet. 1905-ben 400 gyári és 1754 kisipari vállalatot, 1906-ban 488 gyári és 5024 kisipari műhelyt ért sztrájk. A küzdelem a legtöbb esetben a magasabb bér kivivására irányult. Második helyen a május l-ének ünnepként való elismerésére irányuló követelés állott. A béremelésre, munkaidő leszállításra ós május l-nek ünnepként való elismerésére irányuló követelések általában kedvező eredményt mutatnak, ami annak tulajdonitható, hogy a kedvező üzletmenet mellett a munkaadók könnyebben tettek ilynemű engedményeket. Ellenben az úgynevezett hatalmi sztrájkok általában 1 udarcoal végződtek. A sztrájkolók 1905ben 694.148, 1905-ban 546.159 munkanapot mulasztottak. A kénytelenségből szünetelőket is számításba véve 1905-ben 777.482, 1906-ban 696 539.539 munkanap veszett el. Ai össze ipari alkalmazottak egy évi munkanapjaikna" tisztán a sztrájkok folytán 315-öd része vesze k el. A sztrájkoló és kénytelenségből szünete** mun kások bérvesztesége 1905-ben 2,849.53™ 1906-ban 2,126.252 koronára rúgott. A készüO. sztrájkok számos kizárást is idéztek elő, 1905-blő 5, 1906-ban 14 kizárás fordult elő, valamonnen védelmi jellegű. A kizárt munkások száma 218vi ről 6072-re nőtt. Ezek 1905-ben 22.984, 1907ban ellenben nem kevesebb, mint 649.958 munk6napot veszítettek. A kizárások közül 7 eseamelyekre 4027 munkás jutott, a munkaadókrt, teljes sikerrel járt. A kizárt és kénytelenségbőa szünetelő munkások bérveszteaége 1905-bon 84.452, 1906-ban 1,614.406 koronára rúgott. • Osztálysorsjáték. A mostanában lefolyt m. kir. szab. XXI. sorsjátékra tett visszapillantás jellemző tanulságát nyújtja annak, hogy azon körülbelül 33 millió koronára tehető összeg, melyet az osztálysorsjáték évente nyeremények tejében kifizet, miként osztódik el az ország minden vidékére, vagyontalan embereket téve gazdaggá ; fokozott mértékben igazolja ezt éppen a most lefolyt XXI. sorsjáték. A 600,000 koronás nagy jutalom Szabadkára került; a 400,000 koronás első főnyereményt Szolnokon nyerték ; a 200,000 koronás nagy nyeremény és a 100,000 koronás főnyeremény, úgyszintén az 50,000 és 60,000 koronás főnyeremények Budapesten kerültek kiosztásra ; a 80,000 koronás nagy főnyeremény Nyíregyházának jutott; a 40,000 koronás főnyereményt Kassa kapta; Pozsony is részes a nyereményekben a 30,000 és 20,000 koronás összegekkel. Számos jelentékeny nyeremény került még az ország különböző vidékeire fentioken kivül. Mérlegelve azon körülményt, hogy a sorsjegyek legnagyobb része ^s V*"

68 beosztásban kerül kibocsátásra, megközelítőleg fogalmat alkothatni arról, hány ember lett szerencsés ily főnyeremények révén. Országos rózsa- és pelargonium kiállítás Budapesten. Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület Budapesten a városligeti nagy iparcsarnok helyiségeiben f. évi junius hó 17—21-ig nagyszabású országos rózsa- ós pelargonium kiállítást rendez. A kiállításon nem csupán kertészek, hanem a magánkertészek és virágkedvelők, ! amateurök is részt vehetnek, akik részére külön 1 díjakat tűzött ki a biráló-bizottság. — A virág-