Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-05-03 / 18. szám

•Zakraegye, Zalavármegyei Hírlap* A kutak megmeretését előzetes bejelentésre s kívánatra a város gazda 5 koronáért a felfogadott egyénekkel foganatosítja. II. Közhírré teszem, hogy a nagykanizsai cs. és kir. 48-ik hadkiegészítő ker. parancsnokságnak átirata szerint azon tartalékosok behívása, kik Szombathelyre vagy Vasmegyébe fegyvergyakorlatra behivattak, a szombathelyi tífusz járvány miatt hatályon kivül helyeztetett. Zalaegerszegen, 1908 április 25-én. Dr Korbai, polgármester. Hírek. Darányi Ignác köszönete. A múlt havi közigazgatási bizottsági ülésen Bosnyák Géza felszólalása folytán a bizottság üdvözölte Darányi Ignácföldmivelésügyiminisztert lOéves jubileuma alkalmából. — Erre gróf Batthyány Pál főispán úrhoz a következő válasz érkezett: — Méltóságos Gróf Főispán Ur! Őszinte köszönettel vettem Zalavármegye közigazgatási bizottságának nzives megemlékezését miniszterségem tíz éves évfordulója alkalmából. Fogadja méltóságod a megemlékezésért ismételten is meleg köszönetejiut és kérem méltóztassék azt a bizottság igen tisztelt tagjüi előtt is kifejezésre juttatni. Hazafias üdvözlettel: Darányi. Budapest, 1908 április 28. A Dunántuli Közművelődési Egyesület köszönete. A D. K. E. április hó 22-én tartott ülésében jegyzőköuyvi köszönetet mondott gróf Batthyány Pál főispánnak a zalavármegyei fiók megalakítása körül kifejtett buzgalomért és tevékenységért s ezt Rákosi Jenő elnök a következő levéllel tudatta: Alélt. Gr. Főispán Elnök Ur! Április 20-án kelt szives átiratát igaz öröuiT.el vette tudomásul igazgatóságunk f. hó 22-éa tartott ülésében s ez alkalommal is szeretotettel méltányolja azt a valóban értékes buzgóságot, mellyel Móltóságod a Zalavármegyei Közműve lődési Fiókegycaület megalapítását végezte és annak érdekében a taggyüjtés ukciót vezetni méltóztatik. — Eddigi működését e téren is újból a legmelegebben megköszönve fogadja méltóságod őszinte tiszteletünk kifejezését. Budapest, 1908 április 25-én. Rákosi Jenő eluök. A vármegye közgyűlésének tárgysorozatából. A vármegye május 11-én tartandó rendes tavaszi közgyűlésének tárgysorozata olyan nagy, hogy a gyűlés előreláthatólag két napot fog igénybe venni. Választások is lesznek; a közigazgatási bizottságban megüresedett két tagsági hely s a balatonfüredi járásban megüresedett szolgabírói állás fog betöltetni. A vármegyei összes alapok 1907 évi zárószámadásai szintén fel vannak véve a rendes tárgysorba. Pontosabb közérdekű tárgyak : a lótenvéfizbi/.ottságok újbóli szervezése, a megyei vasúti hálózat kijelölése, a vármegyei telefonhálózat létesítése, a balatouvidéki kiállítás segélyezése, a nyugdíjszabályrendelet módosítása stb. Pártértekezlet Je!ö!é3 a közigazgatási bizottságba. Amint már megírtuk, ma délelőtt 11 órakor a vármegyei függetlenségi párt Zalaegerezegon értekezletet tart, amelynek egyik lényeges tárgya : a közigazgatási bizottságban IL-rtelendy Ferenc lemondása és Deák Mihály elhalálozása folytán megüresedett tagsági helyre való jelölés. Az értekezlet határozatainak semmiféle személyi kombinációkkal nem akarunk elébe vágni, bár ilyeneket bőven regisztrálhatnánk. A közigazgatási bizottsági tagság a vármegye közönsége részéről nagy kitüntetés és a közéleti érdemeket elismerő bizalom jele, tehát magától érthető, hogy sok titkolt vagy bevallót becsvágy igyekszik érvényesülni a választásnál. A kérdésbe ezenkívül belejátszik a vármegye egyes vidékeinek vagy városainak sajátos érdeke, óhajtása, jelölése és döntő szerepet játszik a politika. Ezeket sz ellentéteket akarja megelőzni s a választást óhajtja előkészíteni a függetlenségi párt mai értekezlete, amely dönt afelett, hogy kik legyenek a párt hivatalos jelöltjei. Nagykanizsán erősen mozgolódnak, hogy a város érdekében egy ottani férfiút juttassanak be a bizottságba, ami annál kevésbbé fog akadályokba, ütközni, mert — amint mi tudjuk — a vármegyei lüggetlenségi pártnak semmiféle elvi kifogása nem lesz az eilen, hogy Nagykanizsa óhaja telj"3Ü!jön. Nagykanizsát a közigazgatási bizottságban hosszít időn kereszt ül Eperay Sándor képviselte, akinek helyét azonban már n ni nagykanizsai biz. taggal töltötte be a vármegye. Ebben sokan szándékos mellőzést láttak, holott — akik az eseményekhez közel állottak — jól tudják, hogy a választást ez a szempont éppenséggel nem irányította. De a nagykanizsaiak szemrehányást épen nem tehetnek, már azért sem, inert meg sem mozdultak a célból, hogy Eperjesy Sándor helye újra Nagykanizsáról töltessék be. Most pedig, amint óhajukat kifejezik s amejlett sikra is szállnak, az irányadó tényezők nem fognak elzárkózni a méltányos kivánnloiu elől, mert bizonyosan mindenki belátja, hogy a vármegye legnagyobb városának közönsége joggal kiván helyet a közéletben kiváló férfiai részére. Az egyik közigazgatási bizottsági tagsági hely tehát előreláthatólag nagykanizsai férfiúval fog betöltetni. A másik helyre a nyilvánosság előtt s autentikus formában csak Stádel János zalatárnoki földbirtokos jelöltetett, akit a novai járás törvényhatósági bizottsági tagjai jelöltek s támogatnak. A novaiak ugyanazon a cimen óhajtják Stádel Jánost mcgválasztatni, mint a nagykanizsaiak a saját, jelöltjüket. Néhai Deák Mihály helyére novai járási biz. tagot kívánnak ültetni, hogy sajátos helyi érdekeik oltalomban részesüljenek, A jelölést a vármegyei körök eltérő nézetekkel fogadiák. A „Zala" meglehetős éles hangon szóvá is tette s aniig a novaiak a siker érdekében Hgitálnak, más oldalról Stádel megválasztását ellenzik. Ezek a tények, amelyeket komaientár nélkül j ' * közlünk. A mai értekezlet kétségtelenül dönteni fog a jelölések tárgyában s a a döntés körülbelül a választás eredményét is jelenti, rrert a függetlenségi párt a törvényhatósági bizottság tagjainak nagv többségét egyesíti. Hertelendy Ferenc arcképe a vármegye termében. Gróf Batthyány Pál főispán a vármegye közgyűlési terme részére megfestette elődjének, Hertelendy Ferencnek arcképét. Képviselőtestületi közgyűlés. Zalaegerszeg város képviselőtestülete f. évi április 30-án Dr Korbai Károly polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. Tárgyalták és elfogadták az 1907 évi gyámpénztári számadást, mely jóváhagyás végett a vármegyei törvényhatósághoz fog fölterjesztetni. A polgári leányiskola építési költségeinek végleszámolását a közgyűlés jóváhagyta. Az előterjesztésből megtudjuk, hogy az iskola építése 82.6-42 K 75 fillérbe került a városnak. Tárgyaltatott a pécsi m. kir. posta és távirda igazgatóságnak az a megkeresése, melyben folszólíij i a várost, hajlandó-e a mostani postahivatal helyiségeit a megjelölt apróbb átalakításokkal s pótlásokkd a kincstárnak további 10 évre bérbeadni. A közgyűlés azt határozta, hogy a megkeresés értelmében hajlandó az épületet ujubbi 10 évre a kincstárnak bórbeadui, ha ez az eddig fizetett 1800 korona helyett évi 4000 korona bért fizet. Miután a posta gazdasági hivatala a villamvilágítást bevezette, az ujahbi szerződés megkötése esetén 1910 május 1. után a villamvilágítás bevezetés költségeinek törlesztését a város magára vállalja. Szekeres Márk városi állatorvos kérelmét, hogy az eddigi 200 korona tiszteletdíj,*, a fölemelendő szemledíjak összegével egyesítve rendes fizetésképpen állapíttassák meg, a közgyűlés nem teljesítette, hanem az eddigi szemledíjakat s pedig nagy marhákét 20 fillérről 40 fillérre, az aprómarhákét 20 fillérről 30 fillérre emelte s kimondotta, hogy a szemledíjak az állatorvost illetik. Fizetése a tervbevett vágóhid építésével kapcsolatosan fog véglegesen rendeztetni. A szemledíjak fölemelését az ez iránt meghallgatott mészárosok s hentesek maguk sem kifogásolták. A kéményseprési szabályrendelet tervezetét a közgyűlés elfogadta. Lényegében az eddig érvénybea volt kéményseprési szabályrendelet fogadtatott el azzal a különbséggel, hogy mivel a város külön kéményseprési kerületet képez, a szab. rendelet csak a városra érvényes. Tárgyalta a közgyűlés a városi villamos művek első üzemévéről bérlő által beadott zárszámadást, melyet nem talált elfogadhatónak. A részletesen megokolt észrevételeket üzembérlővel közölni rendelte a közgyűlés. A városi villatnosművek felülvizsgálatát nem rendelte el a közgyűlés, hanem felhívja üzembérlőt, hr-gy a megjelölt hiányok pótlásáról sürgősen gondoskodjék. — Végül két illetőségi ügy került tárgyalás alá. 1908 május 3 Izr. istentisztelet. A péntek esti istentisztelet további intézkedésig 7 órakor kezdődik. Az ügyvédi kamara választása. Mult vasárnap, április 26-án ejtette meg a zalaegerszegi ügyvédi kamara tisztújító közgyűlését, mely elé nagy várakozással néztek az érdeklődők. A gyűlésen 1): C/.inder István, a kamara elnöke elnökölt, akit Boscháu Gyula kamarai titkár melegen üdvözölt súlyos betegségébői történt fölgyógyulása alkalinábó', mire Dr Czinder István meghatottan válaszolt. — Ezután a választást ejtették meg, melyből viszonylagos szótöbbséggel következők kerültek ki győztesen. Elnök: Dr Czinder István Z daegerszegen. Elnökhelyettes: Hertelendy Béla Nagykanizsán. Titkár : Boschán Gyula Zalaegerszegen. Ügyész: Dr Hajós Ignác Zalaegerszegen. Pénztárnok : Dr Szigethy Elemér Zalaegerszegen. Választmányi rendes tagok : Dr Grünwald Samu Zalaegerszegen, Dr Haidekker Károly Kaposvárott, Isoó Ferenc Alsólendván, Dr Jámbor Márton, Dr Keiesztury József, Dr Obersohn Mór Zalaegerszegen, Sebestény Lajos Nagykanizsán, Thassy Kristóf Zalaegerszegen. Választmányi póttngok : Dr Berger Béla Zalaegorszégen, Hajós Mihály Alsólendván, Dr Jakabffy J ínoa Zalaegerszegen, Surgóth Miksa Sümegen. Előléptetés a magyar királyi' államvasutak zalaegerszegi személyzetében. A kereskedelemügyi m. kir. minister Wimmer Lipót osztályvezető főmérnököt a Vl-ik rangfokozat 1-ső osztályából az V-ik rangfokozat 3-ik osztályába évi 5400 korona fizetéssel, lakbérrel és mellék illetményekkel felügyelővé kinevezte. A m. kir. államvasutak elnökigazgatója, Havlin József árupénzt ári számadásvezotőt pedig az altiszti 9-ik fizetési csoport 4-ik fokozatából ugyanazon csoport 5 ik f kozatába 1800 korona fizetésre előléptette. Gyászhír. Hertelendy Bíla budapesti posta főtiszt, néhai Hertelendy Zsigmond fia, negyvenhét éves korában Budapesten váratlanul meghalt. Dr Viola Ödönné szül. Öszterreicher Natália úrasszony 42 éves korában meghalt Szombathelyen. Érettségi biztosok. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1908 évi érettségi vizsgálatok vezetésével miniszteri biztosi minőségben a nagykanizsai felső kereskedelmi iskolánál dr. Jom Vilmos nyug. jogakadémiai igazgatót és a zalai gerezegi felső kereskedelmi iskolánál K. Jónás Ödön műegyetemi nyilvános rendes tanárt bizta meg. A városi tisztviselők mozgalma. A városi tisztviselők helyzetének javítása érdekében Pápa, Gy ulalehérvár s Versecz városok mozgalmat iudítottak országszerte. A szétküldött körlevelek a mi városi tisztviselőinket is tettre serkentették. F. évi április 29 én értekezletet tartottak, amelyen a következő egyhangú határozatot hozták. 1. A városi tisztviselők fizetés rendezése tárgyában országos mozgalom megindítását akarják. 2. Az e tárgyban összehivandó országos kongessuson a tisztikar részt vesz s arra Dr Korbi Károly polgármestert kiküldi s megjelenésre felkérte. 3. Örömmel s teljes bizalommal eltelve óhajtja, hogy az országos kongressus vezetésére a városok őszinte és lelkes párfogója, Holló Lajos országgyűlési képviselő ur keressék tel. Továbbá szükségesnek tartja a tisztikar azt, hogy a városi tanács előterjesztést tegyen a képviselőtestületnek P.ipa város átirata értelmében a képviselőházhoz, a városok állami támogatása tárgyában intézendő feliratra nézve. Az önálló bank ügye a soproni kereskedelmi ós iparkamarában. A soproni kereskedelmi és iparkamara április 30-áu Uilein József elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melynek homlokterében állott az önálló bank ügyébeu való állásfoglalás, amelyet azonban a napirendről levettek. Ez ugyan nem fogja megakadályozni az önálló jegybank eljövetelét, de a kamara bátor állásfoglalással bizonyára többre ment volna, mint a kérdés elhalasztásával. Az erre vonatkozó határozat igy szót: A rendes gyűlést megelőző értekezleted az összes felszólalók azt állapították meg, hogy a soproni keresk. ós iparkamara, mint eddig, ugy most is Magyarország közgazdasági függetlensége és önállósága mellett foglal állást és következetesen miot a közgazdasági öuállóság egyik alapját, a magyar nemzeti önálló jegybank felállítását óhajtja. Miutáu azoubau a mai gyűlést kérő