Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-05-03 / 18. szám

XXVII. évfolyam. Zalaegerszeg, 1908 május 3. 18. szám. Előfizetési dij: Egész évre . 10 K f. Fél évre . . 5 K - f Negyed évre . 2 K 50 f Kgyes szám ára 20 (illír Hirdetések : Megállapodás szériát. Nyilttér soronként 1 K. Kéziratokat IIPIU küldünk VISSZA Z AL Politikai és társadalmi heliíap. m tf"

s s-i Megjelenik minden vasárnap. cpvEs^a^Af wsvt

ovnsz- nmvuntMBiw Május. Megjött a csodaszép lióuap, amelyre rengeteg esengő rimet és virágos frázist pazaroltak a poéták, de amelynek szépségét csak a természet tudja megmagyarázni. Káprázatos színeknek, a természeti erők kifejlődésének, virágba borulásnak az időszaka ez; az élet feltámadása, pezsdülése. A természet lelke fényes szárnyakon rebben föl a csodaszép májusi hajnalon, hogy felnyissa a virágok kelyhét, megrezgesse a kéklő vizek tükrét s az emberek lelkét. A tavasz ébredése nyomán rózsák lakadnak, szint változtat az égboltozat, kigyúl a levegő s a szellő halk, mámoros sóhajától sejtelmek suhannak át az élet fölött. Megrészegül minden, lázasabban vernek a szívek, felforr a vér és nagy érzések ébrednek a lelkekben. Eh! ki törődik a poéták csacsogásával? Kit érdekel ma a május szépsége, a természet ébredése? Mással van elfoglalva a tülekedő emberiség: a gyűlölet harcával, a kenyér kérdéssel. Május elseje nem békés polgári családok kiránduló napja többé, hanem a vörös lobogó ünnepe, a proletárok felvonulásának, tüntetésének terminusa. Május elseje a proletárok napja, amikor a vörös lobogó alatt felvonuló tömeg, a felhangzó vészkiáltás hadat izen a mai állami, társadalmi és gazdasági rendnek. Könnyen megérthető, hogy a májusi riadó, amely a világ munkásait tüzeli, viszhangra talált. A haladás, a kultura, a gazdasági rend átalakulása rettenetesen megnövelte a proletárok tömegét. A szűkölködőknek azután könnyű az évezredes igazságok mezébe takart bármely tant beadni s őket egy csoportban egyesíteni. De el kell választanunk ezeket az évezredes igazságokat s szocializmus maszlagjaitól s a jogos törekvéseket az elégedetlenség által szitott rendbontó céloktól. Akkor megérthetjük a kort mozgató eszméket s a gondolkodó agy rostáján kiválogathatjuk a konkolyt a búzából. A nagyipar fejlődésével, a termelési eszközöknek nagy vállalatokban való összezsufolásával lépést tart a kisemberek létfeltételeinek csökkenése. Amíg a munka nem volt annyira központosítva mint ma, hanem a társadalom kis körökből állott, amelyekben a termelő és fogyasztó közvetlenül érintkeztek egymással, amig a nagytőke nem nyelte el az apróbb kapitálisokat : addig az elszegényedés sem volt soha oly nagymérvű, vagy a vagyoni ellentétek nem voltak annyira kirívók, hogy egész társadalmi rétegek megmozdulását okozhatták volna. A tömegek gazdasági küzdelme csak ott kezdődik, ahol a proletárság elszegényedik s létének alapja ingatag. Igazolja ezt a történelem, amelyben megtalálhatjuk a faji, vallási és gazdasági küzdelmek hosszú sorozatát. Azok a tantételek, amelyeket a szocializmus apostolai hirdetnek, mind régi dolgok s koronként minden népboldogító ajkán megfordultak, más és más formában. Hiszen az általános emberi jogok diadalra jutása iránti küzdelem nem a szocialisták fellépésével kezdődött. A világ legnagyobb tudósai, a legnagyobb emberi szellemek az emberiség boldogulását, a jogegyenlőség kivívását tekintették munkájuk végső céljának. A szocializmus tehát nem kérkedhetik azzal, hogy a tömegek boldogulásának útjait ő kezdte törni, legfeljebb abban adhatunk neki igazat, hogy a nagy szellemek által a köztudatba ültetett igazságokat eredeti értelmükből kiforgatta s a saját céljainak megfelelően magyarázta. Az sem áll jogában a szocializmusnak, hogy ugy akarjon föltűnni, mintha ő lenne az egyetlen ut, amelyen az emberiség boldogulása elérhető volna, mert van még kivüle elég rendszer, eszme és gondolat, amely más uton és eszközökkel, de ugyanazon cél felé törekszik. A szocializmusnak már csak azért sem áll jogában az emberiség megváltását programmul hirdetni, mert nein az egész emberiség boldogulását, hanem csak egy társadalmi osztálynak — ha mindjárt a többi osztálynak rovására történő — boldogulását tartja szem előtt. A szocializmus, mely a teljes egyenlőséget hirdeti, maga távolról sem tartja kötelességének, bár csak méltányosságból is ugyanezt az elvet követni, hanem amig egyrészt minden előnyt a maga védettjeinek igyekszik biztosítani, addig az emberiség többi részének boldogulásával édes keveset törődik. Ha csak futó pillantást vetünk is azokra a nagy iparos államokra, amelyekben a szocializmus már annyira megerősödött, hogy számot tevő tényezőjévé lett a társadalomnak és a törvényhozásnak és ha kutatni fogjuk, hogy mennyivel jobb az emberiség helyzete ezekben az államokban, szomorú tapasztalatokra fogunk szert tenni. Már magában véve az is veszélyes a szocializmus politikai téren való érvényesülésében, hogy a kipróbált, századok óta jónak talált intézmények megbecsülésében tekintély hajhászást lát s épen azért, hogy ennek még gyanúját is elkerülje, sárba gázol minden eddig fenállott intézményt. Lassú, erjesztő munkával megszakasztja az emberiséget összekapcsoló harmóniát és a szakadás, az egyenetlenség csiráját hinti szét a társadalom egyes osztályai közé anélkül, hogy mindezideig pozitiv eredményt mutathatna fel. Ez azonban mind még nem volna baj. Baj azonban az, hogy a szocializmus nem elégszik meg tanainak terjesztésével, de egyúttal kegyetlenül ki akarja irtani az emberiség legmélyebb, legmagasztosabb érzelmét, a hazaszeretet. És ez sikerülhet is neki mindenütt a Milyen kerítést készítsünk? oiesót, szépet, tartósat

. Ez a drótkerítés. Magasság és lyukbőség tetszés szerint. Bámulatos olcsó árak!! Készítek acélsodrony ágybetéteket 5—10 évi jótállással. Felvilágositás ingyen. Szabó József első vasmegyei sodronykerités, ágybetét és szitaáru üzlete SZOMBATHELY, Kőszegi u. 8. sz. I dámunk 12 oldal*