Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-04-12 / 15. szám

8 aífalamegye, Z&la?ármegyei Birlap* 1908 április 12, 8. Az Orsz. Közp. Hitelszövetkezet. alapítványi részjegyének kamata 50-— K. 9. A Nemesi választmány adománya 600-— » Összesen: 1261030 KIADÁS: 1. Titkár fizetése és lakbére 3000'2. Pénztárnok fizetése 600'3. Kertész nyugdija 240.4. » Zalamegyének « mint hivatalos lapnak általány 10005. Postaköltség 400•6. Iroda fűtés és világítás 300'7. Állatdijazásokra 600'8. Irodaszerek és nyomtatványokra 300'9. Ösztöndíj 200-10. Gazdaköröknek tagsági járulék 2000'11. Útiköltségekre 800'12. G. E. O. Sz-nek tagdija 100'13. Szaklapok és könyvek 100.14. Előre nem látható kiadás 300'15. írógép törlesztése 200'16. Adó 120'Összesen : 10260'— K. Csutor János sk., számvizsgáló b. elnök. Malatinszky Ferenc sk., számvizsgáló b. tag Sárközy Viktor sk., g. e. titkár. Jegyzőkönyv, A bizottság a költségelőirányzat megállapitá • sánál konstatálta, hogy a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetével való összeköttetés megszűntével az onnan élvezett összegtől az egyesület elesett, miért felkéri elnököt, hogy az ezen összeg után eddig kivetett adó leirása iránt az intézkedést megtenni kegyeskedjék. A bizottság ajánlja a közgyűlésnek, miszerint határozatilag mondja ki, hogy az egylet pénzei miként kezeltessenek, illetve hova helyeztessenek el gyíimölcsöztetés végett. Egyéb tárgy nem lóvén elnök a gyűlést bezárja. Kmf. kiutalása iránt az intézkedést megtétetni szíveskedjék. Bizottság az előadottak tudomásulvétele után elhatározza, hogy az alispáni hivatalhoz sürgős megkeresést intéz a költségek kiutalványozása tárgyában, mely megkeresés szerkesztésére előadót utasítja. Elnök előadó előterjesztése után a bizottság tagjait az esetleges indítványok megtételére felszólítja. Csertán Károly indítványozza, hogy a községenkii ti állatvizsgálatok mai módja megváltoztattassák. Ugyanis a mai vizsgálati módszer költséges és nem megfelelő. A községeknek, melyekben az állatvizsgálat tartatik, kötelessége helyiségről gondoskodni, a megvizsgálandó állatok elhelyeztetlek, napszámosokat kell állítania nz állatok elővezetéséhez stb szóval költségei merülnek fel. Viszont a már mind értékesebb és értékesebb apaállatok gyakran oly időben is kényszeríttetnek az elővezetésre, amikor azok mindenféle meghűlésnek és betegségeknek vannak kitéve. Indítványozza, intézzen a bizottság felterjesztést a földművelésügyi kormányhoz s kérje az 1894 évi XlI-ik törvénycikk idevonatkozó részének akkénti módosítását, hogy az állatvizsgálat no a községekben egy helyen, hanem istállónként eszközöltessék. A bizottság az indítványt elfogadja és elhatározza, hogy a földművelésügyi kormányhoz ily értelemben felir. Több tárgy nem lévén elnök az ülést bezárja. Kmf. Szűcs Dezső sk., számvizsgáló b. tag. Fitos Márton sk., g e. pénztárnok. felvétetett 1908 évi március hó 30-án a Zalavármegyei Központi Mezőgazdasági Bizottság Zalaegerszegen tartott rendes ülésében. Jelen voltak: Hertelendy Ferenc elnöklete alatt id. Stádal János, Bosnyák Géza, Élek Ernő, Szeutmihályi Uezső, Udvardy Ignác, Szüos Dezső, Koller István, Csertán Károly, H.;yden Sándor, Nagy László, Malatinszky Ferenc, itj. Thassy Imre, Kolbenschlag Béla, Flandorfer Ignác, Pálő'y László, Imreh Antal, Kőnigmayer János, Odor Géza m. b. tagok és Sárközy Viktor m. b. előadó. Elnök a tagok üdvözlésével a gyűlést megnyitván, felszólítja az előadót a tárgysorozat ismertetétjére. Előadó jelneti, hogy a törvényhatósági bizottsági közgyűlés az 1545/1907. számú átiratra vonatkozólag értesiti a bizottságot, miszerint a mezőgazdasági bizottsági alap segélyezését elvben kimondja, a segélyezés mérvét illetőleg pedig csak a vármegyei ebadóalap 1907 évi jövedelmének hovaforditása alkalmával fog határozni. Bizottság az előterjesztést tudomásul veszi. Előadó jelenti, hogy a törvényhatósági bizottsági közgyűlés, valamint az alispáni hivatal értesitik a bizottságot, miszerint ugy a törvényhatósági bizottsági közgyűlés, valamint a földművelésügyi minister a bizottság 1908 évi működési program inját és költségvetését elfogadta. Bizottság a jelentést tudomásul vnszi. Előadó jelenti, hogy az 1907 évi működési programm és költségelőirányzatnak megfelelőleg a bizottság a székesfehérvári és zalaegerszegi állami erdészeti hivataloktól, illetve állami faiskoláktól 370 darab nemes gyümölcsfa csemetét szerzett be s azokat a bizottság határozata értelmében a Sümegvidéki Guzdakör és a Sümegi járási mezőgazdasági bizottság közbejöttével a sümegi járás kisgazdái között kiosztotta. Mivel a fák beszerzésével és azok elszállításával költségek merültek fel s mivel az 1907 évi költségei óirányzatlól a hátralékos összeg nem bocsáttatott a bizottság rendelkezésére, kéri az előadó a bizottságot, hogy a költségek fedezéséről gondoskodni, illetve a szükséges pénzösszeg Sárközy Viktor m. b. előadó. Hertelendy Ferenc m. b. elnök. Gazdakörök számadásai. A Nagykanizsa városi és járási gazdakör 1907 évi bevételei: 1906 évi maradvány 655 K 97 f, rendes tagok után 298 K, az anyaegylet részére befizetett tagdijakból 20 K, pártoló tagok után 250 K, tenyészbika vásárból 40 K, a vármegyei mezőgazdasági bizottságtól segély 50 K, széukéneg kezelési felesleg 56 K 62 f, takarékpénztári betét kamatai 32 K 73 f, összesen 1433 K 32 f. — Kiadás: tagdíjak az anyaegyesületnek 30 K, „Zala" tiszteletdíja 30 K, nyomtatványok és hirdetések 123 K 72 f, postaköltség 54 K 39 f, beszerzésekre 86 K, irodaszerekre 5 K, bikavásár költségeire 64 K 70 f, személyi díjazások 22 K, szénkéneg kezelőnek 86 K 62 f, maradvány 890 K 89 f. 1908 évi Jcöltségvetés. Bevételek: maradvány 890 K 89 f, tagdíjak rendes tagok ulán 238 K, teuyészállatvásárból 48 K, a mezőgazdasági bizottságtól segély 50 K, a Gazdák Biztosító szövetkezetétől jutalék 18 K, betétek kamatai 35 K 11 f, pártoló tagon 1908 évi díja 320 K, összesen 1900 K. — Kiadások. Nyomtatványok és hirdetések 100 K, a „Zala" és egyes személyek tiszteletdíja 50 K, postaköltség és bélyegek 50 K, tagsági dij az O. M. G. E.-nek 34 K, beszerzési és kiállítási költségek 156 K, be nem hajtható tagdíjak 200 K, előré nem látható kiadások 110 K, összesen 1200 K. A novai járási gazdakör 1907 évi szám ul ísa : Bevétel: maradvány 1906 évről 140 K 80 f, tagsági dijakból 371 K, betétek kamataiból 5 K 59 f, összesen 526 K 30 f. — Kiadás. Posta és távirdakőltség 6 K 96 f, maradvány 519 K 43 f — 1908 évi költségvetés. Bevétel. Maradvány 519 K 43 f, tagdíjakból 400 K, Stádel gépgyártól jutalék 20 K, betétkamat 20 K, összesen 959 K 43 f. Kiadás. Posta és távírda költség 30 K, előre nem látható kiadás 20 K, 1 konkoly rosta 150 K, állatdijazás költségei 100 K, maradvány 659 K 43 f. A pacsai járási gazdakör 1907 évi számadása. Bevétel. Maradvány 1906 évről 1776 K 02 f, Hahót község tagsági díja 20 K, tőkésített kamatok 84 K, összesen 1880 K 02 f. Kiadás. Álla tdíjazás rendezésénél felmerült költségek 93 K 62 f, Csány szobor javára 10 K, a titkár kiadásaira 36 K 80 f, Hahót Község tagsági dija fejében ez anyaegyesületnek 20 K, összesen 110 K 42 f, maradvány 1769 K, 60 f. A sümegvidéki gazdakör számadása 1907-ről. I Bevétel. Maradék 1906-ról 993 K 76 f, tagdíj 1905-ről 3 tag után 6 K, 1906-ról 25 tag után 50 K, 1907-ről 190 tag után 380 K, 1908-ról 1 tag után 2 K, az anyaegyesülettől hányad 292 K, 1907-iki kamat a Népbanktól 29 K 60 f, összesen 1753 K 36. Kiadás. A gépek biztosítására 12 K 79 f, a nyirádi triőr szállítása 4 K 31 f, a nyirádi triőr ára 137 K 70 f, erre postaköltség i0 f, a O. M. G. E tagdíja 20 K 20 f, a csabrendeki vetőgép szállítása 5 K 87 f, árszabási tábla a szénkéneg raktárba 12 K, a csabrendeki gépek szállítása Mosonból 15 K 06 f, a csabrendeki gépek javítása 230 K 72 f, három fuvar 10 K, Srnroka J.-uek gép javításért 7 K, a titkár fizetésére 200 K, Vaskó Jánosnak a nyugták kihordásáért 2 K, Horvát Gáborné számlája 27 K, a Sümeg és Vidékének 30 K, a 800 K-ból törlesztés 80 K, ennek kamatjára 40 K, posta költségekre 7 K 58 f, összesen 842 K 63 f, maradvány 910 K 73 f. Sümegvidéki gazdakör költségvetése 1908-ra. Bevétel. Maradék 1907-ről 910 kor. 73 f, hátralékból 80 kor., a 2 koronás pártoló tagok után 400 kor., a rendes tagok után hányad 200 kor., összesen 680 kor. Kiadás. A gépek biztosítására 12 kor. 79 f, az O. M. G. E. tagdíja 24 kor. 21 f, a titkár fizetésére 200 kor., a Sümeg és Vidékének 30 kor., gépek javítására 250 kor., gépek vásárlására 300 kor., törlesztésre és kamatra 108 kor., nyomtatványokra 30 kor., irodai, posta és egyéb rendkívüliekre 115 kor., állatkiállítás költségeire 100 kor., az O. M. Szőllőbirtokosok Egyesületnek 8 kor., összesen 1178 kor. A sümegvidéki gazdakör gépeinek jegyzéke 1907-ről. 11 soros vetőgép, értéke 100 kor., 1 konkolyválogató 50 kor., 2 drb földfuró 2 kor., 1 drb vadrepce tisztító 5 kor., 1 drb ólomoső 2 kor., 1 drb korcsolya 6 kor., 2 drb triőr 80 kor., 1 drb 11 soros vetőgép 250 kor., 1 drb Baker rosta 30 kor., 1 drb triőr 137 kor., 1 drb vetőgép 340 kor., kor., 1 drb vetőgép 180 kor., 120 kor., 1 drb triőr 40 kor , kor., összesen 1412 korona. 1 drb triőr 60 1 drb vetőgép 1 drb triőr 30 Útmutatás a cserebogarak irtásáraA cserebogarak irtásának legcélszerűbb módja a cserebogarak összeszedése és elpusztitása. A szedést mindjárt a bogarak első megjelenésekor kell megkezdeni, hogy elpusztítsuk azokat, még mielőtt petéiket lerakták volna. Minthogy napos időben és este felé a bogarak élénken repkednek, legjobb a cserebogarakat reggel és estefelé vagy borús időben nappal is gyűjteni, a midőn a bogarak meg vannak gémberedve, vagy halált szinlelve, a fákról könnyen lerázhatók. Szedéskor nagy gond fordítandó a magányosan álló, vagy az ültetvények szélén levő fákra, a melyeket e bogár különösen föl szeret keresni. A cserebogarat szedő munkásokat legcélszerűbb az összegyűjtött bogarak mennyisége szerint, tehát kiló, vagy liter száma (1 kl. mintegy 1000 drb. oserebogár) fizetni, mert igy a szedők jobban igyekeznek; mivel azonban az ilyen szedők buzgóságukban a fákat (főleg a gyümölcsfákat) nem igen kiméiik, azért a gyümölcsfákról célszerűbb a szedést kellő felügyelet mellett napszámosokkal végeztetni. Ennek az lesz a jó oldala, hogy az ide-oda való méregetéssel nem pazaroljuk az időt, mint a hogyan az a mennyiség arányában fizetett szedők alkalmazásánál történnék. Az alacsonyabb fákról a cserebogarakat egyszerűen rázzuk le; magasabb törzsű fáknál azonban a rázáshoz hosszú nyelű horgokat alkalmazzunk, vagy ha a szedők között fiatal suhancok akadnak, akkor azok másszanak föl a fára és ugy rázzák meg annak ágait egyenkint. A rázás hirtelen, erős legyen és rövid ideig tartson, hogy j a bogár egyszerre essék le; a fának ide-oda való ! lóbálásakor az erősen megkapaszkodó bogarak 1 nem hullanak le. j Szedéskor legcélszerűbb a cserebogarakat széles! szájú, félig megtelt cserépfazékba gyűjteni, a melynek tartalmát, még mielőtt a fazék egészen megtelnék, időnként ki kell önteni egy nagyobb edénybe (vízzel félig telt hordóba, kádba) vagy zsákba. Az elpusztítás többféle módon történhetik. Az összegyűjtött cserebogarakat kemény talajon (uton) agyon lehet tiporni vagy összegyöm kszölni; a kádba szedett bogarakat pedig le lehet forrázni és gödörbe önteni, a mely gödröt azután be kell temetni. A nagy mennyiségben összegyűjtött cserebogarat érdemes mesterséges trágya készítésére felhasználni