Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)
1908-03-29 / 13. szám
.Zalaraegye, Zalavármegyei Hirlap* 1908 március 29, A munka történeti korszakai. A szabad líceumban előadta: Dr Marik Pal. Mindenütt, a merre csak a nyugati civilizáció szele fújdogál, egy átalakító társadalmi mozgalom eairái észlelhetők. Bármerre vessük tekintetünket, mindenütt csak forrongást és elégedetlenséget látunk. Egy ellenállhatatlan ár ragadja magával az emberiséget és nincs kétség benne, hogy a társadalmi fejlődés folyamatában ismét egy nagyszabású vízeséshez értünk, sőt többé-kevésbbé már benne is vagyunk rohamos medrében. A ki ezt nem látja, az a strucinadarak módjára önmagát ámítja és csekély bölcseséggel szembekötősdit játszik az idők fejleményeivel. Hibát követnénk el azonban, ha a jelenkori társadalmi mozgalmakban valami meglepő é9 uj jelenséget látnánk. A földkerekségen élt és élő emberiségnek akár egyszerű, akár durva körben, akár finom vonású Írásban, akár bárminemű más emlékben megörökített élettörténetében csak a — harcot találjuk megirva. Üssük föl bármely lapját, fejtsük meg ékírásos kőlapjait és előttünk fog állani, hogy az emberi nem bölcsőjétől napjainkig folytonos harcban, újból és újból megujuló küzdelemben töltötte életéveit. A harcvonal az egész földkerekséget öleli föl, sőt azontulra is kiterjed, mert nem kiméíte és nem kiméli a szellemi világ határait sem. A küzdő emberiség ostrom r.lá vette és folyton ostromolja az utóbbit ie, hogy a végesség határai közé szorítsa a végtelent, vagy a véges anyagot ültesse a végtelenség trónjára. Ha keressük ezen általános, örökké tar;ó harcnak indító okát, minden nehézség nélkül megtaláljuk azt az emberiség azon ösztönében, melytől hajtatva minden emberi egyed más emberi egyeddel való teljes egyenlőségre töreksziif. Az eszme tetszetős, tehát csábító is. Az emberiség vakon rohant utána, ontotta érte vérét, áldozta életét, de elérni még sem bírta. Hiszen alig hogy kivívta vérpatakok árán a hőn szomjazott dicső egyenlőséget, — máris ujabb harcra kelt; a diadal mámora el sem oszlott még és az erősebb máris lenyűgözni iparkodott és le is nyűgözte a gyöngébbet, az eszesebb a gyarlóbb észtehetséggel felruházottat, mig viszont a gyöngébb erőlködött a rávert békók széttörésén és a lidércfény kergetése élőiről kezdődött. A francia forradalom százezreket rövidített meg egy fejjel az egyenlőség nevében, de azért egyetlen lépéssel sem jutottunk közelebb a társadalmi egyenlőséghez; nem pedig azért, mert abszolút egyenlőség a földön nem volt és nem is lesz soha. A társadalom ugyanis mint szerves tagolt egész kizárja az abszolút egyenlőséget, mert a társadalomban az egymás mellett élő emberek kölcsönösen egymásra vannak utalva, egyik a másiktól függ, amennyiben egyetlen ember sem képes valamennyi igényei a saját közvetlen munkájával előteremteni, hanem azok előállításában mások tevékenységére szorul — 8 igy a társadalom csak ugy állhat fenn s virágozhatik, ha összes tagjai harmonikusan közreműködnek, vagyis minden egyes tag működése az égisznek javára szolgál. Már pedig ez rend és fegyelem nélkül el nem érhető, maga a rend pedig tekintély nélkül fenn nem tartható. Mivel azonban a tekintély fogalma már magával hozza, hogy annak viselője nem állhat egy vonalon azokkal, a kik e tekintélynek alá vannak vetve, világos, hogy a társadalom elemei nem az egyenlőség és koordináoió viszonyában vannak egymás mellett, hanem bizonyos föl és alárendeltség van köztük, más szóval bizonyos egyenlőtlenség. A mint az épületnél más szerepe van az alapnak, más a tetőzetnek, más a homoknak és más a kőnek, ép ugy a társadalomban sem lehet mindenki alap, mert ha mindenki csak alap akarna lenni és senki tetőzet, mindenki csak sarokkő és senki homok, fennálhatna-e a társadalom épülete?! Ép oly kevéssé, mint a hogy az épület is összedűlne, rommá lenne, ha fellázadna az ahip a gerendázat és az egész eilen, melyet tartani kénytelen. Tehát a társadalmi rendnek alapja az egyenlőtlenség és igy a valóság ellentétben áll az emberiség szubjektív aspirációival és lemosolyogja a szociálisták azon szépen hangzó, de kivihetetlen frázisát, hogy az általuk megalapítandó társadalomban az összes tagok egyformák lesznek. Sőt, ha volna is abban túlzás de van benue mindenesetre igazság is, amit Bastiat mond, hogy t. i. a szocializmus a megtestesült zsarnokság ; hisz még azonban a kollektivista, vagyis a közös birtoklás és közös termelés alapján szervezett társadalmakban is, melyekben vallásos momentum képezte a lakosság között az összekötő kapcsot, cserében az állam gondoskodásáért minden föntartás nélkül személyes szabadságukat kellett oda adniok a polgároknak. Ilyen kollektivista társadalom volt — mikor még korunk szociális mozgalma az idők méhében szunynyadott, — Amerikábau az Iukák perui birodalma. Tulajdon nem létezett benne, hanem minden család tagjainak számához képest meghatározott földterületet és lakóhelyet kapott haszonélvezetre, mely a családfő halála után visszaszállt az államra. Vetőmagról és a szükséges csatornázásról az állam gondoskodott; pénz nem létezett és igy adó sem volt, d'5 e helyett az uralkodó udvarának és a katonaságnak az összes szükséges ruhaneműt, fegyvereket, bútorokat « polgároknak kellet elkéseiteniök. Az ország minden lakója statisztikai lajstromokba volt befoglalva és u statisztika szerint intézték föllebbvalói egész élete folyását. Iskolák noui voltak, de mindenkinek meg kellett tanulnia az állum nyelvét; 25 éves korában minden ifjút meg házasított az állam, ugy hogy az egész községben egy nap volt az egy évben született legények menyegzője. Idegen községbe házasodat tilos volt, utazni csak felsőbb engedély mellett lehetett, dc ha a szükség kivánta, ogész törzseket a birodalom egyik részéről a másikba szállítottak, vagy ha hűségök gyanús volt, kiirtották. Ezek a körülmények természetesen nagy hivatalnoki apparátust tettek szükségessé. Minden 10 család egy előljáró felügyelete alatt állott és öt-öt elöljárót megint egy főnök ellenőrzött s azonkívül voltak még századosok és ezredesek. A létfontartás aggodalmai senkit sem bántottak tehát ebben a középkori szocialista társadalomban, do a dic.-ő szabadság és egyenlőség nem volt sehol. Ilyen másik kollektivista állam volt Paraguai Amerikában, melyet a jezsuiták szerveztek, de ebben is erős gyámsáág és fegyelem alatt állottak az emberek. A legújabb korban pedig ugyancsak Amerikában létesült néhány szocialista mintára berendezett kollektivista telep, melyek azonban rövid fennállás és még rövidebb virágzás után majdnem kivétel nélkül tönkre mentek, — tanúságot téve róla, hogy nem lehet itt a földön embernek oly tündérországot kigondolnia s annál hevésbbé megvalósítania, mely mindenkinek tetszését megnyerje és a mely, ha még oly tökéletesen megtelelne is a társadalmi igazságosság követelményeinek, mindenkit kielégítene. A magántulajdon és a bérmunka megszüntetése és az ezek helyébe lépő közös birtoklás és közös termelés, a melyekre a mai szocialista mozgalom végeredményében törekszik, sehol sem teremtette meg eddig az áhított földi paradicsomot és a szabadság, egyenlőség és testvériség eldorádóját, sőt a szabadság helyett kényszermunkát, az egyenlőség helyett pedig zsarnok munkafelügyelőket kaptak és ha megvalósul, a jövő szocialista államban is fognak kapni a tagok — ezért pedig nem érdemes vérrel áztatni és sírokkal behantolni a világot. (Folyt, köv.) Soproni kereskedelmies iparkamara köréből. A honvédelmi miniszter ur pályázatot hirdot a m. kir. honvéd gyalogság 1909 évi rendes lábbeli szükségletéből szabad rendelkezésre fennmaradt 4986 pár szállítására. Az ajánlatok ott, a hol ipartestület var, ennek utján, különben pedig közvetlenül kamaránkhoz küldendők, még pedig legkésőbb f. évi április hó 15-ikéig. Részletes föivilágositások az illetékes ipartestületnél, esetleg kamaránknál nyerhetők. Sopron, 1908 évi március hó 18-ikán. A soproni kereskedelmi és Iparkamara. Hivatalos-rovat. Zalaegerszeg r. t. városnak a tüzrendőrségről alkotott szabályrendelete alapján, — minthogy a tapasztalás azt mutatja, hogy a tüzesetek aránylag kevés esetben bűnös cselekmény eredményei, hanem túlnyomó részben gondatlanság, a mások személyével és tulajdonával való nem törődés következményei, — felhívom mindazokat, akik gyermekükre kötelesek felügyelni, hogy a gyufát oly holyen őrizzék, hogy ahhoz gyermek ne férjen, gyufáért gyermeket ne küldjenek, mert nagyon sok esetben gyermek a tűzvész okozója s amennyiben a felügyeletre kötelezett ebbeli kötelességét elmulasztaná, a fennálló szabályok szerint felelősségre vonandó. Kívánatos a szerencsétlenségek lehető eíkeriilérie végett és a szabályrendeletek intézkedéseivel összhangzásban levő, hogy m elárusítók gyufát gyermekebnek no adjanak el, égő gyufa, szivar, cigaretta az utcán az eddigi szokásban voit gondatlansággal el ne dobassanak, mert ezek a női öltözetekben is károkat okozhatnak. Szükséges nem csak tüzrendészeti, hanem egészségi szempontból is, hogy serdületleneknek hozzátartozóik a dohányzást megtiltsák és ezen tilalom megtartását szigorúan ellenőrizzék. A tüzrendészeti szabályrendelet azon intézkedéseit, melyek szerint, — egyebek között: — 1. Minden háztulajdonos és bérlő lakásán vizet folytonosan készen tartani köteles ; 2. nyílt helyeken a tűz esténként eloltandó ; 3. a város, hoz 200 méternél közeleb'j sertést perzselni s lent tűzzel szárítani nem szabad; 4. pörnyét, hamut padláson vagy nyílt helyen tartani tilos; 5. szalmásgabonát, kendert s bármely más gyúlékony anyagot tűzhelyek szomszédságában vagy padláson felhalmozni tilos; 6. szérűkön, padláson, pajtákban, főiszerben, istállóban gyúlékony anyagokat tartani s ezen helyeken dohányozni tilos; 7. tűznek, gyertyának nyitott állapotban szabadba vitele, azoknak vagy mécsnek ily állapotban istállóban használata tilos; 8. szérűn, padláson, félszerben gyúlékony anyagokat tartani, más helyeken gyufát használni s azt olyanoknak, kik szalmával vagy más gyúlékony anyagokkal bánnak, magukkal hordani tilos — ugyancsak a szerencsétlenségek elkerülhetése végett s utalással a törvényes következményekre újólag a lakosság figyelmébe ajánlom. Zalaegerszeg, 1908. évi március 18. Ságy, rendőrkapitány. H irek. MIT IGYUNK? Igyunk mohai ~ = === ========= Igyunk mohai hogy egészségünket megóvjuk, mert invunk mnha i csakis a természetes szénsavas '9y un K monai ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. Igyunk mohai Gyermeknap Zalaegerszegen. Az Országos Gyermekvédő Liga, amely oly benső, nemzeterőBÍtő munkásságot fejt ki az elhagyott, elzüllött gyermekek megmentése érdekében, az idei gyermeknapot április hó 2 és 3-án rendezi. Za'aegerszegen a Karácsonyfa Egylet jótékony hölgyei vették kezükbe a gyermeknap reudezését; érző szívű kereskedőink pedig készséggel forrást, ha gyomor-, bél- és légcsőhuruttól szabadulni akarunk, forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha ótvágyhiány ós emésztési zavarok állanak be. forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. A mohai Agnes-forras. mint természetes szénsavdús ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyúvíz; dús szémavUrtalmluál foyva nemcsak biztos óvszer fertőző ^ el!íi, e°'. hu2f! n_ a. .^g 1 3!' g.vógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb Jyomor-, légcső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év óta bebizonyosodott hogy >lera. meckíinéltettek azok akik közönsétres ivóvíz helyett a baktérium.níntm mnlmí Ánnoc.ui»Tal áltól/ I anialocohk' ..... , 1 ^-ensavval telített viznél, söt a szódavíznél i3 olcsobb: hogy az Agnes-forras vizét a legsze viaeKI városokban lerakatok szervc-ztettek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható. — A forráskezelőséa kapható minden füszerüzletben és elsőrangú vendéglőben — — nveno emoer is megszerezhesse, nagyobb Kedvelt borvíz! Főraktár: GYARMATI VILMOS urnái ZALAEGERSZEGEN.
