Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-03-01 / 9. szám

2 a mai helyzet tarthatatlan voltát, belátja, hogy a városokra tolni az állami természetű teendők egész seregét anélkül, hogy ezeket megfelelő ellenszolgáltatásban részesítenék, nem egyeztethető össze az igazság T5s méltányosság lege'emibb követelményeivel; belátja, hogy ha azt akarjuk, hogy a városok tovább is teljesítsék a maguk nemzetépítő nagy munkáját, meg kell szabadítani őket a tehertől, mely ólomsulyként gátolja emelkedésüket s akadályozza fejlődésüket. Az igazság és méltányosság szempontja egyrészt, a nemzet valódi érdekeinek figyelembe vevése másrészt, lehetetlen, hogy meg ne szüljék törvényhozóinkban azt az elhatározást, hogy a városoknak jogos kérését sürgősen teljesíteni kell. A kudarc. A magyarországi szociáldemokrácia nagy garral megindított földmivelő mozgalma súlyos kudarccal, szégyenletes eredménytelenséggel járt. Pedig ugyancsak neki gyürkoztek a vezérek. Nagyon kötötték az ebet a karóhoz. Most ütött a magyar gazdaközönség utólsó órája, most törjük le a birtokos osztályt, hogy abba koldul örökké. így fogadkoztak a vezérek, akik mohó vággyal, a telhetetlenség utálatos falánkságával vetették rá magukat a csendes falu népére. A hatalmi önkény belügyére megadta nekik erre az alkalmat a íöldmivesszövetségek engedélyezése által. Ez a politikai kalandor a nem/.et alkotmánya ellen folytatott harcában a gazdaosztályban találta a legerősebb ellentáliást és azért forralt bosszút ellene. A foldmivelésszövetségek engedélyezése után a szociálista párt örömmámorban úszott. Hogyisne, mikor az agyonpumpolt ipari munkásság után uj tér nyílik meg a pénzszerzésre. Csináltak is olyan alapszabályt, ígértek is abban annyi szépet és gyönyörűt, hogy a paraszt minden ujját megnyalhatta utána. Nincs az a kedvezmény, az a boldogság, az a segítség, amely benne ne lett volna az uj szövetség alapszabályaiban. Olyat ember nem kivánhjtott, amit a szövetség meg ne ígért volna. Ls egyszerre három is alakult. Kapott egyet Mezőfi, <'gyet Várkonyi és egyet a nemzetköziek. Várkonyi azt mondta, hogy husz pesti patikáért nem adná ezt az üzletet. Pedig odadhatta volna, mert rövid néhány hónap alatt megszűnt Várkonyi pártjával egyetemben a szövetség is. Mezőfi még csak valahogy tartja a szövetségben a lelket, de sokáig ő sem bírja. Egyik vidékről a másikra vándorol és ma-holm.p szük lesz neki ez a kis haza. Bennünket főleg a nemzetközi szociálisták földmivesszövetsége érdekel, mert az indult nagy reményekkel a küzdelembe. De érdekel és a közérdek szempontjából alapos figyelemre méltó ez a szövetség különösen azért, mert az ő sorsának bírálata utján világos képet nyerük a magyarországi agrárszociálizmusról s annak kilátásairól. A szövetség alakulásának pillanatnyi hatása alatt óriási agitációt inditott a párt. Legjobb erőit kiildie a vidékre, akik heteken keresztül járták a falvakat és beszéltek a népet megváltó szövetségről. Egész megyékben terjedt el a nép között az a képtelen rnnse, hogy a földmives-szövetség a király ajándéka, mellyel a nép az urakkal szemben kivívhatja jogait. De ezenkívül ígértek a szociálisták, mi szemnek, szájnak kívánatos. Egy központi vezér pl. ezeket m mdta a szövetségről : „Ezeutul vége itt az urak uralmának. A nép kezébe kapta azon hatalmas eszközt, mellyel jogos uralmához jut. Miénk lesz a föld és annak haszna, miénk lesz minden. Az uj szövetság által ;mnyi bért kapunk, amennyi nekünk jól esik. Mi nem megyünk a gazdához, hanem várjuk őt a szövetségben. Ha jön, akkor megállapítjuk a bért, azt vagy megadja, vagy n-;m adja meg. Ha, nem adja meg, nem kap munkást. Persze, elvtársak, ti azt mondjátok, hogy akkor hozat más faluból. Igen ám, de ott is lesz szövetség és ott sem kap egy fiamunkást. Hát mit csinál akkor? Megadja a bért, ha tíz pengőt is kérünk. De ez még semmi. A befizetett tagdijakból adunk a sztrájk idején segélyt, betegig idején táppénzt, rokkantság esetén nyugdijat és szerzünk földbérletet, hogy a saját magunk gazdái legyünk. Aki ezek után is hu zódik tőlünk, az megérdemli sorsát, hogy nyomorultan, gyáván pusztuljon el." sZalaraegye, Zalavármegyei Hírlap* í Ki csodálkozik ezek után, hogy az amugysem valami kedvező anyagi viszonyok között élő nép felült e szép képnek és fizette a tagdijakat, mint a köles ? Hogy csatlakozott a szövetséghez, megalakította a csoportot? A megiuditott akciónak oly hatása volt, hogy majdnem 3000 községben indult meg a vidéki csoportok megalakulására a mozgalom. A párt már egy ! földmivelő napilap megindításának a lervével i foglalkozott és lelkesen építette a légvárakat, i De a szociálista párt tervez, a nép végez. Az ! elbizakodott vezérek mindon terve meghiúsult, í A földbérletek tervét a községek visszautasi! tották és nem voltak hajlandók a szociálista párt közvetitését elfogadni. Majd elvégezzük mi azt magunk a néppel, mert jóllaktuuk a vigécekkel, hangzott a községek válasza. Ekkor a szociálista párt az aratósztrájkot kezdte szervezni. A vidéki értekezletekre még visszaemlékezünk, amelyeken lehetetlen feltételű szerződési mintákat fogadtattak el. Az egész országban aratósztrájkra való előkészületek folytak. Ez egyszer azonban nemcsak a munkások, hanem a gazdák is szervezkedtek. E szervezkedésnek nem volt az a célja, hogy a munkásság érdekeit elnyomja, hanem hogy a mezőgazdasági termelést biztosítsa. A gazdaközönség mindent elkövetett, hogy a munkássággal egyezségre jusson és többnyire sikerült is. A gyenge termés kissé kiábrándította a felizgatott népet, amely belátta, hogy ! a gazdának is nehéz éve vau. Ahol a rauukás; sággal való egyezkedés lehetetlen volt, ott ide| gen munkaerőről gondoskodtak. így bukott el ! az aratósztrájk. Mit kapott tehát a nép az égig diósért föld; mives8zövétségtől? Semmit. Befizette a tagsági ! dijakat, amelyek kámforként tűntek el. A köz; pont mind elszedte, hogy fizethesse az embereit, i A nép érezte, hogy mint annyiszor, újra becsapták. Pénzét elköltötte a központ, a vidéki csoportoknak eg / fillérjük sem maradt. A már megalakított 6U0 szövetség között 450 részint önmagától szűnt meg, részint szabálytalanságok ' miatt feloszlatták. A megmaradt 150 csoport : között 80 megszakított a központtal mindennemű összeköttetést, a többi nu'<r remél. íme a kirhedt Kristóny boszuálló ajándéka • így sült visszafelé. Egyévi működés után a j szociálisták kudarca teljes. Az agrárszociálista mozgalom haldoklik, a nép kiábrándult a szociálizmus hazugságaiból. Mit jelent ez? Hogy a i magyar népnek nem kell a nemzetközi ezociáj lismus. Hogy mégis csatlakozott hozzá, az annak j a jele, hogy a mi népüuket is megragadta a j kor szervezkedési láza. Nem csodáljuk, lu a I nép szervezkedni akar, ha elégedetlen. Semmi ! oka az ellenkezőre. Elvégre az ország minden ! osztálya szervezkedik. A nagyobb tisztviselőktől az utolsó bakterig ma már mindenki egyesül érdekeinek védelmére. Csikhogy, amíg az intelligensebb elemek önállóan a szociáldemokráciától alakítják meg a szervezeteiket, addig erre a rni népünk képtelen, mert s- m a műveltsége, sem az öuállósága ninc3 meg hozzá. Felül az első jött-mentnek és oly mindegy neki, hogy mi annak a lobogónak a neve, a színe, amely alatt tömörül. A nép érzi, hogy tömörülnie kell. És itt talál unk rá társadalmunk egyik súlyos bűnére. Mert látjuk, hogy a népei a szociálisták többször btcsaptáK és az újra és újra ül fel nekik. Felül, mert szervezkedni akar, mert érzi, hogy hasonlóan a többi osztályokhoz — neki is kell érdekszövetség. És ha nem jön hozzá senki, csuk a szociálisták, akkor velük indul harcba. Akkor az ő politikai terveit támogatja. És ez mindaddig igy lesz, ami^ a magyar társadalom vezető körei be nem látják, hogy az ő kötelességük a nép védelme, jólétének emelése, szervezése, felvilágosítása. Ha ők nyitnak utat a nép vágyainak, jogos törekvéseinek, akkor a szociálisták kudarca a mostani földmivesmozgalomnál is csúfosabb lesz. A magyar népnek nem kell a szociálizmus, de vágyik a szervezkedés után, helyzete javítása után. Az ehhez szükséges eszközöket megadni pedig a társadalom vezető osztályának a kötelessége. Á katíi. népszövetség előkészítő értekezlete. Csütörtökön a za]aeg°r.-izegi »Arany Bárány* szállód i nagytermében előártekezlett volt a kath. népszövetség megalakítása érdokében. 1908 március 1. Az értekezletre Rakovszky Istvánnak, a kép| viselőház alelnökének megérkezését is várták, ! azonban Rakovszky betegeskedése miatt nem í jött le. A központból megjelentek : Molnár János ! prelátus, Nyáry Bála, Ernszt Sándor, Bjniczky Ödön képviselők, Turi Béla, Huszár Károly hírlapírók s Haller István, a népszövetség titkára. A nagyteremben legnagyobb részben papok jelentek meg s a szomszédos községekből néhány földműves. Énnek az oka kétségtelenül az volt, hogy az értekezletről még a városban som tudtak 8 úgyszólván meglepetést keltett, amikor a vármegyebeli kaih. papság oly tekintélyes szám; ban érkezett csütörtökön reggel a városba. | Mindenki ugy volt meggyőződve, hogy zártkörű : politikai értekezlet folyik, amelyen csak a meghívottak vehetnek részt. A közönségnek kath. része is távolmaradt s ez tartóztatott bennünket is attól, hogy lapunk részéről tudósítót küldjünk ki. Ezért tudósításunk hézagos és nem ki meri tő. | Az értekezlet lefolyásáról a következő értesij téseket kaptuk. | Molnár János prelátus az értekezletet megj nyitván, bejelentette, hogy Rakovszky István betegsége miatt nem jöhetett le Zalaegerszegre. Ezután vázolta a népszövetség cálját. Utalt az élet folytonos haladására, az átalakulásra, amely uj irányok felé hajtja az emberiséget. A társadalmat átalakító forongás közepette a szociáldemokrácia folytonosan erősödik 8 erejét szervezetének köszönheti, amely behálózza az egész j világot. A kath. társadalomnak Í8 szervezkednie í kell, hogy ellenállhasson a katholioizmus ellen irányuló törekvéseknek. Erre irányul a népszövetség, amelynek izervezését ő már a néppárt megalakulása alkalmával szorgalmazta. , Üdvözli a megjelent papságot, amelynek kezébe van letéve a népszövetség sorsa s amelyre vezető szerep vár a mozgalomban. Ezután Haller István titkár hosszú beszédben ismertette a népszövetség céljait. A beszéd közel egy óráig tartott. Kijelentette a többek között, hogy a népszövetség eszméjét és rendszerét a németektől vették 8 német mintári akarják megcsinálni azt a szervezetet, amely egyesítse magában az ország egész kath. társadalmát. Dr Éruszt Sándor képviselő indítványozta, hogy a népszövetség alakuló gyűlését március 22-én tartsák meg. ! Huszár Károly szerkesztő a jelenlevő földműveseket figyelmeztette, hogy majd a zsidó ! lapok részéről támadásoknak lesznek kitéve, ami : annak a jele, hogy félnek a népszövetségtől. Nyáry Béla képviselő arról az áramlatról , beszélt, amely az állam és egyház azétválaszi táeát célozza 8 amely irány jelszava az, hogy a vallást ne keverjük a politikába. Nyáry Béla képviselő ezt a jelszót nem vallja; szerinte minden kérdésbe bele kell vinni a katholikus meg ! győződést s ezt a politikában sem lehet félredobni. Buzdította a jelenvoltakat a papsággal való együttes működésre a közügyek torén i*. Az értekezlet ezután elfogadta Molnár János prelátus azon indítványát, hogy március 22-én minden nagyobb községben népszövetségi gyűlések tartassanak. A Zalaegerszegi Irodalmi és Mtívészeti Kör. A Z. I. M. K. mult héten tartotta meg évi közgyűlését 8 a titkári jelentés beszámol arról a munkáról, amelyet ez a kulturális egyesület fenállása óta kifejtett. Szerény volt a kezdet, ma már azonban egy megizmosodott és elismert egyesület áll a művészet és kultura szolgálatában. Az I. M. K. Zalaegerszegen úgyszólván művészi életet teremtett. Zenekara ritkitja párját s nagyobb városok filharmonikusai is alig képesek azt felmutatni, amit Síndor Zsigmond, a kör karnagya rövid néhány év alatt alkotott. Az irodalmi szakosztálya szabad liceumi előadások szervezésével tett solgálatot a közönségnek. Ezek az előadások oly magas nívón állanak s oly sokoldalúak, hogy méltán megérdemlik azt a nagy érdeklődést, amelyet irántuk a közönség tanúsít. Minden előadás alkalmával , zsúfolásig megtelik a terem, ami legjobban bizoj nyitja a szabad liceum népszerű voltát. I A jövőben a kör a szinészet ügyét is működési ! körébe vonja s lehetővé kívánja tenni, hogy Zalaegerszeg város legalább néhány hétig elfogadható sziuielőadásokat élvezhessen.