Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 27-53. szám)

1905-12-31 / 53. szám

4 >Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 1905. december 31. közelebb igyekezik jutni a férfiakhoz, lelkülete férfiassá válik. Nos igen, ez igy van. De kérdés, hogy igy lesz-e a jövőben is, amikor a nő a tudományt Dem ugy lopja, a teret nem ugy hódítja el a férfiaktól, hanem sajátja lesz ópugy, mint a férfivilágé. De akármiként áll is a dolog tudományos és elméleti szempontból tokintve, gyakorlatban a nők felszab alulása felé haladunk s ennek a felszabadulásnak útját állni nem lehet. A társadalmi fejlődés nem tartotta be azokat a szabályokat, amelyeket a logika elébo szabott. S ez E sajátos, különálló, az általános társadalmi fejlődéstől elütő irányzat előre uem látott s szinte természetellenesnek látszó áramlatokat teremt. Ez a fejlődés az őstermészet évezredes korszakváltozásaihoz hasonlítható, azokhoz a csodás metamorfózisokhoz, amelyek egészen uj állat és növényfajtákat hozlak létre, a földet egyre népesebb és változatosabb lényekkel népesítve be. A női nemből immár típusok alakulnak ki, vezető szellemek támadnak s tanúságot tesznek arról a sajátságos fejlődésről, amelyet a nő a mult század folyamán megtett. Á nőemancipáció, amely minden foglalkozást, munkakört, amelyeket eddig csak férfiak töltöttek be, a nők számára is megnyitott, teremtette meg ezeket az uj típusokat. Ezelőtt majdnem minden nőnek egész élete a család keretén belül folyt le s így a női társ dalom osupa egyforma egyedekből állott Ma már nincs igy. Csaknem olyan sokszínű már a női társadalom, mint a férfiak világa s a haladás törvénye biztocsá teszi, hogy nem is olyan sok idő múlva a nő a férfival azonos szerepet fog játszani. Hogy ez nem boazulja e meg magát az utódokbnu, az élet minden poézisének lerombolásában ; hogy az elvesztett ideálok helyén támadó sivár téren terem-e még valah i virág, lesz-e boldogság, szerelem és öröm, vagy belevész az ember a falansztér szürkeségébe, belebutul a tudományba s megcsömörlik az egyenlőségtől... Ki lát a jövendőbe? §A Zaiavármegyei Gazdasági egyesület közgyűlése. A Z. G. E. Sl-éa rendes közgyüléat tartott Hertelendy Ferenc elnöklete alatt. A közgyűlés tárgyalta a fogyasztási és értékesítő szövetkezet kérdését, de egyelőre határozatot nem hozott, hanem felkéri Laehne Hugó urat, hogy a szövetkezet, szervezésére nézve a legközelebbi közgyűlésen adjon felvilágosítást. Szalay Gyula budapesti terményáru kereskedő egy bizományi raktár felállítására vonatkozólag ajánlatot adott be. A közgyűlés megbízta az elnököt és a titkárt, kogy a raktár felállítására vonatkozólag Szalay Gyulával tárgyaljanak. A műtrágya eladást az egyesület c*ak az esetben közvetíti, ha nagyobb mennyiségre sxóló megrendelés jön össze. Bosnyák Gé/ánnk a cseléd és aratósztrájkokra vonatkozó indíiváuya a jövő közgyülélsen fog tárgyaltatni. A millennáris ösztöndíjat a közgyűlés Talián István keszthelyi gazdasági tanintézeti hallgatónak adományozta, v. Tilkár jelentette, nogy a tagok sorába beléptek Bartha László, Szily Kálmán, Polgár Arnold, gróf Somsich Antal, dr Hérics Tóth Jenő, Dunántúli Vajkivitcli vállalat) Tótszentmárton, Tótszerdahely, Molnári, Erdősfa és Petrivente községek. A mult s a folyó évben a zaiavármegyei községek nagy számban léptek be az egyesületi tagok sorába, ami első sorban Csertán Károly alispán s a járási fősáolgabirák érdeme. Az egyesület támogatásáért s annak érdekében kifejtett önzet len tevékenységéért a közgyűlés Csertán Károly alispánnak s a járási főszolgabíróknak jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. Titkár jelentette, hogy a legutóbbi időben Tófejen 20 tag 61 üzletrésszel, Gutorfoldön pedig 13 tag 23 üzletrésszel tejszövetkezetot alakított. A közgyűlés kimondta, hogy a tulajdonát képező Wlassics utcui kertet házhelyekké parcelázzu s a házhelyeket optio utján eiadja. Miután a.- inban a kertet H vármegye azon kikötéssel bocsi totta az egyesület tulajdonába, hogy eladás esetén egy hasonló nagyságú telket tartozik vénái, a véielárttőkésití s azon telket szerez. Az cgyosü let átír a vármegyéhez, hogy az eladásba, a vételár tőkésítésének feltótele mellett egyezzék bele. Az egyesület 1905 évi október 9-én tartott közgyűléséből átírt az Első Magyar Általános biztosító társasághoz, hogy a fazsindelyes épületek | biztosítási dijait szállítsa le; a biztosító társaság i azonban a megkeresésnek nem tett eleget. A cigánykérdés megoldása tárgyában az összes I gazdasági egyesületekhez intézett átiratra az : Aradmegyei G. E. azt válaszolta, hogy elvben ugyan helyesli a javaslatot (amelyet más alkalommal már ismertettünk), de azt kivihetetlennek tartja; a Veszprém vármegyei G. E. pedig a törvényhatóságoktól várja a kezdeményező lépést. Füredi Lajos len és kender termelési szaktanár Zalavármegye ga-daközönsógének a len és kendertermelésről, annak gyári feldolgozásáról s jövödelmezőségéről óhajt előadást tartani. A titkár javaslatára elhatároztatott, hogy az előadás január 13-án Nagykanizsán tartassák meg. Ezen a napon Nagyka izsán tenyészállat vásár is lesz, tehát remélhető, hogy az előadást sok gazda meghallgatja. Elhatározta a közgyűlés, hogy háziipari tanfolyamokat ezen a télen nem tartat, mert az alkotmányellenes kormányhoz segély iránt felterjesztést nem tesz s a földművelési miniszter által kiutalványozott 2000 koronát nem veszi fel, A Kisbirtokosok országos földhitelintézetét a G. E. képviseli, közvetítését azonban uagyou ! kevesen- vették igénybe, aminek oka egyrészről j az, hogy Zilaegerszeg a kölcsönt igéuybe vevő • felektől távol esik s a gazdák a feltételekről ! tudomással nem bírnak. Az egyesület felkéri a I gazdaköröket, hogy a kölcsönöket közvetít- j sék. K. O. földhitelintézete által az egyesület j részérő megállapított munkadíj minden egyes j esetben a közvetítőnek, vagy a kölcsönt felvevő félnek adatik ki. A titkár indítványára a közgyűlés állást foglalt a Nyűg ^magyarországi Földmivelők Gazdasági Egyesületének megalakítása ellen, mert ilyen szakszervezet létesítését feleslegesnek tartja. Elek Ernő indítványozta, hogy a Gazda-iági Eg. etii írt indítson mozgalmat egy erjesztési ipari ez k tanfolyam felállítása iránt. Külföldön már vannak ht >ouló intéz n-'k a ujabban nálunk is m s^iiidii'.t társadalmi u

foo az akció egy ilyen i mézet es kísérleti állomás létesítése iránt. A szesz és sörgyárosok hajlandók is volnának az e&zmét támogatni s ha a G. E. átir az összes társegyesületekhez, ezek pedig at O. M. G. E. közreműködését kérik ki, valószínű, hogy a tervet törvényhozási uton meg lehet valósítani. Dr Hérics Tóth Jaaő vázolta a tanfolyam és kísérleti állomás oélját, annak gazdasági fontosságát s az inditváuyt elfogadásra ajánlotta. A közgyűlés az indítványt elfogadta. Egerszegi krónika. Rovatvezető: Pubi. * (Pártoljuk a liazaí ipart!) Moat karácsonyra a jó Jézuska többek közt egy szép kis várat is hozott egy család nagyobbik fiacskájának. A családfő élénk tevékenységet fejt ki a város mindenféle köz-, magán és társadalmi életében és eme tevékenységének egyik főbb mozgató szerve, kipróbált lángoló hazafisága. Eme tulajdonsága már most élénken nyilatkozik a kis várral megajándékozott fiucskában. Természetes, hogy a gyermekeknek, ha egy kicsit később is, de karácsony estéjén is le kell feküdni. Szépen odatérdepeltek hát a gyermekek i a karácsonyfa körűi ós ott rebegték el az esti i imát. Alig ér oda a nagyobbik a Miatyánk ama I részéhez, nogy „szabadíts meg minket a gonoszI tó!« türelmetlenül elkezd mozgolódni, í . Elakadt i A kis váron akadt meg a szeme, amelynek a nógy sarkán kis zászlók? lengedeznek. És akkor vette észre, hogy azok a zászlócskák fekete-sárga I színűek. ; Rögtön abba hagyta az imádságot. A Jézuska i egy f. stókes ládikát is hozott neki. Azonnal elő: vetie és a kis vára'.ska négy sarkán nemsokára i piros-fehér-zöld szinü zászlók lengedeztek. Akkor aztán nyugodtan elmondva imádságát, 1 szépen lefeküdt. A szülők pedig tanulják meg ebből az es&tből, hogy ha gyermekeiket szeretik, ne okozzanak Dekik móg karácsony szent éjjelén is nyugtalanságot azzal, hogy osztrák portékát vesznek nekik. A gyermekek intsenek arra, hogy pártoljuk a hazai ipart! * * * (Kit kell respektálni ?) E történet szereplői Gizike, aki 7 éves és Bandika, aki 10 lesz ós I-ső gimnáziumba jár. Testvérek. Idő: Karácsony első napjának délutánja. Színhely : A karácsonyfa mellett. Bandi a karácsonyfán olyan cukrot fedezett fel ós csípett le, amilyent még nem kóstoltak. Ezt meglátja Gizike és a Bandi udvariasságára hivatkozva felszólítja, hogy adja neki a cukrot. Bandi: Nem adom. Keress magadnak. Gizike : Te neveletlen fráter. Banui: Ta fruska! Tanuld meg, hogy egy gimnázistát respektálni kell. Gizike: Te bolond! Hol hallottad már azt, hogy hölgyek egy gimnázistát respektáljanak ? Igenis neked kell én bennem nem a nővóredet, nem a Gizikét, hanem — a nőt respektálni. * * * (A nyulvacsora.) Egerszeghez nagyon közel van egy falu, ahol egy jókedvű kedves uri ember lakik. A múltkoriban vadászgattak és miután egy pár nyúl került terítékre, beüzent Egerszegro egy pár jó barátjához, hogy csütörtökön este menjenek ki hozzá nyulvacsorára. Egy egéez banda állított ki csütörtökön a nyulvacsorára. A házigazda szívélyesen fogadja vendégeit és addig is, míg a vacsora elkészül és tálalásra kerül, jó pipaszó mellett elborozgattak, Kezdik aztán tálalni a vacsorát. Feltálaltak sok mindenfélét, de nyul az nem volt. Mikor aztán a fekete kávót is hozták, ami kétségbevo .batlan jele annak, hogy most már vége a vacsorának, megszólal az egyik maliciozus vendég: — Hát nagyon jó és nagyon sok volt a vaosora, hanem amire kihívtál bennünket, nyul, az egy csepp sem volt. — Hát titeket hívtalak meg a nyúlra? Akkor bocsássatok meg, eltévesztettem. Tegnap volt kint nálam egy társaság Egerszegről és azt hittem, hogy azokat hivtain meg a nyúlra. — Hisz akkor bennünket nem is vártál

9 — Az igazat megvallva nem, de azért jól tettétek, hogy kijöttetek. * * * B. u. é. k. Jönnek, mennek, évre-évek 8 egyik rögről — másra léptek . , . Éldegéltek napról-uapra Egyre várva boldogabbra . . . S minden uj év jövetével Jól tettetett nyájas képpel Kivángattok boldogságot — Mindnek csak azt, — mire vágyott ! Mert kiváni oh mi könnyű, — Nem foly érte vér — se könnyű. De ha egynek vágya, álma, — Mert kívánták — hát bevállna . . . Másnak ti sem kívánnátok Oly nagyon a boldogságot. H i r ö k. Kinevezés. A király Tóth László nagykanizsai kir. törvényszéki elnököt a pécsi ítélőtáblához tacáes-eluökkó nevezte ki. Áíhöiyei'.éá. Lukács József sárbogárdi királyi járásbírósági végrehajtó hasonmiuőségben a z. ;aegerszegi királyi járásbírósághoz helyeztetett át. Változások a huszártiszti karban. Szitciay Kálmán honvédhuszár kapitányt a 10-ik honvódhuszár ezredhez, Matisz Pál főhadnagyot pedig a 7 ik huszárezred pápai osztályához helyezték át. Az elienzák szorveikadése Aiaóiendván. Az alsólendvai választókerület ellenzéki polgárai január 14-én gyűlést tu-tanak, amelyen a kerületben szervezkedni óhajtanak. A lotenyel népgyűlés. A letsnyei választókerület szövetkezett ellenzéki pártjai január hó