Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 27-53. szám)

1905-12-03 / 49. szám

»Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 1905. december 3. István, Zsuzsi (Csoknyai Anna); a mellékszerepeket Tornyos Ferike, Mojzer Annuska, Barkó József, Zsédely Károly és Szabó Elemér játszották. Általában minden szereplő megállotta a helyét. Kitűnő volt Szalay Sámuel Baracs Imre szerepében. Annyi tűzzel, a magyar paraszt lelkületének alapos ismeretével alakította a nehéz szerepet, hogy teljesen előttünk állt a jószivü, de makacs, dölyfös paraszt ember, aki a feleségét szereti, becézgeti, de a lelke móg durva ahhoz, hogy egy két ütleget halálos bűnnek tekintsen. Az asszony gazdájának ós parancsolójának tartja magát s kutyahűséget követel. Dul ful, makacskodik, de az első jó szóra, egy meleg tekintetre szivére öleli az asszonyt. A külömböző lelkiállapotok egész skáláját kell végigjátszani Baracs Imrének, ami műkedvelőnek nem könnyű feladat, de Szalay Sámuel derekasan megtelelt neki. Szláby Mariska Baracsné szerepét adta. Egy kissé több tüz n<'tn ártott volna a játékába, do kedves megjelenésével teljesen ellensúlyozta ezt a kis hibát. A műkedvelő társnság lcgclsőrcndü tehetsége Pausa Mariska. A legparányibb elfogultság nélkül mozog a színpadon s szerepébe beleélte magát. Talentuma van hozzá. A tűzről pattant, kackiás, vagyonos özvegyasszonyt teljesen élethűen játszotta. Balaton Sándor Göre Gábor szerepében sok dorültséget kelteti. Ugy nézett ki, mintha róla fotografirozták volna le Gárdonyi Géza könyveire a cimképet. Kupiéit a közönség többször megismételtette. Sikerült alakítást mutatott be Péntek Ernő Pákozdi Mihály szerepében. A jószívű öreg paraszt csendes flegmáját jól eltalálta. Általában az összes szereplőket dicséret illeti, de különösen elismerésre méltó Balaton Sándor fáradozása, amellyel a darabot betanítoti.a ós rendezte. Szombaton este a közönség nem töltötte meg a termet, vasárnap azonban zsúfolva volt. Előadás után a fiatalság táncra perdült s a közönség reggelig mulatott. Pótadóstatisztika. A városok most állítják össze költségvetéseiket, amelyek majdnem mindenütt évről-évre a pótadó emelkedését jelentik. A pótadókulcs magassága jelzi a városok szomorú anyagi helyzetét. Még néhány évvel ezelőtt több olyan város volt az országban, ahol pótadót egyáltaljában nem fizettek. Ma már nagyon kevés ilyen boldog helyről hallunk. A pótadóval megterhelt városok közül legkevesebbet fizet Torda, amelynek csak 5% a pótadója; Zalaegerszeget (75

8/

1

0%) és Nagykanizsát (74°/

0) azonban kevés város éri el. Solmeczbányán 68%, Czegléden 66°/

0, Galgócon 55%, Sopronban 63%, Pápán 55%, Váczon 40%, Debreczenben 28%, Pécsett 47%, Temesváron 35%, Szatmáron 49%, Brassóban 22%, Győrben 62% a pótadó. A zalaegerszegi népkonyha december 3-ikán kezdi meg áldásos működését. Ebédet ád a szegényeknek, akiknek a sors, vagy a zord tél kiütötte kezéből a kenyeret. Már évek óta működik teljes csendben a népkonyha. Sok nyomorult embernek az éhségét csillapította, sok sorsüldözött család szeméből törölte ki a könyeket. Az érző szívű emberbarátok jóindulatába ajáljuk a népkonyhát, a szegények asztalát. — A népkonyha részére adakoztak : a Nemesi pénztár 1U0 K, Stern Lipótné (Bécs) 20 K, Krosetz János (Hencse), Jusztusz Izidornó (Zalalövő), Kiss Erzsébet (Szentmihályfa), Handler Istvánné (Szentgotthárd), Königmayer János (Neszelej) 10—10 K, tíchütz Sándorné 5 K, Krosetz Istvánné, özv. Kántor Pálné, Varga Vilmosné 4—4 K, Stádel János (Zalatárnok) 3 K. Az adományokért köszönetet mond a népkonyha vezetője, dr Isoó Jánosné. A tengeriszár íépőszerkezet •bemutatása dec. 11-érői elmarad. A beállott esős időjárás következtében a cséplőgépek nem szállíthatók, másrészt a tengeriszár szállítása is nehézségekbe ütközik. Valószínű, hogy a tépőszerkezot bemutatását azért még ez évben, azaz december hóban lehet eszközölni. Erről az érdeklődő gazdaközönséget a lapok utján, a gazdasági egyesület tagjait pedig külön meghívóban is értesíteni fogjuk. Sárközy Viktor, g. e. titkár. Jótékonycélu mükedveíői szini eiőadás. A »zalaegerszegi szabómunkások, famunkások és bőrmunkások* szakegyesületei együttesen 1905 dec. 26-án (karácsony másnapján) jótékonycélu szini előadást rendeznek. Szinre kerül Géczi Istvánnak >Az ördög mátkája* cimü énekes népsziműve, amelyre az előkészítő próbák nagyban folynak.. A hus és borfogyasztási adók bérlete. Báró Fejérváry Géza, mint pénzügyminiszter utasította a pénzügyigazgatóságokat, hogy azon községekkel és városokkal, amelyek a hus és borfogyasztási adók esedékessé vált bérösszegét be nem fizetik, a szerződéseket bontsák fel s a fogyasztási adókat saját közegeikkel kezeltessék. — Megkezdődik tehát mégis az adószedés! Köszönet. A zalaegerszegi iparos ifjak által rendezett műkedvelő előadás alkalmával bevétel 608 K 80 f, kiadás 408 K 19 f, tiszta jövedelem 206 K 61 f. Felülfizettek: Tosch Károly 40 K; Breisach Sámuel 4 K 80 f; báró Solymossy Ödön, Kaszter Sándor, Haas Lajos 4—4 K; Schütz Sándor, Kakas Ágoston 3—3 K; Dr Obersohn Mór, Kummer Gyula, Kováts László, Stefanecz József, Várhidy Lajos, Nagy Dezső, Reisinger és Eisner 2—2 K; Morandini Aristobolo, Vörös Gyula, Lakatos István, Hajmásv Imre, Léráuth Gábor, Lendvay Pál 1 K 20 f;' Gráner Margit, Miszoni Bernát, Riedlmayer János, Varga Gyula, Fürst Salamon, D. Horváth Győző, Ekler János, Kohn Gyula, Szabó Lajos 1 — 1 K; F'ekete Ferenc, Dergács Gyula 80 f; Horváth József, Hoffmann Frigyes, Toriszay József, Vámosy István, N. N. 60 f; Horváth Imre, Gecsovics István, Dergács Rezső, Zsazsa Vencel 50 f; Juhász Lajos, 8ipos Ernő, Janzsó Sándor, ifj. Horváth Jenő, N. N. Kohn Dávid, N. N. Fehér Flórián, Molnár Ferenc 40 f; N. N. 30 f; Katzbek N. Szedmák F., Tóth János, Len dl Gyula, N. N., Szabó Lajos, N. N., Kámán József, N. N., Molnár Veudelné, N. N. 20 f. Ugy az előfizetőknek valamint a műkedvelői szinielőadásban szerepelt Szláby Mariska, Pama Mariska, Gec.-iovics Mariska, Tornyos Erzsike, Barkó Karolin, Mojzer Teruska, Tornyos Ferike ós Csoknyai Annuska kisasszonyoknak sikeres közreműködésük és odaadó fáradozásukért, — valamint özv. Hauk Ferencnó úrnőnek a színpad dekorálásáhos kiszolgált dísznövényekért hálás köszönetét fejezi ki Balaton Sándor egyl. elnök. Csaló varróleány. Tuboly Rozália varróleányt valami ! pró lopási ügyben becitálták a muraszombati járásbírósághoz. Hogy drága ideje kárba ne vesszen, a kihallgatás után újból egy kis vállalatra határozta el magát. Beállított Czipott József kereskedőhöz s a szentbenedeki plébános részére összevásárolt 50 korona ára ruhaneműt. A szentbenedeki plébános természetesen semmit sem tudott a megbízásról s a varróleány megugrott az árukkal. A zalaszántoi római sirok. Lázár Miksa zalas/ántói birtokos muukásai, burgonya verem ásás alkalmával régi sírokra akadtak, a tulajdonos azonnal besziiutette az ásatást ós értesítést küldött Sümegre, Darnay Kálmán archaeologushoz, meghívta őt a sírok felbontására. Darnay másnap a helyszinro érkezve, megkezdte a sirok körülásatását és felbontását. A közvetlen egymás mellett fekvő kőt római sír egyike kőszárkofágban, a másik téglából épített sírveremben volt elhelyezve. Az egyik egy harcos, másik egy leány sírja volt. A h ircos kőszarkofágja 190 cm. hosszú 90 cm. széles volt. A sírok mindegyikét n ár megbolygatták a népvándorláskori sírrablók, de mégsem fosztották ki teljesen. A helyéről kiiuozgatott koponyától kétfelé egy nagyobb üvegkorsó és egy szélesszáju illatos kenőcstartó üveg edény feküdt, még a jobb felső lábszárcsont alatt kétélű vaslándzsa volt elhelyezve. A másik leánysír, melynek koponyája bámulatos épségben megmaradt, illatszeres üvegedényen kívül kisebb méretű hengeralaku bronz edénykét, melyben füstölő szer volt 03 derekán viselt bőrövének épen maradt bronz csatját tartalmazta. A sírok Cimbriánától (Veszprém) Mogentiánáig (Fenék) menő útvonalban feküdtek ós mint a sír tégláinak CRN betűs bélyegjei mutatják, itt is ugyan azon Légió cohorsai tanyáztak, melyek a Sümeg, berki malmi és a csehi, keszthelykuti táborhelyeken, honnan hasonló bőlyegü téglák kerültek felszinre. D.trnay minden irányban húzatott kísérleti árkot, de több sírra uem talált. Lázár Miksa a földtulajdonos a leleteket Darnay Kálmán sümegi múzeumának ajándékozta. Gyümölcsfa csemeték a zalaegerszegi állami csemetekertből tavaszi ültetésre december 15-éig jegyezhetők. Előjegyzéseket elfogad a zalaegerszegi m. kii

1, erdőhivatal. A zalaegerszegi csemetekertből őszi kiiiitetésre már több ezer gyümülcsfát adtak ki, amelyek a legjobb fajtákból vannak nemesítve, gyönyörű alakúak, az áruk pedig rendkivül olcsó. Kisgazdák, tanítók, lelkészek, tisztviselők a csemetéket kedvezményes árért (60 fillér helyett 30 fillérért) kapják. Fegyvertolvaj. Veladics János kemendi lakos hegyi hajlékában tartogatta lőfegyverét. Erről tudomást szerzett Czupi József ugyanottani lakos, a ki egy napon felmászott a hajlék mellett álló fára, onnan az épületre, azt kibontotta, bemászott a hajlókba s a fegyvert ellopta. Ugy igyekezett azt felismerhetetlenné tenni, hogy elvágta a csöveket, az agyat pedig megfaragta. Azonban mégis rájöttek a lopásra s a fiu ellen lopás miatt, szülői ellen pedig, a kiknek a lopásról tudomásuk volt, orgazdaság miatt megindították a bűnvádi eljárást. Verekedés. Körmöczi János molnár nagyban mulatott egy helybeli korcsmábau. Hozzá csatlakoztak többen, akik élőnkén táplálták a molnár mulató kedvét. Közben Körmöozinek annyira fejébe szállt a murci gőze, hogy társaival összeveszett és verekedni kezdett. A legények csakhamar felugráltak a padokról, előkerültek a furkós és ólmos botok, a mikkel ugy elverték egymást, hogy többen kisebb-nagyobb sérülést szenvedtek. A verekedésnek a közben előhívott rendőrség vetett véget. Orvtámadás. Stifnics István cipész segéd Kolin Mór cipész mesternél volt munkában. A munkaadó ós a segéd közt nem a legbékésebb volt a viszony, m >rt Kolin Mór csakhamar túladott a segéden. Es a mint ennek munkakönyvével az ipartestületnél járva innen kijött, Stifsics a kapu alatt hátulról megtámadta s megverte. Kolin Mór testi sértés miatt följelentést tett a segéd ellen. Gondos anyák figyelmébe. A gyermekbetegségek ellen való legjobb védekezés az, ha gyermekeinket erőssé, edzetté ós a ragályos betegségekkel szemben ellentálló képessé tesszük. Az angol gyermekhalandóság azért sokkal alacsonyabb mint a mienk, mert a fent elmondottakra ott kiváló gond fordíttatik s nincs család, hol a gyermekek a hideg évszak alatt ne fogyasztanák a csukamájolajat, mert e szer az, mely óriási nagy táperejénól fogva kiváló eredményeket idéz elő. Igaz, hogy a gyermekek nem szívesen vették be e szert, de mióta a Zoltán-féle c-jukamájolaj forgfdomba jött, azóta minden kifogás elesik s e kiváló szer elterjedése oly nagy, hogy kevés családnál hiányzik s minden gyógyszertárban kapható. A jó anyós. Sok rosz viccet faragtak már az anyósokról világszerte, legjobb kultiválói ezeknek a vők, akik akármilyen legyen az anyós, nem tuduak velük megférni. A sok anyós közt legkellemetlenebb volt Sárosi Auna, a ki együtt lakott vejével, Homok Jánossal egyideig, mig a vő az állapotokat tűrhette. Homok János csendes természetű békés ember volt, tehát jó darabig megfért a zsörtölődő anyóssal, azouban végre beleunt és elhurcolkodott a háztól. Az asszony ekkor más ok hiányában, lakbér cimén indított pert a vő ellen. A perből az anyós került ki nyertesen, a vő azonban felebbezés6el élt az ítélet ellen. Mikor ezt megtudta az anyós, annyira elfutotta a méreg, hogy megütötte a guta és rövid kínlódás után meghalt. Homok János a minap városunkban járva, találkozott anyósa ügyvédjével, a kinek, boldogan mosolyogva beszélte, hogy mégis ő lett a nyertes; megszabadult az anyósától. Irodalom. Révai kalendarium 1906. A téli idénynek ez a szívesen látott hírnöke megjött : pontosan, mint mindig, gazdagabban, mint valaha. A gazdagság, a melyről számot ad, a mi gazdagságunk: a magyar irodalom bő termése. Arról tesz tanúságot ez az irodalmi naptár, hogy a magyar literatura erőteljes, pezsgő élete mindenek fölött érdemel figyelmet, A sok érdekes és értékes újdonság között, a melyeket e Révai kalendárium ismertet, kettőt emelünk ki : Abonyi Lajos és Ambrus Zoltán összes müveit. Az egyik a régi, a másik az uj Magyarország irója. Mindkettő erős, mélyjáratu nagysága a magyar Parnassusnak. Abonyiról Balla Mihály, Ambrusról Ignotus irt érdekes cikket a Révai kalendáriumba, melyben egyéb irodalmi órtekezésok mellett van cikk Thury Zoltántól, elbeszélés Ambrus Zoltántól, Abonyi Lajostól, Mikszáth Kálmántól. A Révai