Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 27-53. szám)

1905-12-17 / 51. szám

1905. november 26. »Zalamegyo, Zalavármegye! Hirlap« 579 Biiksán id. Thassy Imre, Lendván Petrik Gyula, Szentgróthon gróf Batthyány Pál, Ttipolczán Forster Elek, Keszthelyen Dervarics Imre, Csák­tornyán Zukál Henrik. Vógül, mielőtt a gyülós berekesztetett volna, szólásra emelkedett dr Obersohn Mór a meleg szevakkal fejezte ki az ellenzéki érzelmű polgárok mély háláját a vezetőférfiaknak fárad­hatatlnnságukórt, köztük legelső sorban kiemel­vén a hajlott kora mellett is fiatalosan agilis Nedeczky elnök érdemeit. Nagy tetszést keltett szavai nyomán zu^ó taps­vihar hangzott fel, félreismerhetetlen jeléül annak, hogy a vezetőférfiak bőségesen elnyerték a köz­élet porondján küzdők legszebb pálmáját: az elismerést, bizalmat s a közszeretetet. Nedeczky elnök köszönő ós buzditó szavai után a gyűlés szétoszolván, az együttmaradt vezető­férfiak utasították az értekezlet jegyzőjét, Udvardy Imre ügyvédjelöltet, hogy a hozott határozatok­ról jegyzőkönyvi kivonatokban értesítse a fővárosi lapokat, melyek — mint tudjuk — példaadóan hazafias magatartásukért gazdag elismeréssel adóz­tak városunknak, illetve megyénknek­Zalavármegye közgyűlése Régen voit olyan nópes közgyűlése Zalavár­megyének, mint a mult héten. A tárgysorozatban sok volt a politikai vonatkozású ügy, amelyek a mai viszonyok között legjobban érdeklik a bizott­sági tagokat. Herteleudy Ferenc íőispánnak a vármegyéhez intézett átirata, amelyben a főispáni teendők ellátásának beszüntetését tudatja; a bel­ügyminiszternek a dotáció beszüntetésére vonat­kozó rendelete ; más vármegyék politikai tartalmú s alkotmányvédő átiratai foglalták le a tárgy­sorozat körülbelül 15 pontját. A vármegyékben a legaktuálisabb kérdés ma a főispánok miként való fogadása. Miután Zala­vármegyéijelc már csak Dévleg van főispánja, mert Hertelendy Ferenc még felmentve uincs ugyan, de hivatalos funkciót nem teljesít, termé­szetesen mindenki várja az uj főispán kinevezé­sét. A fogadtatásra jó eleve készülni kiván a vármegye is. A bizottsági tagok a távol eső vidékekről is siettek a székvárosba, hogy részt vegyenek a vármegye határozatának meghozata­lában s a főispán fogadtatásának előkészítésében. Megmozdult az egész vármegye. Háromszáznál több bizottsági tag \olt ittben. A város már vasárnap megnépesedett. Az egyesült ellenzék vasárnap délelőtt 11 órára értekezletet hívott össze, amelyro a szaksdó eső dacára többen be­jöttek már a gyűlés előtt, való napon. A tárgysorozatba választások is voltak felvéve, amelyek szintén vonzó tárgyai a közgyűléseknek. Eperjessy Sándor lemondott a közigazgatási bizottsági tagságról s> a megüresedett hely betöl­tésének esélyeit többfélekép kombinálták. A köz­gyűlés eiőtt való napokban kétségtelennek látszott, hogy Hertelendy Ferenc lesz a bizottság tagja. Miután azonban még főispáni állásától felmentve nincs, az összeférhetetlenség nem szűnt meg, tehát jelölésétől elállottak. A hatvanas bizottság tagjai iegelső sorban gróf Batthyány Pált, a hatvanas bizottság elnökét jelölték, — aki azután győztesen került is ki a választásból, — do az a hír is elterjedt, hogy u nagykanizsaiak erős akciót fejtenek ki dr Plihál Viktor érdekében. Sőt vasárnap azt is hullottuk, hogy az intrasigeus ellenzékiek a választás aiá kerülő összes köz­igazgatási bizottsági tagokkal szembea állítanak jelölteket. A külömböző versiók között nem lehetett eligazodni. Vasárnap és hétfőn reggel a vendéglőkben, kávéházakban, a vármegyeház előtt s a közgyűlési terem ben kisebb csoportok alakul­tak s igyekeztek egymást kapacitálni. A titkolózó suttogás, a bizalmatlan hallgatás és a tüzes kapacitál ás végre ideges, izgatott hangulatot teremtett, amely csak a gyűlés kezdetén csillapult el, amikor már kétségtelen volt, hogy grój Batthyány Pál hatalmas többséggel kerül ki a választásból. Egy szolgabírói állás is volt üresedésben. De ez a választás már kevesebb izgalmat keltett. Mindenki tudta, hogy dr Koller István lesz a eyőztes. Meu; is választották egyhangúlag. Egyik ellenfele visszalépett, a másik érdekében még névszerinti szavazást sem kértek. Az alispán ezen a közgyűlésen korlátozta először a terembe való belépés 1. Ezelőtt nem őrizték a vármegye huszárjai az ajtókat; nem szólítottak fel igazolásra senkit. A karzatra is bemehetett, aki akart. Most azonban mindenkitől elkérték az igazoló jegyet. Nem lőhetett t udni, nem hoz-e nagy izgalmakat a nap s nem lesz-e szükség arra, hogy az illetéktelen elemeket kizárják a vármegye házából. A bizottsági tagok azonban még nera szoktak hozzá az uj rendhez s nagyon sokan künnrekedtek volna, ha az alispán rende­letét szószerini foganatosítják. Mert bizony sokan otthon felejtették az igazoló jegyet. A közgyűlés hangulata mindvégig lelkesült volt. A lelkesndés tetőpontját érte el akkor, ami­kor Hertelendy Fereuc főispán átiratát felolvas­ták s lvoller István a hazaárulók neveinek meg­örökítésére szánt márványtábla felállítását indít­ványozta. Hertelendy Ferenc iránt táplált elis merósének ós szeretetének a közgyűlés hatalmas éljenriadull. I s azzal adott kifejezést, hogy érdemeit jegyzőkönyvébe iktat! a. A törvényhatósági bizottság elismeréssel adó­zott Eperjessy Sándornak is, aki egy negyed századon keresztül \ olt a közigazgatási bizottság tagja. Koller István a belügyminiszteri rendeletek tárgyalásának alkalmával szólalt fel. A magyar nemzet — úgymond — nem támaszkodhatik senkire, csak önmagára. Es fájdalom, mégis akad­nak magyarok, akik hazájuk ellen támogatják a törvénytelen kormányt s istápolják az alkotmány­tiprók átkos munkáját. Nem hiszi, hogy Zala­vármégyében volna ember, aki a mai kormánynak *és bizalmasainak szolgálatára állna, do ha mégis akadna szolgalélek ebben a vármegyében, azt ki kell közösíteni s át kell adui a közmegvetósnek. Indítványozza, hogy a vármegye állíttasson fel közgyűlési termében egy fekete márványtáblát s abba vésesse be, az utódok okulására s elrettentő például, azok neveit, akik elárulják a nemzet ügyét. Hatalmas, zúgó éljenzés, viharos jelenet követ­kezett az indítványra. Háromszázan kiáltották egyszerre : „Elfogadjuk. Pusztuljanak az árulók. Bélyeget a homlokukra." A vármegye közgyűlése egyhangúlag elfogadta az indítványt s márvány­táblára véseti hűtlen fiainak neveit. Kijutott a lelkes tüntetésből gróf Batthyány Pálnak is, kit a választás eredményének kihir­detése után általános éljenzés üdvözölt. A vármegyének az i.lkotmány védelmére vonat­kozó határozatait külön cikkcen közöljük. A határozatok Árvay Lajos főjegyző tollából kerül­tek ki s az előadói javaslatokat a közgyűlés egyhangúlag határozatokká emelte. Az előadót többször félbe szakították a helyeslő közbeszólá­sok s az éljenzés. Érdekes jelenet volt, mikor az előadó Liptó­vármegye átiratát ismertette. A liptói átiratból csepeg a lojalitás méze s az egyesült ellenzék ellen mérges nyilakat lődöz. Azzal vádolja az ellenzéki pártokat, hogy ők az okai a mai áldat­lan helyzetnek s szeretné őket kezes bárányok­ként látni a bécsi akarat előtt. A közgyűlés nem abcugolt, nem háborodott fel, htuiem — kacagott. Szívből kacagott. És felhangzottak itt-ott a gúnyos közbeszólások: Szegény tótocskák! — Krumpli íze van ennek. — És a liptói átirat felett Zala­vármegye közgyűlése néhány erélyes mondattal napirendre tért. A választások lefolyásáról s egyéb helyi érdekű ügyek elintézéséről a következő részletes tudósí­tást adjuk. Csertán Károly alispán a közgyűlést 10 órakor megnyitotta s a póttárgysorozat felolvasása után megalakíttatott a kijelölő küldöttség, amely az üresedésben levő első osztályú szolgabírói állásra Farkas István novai szolgabírót jelölte, aki első osztályú szolgabilóvá egyhangúlag megválaszta­tott. A másod osztályú szolgabírói állásra hárman pályáztak : dr Koller István, dr Huszár Pál ős dr Szabó Lajos. Dr Huszár Pál visszalépett; a kijelölő küldöttség első helyen dr Koller Istvánt, második helyen dr Szabót jelölte. A teremben osak Koller István nove hangzott, névszerinti szavazást nem kértek, tehát az elnöklő alispán dr Koller Istvánt megválasztott szolgabírónak jelentette ki. Miután az uj szolgabíró katonai szolgálatra van bevonulva, a közgyűlésen meg nem jelenhetett, az eskü kivételével az alispán bízatott meg. Ezután a közigazgatási bizottsági tagok válasz­tása következett. Három szavazatszedő küldött­s g előtt történt a szavazás, amely fél óra alatt befejeztetett. A választás eredménye: Ziegler Kálmán 202 szavazattal, gróf Batthyány Pál 179, dr Gyömörey Vince 132, Koller István 155 és Viziendvay Sándor 182 szavazattal köz­igazgatási bizottsági tagokká választattak. A vármegye lelirt a honvédelmi miniszter azon rendelete ellen, amellyel a csendőrségi uta­sítást ugy módosította, hogy a csendőrséget a főispán is jogosult igénybe venni. A lóáilomány összeírása és osztályozása tár­gyában kiadott miniszteri rendelet foganatosításá­tól a közgyűlés az alispánt eltiltotta, miután az összeírás szintén a hadsereg kiegészítését célozza. A zalaegerszegi 3-ik gyógyszertár ügye szava­zás alá került. Leszavazott 99 bizottsági tag; 72 a 3-ik gyógyszertár véleményezése mellett, 27 eilene foglalt állást. A harmadik gyógyszertár felállítását a vármegye tehát véleményezte. A községi és körjegyzők nyugdíjintézetének alapszabályait a belügyminiszter módosítás végett ! visszaküldte. A módosítás a választmány hatás­körétiek megállapítására s a munkaképtelenség esetén való nyugdíjigényekre vonatkozik. Az ezekre vonatkozó szakaszok megfelelően módosít­tattak. A módosítások stiláris természetűek. A vármegyei szolgaszemélyzet kérvényt adott be évenként 14 napi szzbadság engedélyezése iránt. Mi lilán az alispán esetről-esetre engedé­lyezi a szolgák szabadságát, a közgyűlés külör határozat hozatalát nem tartotta szükségesnek. Nagykanizsa város építési szabályrendelete és szabályozási térképe, továbbá a pótkávé gyár segélyazésü tárgyában hozott határozata, Zala­egerszeg városnak a polgári leányiskola telkének megvásárlására vonatkozó határozata jóváhagyat­tak. A balatonfüredi Erzsébet szeretetház részére 600 K segély szavaztatott meg. A kiskomáromi és csabrendeki választókerü­letekben üresedésben levő bizottsági tagsági helyek betöltése céljából a választás december 30-ikára tüzetett ki; elnökül u kiskomáromi kerületbe Ferenczy János, a csabrendekibe Bogyay János küldettek ki. j Az igazoló választmány 1906. évre Hajik i István elnöklete alatt Boschán Gyula, dr Cziuder I István, dr Szigethy Elemér, Udvardy Ignác, j Csutor János, Fischer László és Czukelter Lajos tagokból alakíttatott meg. Dr Gyömörey Vince indítványára a közgyűlés egyhangúlag kimondta, hogy jövőben a főispán­nak a vármegye szókházában lakást nem ad, mert a hivatalos helyiségek szűkek és elégtele­nek. Ezért a főispáni lakást az alispán rendelkezésére bocsátja, az alispáni lakás pedig hivatalos helyiségekké alakíttatik át. A közgyűlés elrendelte, hogy határozata azonnal fogauatosít­tassék. Több napilapban az a hir jelent meg, hogy Zalavármegye árvaszókének óriási restánciája van s emiatt a belügyminiszter szigorú leiratot fog intézni a megyéhez. Csertán Károly alispán a közgyűlésen kijelentette, hogy a lapoknak ez a Ganz gyári és Magyar Lámpagyári vsüanycsiHárök legnagyobb válasz­tékban találhatók, eredeti gyári áron kaphatók és díjmentesen szereltetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom