Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 27-53. szám)

1905-12-03 / 49. szám

4 • Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap < 1905. november 26. gazdasági bizottság teljes mértékben nem fejthette ki működését azon okból, mivel anyagi erő nem állott rendelkezésére. Ez okból az 1905. óv folyamán is jó formán csak szellemi munkára szorítkozott, amennyiben több izben ugy a földmivelési kormányhoz, mint a törvényhatósághoz szakvéleményeket adott be, a véleméuyezés végett kiadott kérvényekre és tervezetekre, továbbá javaslat-tervezetet nyújtott be a megyei állategészségügy és állattenyésztés szervezése érdekében. Az 1905. évi május 8-án megtartott törvény hatósági közgyűlés végre a megyei központi mezőgazdasági bizottság rendelkezésére bocsátandó alapokról s azoknak a bizottság céljaira való átutalásáról gondoskodott. Ily módon rendelkezésre állván már az anyagi erő is, szükséges volt, hogy a szabályrendelet értelmében az 1906. évi programm megalkottassék a a rendelkezésre álló anyagi erő felhasználásáról intézkedés tótessék. November hó 28-án Hertelendy Ferenc elnöklete mellett megtartotta a mezőgazdasági bizottság első gyűlését, amelynek főtárgyát képezte a már fentebb jelzett 1906. évi programm és költségvetés megalkotása. A mezőgazdasági bizottság ülésén képviselve volt ugy a közigazgatási hatóság, mint az állattenyésztés, állategészségügy, erdészet, lótenyésztés és mezőgazdaság a megfelelő szakemberekkel. A mezőgazdasági bizottság ülését délelőtt 10 órakor Hertelendy Ferenc elnök a bizottság tagjainak üdvözlésével megnyitva, felszólította előadót, hogy a rendelkezésre álló pénzalapokról tegyen előterjesztést. A bizottság ennek megtörténte előtt kimoudotta, hogy a szervezeti szabály szerint ama feladatáról, amely kötelességévé teszi a mezőgazdasági érdekek előmozdítása céljából szükséges hatósági intézkedések javaslatba hozatalát, a mezőgazdaságot érdeklő szabályrendeletek tervezését, programmot nem alkot, hanem utasítja az előadót, hogy fenti ügyekben esetről-esetre a szükséges előterjesztéseket vagy intézkedéseket tegye meg. Mégis, hogy az eddig már meglevő szabályrendeletek intentiójának megfeleljenek, átir a törvényhatósághoz, hogy azoknak szigorú végrehajtásáról intézkedjék. Ezek után előadó beszámoi a rendelkezésekre álló alapokról, amelyek az 1905. óv végén 13737 K 93 f-t tesznek ki. A jövő 1906. évi jövedelem circa 2455 K-ra tehető, amellyel a mezőgazdasági alap 16192 K 93 f-re emelkedik. Ezen összegnek a földmivelési kormány segélyével való gyarapítására a rendezetlen kormányzati viszonyok miatt a bizottság nem számíthat, ezért csak a meglevő összeg felhasználásáról és hovafordításáról intézkedik. Az eddigieken kivül ugyan állategészségügyi célokra a községek által büntetéspénzekbői befizetett s központilag kezelt 9470 K 55 f-t is felhasználhatná a bizottság, azonban csak azon községekben és oly mérvben, amely községektől s amily összegben azok befizettettek s minthogy ezen összegnek az összes községeket megillető hányadáról a részletes kimutatás még nem készült el, annak felhasználásáról a jövőben és szükség szerint iog intézkedni. Ezek előterjesztése után előadó javaslatba hozta, hogy mivel a mezőgazdasági bizottságnak célja az, miszerint működését ne csak változatlan méretekben tovább folytathassa, hanem fokozhassa is s így anyagi erejét egyszerre ki nem merítheti, fordítson a mezőgazdasági bizottság az 1906. évben 5000 koronát a szabályrendeletben megállapított célokra. Ezen 5000 koronának felhasználása pedig történjék akként, hogy 1500 koronát adjon a bizottság oly célokra, amelyeknél a rendelkezésre bocsátandó tőke felemésztődik s 3500 koronát pedig forgótőke gyanánt kezeljen. Mielőtt a bizottság ezen összeg mikénti felhasználásáról intézkednék, előadó felemlíti, hogy ez évben már egy javaslat-tervezetet szerkesztett az állategészségügy és állattenyésztés fejlesztésére vonatkozólag s azt a törvényhatósági bizottság el is fogadta, azonban az állattenyésztés vagy állategészségügy érdekében teendő intézkedések vagy tenyészállatok beszerzése etc. oly mérvű költségeket igényelnek, hogy azok a mezőgazdafági bizottság anyagi erejét egyszerre s teljesen kimerítenék. Kimondja ennélfogva a bizottság, hogy programmjába felveszi ugyan az állategészségügy és állattenyésztés emelése irányában tett javaslatokat, amilyenek a dögterek szabályszerű megépítése, az állati hullák szabályszerű kezelése, elfóldelése, esetleg crematoriumokbau való elégetése, vagy digestorokban való feldolgozása, a gyepmesteri telepek rendezése, tenyészállatok kedvezményes árban való vagy ingyenes kiosztása, a tenyészállatok kötelező védőojtása a mezőgazdasági bizottság segélyével, a rosz minőségű vagy fekvésű legelők javítása, azonban mivel anyagi erő hiján ezeket most meg nom valósíthatja, a megvalósításra kínálkozó kedvező alkalommal azoknak keresztülvitelét fogja eszközölni. Ezekután a bizottság mindenekelőtt megállapítja, hogy az előadónak — a szabályrendelet értelmében — kifejtett munkásságáért óvi 600 korona tiszteletdíjat ad. Az 1500 koronából fennmaradó 900 korona felhasználásáról pedig akként intézkedik, hogy abból 250 koronát öt kisgazda között á 50 K kioszt. Azon kisgazdának, aki az 50 K jutalomra igényt akar tartani, legfeljebb csak 10 holdon szabad gazdálkodnia s ezen gazdaságában oly okszerű művelést, termelést és állattenyésztést kell folytatnia, amellyel mintegy utmutatásul szolgál a környék többi gazdáinak. 50 koronát rendelkezésre bocsát a mezőgazdasági bizottság a kanizsai gazdakörnek az általa rendezendő tenyészállatvásár költségcinek részbeni fedezésére. 100 koronáért a zalaegerszegi állami faiskolából gyümölcsfa csemetéket vásárol s azt a sümegi járásban a kisgazdák között díjtalanul kiosztj i. 500 koronát pedig a gazdasági egyesület által javaslatba hozott községben külön, vagy a gazdasági egyesület által tartandó tenyészállatdíjazáson, azzal karöltve állatdíjazásra fordít. A 3500 korona forgótőke gyanánt kezelendő összegről pedig akként intézkedett a bizottság, hogy azért magconyésztőktől fajtiszta répamagvak, megbízható forrásokból lóher- és lucernamagvak szereztetnek be s az ily módon beszerzett magvak az eredeti beszerzési árban adatnak ki a gazdaközönségnek, még kis mennyiségben is, készpénz fizetés ellenében. Amennyiben pedig a magvak iránt nagyobb érdeklődés mutatkoznék, mivel a 3500 korona visszatérül, a pénz forgatva sokkal nagyobb mennyiségű mag lesz vásárolható, mint a milyen mennyiséget a 3500 koronáért venni lehet. Hogy a gazdaközönség a mezőgazdasági bizottságnak tevékenységéről s az általa nyújtandó kedvezményekről értesítést szerezhessen, felkéret- j nek a főszolgabirák, hogy a körjegyzőségek utján arról a gazdaközönsóget értesíteni szíveskedjenek. Több indítvány hiányában elnök a gyűlést bezárta. Kis közre terjed ki ugyan ma még a mezőgazdasági bizottság működése s kevés anyagi áldozatot hozhat, de munkásságának gyümölcsét mindenesetre élvezni fogja. A gazdaközönség, főleg a kisgazdák a nyújtott kedvezményeit által bizalmasabbak lesznek s a folytonos érintkezés következtében azok szükségleteiről 8 bajairól az intéző körök tudomást szerezhetnek s azokon erejükhöz mérten segíthetnek is. Minden kezdet nehéz, de egyesült erővel, lankadatlan szorgalommal s ügybuzgósággal a lehetetlennek látszó dolgok is keresztülvihetők. yrEgerszegi krónika. Rovatvezető: Pubi. * Az uj főispán. j Nem tehetünk róla, hogy a krónika rovatát i is teljesen a főispáni kérdéssel összefüggő esemói uyekkel töltjük meg. De most ez a legaktuálisabb téma. Mindenki ezzel foglalkozik. A mult héten esett meg, hogy egyik fősz !gabiránknál vidám társaság jött össze. Termé zej tesen a politikai viszonyokról volt a szó. Egy későn érkezett jóbarát megakarta tréfálni ! a társaságot s a házigazdát. Becsengetett a kapun. A huszár sietve nyitott ajtót. — Itthon vau a főszolgabiró ur? — kérdezte a jövevény. ; — Igenis itthon, — mondja a huszár. | — Menjen be és mondja meg neki, hogy az j uj főispán van itt. Tessék befáradni a hivatalba. A huszár meghökkent. Végignézett az elegáns úron. — Az ur az uj főispán? akkor ide be nem gyiin. n,s becsapta a kaput, csak ugy dörgött bele a ház. Ez se haladópárti. Egy hazafias aggodalmakkal telt vármegyei ur valami mulatságról tért haza. Az istentelen uton csak lépésben haladhatott a kocsi. Kétségbeojtő cammogással haladtak a lovak. A táj egyhangú, az ut hosszú. Mit csináljon az ember unalmában ? A mi utasunk ugy akarta elűzni az unalmat, hogy szóba eredt a kocsisával. Elmagyarázta neki a szomorú politikai viszonyokat, a haza sorsát. Elmondta, hogy a vármegyéket hogyan akarják megrendszabályozni a főispánok, akikről nem a leghizelgőbb kifejezésekkel nyilatkozott. A legenyhébb volt a hazaáruló, bérenc, stb. stb. — Hát elmennél e te főispánnak, János? — kérdezte a kocsistól a gazda. János gondolkozott egy csöppet. Valamikor látott ő már eleven főispánt, aki négy lovon utazott, bandérium kisért; akinek a tiszteletére nagy eszem-iszom volt s a/ urak a legfinomabb borokat se sajnálták tőle. Hát a főispáu mégis csak nagy ur, gondolta a kocsis, akárhogyan haragszik rá az ur. És János ugy határozott, hogy ő bizony elmenne főispánnak, ha hívnák. A gazdája nem szólt hozzá többet hazáig. Mikor hazértek, a tornác előtt leszállította a kocsist a bakról s előszólított egy bérest ós kimondta a rettenetes szentenciát: — Istók, ezután te leszel a kocsis; ez az akasztófáravaló hozzá ne merjen nyúlni többet semmihez. Kifizetem a bérét, azután fel is ut, le is ut. Mert én olyan emberre, aki manapság főispán akar lenni, nem merem rábizni azéletemet. Eridj főispánnak, te akasztófavirág, hazaáruló gézengúz, országkerülő betyár stb. stb. I A Jánosnak el kellett búcsúzni a kaputólfától; azonnal kitették a szűrét. Az egész dolog pedig elejétől végig megtörtént. Főispánunk installációja. Még nem tudjuk mi a neve, osak annyit, hogy i lesz. Hogy mikor lesz, azt se tudjuk, pedig már ! roppant módon várjuk. Erre vallanak azok a lázas készülődések, a j melyek városunk egész társadalmát foglalkoztatI ják már is, hogy az installáció minél páratlanabb, minél sikerültebb legyen. Nem akarunk mindent előre elárulni, osupáu csak egy részletet. Ahogy megérkezik az állomáson, az üdvözlő beszédek elhangzása után, mielőtt beszállna a négyes fogatba, eléje lép a hires cserszegi gárda dalárdájának roricsa, mely jelenleg 6 tagból áll és korhű Vuncsi kosztümökbe öltözve, a következő szerenáddal fogadják, a melynek dallama az ismert >Géaák« cimű operettből lett kölcsönkérve : Közügyekben a tojásnak nagy szerep jutott, Csak tojással érvelnek a politikusok 1 Folyik vigan a hazában a beiktatás, Olcsó lett a főispánság, drága a tojás. Csúf, csúf, csakugyan, ilyen áldomás Ahol a toaszt helyett folyik a tojás, Az egész vármegye karban zengedez : Csúf, csúf, főispán, hess, hess, hess 1 HivataSos-rovat Zalaegerszeg r. t. város tanácsa, mint illetékes első fokú iparhatóság az 1884. óvi XVII. t.-c. 27. §-a értelmében közhirré teszi, hogy Briill Mór zalaegerszegi lakos a zalaegerszegi 424. sz. tjkvben A) f 15. sor 4226. hrsz., a zalaegerszogi 1782. sz. tjkvben A) f 8., 10. sor 4228. hrsz., 4227. hrsz , a zalaegerszegi 839. sz. tjkvben A) f 4225. hrsz. a.feivett úgynevezett »Braustein«féle téglaszin telepen egy 14 kamarás téglaégető körkemencét mellékhelyiségekkel együtt szándékozik építeni. Az iparhatósági telep-engedély megadhatása céljából a tanács 1905 évi december hó 4-ón d. u. 3 órára helyszíni tárgyalást tüz ki, amelyre azok, kik a vállalat ellen barmi oknál fogva kifogást akarnak tenni, kifogásaikat szóval vagy írásban a tárgyaláskor előadhatják. A telepnek, a rajta felállítandó épületeknek s belső felszerelésüknek pontos rajzát, leírását, a városi főjegyző hivatalos helyiségében az érdekeltek a tárgyalás napjáig megtekinthetik. Zalaegerszeg, 1905 évi november 17-én tartott tanácsülésből. Várhidy Lajos sk., polgármester.