Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 27-53. szám)

1905-07-30 / 31. szám

8 • Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 1905. junius 25. A budapesti M. K. T. Egyetem második belkórodáján (Korányi Frigyes tanár) észlelt kísérletek alapján eredményként a következőket sorolhatjuk fel: 1. A Ferenc József keserűviz-forrás erős hashajtó hatással bir. 2. Az étvágyat nem csak hogy nem csökkenti, de sőt növeli. 3. Alkalmazása után a bélhuzamban semmi kellemetlen utóhatás vissza nem marad. 4. EIVOBÓ hatás tekintetében a legtöbb eddig ismert hashajtószerrel kiállja a versenyt. Ezek alapján e viz alkalmazható és kellő sikert mutathat fel: I. Mindennemű székrekedésnél, melyek előrement gyomor- és bólhuruthoz, szívbeli és máj-vérkeringési 'akadályhoz, albasi vérpangás és vérbőséghez csatlakoztak. II. Az agy és agyhártyák vérbőségénél — esetleg lobjánál. III. Gyomor és belek — kivált — idült hurutjánál (midőn az étvágyat is feltűnő módon növeli). IV. A női medenceszervek heveny lobjánál. V. A férfi ivarszervek lobos bántalmainál. VI. Végül a nemesebb belszervek lobjainál, mindazon esetekben, midőn a bélre való elvezetés van javalva. Dr. Korányi Frigyes főrendiházi tag ur pedig a következőképen nyilatkozik: » A Ferenc József keserűvíz különösen az által tűnik ki, hogy enyhén keserű, nem kellemetlen izű; hogy már kicsiny, alig 150 grammnyi mennyiségben biztos hatása van, hogy ez aránylag rövid idő alatt, minden kellemetlen mellékhatás nélkül szokott bekövetkezni és hogy a viz még hosszabb használat után sem zavarja meg az étvágyat és az emésztést.« A bécsi általános közkórház V. belkóroda vezetője Drasche Antal tanár ur, a Ferenc József keserűvizet tárgyaló klinikai közleményében ekkép ir: »Ezen vegyileg oly kitűnő ásványvíz minta keserűvizek tulajdonképeni képviselője tekinthető. A betegek szívesen veszik be és folytonos használat mellett is jól tűrik; oldó és hashajtó hatása kisebb adagokra következik be, mint minden egyéb hasonnemü vizeknél.* Magyar orvosok nyilatkozata: Dr. Kézmárszky Tivadar Budapesten, az egyetemi szülészeti kóroda igazgató-tanára. »Kórodámon a Ferenc József keserűvíz kiterjedt alkalmazás alapján, a legkedveltebb hashajtók sorába emelkedett. Kiváló előnye, hogy gyermekágyasok szívesen veszik s hogy kitűnő hatása, minden kellemetlen melléktünet és következmény nélkül, biztosan és rövid idő alatt nyilvánul.« Dr. Tauffer Vilmos Budapest, egyetemi ny. r. tanár. »A Ferenc József keserűvizet mint kitűnő hashajtót, különösen a gyermekágyasoknál a legjobb sikerrel rendelem.* A Zalamegyei Gazdaság

i Egylet közleményei. EGYESÜLETI ÜGYEK. Meghívó. A Zalamegyei Gazd. Egyesület folyó évi augusztus hó 14-jn d. e. 10 órakor Keszthelyen a városháza nagytermében rendes közgyűlést tart melyre a t. tag urak ezennel tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Egyesületi j>Ertesító'« mikénti megjelenése feletti határozat. 2. Az egyesület parcellázandó telke árának és az áruba bocsájtás idejének meghatározása. 3. Állatdíjazások helyének s a díjak nagyságának megállapítása. 4. Vándorcigányügy rendezése. 5. Titkár kérvénye az átköltözködési költségek megtérítése tárgyában. 6. A hadsereg soproni élelmezési raktárának ellátása. 7. Pénztárnok megbízatása lejártával uj pénztárnok választása. 8. Folyó ügyek, indítványok. Ezt megeló'zőleg d. e. 9 órakor igazgató választmányi ülés fog tartatni, amelyre a t. tag uraknak minél nagyobb számban való megjelenését kérem. Kelt Zalaegerszegen, 1905 augusztus 1. Sárközy Viktor Hertelendy Ferenc titkár. elnök. Felhívás! Alulírott egyesületi tag urak felkéretnek, miután tagsági kötelezettségük az év végével megszűnik, hogy az alapszabályok 7-ik §-a értelmében szíveskedjenek legkésőbb október hó végéig irásbelíleg nyilatkozni, vájjon az egyesület tagjai óhajtanak-e maradni vagy sem, mert ellenkező esetben az alapszabályok fenti paragrafusa értelmében tagsági kötelezettségük ujabb hat évre meghosszabbítottnak fog tekintetni. Zalaegerszeg, 1905 augusztus 1. Sárközy Viktor titkár. Tagsági kötelezettségük 1905 december 31-én lejár: Alsórajk község, Barkóozy Károly, Berényi Jenő, Blumenschein Jakab, Bosnyák Géza, dr Csák Károly, Egeraracsa község, ifj. Eitner Sándor, Eitner Zsigmond, Fatér János, Forster Elek, Garai Alajos, Imreh Antal, Kardos Lázár, Keményfa község, Kiss József, Kiss Sándor, Kreika Ferenc, Krosetz Gyula, Lázár József, dr Lukonics Gábor, Marton Lajos, ifj. Nyáry Kálmán, Oroszváry Gyula, Pálfy László, Pölöske község, Sümeg község, Szegedy Bóla, Tánczos Lajos, Tapolcza község, Tripammer Gyula, Umszunsz Lajos, Weisz Miksa, Zalaszentmihály község, Ziegler Kálmán, Zsiga Mihály. MINISZTERI RENDELETEK. Mezei egerek irtása. A földművelésügyi m. kir. miniszter 15339/VII. a. 1. számú leirata a Z. G. E.-he*: A mezei pockok (egerek) szakközegeim jelentése szerint az ország területén sehol sem maradtak ugyan meg a mult évről oly nagy számban, hogy nyári nagyobb fellépésük várható volna, mégis kivánatos, hogy a meglevőknek nagymérvű elszaporodása folytán keletkezhető veszedelem már most csirájában elfojtassék, annyival is inkább, mert most tekintettel a kártevők csekélyebb számára, az irtás sokkal könnyebben ós kevesebb költséggel eszközölhető s így az őszi elszaparodás is könnyebben megakadályozható. Felkérem ennélfogva a Címet, hogy a 22890. 904. számú rendeletemmel már megküldött irtási utmutatás tartalmát a gazdaközönség minél szélesebb rétegeiben terjessze, egyszersmind az érdekelt gazdaközönséget arra is figyelmeztesse, hogy legcélszerűbb volna most ott, hol a föld úgyis felszántatik, a szántásnál a pockokat gondosan irtani; a fel nem szántható területeken pedig (lucernásban, lóherésben, legelőn, réten, házak körül, fel nem törhető partokon, mesgyéken) hohenheimi fogókat alkalmazni. Figyelmeztetendők egyszersmind az érdekeltek, hogy amennyiben a védekezést mérgek alkalmazásával kivánják keresztülvinni, ezen eljárásuknál a m. kir, belügyminiszter ur 104455/98. sz. alatt kiadott körrendeletének határozmányaihoz szigorúan alkalmazkodniok kell. Az aranka irtása. Lóheréseink ós lucernásaink egyik legnagyobb ellensége az aranka, az utóbbi években oly nagy mértékben és veszedelmes alakban terjedt el hazánkban, hogy annak irtása minden gazdának lelkiismeretbeli kötelessége. Sajnos, manapság már az arankamentes magvak vetésével nem tudunk gátat vetni annak elterjedése ellen. Ma, 8 mikor jóformán alig találunk heróst, legelőt, útszéli begyepesített területet, árokpartot, a hol az aranka özönével ne terjedne, hozzá kell fogni az arankának országszerte való alapos irtásához. És hiába fordít gondot a lelkiismeretes gazda a takarmány-növényei legmegfelelőbbjeinek termelésére, műtrágyázására, annak megfelelő hasznát nem íogja tapasztalni, ha az arankát ő és szomszédjai nem irtják, mert ez tönkre teszi azoknak fejlődését. A törvény intézkedik és elrendeli annak irtását és sajnos mégis mit tapasztalunk? Azt, hogy az egész országban az aranka terjed. Most, a mikor az aranka virág' zásnak ideje elérkezett, most kell, hogy az illetékes hatóságok megtegyék a legerélyesebb intézkedéseket, most szükséges, hogy az értelmes, lelkiismeretes gazdák résen legyenek ós figyelmeztessék a törvény végrehajtó közegeit ezen veszedelem pusztításának alapos eszközlésére. Kivánatos, hogy országszerte mozgalom indíttassák arra nézve, hogy kivétel nélkül mindenki irtsa szántóföldjón az arankát. Mert csak így és semmi más módon nem tudunk eredménnyel védekezni az aranka ellen. Vegyük figyelembe a földmivelésügyi miniszternek ez irányban kiadott rendeletét s irtsuk az arankát. Irtsuk pedig necsak a szántóföldeken, hanem mindenütt, a hol találjuk. A földmive'ésügyi miniszter az aranka irtásra vonatkozólag a következő leiratot küldte a Z. G. E.-nek: A múltév ápril 15-ón 36451. szám alatt kiadott rendeletem alapján az aranka irtása országszerte eredményesen megindult. A teljes siker azonban több óv kitartó, gondos és következetes munkálkodását igényli. Ez éven különösen nagy szükség van a gazdaközönség lelkiismeretes eljárására, mert a mult évi nagy szárazság és takarmányhiány miatt, az ország egyes pontjain, épen a gazdákra való tekintettel, eltekintettem az elrendelt intézkedések teljes szigorral ós hatállyal való keresztülvitelétől. Az arankairtásra a mult évben fordított költség és fáradság eredményét tehát az idei teljes erélyű eljárásnak kell biztosítani. Utalva tehát a mult évi ápril 15-én 3645!. és junius 23-án 76908. szám alatt kelt leirataimra is, felkérem ennélfogva a Cimet, hogy az ország mezőgazdasági érdekeit oly erősen érintő ezen akciót vegye ez éven is különös gondjába. Részéről is hasson közre, hogy a heretermelő közönség az irtás tekintetében rárótt kötelességeket megismerje és pontosan teljesítse. SZAKKÖZLEMÉNYEK. A sekélyen és mélyen gyökerező növények váltakozása. Sekélyen és mélyen gyökerező növények felváltott termelése által a növénytermelésnek jövödelmezőségét akarjuk biztosítani. Ha folytonosan, vagy igen gyakran sekély gyökérzetü növények pld. gabona termeltetnék ugyanazon talajon, akkor a talaj természete szerint az aránylag sekély feltalaj előbb vagy utóbb kimerül a könnyen oldódó növényi tápanyagokban és azoknak trágyázás által való pótlása nagyon sokba fog kerülni. A mélyen gyökerező növények, milyenek a hüvelyesek, herefélék és egyéb u. n. leveles növények, ellenben a feltalajt kevésbé aknázzák ki, hanem testük felépítésére szükséges ásványi tápanyagokat főleg az altalajból merítik ; a hüvelyesek ezenkívül megfelelő talajon még a légköri levegőből nitrogént is vesznek fel a gyökereken levő gumók segélyével. A mólyen gyökerező növények tehát a feltalaj tápanyag készletét kevésbé veszik igénybe, még pedig annál kevésbé, minél gazdagabb az altalaj tápanyagokban s minél könuyebben lehatolhatnak a gyökerek az altalajba. Minél inkább fennáll ez az eset, annál nagyobb lesz nemosak a termésmennyiség, hanem azon nyereség is, mely a mélyen gyökerező növények levólrészeinek a feltalajba való visszamaradása által származik, miáltal a feltalaj ugy ásványi, mint szerves anyagokban úgyszólván költség nélkül gazdagabb lesz, az utánua következő sekély gyökérzetü növények határozott előnyére. A mólyen gyökerező növények erősebb gyökér maradványainak elhalásával egyszersmind ut nyíttatik a sekély gyökérzetü növények gyökerei számára is az altalaj felé s ez által azok azon tápanyagokban is bővelkednek, melyekhez külöruben tán elegendő mennyiségben nem is jutottak volna. A talaj mélyebb rétegeiben száraz időjárás esetén — milyen a mult nyár is volt — még szárazságra igen hajlandó talajon is elegendő nedvességhez jut a növényzet gyökere, a talajvízben feloldott növényi tápanyagokot pedig ozmotikus uton fölvévén, erőteljes levélzete segélyével a növény szervezetének fölépítésére használhatja fel. A sekélyen gyökerező növények nagyobbrészt nitrogén fogyasztók, a mélyen gyökerezők pedig nitrogén gyűjtők, ugy a talajt mint az egész gazdaságot tekintetbe véve.