Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 27-53. szám)

1905-07-23 / 30. szám

1905. julius 9. » Zalamegye, Zalavármegyei Hirlapt 5 emberek kivánosiságát izgatja, a kárörvendő lelkeket megelégedéssel tölti el és az embereket egymásra uszítja. Ne csodáljuk, bogy sokan vannak, akik a zsurnalisztika ós annak munkásai iránt nem visel­tetnek valami nagy tisztelettel. Az öregek még abban a korban nfítek fel, amikor több volt az emberekben az egymás iránti tisztelet ós szeretet, mint ma ós nem ment dicsőség számba, ha valaki másnak ártott; amikor a közügyet még nem gyanúsításokkal, izgatással és szenzációkkal szol­gálták ; amikor móg pikáns magán ügyeket és családi titkokat csak a vén kisasszonyok tárgyal­tak összedugott fejjel s nem dobták a piaora azt, a mi nem oda való. Az örökös szenzáció hajhászat ós revolverezés vége az, hogy ia vidéki zsurnaliszta tekintélye semmivé vált. A zsurnalisztikát a közönség nem tiszteli, a szavára sem sokat ad, hanem fél tőle; mert ugy van meggyőződve, hogy nem sokat használ ugyan, de sokat árthat. Nem a helyi érdekek támaszának és a közélet ellenőrének, hanem a cronique scandaleuse legjobban értesült közegének tartja. A tárgyilagos kritikát ós a mérsékelt hangot semmibe sem veszi, ha nincs felszerelve egy kis személyes izű pikantériával. Mert a közönséget így szoktatták a sakálok, akik soronként öt fillérért, vagy havonként nóhány koronáért, sőt esetleg tisztelet példányért ós a munkatárs titulusért imák vegyesen igazat ős nem igazat. Mindent meg lehet írni ma is. De aki ír, az felelős érts. Az ujságiró felelőssége kétíéle: büntetőjogi ős erkölcsi. Ha valakit megrágalmaz, beosületében megsért, elitéli a biróság. Az erkölosi felelősségnek azonban ilyen aanotiója nincs, de azért súlyát éreznie kell annak, aki tudósítói tollat fog a kezébe. Ereznie kell azt, hogy első sorban ennek a városnak a polgára (ha ugyan az) és szenzáoiókórt a saját fészkét bepiszkítania nem szabad, éreznie kell azt, hogy aki anélkül, hogy abból a közügynek haszna volna, mások­nak kellemetlenséget okoz, az visszaél a szabad­sággal s ezért saját lelkiismeretének és a társa­dalomnak felelősséggel tartozik. Ne hallgassunk el semmit, amiből a köznek haszna lehet, még akkor sem, ha egyeseknek árt; de ne keressük és ne hurcoljuk elő azokat a dolgokat, amelyek osak árthatnak, de senki­nek seui használnak. Sokáig lehetne fűzni a vidék hírlapirodalmáról való elmélkedést s talán még visszatérők erro a tárgyra; most pedig azzal a kéréssel fejezem be, hogy a tudósító urak ne csatlakozzanak a sakálok gárdájához, hanem maradjanak meg a hirlapirás dillettáns munkásainak; mert eddig móg azt tapasztaltuk, hogy mihelyt valaki a vidéken hivatásos ujságirónak képzeli magát, azonnal el­dobja azt a mértéket, amellyel előbb önmagát és munkájának értékét mérte s felül akar emelkedni a társadalmon, amelynek ópugy vezetője és bírája akar lenni, mint az országos sajtó, vagy akár a Times, a New-York Herald vagy a Figaro. Iskolai értesítők. A zalaegerszegi állami főgimnázium értesítő­jének első lapján az intézetet ért gyászról, Kern Antal haláláról ír Laux Rezső tanár. A fiatalon, munkás életének elején elhunyt kartársnak a zala­egerszegi főgimnáziumban kifejtett munkásságá­ról igaz szeretettel beszélnek a búcsúztató sorok. Dr Urbanek Károly „Miért üldözik a klassikus nyelveket?" cím alatt érdekes értekezést írt az értesítőbe, amelyben a latin ős görög nyelv taní­tásának szükséges voltát igyekszik bizonyítani. Az értekezésen, amely sokoldalú és alapos tudás­sal von megírva, végigvonul a philológusnak tárgyai, a klassikus nyelvek s a klassikus mű­veltség iránti rajongása s az az aggodalom, hogy a latin és görög nyelvek áldozatul eshetnek a modern iránynak, a természettudományos áram­latnak, amely a poézist ős idealizmust, amelyek­nek forrása a klassikus műveltség, száműzi az iskolából, hogy csak gyakorlati értékű tárgyak- ! kai helyettesítse. A klassikus nyelvek ellenségeit i kőt csoportra osztja: jóhiszemüekre és roszhisze j müekre. A jóhiszeműek az ifjúság túlterhelését látják a klassikus nyelvek tanításában. Itt kitér \ a szerző annak a bizonyítására, hogy az ifjúság­állítólagos túlterhelésének nem a klassikus nyel­vek az okai. Az értekezésnek ez a része figye- , lemre méltó pedagógiai tanulmány, A roszhiszemű antiklassikusok&t a természettudományos irány hivei között keresi az iró s abban a meggyőző­dósben van, hogy a latin nyelv ellen indított hajsza elsősorban a katholikus egyház ellen irányul s eunek alapjait akarják megrendíteni a latin nyelv kipusztításával. Az értekezés azzal fejeződik be: a latint nem engedhetjük, a görögöt pedig szeretjük. Beszámol az értesítő a t«uév anyagáról; fel­sorolja a használt könyveket; a könyv és szer­tárak állapotát stb. Az intézetbe felvétetett 275 tanuló; és pedig az első osztályba 70, a másodikba 44, harmadikba 36, negyedikbe 36, ötödikbe 28, hatodikba 23, hetedikbe 17, nyolcadikba 22. Évközben kilépett 18, vizsgálatlan maradt 5; vizsgálatot tett 253. Vallásra nézve: r. kath. 155, izr. 86, ev. ref. 6, ág. ev. 4, unitárius 2. A szülők foglalkozására nézve: nagybirtokos és bérlő 9; kisbirtokos ős bérlő 13; nagyiparos I, kisiparos 59; nagykereskedő 2, kiskereskedő 46; tisztviselő L6; katona 3; más értelmiségi 40; magáuzó 26; gazdasági, ipari és kereske­delmi alkalmazott 5; személyes szolgálatból élő 13. A tanulók közül 171 zalaegerszegi, 54 zala­megyei, 17 vasmegyei, 3 pestmegyei, 1 — 1 Baranya, Csongrád, Komárom, Somogy, Sopron, Szabolcs, Tolnamegyei és 1 külföldi. Minden tárgyból jeles volt 9 tanuló. Egy tárgyból bukott 28 (111%), több tárgyból 23 (9-1 ü/ 0). A tanulók több mint fele (51-7%) elég­ségesen végzett. Érdekes az egyes tárgyakban tanúsított elő­menetel statisztikája. Vallástanból 106, magyar nyelvből 40, latin nyelvből 30, görög nyelvből II, német nyelvből 24, történelemből 60, föld­rajzból 37, természetrajzból 58, természettanból 5, számtanból 22, mérianból 18, bölcsőszettanból 5 tanuló kapott jeles osztályzatot. A tanári testület az igazgxtón kivül 10 rendes, 3 holyottes tanárból, 4 hitoktatóból s 1 torna­tanítóból állott. Az érettségi vizsgálatok eredményét korábban már közöltük. A 15 érettsőgit tett ifjú közül 1 papi, 2 tanári, 3 jogi, 4 orvosi, 1 állatorvosi, 1 gyógyszerészi, 1 mérnöki, 2 vasúti pályára készül. Az ifjúsági segítőegyesület jövedelme a mult évben 1151 K 05 f, kiadása 1119 K 86 f volt. Az egyesület vagyona 4182 K 37 f. Az intézet­ben szavalókör van, amely kéthetenként tartotta gyűléseit. A zalaegerszegi felső kereskedelmi iskola érte­sítője az intézet mult tanévének történetéről s a végzett tananyagról részletes ismertetést közöl. Beiratkozott az alsó osztályba 37, a középsőbe 34, a felsőbe 42, összesen 113 tanuló, kimaradt 5, vizsgát tett 99. Jeles bizonyítványt 6 tanuló kapott; megbukott 1 tárgyból 7, több tárgy­ból 12. A tanulók közül r. kath. 49, izr. 43, ág. ev. 5, ev. ref. 3. A szülők foglalkozására nézve: kereskedő fia 28, iparos fia 18, őstermelő 10, értelmiségi 30, magánzó 6, egyéb foglalkozású fia 8. Zalaegerszegről 7, Zalamegyóből 47 tanulója volt az intézetnek. A többi tanulók Vas, Somogy, Veszprém, Győr, Tolna, Baranya, Bács-Bodrog, Belovár-Kőrös megyék között oszlottak meg. Az intézet kebelében működő segítő egyesület bevétele 651 E, kiadása 148 K 13 f, vagyona 4111 K 24 f volt. A Kisfaludy önképzőkör 10 gyűlést tartott, amelyeken szavaltak, pályaműve­ket bíráltak stb. A kör megünnepelte Csokonai Vitéz Mihály születésének 100-ik évfordulóját ós március 15-ikőt. Képviselőtestületi közgyűlés. Zalaegerszeg város képviselőtestülete tegnap rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a képvi­selők nagy számban vettek részt. A tárgysorozat előtt dr Kele Antal kőrt szót, hogy nyilatkozzék a julius 15-én történt incidensre vonatkozólag. A julius 15-én tartott városi közgyűlésen dr Kele Antal a polgármester ellen a városszerte isme­retes kaszárnya ügyből és az iparossegédek köz­munka ügyéből folyólag a fegyelmi eljárás meg­indítását indítványozta. Dr Czinder István közbe­szólt, hogy az idítvány nem tárgyalható, mert a tárgysorozatba felvéve nincs; a felszólalás nem tartozik a tárgyhoz. Dr Kele Antal oly hangon ős oly kifejezéssel utasította vissza a közbeszólást, hogy dr Czinder István sértve érezte magát. A gyűlést azonnal elhagyta s dr Kele Antaltól elégtételt kórt. A julis 15 iki közgyűlésen történt incidens bejárta az országos lapokat is; és pedig o!y:.n elferdítéseiikel, amelyek nem felölnek meg a valóság nak. Meglátszott a roszakaratu tendenti. , amely az ismeretlen tudósító tollát vezette. Neta igaz, hogy dr) Kele ós dr Czinder városi kép­viselők között éles szóváltás fejlődött ki; nem igaz az sem, hogy ez az ügy összefüggésben van Csertán Károly alispánnak a képviselőtestületi tagságról való lemondásával. A polgármester vizsgálatot kért maga ellen, a vizsgálat elrende lésére sem a jogügyi bizottság, sem a tanács, sem a képviselőtestület nem talált okot s azt dr Kele Antal szavazatával szemben mellőzte in. Ezt az ügyet tárgyalta a képviselőtestület s d • Kele Antal ennél a tárgynál szólalt fel a fegyelmi eljárás megindítása mellett. Dr Kele Antal a vita hevében sértő hangi n vágott vissza dr Czinder közbeszólására, de, hogy aunak a közpályán való szereplését, vagy jellemét kifogásolni nem akarta, a közgyűlésen önmaga kijelentette. A tegnapi közgyűlésen dr Czinder fényes elégtételt kapott azzal, hogy dr Kele Antal az ülésben kijelentette, miszerint kijelentései dr Czinder Istvánnak a közpályán eddigi szereplé­sére és működésére s jellemére nem vonatkoztak, azokra vonatkoztatni szándéka nem volt, őt becsületében sérteni nem akarta, kifejezéseit visszuvonja ós azokat meg nem törtóuteknek tekinteni kéri. A képviselőtestület dr Kele Antal nyilatko­zatát megelégedéssel vette tudomásul. S ezzel befejeződött az afitair, amelyben városunk érde­mes polgárát, aki évtizedeken keresztül szolgálta a közügyet, a nagy nyilvánosság előtt méltatlanul megvádoltak éa meggyanúsítottak. A pesti hazai takarékpénztártól a villamos telep berendezése céljából felveendő 310000 K kölcsönre vonatkozó adóslevél szövegét a kép­viselőtestület 22 szavazattal 8 ellenében elfogadta; a vasúti indóház előtti tér kibővítéséhez szük­séges terület átengedésére vonatkozó nyilatko­zatot jóváhagyta; Kaszás Kálmán kültanácsosnak lemondását, szolgálatainak jegyzőkönyvi elisme­rése mellett elfogadta. Kimondta a közgyűlés, hogy az utcai lámpák felgyújtására vonatkozó szerződést Singer Tóbiás ajánlatának mellőzésé­vel, Pfeiffer Henrikkel egy év tartamára meg­hosszabbítja. Salamon Ferenc helyettes rendőr­kapitánynak arra az időre, amíg a kapitányi állás betöltve nem lesz, évi 800 korona helyette­sítési díjat szavazott meg a közgyűlés. Ezen összegből 400 K visszamenőleg egyszerre lesz fizetendő, a jövőben p^dig havi utólagos részle­tekben kapja a helyettes kapitány a megszava­zott pótlókot. A közbiztonsági szolgálatnak a osendőrsóg által való ellátása tárgyában a bizottság előter­jesztését a közgyűlés elfogadta. A városi köz­biztonsági szolgálatot 1 őrmester, 1 őrsvezetőből és 14 csendőrből álló különítmény fogja ellátni s ezenkívül a rendőrlnztos és 4 rendőr meg­marad a város szolgálatában. A város a csendőr­ség költségeire 10056 koronát fizet évenként, amely összeg megfelel az elbocsátandó rendőr legénység eddigi szükségletének. Zdae^erszeg tehát a csendőrség behozatalával uj terhet egy­általában nem vesz magára, sőt a dologi kiadá­sokban megtakarítás fog mutatkozni. A rendőr­legénységnek testileg és szellemileg alkalmas tagjait, tekintet nélkül azok nős vagy nőtlen voltára, a csendőrség át fogja venni. Soproni kereskedelmi és iparkamara köréből. A hazai csendőrkerületi parancsnokságok szá­mára évente szükséges ágynemüek ós egyéb vászonnemüek, szíjgyártó cikkek, gyapjú ágy­terítők, kötött gyapjú kesztyűk és fémtárgyak szállítására a m. kir. csendőrsógi fölszerelési anyagraktár pályázatot hirdet. Az ajánlatok be­nyújtási határideje f. évi augusztus hó 21-ikének déli 12 órája. Erről az érdekelteket oly megjegyzéssel érte­sítjük, hogy a részletes hirdetmény hivatalos helyiségünkben megtekinthető, sőt e hirdetményt az érdeklődőknek kivánatra meg is küldjük. Sopron, 1905. évi julius hó 18-án. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara.

Next

/
Oldalképek
Tartalom