Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 27-53. szám)

1905-11-19 / 47. szám

1905 november 19. » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap « 7 A városi villamos telep épitési irodája, anyag és csillárraktára a Kazinezy-téren, a Kaszter-féle ház földszinti részében van. Az építés vezetőség a házi berendezések ügyében bárkinek díjtalanul szolgál felvilágosítással és költségvetéssel. A raktárban f. é. december hó 1-től kezdve, külömböző csillárokból és világító testekből, állandóan nagy választék áll a közönség rendelkezésére. A valódi hírneves MÁLNÁSI SICULIA (székely) gyógyforrásviz kapható Zalaegerszegen: GYARMATI VILMOS-nál. Versengő városok. A magyar embernek ősi virtusa, hogy a szomszédjával nem fér meg. A mesgyepörökből, meg az atyafiságos osztozkodásokból sok fiskális meggazdagodott már s annak a nagy vitának, amelyet a magyar ember a szomszédjával folytat, soha sem lesz vége. Annyira a vérében van ez már a magyarnak, hogy a szomszédos községek és városok is marakodnak. Az igaz, hogy ezt a marakodást már versengésnek nevezik, lényegében azonban nem más, mint féltékenykedés, meg egy jó adag önzés. A városok versengésének klassikus példája Kecskemét és Nagykőrös. A két jeles metropolis annyira ment a fóltékenykedésben, hogy a derék civisek kölcsönösen lekicsenyelték egymást. De a városok versengésének akad példája mindenütt az országban. Itt van például Zalavármegye két városa: Zalaegerszeg és Nagykanizsa. Az egyik a vármegye székhelye, a másik élénk forgalmú kereskedelmi gócpont. Zalaegerszeg irigyelte Nagykanizsa kereskedelmét, fellendülését; Nagykanizsa szerette volna elkaparítani a vármegyei székhelyet. És mind aíkettő féltékenyen nézett át a szomszédba. Az utolsó évtized alatt azonban sok baja volt a két városnak; vesződött mindegyik a maga bajával. Tisztába jöttek azzal, hogy Zalaegerszegből gyárváros ós forgalmi központ, Nagykanizsából megyei székhely soha sem lesz. Miért versengjenek? * Legutóbb azonban, ahogy újra szóba hozták Zalaegerszegnek nagyközséggé való visszafejlesztését, a kanizsai sajtóban újra megszólalt a féltékenység hangja. Ráfogja a vármegyére, hogy Zalaegerszegért borzasztó nagy áldozatokat hozott, míg Nagykanizsát elhanyagolta. Furcsa! Zalaegerszegen pedig abban a véleményben vannak a városatyák, hogy a vármegye a székváros érdekeivel egyáltaljában nem törődik. A«t ugyan nem állítják, hogy Nagykanizsa valami sokat élvezett volna a vármegyétől, de hogy a székváros fellendülését a vármegye áldozatkészségének köszönhetné, ezt már nem lehet elismerni. Először azért nem, mert a fellendülésnek nyoma sincs. Igaz, hogy Zalaegerszeg külsőségekben valamelyest városiasabb lett, de a gazdasági viszonyok rosszabbak, mint valaha. Olyanformán vagyunk, mint az a háziasszony, aki a pecsenye árán selyemruhát varrat magának. Szemünkre hányják, hogy a vármegye tetemes áldozatok árán segített megépíteni a vicinális vasutat. Bizony bizony nem Zalaegerszeg kedvéért cselekedte. Állomást is csak azért kaptunk, mert másfelé már sehogy se lehetett volna vezetni a vonalat. Mert ha lehetett volna, ugy járhatunk volna vele, mint a Déli vasúttal, amelyet eldirigált tőlünk a kupaktanács, mert attól félt, hogy olodóbb lesz a csizma. Kedves nagykanizsai kollégánk ne irigyelje tőlünk ezt a vasutat, mert nem szolgált rá — a vasút. De ne irigyelje Zalaegerszegtől a vármegye protekcióját sem, mert — meg vagyunk róla győződve — hogy a székváros azt a protekciót, amelyet most élvez, szívesen átengedné Kanizsának, sőt rá is fizetne. Ráadásul odaadná azoknak a képviselőtestületi üléseknek jegyzőkönyveit, amelyek fényesen bizonyitják : mennyire aikerült a városnak protekciót szerezni a vármegyénél. Nem tagadjuk, nagyon jól esnék egy kis felsőbb támogatás, amely kisegítené a székes de nem fővárost sok mindenféle bajából; jól esnék kövezetvám, uj vármegyeház, valami subventió az iskoláinkra; egy ezred gyalogság, négy-öt gyár, amelyekkel a vármegye megajándékozhatná Zalaegerszeget. És ha megajándékozná, volna annyi eszünk, hogy el is fogadnánk. De még eddig nem tette s valószínűleg a jövőben sem teszi, mert magának sincs elosztogatni valója. Hát csak tengődünk a maguuk erejéből. Szeretnénk azonban mégis tudni, hogy — a vicinális vasút áldásain kivül — miben részesült a székváros a vármegyétől? Mert hátha mégis igaz, hogy fel vagyunk lendülve s Nagykanizsa elhanyagolása mellett Zalaegerszeg érdekeit szolgálta a vármegye ? Hátha mi nem vettük észre, hogy titokben segitattek rajtunk. Nagyon kérjük nagykanizsai kollégánkat, mondja meg, mit tud a vármegye protekciójáról s Zalaegerszeg nagy haladásáról. Had legyünk már egy kicsit büszkék is; eleget szégyeltük magunkat elmaradottságunk miatt. És ha rá tud mutatni csak egyetlen egy irigylésre méltó intézményre; ha be tudja bizonyítani, hogy Nagykanizsa rovására is haladtunk, akkor önálló törvényhatósági jogot és külön főispánt kérünk Zalavármegye székvárosának. ü«(- IH. Pjaczi éraiLk a legutolsó hetivasS, 'cii öOfcilograramonfciii búza rozs árpa zab tengeri minőség szerint Kor.-tfl 8-— 64-0 6-50 6.80 6.50 Kor.-I

S 8-20 7.50 6-80 6-90 7-— Foulard selyem 65 krajcártól 3 frt 70 krig meterenként blúzoknak vagy ruháknak. Bérmentve és már megvámolva, házhoz szállítva. Gazdag mintagyüjtemény postafordultával. Henneberg selyemgyára Zürichben. Nyilt-tér*) Kapható colodon ^yógyazertirban i* ftlfiS9T» kereskedésben. Felelős szerkesztő: dr. Csák Károly. Társszerkesztő ós kiadó : Udvardy Ignác 3irtokvétel. Egy 150 holdas birtokot keresek megvételre Zalában vagy a ^szomszédos vármegyékben. Szives ajánlatokat kér Kámán Péter Zalaegerszeg, Körmendi-u. 3. sz. Iszákosság nincstöbbé! Kivánatra bárkinek bérmentesen küldünk egy próbát a Cosaporból. Kávé, tea, étel vagy szeszes italban egyformán adható az Ivó tudta nélkül. A Cosapor többet ér, mint a világ minden szóbeszéde a tartózkodásról, mert csodahatása ellenszenvessé teszi az iszákosoknak a szeszes italt. A Cosa oly csendesen és biztosan hat, hogy azt feleség, testvér avagy gyermek egyaránt, az ivónak tudta nélkül adhatja és az illető még csak nem is sejti, mi okozta javulását. Cosa a családok ezreit békítette ki ismét, sok sok ezer férfit a szégyen és becstelenségtöl megmentett, 'kik később józan polgárok és ügves üzletemberek lettek. Temérdek fiatal embert a jó útra és szerencséjéhez segített a sok embernek életét számos évvel meghosszabbította. 6 Az intézet, mely a Cosapor tulajdonosa, mindazoknak, kik kívánják, egy próba adagot és egy köszönó Írásokkal telt könyvet díj és költségmentesen küld, hogy így bárki is meggyőződhessen biztos hatásáról. Kezeskedünk, hogy az egészségre teljesen ártalmatlan. COSA INSTITUTE (Dept. 217), 62, Chancery Lane, London, Anglia. INGYEN PRÓBA 217. sz. Vágj* ki ezen szelvényt és küldj, még ma az intézetnek. (Levelek 25 f, levelezőlapok 10 fillérrel bérmentesítendők. 10,000 motóra legteljesebb Kin megelégedésre |l9 szállítva. Drezdai motórgyár r.-t. (ezelőtt Hille) fióktelepe GELLÉRT IGNÁC és TÁRSA Budapest, VI., Teréz-körut 41. sz. Telefon 12-91. Benzinmotorok, légszeszmotórok, nyersolafmotórok, szesz (spiritus) motorok, acetylen-motórok. Benzlnlokomobilok cséplésre. Szivögáz (generátoros)-motórok a legmodernebb és legtökéletesebb, beigazoltan a legolcsóbb üzemet nyújtó erőgépek. Adr07ílai mntnr világszerte elismerten a UlOíUdl U1UIU1 legkitűnőbb gyártmány. Kipróbált tökéletes szerkezet. Válogatott legjobb anyagból a legszolidabban és a legpontosabban készítve. Sok évi használat után sem szorul reparaturákra. Feltétlenül üzembiztos. Kezelése rendkívüli egyszerű. Az üzemköltségek a legelőnyösebbek. lirúíHüi mídnrnV Üzemben megtekinthetők UlcZlldl 111UIU1U6 számtalan iparvállalatban és uradalmak gazdasági üzemeinél: malmokban, téglagyárakban, famegmunkálásnál, faaprításnál, vizemelő (szivattyú) telepeken, gazdasági takarmány-kamarákban, tejgazdaságokban, cséplésnél stb. stb. Teljes üzemberendezések, (malmok, gazdasági üzemek, közlőmű-szerkezetek stb.) szakszerű szállítása. FelYilágosítísok és Mséítervezetek Készsémi adatnaL Legmesszebb menő jótállás! Kedvező fizetési feltételek ! í