Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 27-53. szám)

1905-11-19 / 47. szám

XXIV. évfolyam 47. szám. Előfizetési dij: Egész évre . 10 K — f Fél évre . . 5 K - f. Negyed évre. 2 K 50 f. Egyes szám ára 20 fillér Hirdetések : = Megállapodás szerint. = Nyilttér soronként 1 K. Kéziratokat nem küldünk vissza ZALAVARMEGYEI HÍRLAP Politikai és társadalmi hetilap. — Megjelenik minden vasárnap. A letörés. Pest-Pilis-Solt-Kiskunvármegye főjegyzőjét a miniszter felfüggesztette, mert engedelmeskedett a törvényhatósági bizottság rendeleteinek s a lelkiismeretének. A főispán nem vonulhatott be dicsőséggel a vármegyeházba, mert a főjegyző végrehajtotta a vármegye határozatait. A főispán hirtelen asthmába esett a nem szándékozik magát hamarosan installáltatni; a főjegyzőt pedig felfüggesztették, hogy eltávolítsák a vármegyeházból, legalább arra az időre, amíg az ajtókról leszedik a pecséteket s az uj főispán leteheti az esküt hívei kezébe. Az ország első vármegyéje lesz a próbaköve az ellenállásnak. Itt kísérlik meg először, hogy megrémülnek-e a vármegyék az erős kéztől, amely ki akarja nyítani a bezért ajtókat, hogy bevezesse a főispánokat, akik meg fogják puhítani a kurucokat s elfogadtatják a kormány programmját a magyar vezényszó helyett. Ha a vármegyék megijednek, hát akkor all right. Menjünk tovább. Következnek a választók, akik talán könnyebben beadják a derekukat. Ha pedig nem hallgatnának a szép szóra, hát nekik lehet uszítani azokat, akiknek meg van igérve az általános választói jog. Mert hogy a nagy reformot azért hurcolták elő épen most, hogy ezzel a nagy tömeget a kormány szolgálatába tereljék, az bizonyos. Egy arisztokratikus érzelmű katonának s a főispánból lett miniszternek az általános választói jog csak taktikai célokból szükséges. Nem az elv megvalósítása a cél, hanem céljaikra akarják felhasználni az elvet. Csendőrökkel akarják letörni a vármegyék ellenállását, az eddig jogtalan tömegek segítségével s a sociális és gazdasági programmal akarják megnyerni a választókat. Ha a jelek nem csalnak, sem a csendőrök, sem a programm nem használnak, nem rettentik meg a vármegyéket s nem tántorítják el a választókat. A vármegyék el vannak készülve a letörésre irányuló minden cselekedetre s a választókat nem fog sikerülni sem Ígéretekkel, sem pénzzel a haladópártnak megnyerni. Mert az uj pártnak, melynek utasításai Bécsben készülnek, nincs gyökere a népben s nincs támogatója a kerületekben. A miniszter urak csodálkozhatnak afelett, hogy az ország nem fogadja el az ő szép közgazdasági programmjukat. Pedig az ígért reformokra már régen vágyakoztunk s most, mikor azok az ölünkbe hullhatnának, egyszerre nem kellenek. A dolognak pedig igen egyszerű a nyitja. Először is a nemzet nem bizik abban, hogy az Ígéretek meg is valósulnak. Négyszáz esztendő csalódásai árán tanulta meg a "'magyar azt, hogy a Bécs felől jövő ígéret nem szentírás. Nem fogadja el a programmot most azért, mert nagyon nagy ára van. És nem fogadja el azok kezéből,

! akik hozták, mert szembe álltak az egész nemzettel, a parlamenttel, a közvéleménnyel s többre becsülik a fejedelmi kegyet a nemzet évszázados hagyományainál ; eszközeivé lettek 'az 'abszolutisztikus visszavonásnak s erőszakkal is le akarják törni a hazafias lelkekből fakadó nemzeti felbuzdulást. Csodálkoznak Bécsben is, hogy a magyaroknak nem kell a közgazdasági programm s az ország jólétének emelésére való törekvést nem fogadják el a nemzeti vívmányok helyett. Pedig ha egy kis visszapillantást vetnének az elmúlt századokba, nem csodálkoznának rajtunk. II. József, a kalapos király, szintén a közgazdasági reformok embere volt, de el akart bennünket németesíteni; Bach és Schmerling idejében szintén igyekeztek a nemzet gazdasági erejét növelni, de az alkotmányunkat elrabolták s a bezirkerek ültek a nyakunkon. Az ökröt is hizlalják, de nem az ökör iránt érzett nagy szeretetből, hanem mert a hizott marha többet ér a gazdájának, mint a sovány jószág. A hagyományos Habsburg politika először tönkretette Magyarországot azzal, hogy Ausztria gyarmatává degradálta, mikor azonban azt látta, hogy a tönkretett oszágból nem sok haszna van, fel akarta virágoztatni, hogy legyen rólunk mit lenyúzni. Emelni kell a teherviselési képességet, hogy a hadsereget eltarthassuk; fejleszteni kell a közgazdasági viszonyokat, hogy tisztelt szomszédaink hasznot húzhassanak belőlünk. A közgazdasági reformok csak arra irányulnak, amire az erőszak: a nemzeti ellenállás letörésére. A nemzet erejét hosszú időkön keresztül szabadságának s alkotmányának védelme kötötte le. Ezért maradtunk hátra közgazdasági és kulruiális téren. Ha az alkotmányjogi viták megszűnnek, ha a gravámenek helyett az ország gazdasági kérdésekkel foglalkozhatik, akkor nem lesz szükségünk arra, hogy jogokat adjunk fel a belső reformokért. Annak a nagy kérdésnek : alkotmányos állam vagyunk-e, ahol a nemzet akaratának érvényesülni kell, el kell dőlni, hogy szabadon haladhassunk azon az uton, amely a kulturnemzetek részére ki van jelölve. A küzdelem áldozatokat kiván s az áldozatokat a vármegyékben keresi a hatalom. Rákerül a sor Zalavármegyére is. A megtorlás politikája már elkezdődött s csak idő kérdése: mikor ér el hozzánk. Jegyzetek. Kolozsmegye termében röpült ft záptojás és zúgott az abzug. A város közgyűlésére már el se mehetett a főispán, mert a kedélyek annyira izgatottak voltak, hogy nem lett volna tanáosos az eskütételt megkísérelni. Aradon szintén parázs skandalumok között esett meg az installáció. Pestvármegye pedig lepecsételteti az ajtókat, hogy valahogyan be ne surranhasson a kormány bizalmasa és megtagadja a beiktatást. Kassán móg cifrábban megy a dolog. A városnak két polgármestere van s az egyik egyszerűen magánzónak címezi a kinevezett főispánt. Mindenütt felháborodás fogadja, csúfolódás üldözi az uj embereket, akik bizonyosan azért jönnek, hogy megrendszabályozzák a renitens vármegyéket ós híveket toborozzanak, tagokat szállítsanak a haladópárt részére. AZ EGYEDÜL ELISMERI' Mai számunk 12 oldal*