Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 27-53. szám)

1905-11-12 / 46. szám

6 » Zalamegye, Zala vármegyei Hirlap« 1905. november 12. özvegye azonnal irja meg közelebbi címét és küldje el a mi emberünk címére. Hát csak nézett az ex-szalmaözvegy, mikor jött a kÍ3 hercig rózsaszínű levélke, amelynek irója már a találka helyére nézve is tett célzásokat. Egy jó kényelmes kis fészket, ahol kőt, csak egymás látásával megelégedő öreg pár kellemes otthont találhat. Hát az ügyész hol maradt? §j|Éppen akkor látott napvilágot az igazságügyminiszter körrendelete, mely a kir. ügyészségeknek szólott a főispáni beiktatások megakadályozását célzó büntetendő cselekmények megtorlása tárgyában, mikor egy jókedvű társassg nóvünnepén köszönteni volt azt az embert, aki e lapok olvasói előtt is közkedveit személyiség. A kedélyes stampedlizősek közben szó esett erről a rendeletről és akadtak többen, hogy ennek nem lehet más folytatása, minthogy ezután az olyan összejöveteleket, hol ellenzéki érzelmii emberek vannak együtt, az ügyész csendőri assistenciával szétoszlatja. -— Már pedig ugy látom, hogy itt csupa ellenzékiek vagyunk — mondá a ház aranyos kedélyű úrnője. Alig ejté ki e szavakat, nyilik az ajtó — és kutya van a kertben — belépnek rajta a csendőrök. A kedvelt csendőr százados és főhadnagy, akik szintén névnapot jöttek köszönteni. Bohó vágy. Ha tünt a perc — ha múlt a nap S év évre gyűlt mögöttem; Hogy mit visz el sok tünde perc, Azon sohsem tűnődtem . . . — Tünö napok Rohanjatok! Hisz jő a kor: az édes — Mikor enyém a vágy, a láng! Legyek csak majd húsz éves! És ha mostan — múl perc és nap S az év csak nő mögöttem; Úgy fáj nekem, ha jő a perc, De már is múltba röppen . . . — Tünő napok Maradjatok! Hisz ez a kor az édes — Enyém a bit, a dal s a vágy ! Lennék mindig húsz éves. Soproni kereskedelmi és iparkamara köréből. Kormos Alfréd, a „Magyar Pénzügy" s a „Magyar Kereskedők Lapja" szerkesztője a „Nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adói és illetékei" cím alatt egy művet adott ki, mely első részében a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok üzleti adóját tárgyalja az „Egyenes adótörvények és szabályok hivatalos összeállítása" szakaszai sorrendjében; második részében az általános illetéki szabályokat s a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok részéről minden esetben készpénzben fizetendő, valamint a gyakrabban előforduló más illetékeket ismerteti, részben az illetéki díjjegyzék, részben a betűk sorrendjében, harmadik részében pedig az értőkpapir-forgalmi adóval foglalkozik részletesen és kimerítően. Miután ezen mű a benne felhalmozott adatok nagy tömegénél s mégis könnyű kezelhetőségénél fogva feltétlen gyakorlati értékkel biró kézikönyvnek mutatkozik, melegen ajánljuk azt kamarakerületünk pénzintézeteinek, részvénytársaságainak, szövetkezeteinek, különösen pedig m. kir. pénzügyigazgatóságainak és adóhivatalainak beoses figyelmébe. A mű 10 korona előfizetési áron szerzőjénél, Kormos Alfrédnál (Budapest, VII. Almássy-tér 2.) rendelhető meg. Sopron, 1905. évi november hó 7. II. A zalaegerszegi m. kir. államépítészeti hivatal zárt ajánlati versenytárgyalást tart a pécs-varazsdi állami közút 163—164 szakaszán levő letenyei Murahidnak 11.879 K 35 f. költségvetési összegen belül leendő helyreállítására. Az ajánlatok benyújtási határideje f. óvi november hó 27-ike. A részletes föltételek a zalaegerszegi állam építészeti hivatatnál tudhatók meg. III. A Polá-ban állomásozó cs. és kir. admiráli hivatal 280 q kávé, 280 q cukor, 5700 q buzaés 2500 q rozsliszt, 35 q kömény, 760 q rizs, 350 q bántatlan és 100 q hántott borsó, 1350 q bab, 600 q tészta, 70 q hagyma, 25 q bors, 40 q disznózsír, 150 q sajt, 1000 q burgonya, 340 q oliva olaj, 150 hl' ecet és 8800 hl bor szállításra hirdet pályázatot. | Az ajánlatok benyújtási határideje folyó évi ! november hó 30-ika. A részletes föltételeket , tartalmazó füzet 20 fillérnyi áron a pályázatot hirdető admiráli hivatalnál megszerezhető. fv. A m. kir. államvasutak budapest-balparti üzletvezetősége öntött vasból való kályhaalkat| részek, somfából való kalapácsnyelek, kátrányos í fedéllemez, lucerna mag és nagy meszelő ecset ! szállítására hirdet pályázatot. Azajánlatok benyujI tási határideje f. óvi november hó 25-ike (10.897.) A m. kir. államvasutak budapest-jobbarti üzletvezetősége különféle fűmagvak szállítására hirdet pályázatot. Az ajánlatok benyújtási határideje f. -évi november hó 28-ika. (11.018.) A részletes hirdetmények kamaránk hivatali helyiségében megtekinthetők. V. A m. kir. államvasutak igazgatósága nyilvános versenyt hirdet a fiumei Mária-Valéria-mólón létesítendő tárház építő munkáinak végrehajtására. Az ajánlatok benyújtási határideje folyó óvi november hó 29-iko. (11.173.) A m. kir, államvasutak szombathelyi üzletvezet-ősége téglák, vessző seprűk és kőszénkátrány szállítására hirdet pályázatot. Határidő folyó évi december hó 6-ika. Az eredeti pályázati hirdetmények kamaránk hivatalos helyiségében olvashatók. A kerületi kereskedelmi- és iparkamara. Hivatalos-rovat. Zalaegerszeg r. t. város tanácsa ezennel közI hirré teszi, hogy az 1906. óvre összeállított házi pénztári, továbbá >Utfentartási alap,* „Aggápolda alap" költségelőirányzatot, végül a város tulajdonát képező „Arany bárány" szálloda épületnél a képviselőtestület 3652. 904. számú véghatározatával engedélyezett átalakítások s egyébb létesítmények költségei fedezése tárgyában az 1905. évre összeállított pótköltség előirányzat az 1886. évi XXII. t. c. alapján 125. § a érteimébon f. hó 6-tól bezárólag f. hó 20-ig a városi pénztári helyiségben közszemlére kitétetett, mely időig jogában áll azt a hivatalos órák alatt minden adózó polgárnak betekinteni s ellene észrevételét megtenni. Zalaegerszegen, 1905. évi november hó 4-én tartott tanácsülésből. II. A magyar királyi földművelésügyi miniszter 1900. évi október hó 26 án kelt 100722/VI!. 1. száinu rendelete folytán Zalaegerszeg r. t. város tanácsa felhívja a város területén levő gyümölcsfa tenyésztő és egyéb birtokosokat, hogy a* nagymértékb-n mutatkozó hernyó ós darázs fészkeket lelkiismeretesen annál inkább szedjék le, pusztítsák és irtsák, mert ellen esetben 100 koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntettetnek. Zalaegerszegen, 1905. évi november 3-án. Várhidy, polgármester. fí irek. Zalavármegye főispánja. Csütörtökön délután telefonon azt jelentették Budapestről, hogy Zalavármegye főispánjává gróf Festetics Géza fővárosi I

anácsjegyzőt nevezték ki. A hírt másnap a lapok s megerősítették. Tegnap azonban meg is cáfolták; tozzá tevén azt, hogy Festetics Géza grófot a kormány ugyan megkínálta a főispánsággal, de az visszautasította. A két ujabb jelölt: Gajáry Géza és gróf Forgách Antal. A kinevezést a tövő héten biztosra várják. Lányi Berlaían igazságügyminiszíer Zalaegerszegen. A mult vasárnap délután a kőt órai vonattal Zalaegerszegre érkezett Lányi Bertalan igazságűgminiszter, nejével és titkárjával. A miniszter külön szalonkocsiban utazott, amelyet a Czelldömölk felől érkező vonathoz csatoltak. A pályaudvaron Lányi Kálmán kir. főmérnök, államépitószeti hivatali főnök családja várták a minisztert, aki egy napig időzött fivérénél s hétfőn az esti vonattal visszautazott Budapestre. — A nagykanizsai lapok azt közöltők, hogy Lányi Bertalannak Zalaegerszegen politikai missiója volt s több vezető férfiúval tanácskozott. Ezzel szemben az igazság az, hogy a miniszter látogatása teljesen magánjellegű volt; itt idŐzése alatt rokonain kivül senkivel sem érintkezett s politikai diskussióba nem bocsátkozott. Képviselőtestületi közgyűlés. Zalaegerszeg r. t. város képviselőtestülete 9-ikón rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a^ városi képviselők nagy számban jelentek meg. Általános érdeklődést keltettek a tárgysorozatnak a városi tisztviselők és alkalmazottak fizetésének rendtbősére vonatkozó pontjai, mert a javadalmak rendezése a városra uj terhet jelent s a pótadók súlya alatt görnyedő polgárság érthetőleg idegenkedik minden ujabb tehertől. A közgyűlés azonban a fizetős felemelés iránt benyújtott kérvények felett ezúttal nem határozott, mert a kérdés nincs még előkészítve. Bizottságot küldtek ki, amely januárig javaslatot fog a képviselőtestület elő terjeszteni. — Az utcaseprőket, a mezőőröket s a végrehajtó mellett alkalmazott becsüsöket azonban a közgyűlés lakbér megállapítása iránt előterjesztett kérelmükkel elutasította, mert fizetésük már most megfelel a hegyőrök fizetésének s mort alkalmazásuk nem oly rendszeresített jellegű, hogy lakbérre igényt tarthatnának. — Török Szidónia ovodai dajka havi fizetése eddig 25 korona volt, amelyet a közgyűlés 32 koronára emelt fel. — Szigetvári József kézbesítőt, hosszú ős lelkismeretes szolgálatáaak megjutaltnazás.íui a közgyűlés hajdú őrmesterré léptette elő s részére 120 K személyi pótlékot szavazott meg. — Grümbaum Ferenc városi képviselő indítványt adott be városi takarékpénztár ós biztosító intézet felállítása iránt. A kérdés tanulmányozására bizottság küldetett ki, amelynek tagjai: dr Csák Károly, Faragó Béla, Fenyvesi Miksa, Grünbaum Ferenc, dr Hajós Igüác, Heincz János, dr Kele Antal, Mondschein Samu, Udvardy Vince, Breisach Samu. A képviselők általános tetszésével találkozott Dr Rosenthál Jenő indítványa a közgyűléseknek délután való tartása tárgyában. Miután azonban az indítvány csak a szervezési szabályrendelet módosításával valósítható meg, az egyelőre a városi alkalmazottak illetményeinek rendezése s a szabályrendelet átdolgozása céljából kiküldött bizottsághoz utasíttatott. Ezen bizottság tagjai: dr Czinder István, Boscbán Gyula, Faragó Béla, Gráaer Géza, Kaszt, r Sándor, Köh er Ede, Lányi Kálmán, Kummer Gyula, Legáth Kálmán, dr Szigethy Elemér, Fisehcr László, Stófaneco Józsaf. f Idősbb Eitner Sándor. Egy muukás, tevékeny férfiú sikerekben gazdag élete ért véget. Idősbb Eitner Sándor e hó 8-ikán meghalt Sümegen 71 óves korában. Pályáját abban az időben kezdte, amikor a magyar ipar elmaradottságából kezdett kibontakozni. Atyja már tekintélyes timármbster volt k fiát iíju korában üzletébe vette. Eitner Sándor vasaksrattal és szorgalommal fogott a munkához. Nagy utakat tett meg, sok tapaeztalatot szerzett, amelyeket párosítva szakértelmével, nagy kitartásával: az atyjától rámaradt műhely t tekintélyes gyárrá fejlesztette. Tekintélye és vagyona évről évre nőit; egyike lett a vezető férfiaknak. Társadalmi téren elismerés és tisztelet vette körül, mert nem csak mint iparos, hanem mint ember is kiváló volt. Kivette a részét minden társadalmi mozgalomból s ahol áldozatokát kellett hozni, előljárt mindig. Sümeg városnak áldozatkész polgára, vármegyéjének hű fia s az egész nagy vidéknek népszerű alakja volt. A nép ragaszkodását ugy mutatta ki, hogy megválasztotta országos képviselőnek, de a politikai élet teréről hamar visszavonult a zajtalan munkához, amellyel bebizonyította, hogy a m8gyar ipar parlag földje is terem babérokat azok számára, akik tudással, szorgalommal s a munka igaz szeretetével veszik kezükbe a kultura fegyvereit: az iparos szerszámait. Idősbb Eitner Sándor koporsóját impozáns részvéttel vette körül Sümeg város egész társadalma. A temetés 10-én délután 3 órakor volt. Képviselői beszámoló. Dl- Nyáry Béla, az alsólendvai kerület országgyűlési képviselője a mult vasárnap beszámolót tartott Szemenyén és Kerkaszentmiklóson. A képviselőt elkísérték gróf Zichy Aladár, a néppárt elnöke, Huszár Káról hírlapíró sa kerület több vezető fórfia. Kerk iszentmiklóson körülbelül 3000 ember hallgatta meg a