Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 27-53. szám)

1905-10-29 / 44. szám

494 » Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 1905. szeptember 17. áthallatszott Sipos Lászlónéhoz, aki nem tudott ellentállni a jóhangu kakas csábításainak s elha­tározta, hogy ellopj a. Este átsettenkedett Reidmaye­rók udvarára s már már kezében volt a szép kakas nyaka, amikor egy hatalmas pofon csattant el az arcán. Egyébként fel is jelentették. Sok ezer szenvedő nem veheti igénybe vagy az évszak alkalmatlan volta, vagy a nagy költ­ségek miatt a Karlsbadi és Marienbadi gyógy­forrásokat belső bajainak orvoslására; mindezen akadályok ma már nem gátolják a sikeres gyógyu­lást, mert a Schmidthauer-fóle Igmándi keserü­vizben egy oly hazai ásványvizünk van, mely a külföld hírneves forrásait nem csak pótolni képes, de gyógy hatásában azokat tetemesen felül is múlja. Az igmándi keserűvíz eddig az egyedüli, melyben tudományos alapon a rádium jelenléte mutattatott ki, s ezen nagy jelentőségű felfedezés nyújtja magyarázatát azon csodálatos gyógyerő­nek, a mely ezen ásványvizben rejlik. Mint ivó kura otthon bármely évszakban reggelenként fél pohárral használva, kitűnő eredménnyel használ­ható gyomor, bél és vórbajokban, ugy az elkövó­redés, szívelhájasodás s azzal járó fulladásnál, sárgaság, máj- és lépdaganat, cukorbetegség, aranyér, csuz és köszvónynél, vérbőségnél s egyéb belszervezeti bajokban, kiválóan nagy értékű, mint ez idő szerint a legjobb természetes és ártalmatlan hashajtó. Az igmándi keserűvíz min­den jobb gyógyszertárban kapható kis üvegben is 30 filllérért, nagy üveg 50 fillér. A hizó. Szogóny ember házánál értékes portéka a hizó; amely az egész esztendőre szükséges zsirt s a sovány ételre egy kis hust van hivatva szolgál­tatni. Szabó Péter nagyrécsei hegyi lakos is vett magának egy malacot, amelyet gonddal hizlalt az asszony. Mindennap megnézték a hízót, becsülgették a súlyát és zsírját. Egy viharos éjszakán azonban tolvajok jártak Szabó Péterék háza körül s elhajtották a szegény ember hízóját. A budapesti áru és értéktőzsde köréből. Fel­hívás. — A tiz évig tartott üzlettelenség folytán felgyülemlett vagyon természetes következettség­gel keresi a gyümölcsöző elhelyezést és miután a küszöbön álló közgazdasági átalakulás és a nemzeti befektetések a magyar értékek áremel­kedését okvetlenül maguk után fogják vonni, — Brünauer ós Thein törv. bejegyzett jogosított tőzsdeügynöki cég, (Budapest, V. Akadémia u. 6.) közzé teszi, hogy ezen tőzsdén a hozzá érke­zendő megbízások alapján, a kereskedelmi törvény, — valamint a tőzsde szabályzatoknak szigorú betartása mellett és kivétel nélkül csakis föltét­lenül szolid ügyleteket, — közvetíteni hajlandó, Betörés. Szirk Frigyes csáktornyai lakos házá­nál senki sem volt otthon. A folyosó kulcsát a házbeliek magukkal vitték, a szobakulcs pedig a folyosón volt. Ismeretlen tettesek betörték a folyosó ajtót, kinyitották a szobát s minden érté­kesebb ingóságot elvittek. Agyongázolta a kocsi. A közel napokban Szentmária zalamegyei községen több urasági kocsi hajtatott keresztül. A kocsisor végén haj­tottak Kutas Imre és Farkas János jánosmajori kocsisok, akiknek gondatlansága következtében végzetes szerencsétlenség törtónt. Éppen az úttes­ten haladt keresztül Luksa Mária szentmáriai asszony, amidőn a kocsi saroglyája, amely csak hitvány kötéllel volt megerősítve, lezuhant, a lovak a zajtól megijedve a kocsit félrerántották és keresztül vontatták az asszonyon. Az igon nagy teherrel megrakott kocsi kerekei össze-vissza zúzták a szerencsétlen asszonyt, a ki a helyszínen azonnal szörnyet halt. Tüzek. Garaboncon Tálas János gazdasági épületei és takarmánykészlete elégtek. A kár 4200 K. — Nagyrécsén Ceóri Ferenc udvarán ! összerakott szalma ismeretlen okból kigyulladt s ! elégett. — Zalaszentbalázson kigyulladt özv. Vörös Istvánná istállója s ugy ez, valamint Vörös Zakariás ! gazdasági épületei leégtek. Külföldi kereskedők nagyrészt Magyarországot j tekintik értéktelen készítményeik fogyasztási j piacának, ezért árasztják el az országot körieve- ; lekkel, nyomtatványokkal, hirdetésekkel, melyek- | ben különféle állítások révén és hangzatos szavak- ' kai akarnak vevőközönsóget toborzani. Akinek ; csuz vagy köszvénye van, az ügyet se vessen ! ilyesmire, hanem használja a Zoltán-féle kenőcsöt, 1 melyről az orvosok legelőkelőbbjei a magaszta- ' lás hangján nyilatkoznak s a betegek nagy ered- I ménnyel használják bajuk tökéletes gyógyítására, j Üvegje 2 korona. Zoltán gyógytárában Budapest, V. Szabadságtér. Haragos rózsafüzérek. A nagykanizsai ájtatos öreg asszonyok az esti litániára hiába várták a segédkántort, aki elszórakozta a litánia idejét. A rózsafüzérek orgonakiséret nélkül énekelték el a litániát. A templomból kijövet találkoztak a kántorral, akit meg akartak linchelni. A szegény bűnösnek meneüülnie kellett az ájtatos társaság nyelve elől. Eltűnt kereskedő. Egy törekvő fiatal kereske­dőt üldözött a balsors. Kitartó szorgalma dacára egy szép napon be kellett zárnia üzletét és e fölötti elkeseredésében egyszerre eltűnt. Kétségbe­esett anyja hiába mozdított meg minden követ, hogy hollétét kikutassa, de ez nem sikerült. Már elveszettnek tartotta egyetlen fiát és támogató­ját, midőn röviddel ezelőtt fiától Amerikából levelet kapott. Szegény elhagyott özvegy anyá­nak nagy volt az öröme, midőn újból láthatta gyermeke kezeirását, de móg jobban örült a levél tartalmának. A fia azt irja, hogy Amerikában telepedett le, üzlete virágzik és rövid idő alatt európai Ö3szes hitelezőit is kielégítette. Ezen szerencsés fordulatnak egyszerű a magyarázata az, hogy Török A. ós Társa bankházában Budapesten Teréz-körut 46 szám alatt nagy nyereményhez jutott és ezen pénzzel nevét, becsületét ós élet­kedvét is vissszaszerezte. A közönség köréből. A következő levelet kap­tuk : »Nem tartozom azok közé, akik a fiatalság jó kedvét minden oldalról a jól neveltség és túlhajtott pedantória korlátai közé akarják szorí­tani. Jobban szeretem a lármás, élénk gyermeket, mint a zseniális kis öregeket, akiket idő előtt megvéuít a szülői hiúság. Mert ma nem az a szülők büszkesége, hogy a fiu jól megüli a lovat, gerelyt vet és lándzsát tör, hánem hogy a háta meggörbült a betüfalástól s a szemei meggyen­gültek az «ijszakázásban. Nekem nem imponál az apró ifjú ur szajkó tudománya, ha a vizsgán három öl hosszú verset szaval is. Inkább elszomorít a sok satnya gyerek. Nem is járok a vizsgákra. Sokszor elmegyek azonban a vásártér mellé, ahol a lapdát rúgják s a fülest vetik. Azt is szívesen nézem, mikor százával ontja az iskola magából a gyerekeket, akik vidám lármával szaladnak hazafeló. Mert a gyerek, amint az utcára ór, fut. Igaz, hogy tilos, de mégis fut. Benne van a természetében, amint a pedagógusokéban is benne volt. De nem akarják elismerni. Mindennek meg van azonban a tulhajtása. Ennek egyik klassikus példájára akarom a szer­kesztő ur figyelmét felhívni. Az inasiskolából hazatérő fiuk lármája már nem a gyermek vidámsága, hanem pajkosságból eredő botrány. Ezt már nem jó nézni, hallgatni pedig nem is lehet. Ugy látszik sportolnak a fiuk a féktelenkedóssel. Valami keveset leköszörülhet­nének a jókedvükből; legalább annyit, amenyit az illendőség megkövetel. Tisztelettel N. N. Egy munkás-család szerencséje. Régi igazság, hogy a hol legnagyobb a szükség, legközelebb a segítség. Különös hálával emlegeti ezt az igaz­mondást az a szerény munkás család, mely a szerencsés sora jóvoltából a fenyegető szükségben tisztes vagyonhoz jutott. A szorgalmas derék családfő önhibáján kivül munkáját, kenyérkeresetét veszítve hiába kopogtatott uj munka, uj foglal­kozás után, mindenütt zárt ajtókra talált a mauka hijján. A szerény otthonba már-már a fenyegető nyomor költözött, midőn a szerencse egy sugara ismét boldogságot varázsolt a kétségbeesett családi körbe. A derék munkás ugyanis a jobb napok­ban megtakarított fillérekből osztálysorsjegyet vásárolt és ujjongó örömmé változott kétségbe­esése, midőn a napokban a Gaedicke A. budapesti bankház, melynél a szerencsés sorsjegyet vásárolta, arról értesítette, hogy a 60.000 koronás főnyere­ményt nyerte ur-g. A Gaedicke bankház, mely­nek a szerencse állandó kísérője, nyolc nyolcad­ban adta el a sorsjegyet és a munkás-családon kivül még számos szerény sorsú kis embernek teremtett jólétet. Szölőojíványok és gyümölcsfacsemeték eladása. Mint megbízható és tnegyénkbeli s mellette leg­olcsóbb forrást ajánlhatjuk Bókefi Elek nép­iskolai igazgató-tanító és járási faiskola felügyelő épp az idén már másodízben kitüntetett telepét Zalakoppányban, hol I ső rendű szokványminő­ségü szőlőujtványok a legjelesebb csemege- és borfajtákból 75 írtért (150 K), válogatott Il-od osztályúak pedig 30 frtórt (60 K) kaphatók ezer darabonkint. Alma-, körte-, cseresznye-, spanyol­meggy-, kajszin-, ringió ojtványok darabja pedig 20—25—30 krajcár erősségük szerint. Vérengzés. Tapolczán egy részeg suhancokból álló társaság betért a kávéházba s ott duhaj­kodni kezdtek. A szóváltásból verekedés lett a egy fél óra alatt vérrel volt borítva a piszkos padló. A bicska dolgozott s Varga Gyula olyan veszedelmes szúrást kapott, hogy a helyszínén meghalt. Súlyosan megsebesült Német Böröcz Gyula. „Isten áldása Lukács Vilmos bankházán." Rövid időn belül ezen népszerű ós általánosan ismert bankháznál nyerték majdnem az összes főnyere­ményeket; a 400.000 koionás első főnyereményt, a 200.000 koronás második főnyereményt és az utóbbi sorsjáték alkalmával is ezen bankház volt ama kellemes helyzetben, hogy nagyobbrészt régi vevőinek szerezhetett főnyereményekkel meglepe­tést. Az ugy nevezett Lukács-féle szerencseszá­mok dus választókban találhatók a bankház most megjelent szerencsenaptárában, mely kíván­ságra bárkinek portómentesen ós díjtalanul meg­küldetik. A naptárban levő számokat — ugy mint a mult sorsjáték alkalmával — most is árva­leány választotta és ennek is oly fényes lesz az ered­ménye mint eddig volt. Felesleges levelezés és posta­költség megtakarítása céljából ajánlatos a köz­kedveltségnek örvendő Lukács-féle szerencaesors­jegyeket a helybeli Fenyvesi Miksa cégnél beszerezni, a mely a fenti bankháznak helyben és a környéken kizárólagos elárusítója. Gyanús levelek. A kereskedelmi miniszter el­rendelte, hogy az Udinéből érkező leveleket a postahivatalok kisérjék figyelemmel, mert onnét sok kivándorlási hirdetés, hajójegy és magyar­országi ügynökök részére províziók érkeznek. Amióta ugyanis a kivándorlási ügynökök nem garázdálkodhatnak, külföldről irányítják a jövö­delmezö vállalatot. A kakaóról. A tapasztalat arra tanít, hogy a kakaó rendszeres élvezése távolról sem oly kedvező az egészségre, miut a hogy ezt általában hitték. Nagy zsírtartalma következtében (néha 50°/„-nál több) a kakaó emésztési zavarokat idéz elő, melyek gyors jóllakottsági érzésben, hanyatló ótkedv és gyomorégésben nyilvánulnak. A cser­savas anyag (kakaorot), melyet tartalmaz, azon­kívül bélszorulást, sőt tartós székrekedést okoz. Ezeket a kényelmetlen, káros következményeket elkerülendő a Hoff János-féle régi neves oég »Kandol Kakaoc elnevezés alatt ujabb terméket bocsátott piacra, mely kitűnő finom ize mellett, malátával való vegyülete folytán könnyen emészt­hető, s minden más kakso fajjal szemben sokkal olcsóbb. Azáltal, hogy malátával vegyítve van, melynek értékes egészségi előnyei mind általáno­sabban elismertetnek, zsírtartalmából roppant sokat vészit (a bócsi Untersuchungsanstalt m. é. október 21-iki vegyvizsgálata szerint 19 33°/ 0) ugy hogy a Kandói Kakaó valóban zsirszegény­nek, minden szervre jótékonynak mondható. A tápanyag tartalom egyidejűleg elért fokozása által a Kandói Kakaó sok esetben fontos táp­szernek bizonyult, nevezetesen ideges diszpoziciók legyőzésénél, vérszegénységnél stb. Aki kakaohoz szokva van, bizonyára gyorsan megkedveli a Kandói Kakaót, s mint minden követelménynek megfelelőt állandóan használni fogja. Kandói Kakaó minden füszerkereskedésben raktáron van, mégis ügyeljünk szorgosan a Hoő névre s kérjünk kizárólag Kandói Kakaót. Időjárás. Őszből a télbe, télből tavaszba ugrott a szeszélyes idő egy hét alatt. A hét elején tűrhető őszi időjárás uralkodott. Egyezerre azon­ban megfordult a szól s észak felől vastag felhőket sodort fölénk. Elkezdett azután csendesen szitálni a havas eső, mind sűrűbbek lettek a hópelyhek 8 végül tiszta hó esett kót napig szakadatlanul. A még lombos fákat, a házak tetejét s az egé9z vidéket fehérbe öltöztette a korai tél; a fák ágai recsegve törtek le a hó terhe alatt s a szél bolou­dul dudorászott szibériai emlékeiről. Végre megállt a hó, kisütött a nap s elkezdett olvadni. Két éjszakán át azonban fagyott s ugy nézett ki a vidék, mint kora tavasszal, amikor már olvad, de az éjszaka hártyát von az apró tócsák fölé. Móg mindig hideg van s a hó nem olvadt el teljesen. Kender és len. A földművelési minisztérium már régebben fokozott akciót indított meg a ken­der és lentermelés fellendítésének érdekében, amely első feltétele volna a magyar textil ipar megerő­sítésének. Az akció azonban még mindig nem járt kellő eredménnyel s különösen a Dunántúli vármegyék nem karolják fel eléggé a kender és lentermelóst. Legutóbb arra a tapasztalatra jöt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom