Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 27-53. szám)

1905-07-09 / 28. szám

1905 julius 16. » Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 9 sára különösen nagy gondot fordítsanak a ott, a hol kell, szigorú végrehajtást is alkalmazzanak. A hátralékosok tehát saját érdekükben cselekesznek, ha tartozásaikat lehetőleg mielőbb kiegyenlítik. Tolvaj cseléd. Csiszár Roza oseléd volt a Göndöcs féle vendéglőben. Odaadónak és hűnek mutatkozott, azért nem is igen titkolóztak előtte s ezt arra használta tol a leáuy, hogy belenyúlt egyik éjjeli szekrénybe 8 onnan 14 korona készpénzt kilopott. Eladó állatok. A keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézetnél 3 drb 1 l/

a éves merinó préooce tenyészkos s 27 drb vegyes koca mustra anya birka eladó. Az állatok csak a már megtörtént, nyirós után vehetők át. Elhaltak. F. évi junius hó folyamán városunkban elhaltak: 1. Gerencsér István 51 éves, r. k. nős földműves. 2. Miszori Lajos 73 éves, r. k. nős magánzó. 3. Weisz Károly 5 éves, izr. gyermek. 4. Votipka Dorottya 79 éves, r. k. hajadon szakácsné. 5. Bedő Ferenc 79 éves, r. k. nős földmives. 6. Bogár Borbála férj. Horváth Lajosnó 63 éves. 7. Wellenstein József 2 hónapos, r. k. gyermek. 8. Primusa György 1 hónapos, r. k. gyermek. 9. Slemmer Juli 21 éves, r. k. hajadon varrónő. 10. Házas Sándor 72 éves, ág. ev. korcsmáros (kórház). 11. Özv. Kovács Ferencné szül. Beuke Franciska 72 éves, r. k. magánzó (kórház). ÍJ. Kolompár Mária férj. Kolompár Péter JÓ 75 éves, r. k. kóborcigány (kórház). Deák Ferenc beszédeiből eddig csak az a nagy, hatkötetes kiadás kapható, melyet Kónyi Manó rendezett sajtó alá. Most Ferenczi Zoltán, Deák kitűnő életirója, e beszédeknek egy kisebb, válogatott kiadását rendezi sajtó alá, melyben a nagy államférfiú felszólalásai közül a történelmi fontosságúak mind meg lesznek találhatók a szükséges jegyzetekkel és bő életrajzi bevezetéssel, valamint Deák korára vonatkozó illusztrációkkal együtt a »Remekirók Képes Könyvtára* ez idei sorozatában fog megjelenni, hat más kötettel egyetemben, melyek közül fölemlítjük Kemenes (Kempf) Józsefnek, a vállalat számára kószített tíj Odyssea fordítását, valamintRadó Antal magyar Firdusziját. Millió ember foglalkozik azon gondolattal, hogy egy módot találjon arra, hogy a család minden részének szórakozást nyújtson. Ezen rejtélynek mondható eszmét a »Tolnai Világ Lapja* megoldotta, A család minden egyes tagja talál szórakozást ezen igazán páratlannak mondható kó|-es újságban, mely hetenkint 50 sőt 70 oldal terjedelemben is megjelenik, s potom 4 K 90

r f-be kerül egy félévi előfizetési ára 8 K helyett. Ajánljuk ezen lapot szives figyelmébe olvasóinknak. Egy mutatványt készséggel küld a kiadóhivatal, csak tessék a „Magyar Kereskedelmi Közlöny" kiadóhivatalához Budapest, VII. ker. Károly-körut 9. fordulni. Öreg Gyuri bandája. (3

) Befejezésül néhány szemelvényt közlök még a nagy bünperből, amelyek aktáit nemsokára máglyára rakják. Rendkivül érdekes a vádló és védő tiszti ügyészek szereplése, akiknek perbeszédeit egész terjedelemben jegyzőkönyvbe foglalták, vagy talán maguk az ügyészek irták bele, mert a többi ezövegtől teljesen elütő Írással vannak irva. A vádló terjedelmesen felsorolja a vádpontokat 8 a bizonyítékokkal és jogi szempontokkal nem foglalkozik annyit, mint a frazeológiával. „Sokak az olyan vétkek, amelyek rész szerónt az előadottaknál kisebbek levén, figyelmet nem érdemelnek, rósz szerént tökéletessen be nem bizonyíttathatnának; de azért a Tiszti Ügyész ezek eránt is méltó figyelmet kiván ós kéri ezen gonosz és Istentelen rab személyeket, mint az Emberi társaságban Élő Jámboroknak veszedel meket, a Közbátorság felzavaróit, a Törvények és Emberiség ellenségeit és megjobbulni s józan erkölcsiségre visszatérni megvesztegettetósek miatt nem akarókat elitéltetni s a boszuálló igazságnak eleget tétetni." A védő ügyésí a sok bebizonyított bűncselekménnyel szemben majdnem tehetetlen volt. Valamit azonban mégis mondani kellett, belekeveredett tehát a rabulisztika útvesztőibe. „Jóllehet a felperes Tiszti Ügyész ur által feltett rettenetes vádak magokban gondoltatván ; a boszuálló igazságnak méltán tárgyai lehetné- 1 nek, sokkal szelídebb szint öltöznek mindazon • által azon gonosz tettek, ha azoknak eredeti kútfejek eráut való kegyes figyelmét a T. Tör- j vény Széknek megnyerheti. Valamennyien ugya- í nis a Felperes Tiszti Ügyész urnák megismerése j szerónt Í3 szökevén katonák levén, mi volt természetesebb, minek utánna már elszökések megtörtént, mint mind a Törvény boezuja elkerülése mind maguk élete tartása végett megkábulva egy oly képeni élet nemre vetemedni, mely végre őket ezen szerencsétlen állapotra juttatta. Hogy pedig a Király és Haza hűségéről ell felejtkezve azon zászlókat, mellyek eránt örök hűséget esküttek, hitetlenül elhagyák, mi kén szeri thette valljon őket, ha nem ugyan az a természet, amely midőn a Törvényeket, Haza ós Fejedelem eránt való hűséget és tiszteletet sérthetetlennek kiáltya, ahoz másrészrül a katonai sanyarú életet nem mindenkor szenvedheti el. Sőtt ugyan az a tselekedetek ia, mely a Felperes Tiszti Ügyész ur által tökéletes éa már jobbíthatatlan megvesztegetések tzimerének állíttatik, hogy magokat tudni illik szüntelen társoságban tárták, azokban magokat feloszták s fellyebb valókat rendeltek, nem éppen ellenkezőleg, azon bennek még ébren levő lelkiismeretre mutat e, mellyben még a megjobbulásuak reméllhetóse meglévén, gonosz tselekedetekért őket szüntelen mardosta és a gonoszságban annyira megátalkodni nem engedte, hogy magánossan azon életet folytattatni merészeljék, melyben őket egyedül a mostoha sors taazintotta s belülle vagy már szép módjával kivánszorogni nem lehetett, vagy ha belülle kivergődni akartak is, az orgazdáknak veszedelmes lépé őket móg jobban belé keverte." A védő ügyész beszéde nem hatotta meg a törvónyazéket, mert rettenetes szigorú ítéletet hozott, amelyet szintén közlünk. Az Ítélet a nagyobb büntettek felsorolásával kezdődik s a következőkép fejeződik be: „Ezen ell számlált tetteken felül menyi birka és sörtvóleaeket vagdaltak le, Pásztorokat ós más Jámbor lakósokat az illyen apróbb lopásokkal megkárosótottak, szabad vallásaikbul a Rab Személyeknek kivilágosodván, mint ezen elszámlált ós bőven kiirott környülál'ásokbul oly világossan, mint a napfény bebizonyodik, hogy az ezen Perben álló gonosz éa Istentelen személyek s minden emberiséget félre tévő s iszonyú és rettenetes tselekedeteik által az emberi érzókenaéget éa közbátorságot felzavaró Haramia Rab Személlyek Öreg, másként Széles, Borsos, igaz névvel Szüts Miska, Somogyi, Szemeti, igaz néven Beke Bandi, Nyessi, másként Káposztás Jantsi, igaz néven Kováts Józsi, Lőts másképp Horváth Miska, Zsoldos másképp Horváth Istók szökött katonák, Cser másképp Kováts Miska csavargásaik ideje alatt egyik rablást 8 gyilkoaságot alig végzették el, már másikban kezdettek, a megkárosótottak kárai megfizetésére elégtelenek, rablásokat vadon kinozásokkal tetóztók oly annyira, hogy az illyen vétkeket bizonyos életnek neméül választván életek meg jobbulásához semmi reménség se lehet s ezért életek további fennmaradását éppen meg nem érdemlik, ezért magoknak bőven megérdemlett büntetésére, másoknak pedig hasznos ós rettentő példájára, semmi környülállás nékik könnyebbségekre nem szolgálván, Nyessi, máskép Káposztás, igaz néven pedig Kováts Józsi, mint nagyobb és kegyetlenebb gyilkos Kerékre olyan formán, hogy az első ütés lábain kezdődvén éa végtére a mellye is összezuzattatván, holt teteme a kerékre feltétessen; Horváth vagy Zsoldos Istók pedig mint gyilkos és nem annyira rabló, Hóhér Pallosaára, Szüts Mihály igaz néven, másképp Öreg, Széles, Borsos, Szabó Gyuri, Somogyi, Szemeti, igaz néven Beke Bandi, Lőts, igaz néven Horváth Miska ós Cser, igaz néven Kováts Mihály Rab Személlyek pedig Akasztófára, oly móddal mindazonáltal, hogy elsőbben Cser vagy Kováts Mihály, másodszor Lőts vagy Horváth Miska, harmadszor Somogyi, Szemeti, igaz néven Beke Bandi, legutoljára pedig mint vezérgonosztévő Oreg, Széles, Borsos, Szabó, igaz néven Szüts Miska büntetéseiket ell vegyék, kárhoztattatnak s ekképpen mind a hatan az Élők sorábul kitöröltetni rendeltetnek." Az itélet 1812 év őszén Zalaegerszegen végre is hajtatott. A többi rabló részben a börtönben ! elhalt, részben tömlötzre ítéltetett. Az insurrectió utáni rablóvilág ezzel megszűnt, de a göcsiji erdőkben még hosszú ideig lappangtak szökött katonák, akiknek sikerült a pandúrok elől elmenekülni, vagy velük jó barátságban élni. Közgazdaság. Vajkivitel. Az európai nyugati államok felé irányuló termónykivitelünk, mely eddig örvendetes eredményt ért el ós melynek gazdasági fejlődésünknél fogva napról-napra emelkedni kellene, mindinkább csökken. Sajnosan vagyunk kénytelenek tapasztalni, hogy gazdasági terményeink a külföldi piacokról mindjobban kiszorulnak; nem vagyunk képesek más országok versenyével szembeszállni ; terményeink előállítása és elszállítása aránylag még annyira drága, hogy a külföld piacairól kénytelenek vagyunk visszavonulni. Ujabban a vajtermelést honosították me^j nálunk, egy oly termelési ágat, a melyre eddig vagy éppen semmi, vagv nagyon kevés tekintettel voltak gazdáink. És az országos központi, valamint a vidéki gazdasági egyesületek élén álló férfiak buzgósága folytán tejtermékünk a külföldön szép kelendőségnek örvendett ez időig. Nevezetes volt ezen cikkből a bevitelünk Német ós Törökországba. Utóbbi szükaégleté.iek majdnem kétharmadát nálunk födözte. A magyar vajat a muzulmánok előszeretettel vásárolták s székesfővárosuk üzleteiből sehol sem hiányzott ez az élvezeti cikk. Németország kereskedelmében ia nevezetes szerepet játszott a magyar vaj mindmáig. A német is szívesen vásárolta a vajat nálunk, mig más országok olcsóbb áruival le nem szorították. Igy vajbevitelünk Németországba 1902. évben 54 ezer métermázsára rúgott, a mult 1904. évben már caak 42 ezer métermázsát tett ki. És abban az arányban, amint a mi bevitelünk csökkeni, Dánia, Hollandia, Oroszország, sőt Kanada ós az Egyesült-Államok vajbevitele Németországba jelentékenyen emelkedett. A m. kir. központi statisztikai hivatal kimutatása szerint Németország vajbevitele 1904. évben 343 ezer métermázsa volt. Ennek az értéke nem kevesebb mint 61 millió márkát tett ki. Ha az utolsó évek statisztikáját összehasonlítjuk, azt tapasztaljuk, hogy a bevitel ebből a cikkből figy mennyiség, mint érték tekintetében száz percentnél többet tesz ki. A vajfogyasztás e szerint Németországban megkétszereződött. A magyar vaj termék azin és zamat tekintetében bátran kiállja a versenyt akármely országéval; sőt a vegyvizsgálat azt a meglepő eredményt konstatálta, hogy zsirdúsabb akármely máa ország termékénél; csak az a kár, hogy az előállítás még mindig költségesebb más országénál. A tejszövetkezetek létesítése sokban hozzájárult ahhoz, hogy a vaj előállítása olcsóbbá tétessék, de mivel szövetkezeteinknek legnagyobb része mósj mindisr nincs kellően berendezve és o o felszerelve, le kell mondaniok arról, hogy olyan országok termékeivel versenyezzenek, a mely országok a teohnika legújabb vívmányait szolgálatukba hajtották. Ha majd gazdáink éa tejszövetkezeteink is képesek lesznek magukat mindazokkal a gépekkel B egyéb eszközökkel ellátni s birtokában lesznek annak a tőkének, amely a tejszövetkezetek forgalmának az emeléséhez s intenzivitásához szükségesek, hisszük, hogy ismét kiállhatnak a versenyre és az elvesztett külföldi piacokat megint megszerezhetik termékeik eredményes értékesítése céljából. Igyekezzenek tehát a már meglévő szövetkeztek s fejlesszék intézményeiket a tehetőségig minden irányban. Azokban a községekben pedig, a melyekben tejszövetkezetek még nincsenek, alakítsák meg a gazdák mielőbb. Igy jól értékesíthetik tejterméküket, amig ez ideig nagyrészt elkallódott, a hulladékot pedig, amit a szövetkezettől visszakapnak, gazdaságukban használhatják föl sikerrel. Tartsák szem előtt a földmivelő gazdák, hogy fillérekből lesz a korona; s a legszebb, a legbecsesebb eredmény az, amit az ember keze munkájával, homloka verítékével ér el. Ks.