Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 27-53. szám)

1905-10-15 / 42. szám

4 » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1905 szeptember 24. A vármegye területén van 25 lelenc, 372 dajkaságba adott, 822 elmebeteg és hülye, 768 siketnóma, vak és nyomorék, 1556 közsegélyre szorult és 1559 keresetképtelen árva. Szeptember hónapban megvizsgáltattak a nagykanizsai es balatonfüredi gyógyszertárak; ellenőriztettek Tapolczán a vörheny elleni óvintézkedések, Balatonfüreden a fennálló egészségügyi törvények és rendeletek végrehajtása. A t. főorvos a vármegye képviseletében részt vett a budapesti alkohol ellenes kongressuson. A kir. tanfelügyelő bejelentette, hogy szeptember hónapban lépett életbe a kir. tanfelügyelőségek ügyrendje s a népoktatási törvények végrehajtása tárgyában kiadott miniszteri rendelet. Amennyiben a gyakorlatban szükségessé válnék a külső hatóságok egyöntetű eljárásának szabályozása, a kir. tanfelügyelő esetről-etetra jelentést fog tenni. A miniszter engedélyezte a tapolezai polgári fiúiskola épületén szükségessé vált javításokat s a sümegi községi felső népiskolának polgári leányiskolává fejlesztéséhez két tanerő beállítását helyezte kilátásba. Zalaszántó község elfogadta a miniszter kikötéseit egy ott emelendő állami iskola járulmányaira vonatkozólag. Több állami elemi iskolánál a fejlesztéshez szükséges tanerők ügyében a miniszter, fedezet hiányában, ez idén nem határozott, hanem a jövő évben uj jelentést kiván. Ugyancsak fedezet hiánya miatt nem engedélyezte egyes állami iskolák építéséhez kért költséget. Kir. tanfelügyelő személyesen udta át Békefy Elek zalakoppányi közs. iskolai igazgató-tanítónak a földhitelintézettől faiskola kezelésért nyert jutalmat s jelen volt a muraközi tanítói járáskör évi közgyűlésén. A kir. tanfelügyelőség, figyelemmel a szorgalmi idő kezdetére, az iskolák szellemi sikerének miuél intenzívebb megfigyelhetése céljából, az uj utasítás rendelkezéseinek szem előtt tartásával, október második felében kezdi meg általános iskolalátogatásait. Végül jelentetto a kir. tanfelügyelő, hogy a vármegye összes polgári fiúiskoláiban, a csáktornyai kivételével, az ötödik és hatodik osztályokat, megfelelő számú növendékek hiánya miatt, be kellett szüntetni. Állategészségügy. A törvényhatósági állatorvos jelentése szerint a haszonállatok egészségi viszonyai szeptember hónapban javultak; a ragadós betegségekkel fertőzött terület jóval kisebbedett, amennyiben a fertőzött községek száma 116-ról 88-ra csökkent. Ezen szám, amelyben az előző hónapról fennmaradt fertőzött községek is beufoglaltatnok, az egyes betegségek szerint a következőleg oszlik meg: lépfenével 7, veszettséggel I, (akonykórral 2, ragályos száj- és körömfájás- j sal 1, tenvéazbénasággai 15, ivarszervi hólyagos kiütéssel 9, rühkdrral 4, sertésorbánccal 11 ós sertésvésszel 38 község maradt fertőzve. Egyéb betegségek közül a seroegő üszök lépett fel szokatlan hevességgel a sümegi járás területén, ahol egy beojtott állományban rövid időközökben 7 darab szarvasmarha hullott el. Az állatvásárok forgalma a csáktornyai éu alsólendvai járásokban, valamint Nagykanizsán élénk, egyebütt közepes volt; a vasúti állatforgalom az Ausztria részérül még mindig fennálló beviteli tilalom folytán általában lanyha volt. Pénzügy. A kir. pénzügyigazgató jelentése a közjövedelmek csökkenéséről számol be. Egyenes adókban szeptember hó folyamán befizettek 12650 K 57 ft. A mult év szeptember havában befolyt egyenes adóban 493.091 K 42 f, tehát a bevótei;480.437 K 85 fillérrel csökkent. Ez ideig 1905 évben 1.849.987 K 18 fillérrel kevesebb egyenes adó folyt be, mint tavaly szeptember végéig. Hadmentességi díjban befolyt szeptember hónapban 86 K; tavaly 11.102 K 12 f. A csökkenés II.016 M 12 f. Az óv első kilenc hóna

rjában 25.734 K 69 fillérrel kevesebb e cimnél a bevétel. Bélyeg és jogilletékben ez idei szept.. hónapban 18.968 K 89 f, tavaly 95.076 K 95 f folyt be, tehát kevesebb 76.108 K 06 fillérrel. 1904 január szeptember hónapok alatt bevettek 683.183 K 44 ft, 1905. év hasonló időszakában pedig 329.024 K 53 ft; tehát 354.158 K 91 fillérrel kevesebbet. Illetékegyenértókben befizettek 153 K 21 ft, tavaly szeptemberben 1029 K 16 ft; 1904. év első kilenc hónapjában 28364 K 21 ft, 1905. évben pedig 14078 K 66 ft. A bevétel 14.285 K 55 fillérrel csökkent. Fogyasztási és italadóban befolyt szeptemberben 158.833 K 43 f, tavaly ugyanezen hónapban 182.059 K 43 f; 1904 január-szeptember hónapjaiban 1,493.619 K 80 f, 1905. év hasonló időszakában pedig 1,358.468 K 65 f; tehát a bevétel csökkent szeptember hónapban 23226 koronával, az év első kilenc hónapjában pedig 735.151 K 19 fillérrel. Italmérési illetékben szeptember hóban befolyt 4777 K 88, 1904. év szeptember havában 2283 X 74 f; 1904. év kilenc hónapja alatt 67.917 K 45 f, 1905. év hasonló időszakában 47752 K 99 f; a bevétel tehát 20,164 K 46 fillérrel csökkent. Dohányjövedékben szeptemper hóban 210.959 K 30 f, Í905 január-szeptemberben 1872.951 K 06 f folyt be. E cimnél a bevétel 29063 K 86 fillérrel emelkedett. Sójövedékben szeptemberben 10.941 K 02 ft, az egész évben 89-535 K 53 ft vettek be. A bevétel a tavalyihoz képest 55489 K 30 fillérrel csökkent. Leirtak szeptemberben 27641 K 50 f egyenes adót és 890 K 40 f hadmentességi díjat. Fizetési halasztás 2, ideiglenes házadómentessóg Ü5 esetben engedélyeztetett. különösen a buza minősége vármegyénk nagyobb részében oly silány, hogy a közvetítő kereskedelem az áruk kivitelénél nehézségekbe ütközik, a miért is szokatlan nagy árkülönbözetek vannak az egyes búzáknál. Az általános közgazdasági helyzet türhetŐ3nek nevezhető; a muukások megfelelő napibér mellett majdnem állandóan találtak foglalkozást. Zalavármegye közgazdasági állapotáról az 1905. évi szeptember havában. Az időjárás a mult hónap első felében átlagban kedvező volt a gazdasági munkálatokra nézve, ellenben a hónap második fele szeles, viharos és esős volt. Rendkivül kritikus napok voltak szeptember hó 25 és 26-án, a midőn éjjeli heves zivatarok és szélviharok kiséretében nemcsak sok eső, hanem vidékenként súlyos jégverések is jelentkeztek, a melyek a móg le nem szedett szőlőkben, épületek és fákban, beiszapolás által a rétek és legelőkben és végre a már végezett vetések megrongálásával okoztak tetemes károkat. Legsúlyosabban lett Nagykanizsa város és vidéke, Muraszerdahely ós a Balatonvidék egyes része sújtva. Az ilyetén gyakran zavart vetési munkálat csak lassan haladott; de kellemetlen megszakításokkal találkozott a hónap vége felé megkezdett tengeri törési ós szüretelési munkálat is. A hónap vége felé foganatosított tengeri törés a mult évi terméssel szemben sokkal jobb eredményt adott. A korai burgonyák beszedése is végződött és jórészt kielégítő eredményt adott; ellenben a kései burgonyák a sok eső miatt szeuvedni fognak. A jó középtermést igérő szőlőkre nézve a. szeptember első felében uralkodott meleg idő rendkivül jó hatással volt, mely sajnos némileg lerontatott a második felében beállt osapadékdus időjárás által. A hónap vége felé már megkezdett szüret ezidén kiváló jó terméket fog szolgáltatni, mely minőségileg a mult óvi terméknél jobb leend. A sok eső csupán a rópafélék, a rótok és legelők állapotára nézve volt kedvező hatással, mely utóbbiak a hosszú nya'ri Bzárazság után ismét felfrissültek és győzik a marhaállományt. A marhákbani forgalom jó árak mellett kielégítő volt, mely körülményre a bel- és külföldi fokozott husszükséglet folytán beállt nagyobb kereslet van állandó befolyással ós most már azon kedvezőbb helyzet is, hogy a száj- és körömfájás vármegyónhben már csak 1 községre szorítkozik. Az állategészségügy állása a mult hónapban türhetősnek jelezhető. Járványok közül volt a mult hó vége felé 2 községben lépfene, 1 községben takonykór, 1 községben száj- és körömfájás, 10 községben l ivarszervi hólyagos kiütés, 12 községben tenyészbénaság, 4 községben rühkór, 12 községben sertésorbáncz és 39 községben sertésvész. A gabonafélékben az elmúlt hónapban élénk forgalom volt, a mennyiben a' csépléssel már legnagyobb részt elkészült gazdaközönség termésének egy bizonyos részét piacra vitte. Az elért árak gyakori ingadozásnak voltak ugyan kitéve, de ez nem volt ugrászerü, hanem inkább mérsékelt korlátok közt mozgott. Az árak átlagban csak türhetős jóknak nevezhetők. Sajnosan tapasztalható az értékesítésnél, hogy Egorszegi krónika. Rovatvezető: Pubi. * Egy uj egylet. Míg Budapest a kosaras asszonyok, ugy Egerszeg a kosaras férfiak révén lesz hires. Már megint módunkban van egy ujabb kikosarazást históriát ismertetni. Van egy ifjú városunkban, kinek egyik feltűnő ismertető jele — a szívében lappangó szerelmes érzelmeket kifejező élénk villogásu szemein kivül — hogy háromvágásu überziehert visel. Ez az ifjú többekkel együtt szintén tiszteletreméltó érzelmekkel viseltetik egy igen kedves és bájos barna leány iránt. Nevezzük el Arankának. Már t. i. azt a kedves és bájos barna leányt. A fiút metr nevezzük el Miskának. És van egy másik ifjú, a ki üres óráiban mindig hecceken töri a fejét. Egyszerre kapja magát a hecces ifjú ós közös ismerőseinek mindenütt elkezdi újságolni : — Hallottátok ? ! A Miska megkérte az Aranka kezét . . . — Igazán? Na és? — És ugy járt mint a kollegája. Kikosarazták. — Lehetetlen! Na de ilyet! És terjedt a hír ós sajnálták a szegény Miskát mindenütt. Persze, hogy erről a hirről — a mint városunkban történni szokott — sem Aranka, sem Miska nem tudott még semmit. Pár napra rá éppen akkor, a mint Arankáékat hazáig kisérte Miska, találkozik egyik b irátjával. Az megdöbbenve támad rája: — Na hallod már ón nem tudnám ezt megtenni, ha a te helyedben volnék. — Mit kérlek?" Mit beszélsz?! — Hát hogy ezek után még mindig kísérgeted Arankát. — Mi után?! — Ugyan ne tettesd magad. Hisz tudjuk minduyájan, hogy jártál! — De kórlek hát, beszólj világosan. Hát hogy jártam én? — Hogy? Hát megkérted az Aranka kezét és ő meg kosarat adott. Miska csak nagyot nézett, éppen ugy mint szegény Aranka, mikor ugy bizalmasan tőle is megkérdezték : — Ugyan mondja, hát mi kifogása volt a Miska ellen ? Mikor? — Hát mikor megkérte a kezét ós kosarat adott neki. Nehezen akarták aztán elhinni a kiket érdekelt a dolog, hogy az egész csak hecc, ugy hogy egy szervező tehetségéről hires alak meg is pendítette, miszerint itt lenne az ideje most már a „Kosaras férfiak egyletét" megalakítani. Tudomásunk van róla. hogy az alakuló közgyűlés már megtörtónt és módunkban lesz az egylet működéséről is számot adni. A szokás hatalma. Az egyi k orvost éppen akkor hívták betegéhez, mikor egy kasszakontrát vesztett el blank Bélával szemben. A betegnek nagyon erős volt a láza és egész testét forróság emésztette. A doktor ur megfogja a beteg üterét, a balkezével pedig az óráj-ít tartotta. És félhalkan számolva ejti ki a másodperceket: — ... négy, öt, hat, hót, nyolc, kilenc, tiz, alsó, felső, király disznó . . . A beteg rémülten néz a doktorra : — Tessék?! — Pardon, pardon — felel szórakozottan az orvos — nem önt gondoltam. Legenda a női nyelvről. . . . Szerelmes barátom 1 Mi a férfi sorsa ezen a világon ? Hisszük mi magunkat győzhetetlen hősnek, Neveznek rideguek. csúfolnak erősnek, Még a halállal is rohannánk mi szembe Éa nem is győz le más, csak az asszony nyelve. De ue panaszkodjál, ue is szégyenkezzél