Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 27-53. szám)
1905-10-08 / 41. szám
XXIV. évfolyam Zalaegerszeg, 1905 október 8. ^g^r^^HIW BI' li ' 1 Ü"J "" _' _!_ _ ntmmmaa Előfizetési díj: Egésü évre . 10 K — f Fél évre . . 5 K — f. Negyed évre . 2 K 50 f. ICgyes szám ára 20 tillér Hirdetések : — Megállapodás szerint, r Nyilttér soronként 1 K. Kéziratokat nem küldünk vískzh Z AL Politikai és társadalmi hetilap. Megjelenik minden vasárnap. Október 6-ikán. Annyi fájdalom nem tapad történelmünk egyetlen véres eseményéhez sem, mint az aradi golgotához, ahol tizenhárom hőst gyáván meggyilkolt a boszuálló hatalom. A megcsúfolt, az országon végig kergetett, megalázott ellenfél, aki idegen hatalomtól kunyorált hadsereggel volt csak képes a szabadság katonáit leverni, árulással tudta csak a vezéreket tőrbe csalni és láncra verni. Arad várának sáncaiban hősökön töltötte ki őrjöngő boszuját. Gyilkolt. Gyávábban, mint a brávó, mert az legalább nem kötözteti meg az áldozat kezeit és nem hazudja magát birónak; elismeri, hogy közönséges orgyilkos. Megszentelt fájdalma a nemzetnek az a tizenhárom hős; búcsújáró helye a fájdalomnak az aradi véres mező. A régi sánc helyén egy szegényes obeliszk jelöli a hóhér munkájának helyét. Rávésve a tizenhárom hős neve. Az emlék körül viruló mezők, a másik oldalon az ódon földvár, amely felett ott lebeg a dühöngő véres uralom átkos emlékezete. Az obeliszk körül azonban a nemzet kegyelete é.s fájdalma virraszt és egy ujabb ezredév lepergése után is visszatér oda az emlékezet, mert azt, ami ott történt, nem csak történelmünk lapjaira irta fel véres betűkkel nemzetünk géniusza, hanem belevéste apáink szívébe. És elbeszélték nekünk remegő ajakkal, könyező szemekkel, hogy adjuk tovább az unokáknak és szálljon át nemzedékről nemzedékre, századokról századokra a martírok dicsősége, a gyilkosok gyalázata. A hősök vérével öntözött földből kinőtt a béke fája. Uj hajnal kelt fel s mintha nagyjaink minden dicsősége újra felragyogott volna, ugy üdvözölte a nemzet a felkelő papot, a szabadság uj korszakát. Béke és bocsánat költözött a szívekbe s az emlékezet csak a fájdalmat újította fel; a keserűséget, a vádat eltitkoltuk, rejtegettük szíveink fenekén. Az uj nemzedék az aradi golgotát a megváltás helyének látta s nem kiáltott összeszorított ököllel boszuért az ég felé, hanem hálával eltelve borult le a haza földjére, hogy a szabadságot azoknak köszönje meg, akik elvéreztek érte. A szabadság uj hajnalának hasadásán az a hit szállott a szívekbe, hogy a megváltás be van fejezve, a szenvedésnek, örökös küzdelemnek vége; az engesztelődés, a nyugalom, a dicsőség békés napjai eljöttek s a vértanuk lelke az örök hazából áldást és bocsánatot küld le hozzánk, mert betelt az ő küzdelmeik célja és feláldozásuk nem volt hiába. Újra elérkezett az aradi tizenhárom emlékezetének napja. A kegyelet ünnepet ül; szomorúbbat mint más esztendőkben, mert feltámadt a mult keserűsége. Évszázadok nagy küzdelmeinek perspektívája nyilik meg szemeink előtt; a mult áldozatainak véres emlékezete kisért s a béke fájának gyökerén féreg rágódik. A hegedő sebeket felszakították, s eltemetett, eltitkolt érzelmeinket újra kiváltotta szíveinkből a méltatlanság. Es érezzük, hogy megbocsátani lehet, de feledni nem tudtunk. Október 6-ikának szent fájdalma nem csak a szíveinket szorítja össze, hanem az ökleinket is; a baráti jobb nem kézfogásra van kinyújtva, hanem elkeseredetten döngeti az abszolutizmus ódon, rozoga kapuit, amelyek küszöbén a népakarat századok óta tusakodik az Isten kegyelméből s nem a nép akaratából való hatalom szolgalelkii zsoldos hordáival. Véres küszöb az s az ott kiontott vér festette meg a trónok biborát. Forrjon össze minden magyar szív október 6-ikának emlékezetében.. Szenteljük meg a hősök nevét s az aradi tizenhárom martir halála maradjon a mi örökké fájó nagy dicsőségünk, amelynek fénye vezesse a nemzetet a szabadság utjain. Jegyzetek. A láthatár ma ép oly borús, mint a mult héteu volt. A politikai válság csomója nem bogozódik ki, sőt mintha ujabb bonyodalmak olőtt állnánk. A király által a koalieió vezérei elé terjesztett ultimátumhoz azóta ugyan némi magyarázatot fűztek, amely hasonlít a visszaszíváshoz, de az ütköző ponton : a katonai kérdéseknél a bécsi felfogás nem tágított egy vonalnyit sem.^ Az egyesült ellenzék méltóságteljesen tiltakozott az alkotmány megtámadása ellen s egyértelmüleg kijelentette, hogy az abszolút fejedelmi akarat nem fér össze a parlamentárizmus szellemével, az alkotmányos élet alapgondolatával. Az ellenzék értekezletén, amely tiltakozás volt a bécsi parancsszó, a katonai uralom áskálódása, ellen megjelent a szubadelvüpárt tizennyolo tagja is, hogy az alkotmány védelmének munkájából kivegyék részüket 8 kilépjenek abból a passivitásból, amely a nemzeti ügynek kárára van s ma, amikor a válság a kenyértörésig fejlődött, megbocsáthatatlan politikai bűn. Az ellenzék értekezletén Kossuth Ferenc hangsúlyozta, hogy nem a 48-as eszmék diadaláról, vagy a 67-es alap fenntartásáról, hanem az alkotmány alapelveinek, a nemzet souverenitásának biztosításáról van szó és elveink feladása nélkül egyesültek a pártok az abszolutisztikus törekvések ellensúlyozására és a kibontakozás eszközeinek, a béke útjainak keresésére. Eddig még Bécsből egyetlen olyan kísérlet sem történt, amely megbontotta volna az ellenzék sorait, amoly képes lett volna az elhatalmasodott ellenzéki hangulatot megtörni. Sőt minden lépésnél, minden mozdulattal tömörebbé és egységesebbé válik nem osak az ellenzéki pártok egyesülése, hanom az ország hangulata is. A mult egyetlen alkotmányos küzdelme sem voit képes olyan egységes hangulatot, akkora tábort és olyan elhatározást teremteni, mint a koalieió. Tagadhatatlan, hogy mögötte áll az ország, különösen ma, amikor az abszolút vető rideg császári parancsszóba öltözve a nemzet önrendelkezési jogát idegen érdekeknek akarja feláldozni. A császári szóra tiltakozás, a fenyegetésre tömörülés felel. A kardot csörtető tanácsadók pedig bámulva nézhetik, hogy Magyarország még mindig nem siet könyörgő instánciával a burg felé, hanem loyálisan bár és ősei hagyományos hűségével, de szilárdan ós méltóságteljesen hivatkozik jogaira, szabadságára, törvényeire, ós nem fél a szuronyoktól. A császár parancsolt s a magyarok móg mindig ellenállnak. Vétkes engedékenység a szoldateszka szemében és bizonyosan sok osztrák ur szeretné állandó konvencióra szerződtetni a brünni hóhért. Egy egészen uj, szinte hihetetlen jelensége van a mi alkotmányos küzdelmünknek. Megmozdultak a munkások százezrei, hogy a reakció szolgálatába szegődjenek. Ki hitte volna azt valaha, hogy a nép, amelynek legnagyobb szüksége vau a szabadságra, amelynek érdekeit, kenyerét, tűzhelyét a szabad ország biztosíthatja legjobban, Mai számunk IO oldala AZ EGYEDÜL KELLEMES® IZU TERMESZETES HASHAJTOSZER.
