Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 27-53. szám)

1905-09-10 / 37. szám

12 » Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 1905. szeptember 17. volna. A helyi piacon azután megcsappanik a kinálat, felszöknek az árak s a tyukászok nye- I reségét nem a külföld fizeti meg, hanem az itthoni fogyasztó. Amennyivel az a néhány termelő, aki a város közvetlen közelében lakik s nem áll szóba a tyukásszal, a természetes árnál többet kap, azt a magyar fogyasztó fizeti meg s az a termelő, akitől a tyukász olcsóbban vesz. A hizott marha manap már olyan áru, amit mi csak a Bécs felé futó vonatokon látunk, mészárszékekben nagy ritkán. A kis mészáros sokszor a legjobb akarattal sem juthat hozzá, mert a külföldi közvetítők elszedik előle. Uradalmak a hizott állatokat csak nagyban adják el; azzal, aki egy darabot keres, szóba sem állnak. A közvetítő s a külföldi vállalkozó tehát élvezi a nagyban való vásárlás előnyeit, míg a kisvárosi fogyasztás kénytelen megelégedni a piacon beszerzett selejtes, kimustrált állatokkal, amelyek árát szintén felszökteti a hazai fogyasztás rovására túlhajtott export. Igy esik meg, hogy a kiosinyben való vásárlásnál ott a legdrágább az élelmiszer, ahol azt bőven produkálják, ahol azt nagyban olcsón eladják. Igy történhetik csak meg az, hogy sokszor az az ország, amelyik bevitelre szorul, előnyben van a termelő ország lakosai felett. Azt hihetné valaki, hogy ez csak elmélet. De hozhatok fel gyakorlati példákat is. Megtörtónt a Balaton mellett, hogy vendéglősöknek Bécsből kellett hozatniok balatoni fogast, mert ott, ahol tenyészik, ahol fogják, nem juthattak hozzá. A halászati társaság mindenre gondolt, csak arra nem, hogy a helyi fogyasztás ellátását biztosítsa. Inkább exportál, aminek a következménye az, hogy a külföldi közvetítőnek ós vállalkozónak dupla hasznot juttat, az itthoni fogyasztó számlájára. Amit tehát a halászati társaság nyer, a külföld visszatérítteti magának a magyar fogyasztóval. De történik még furcsább dolog is Magyarországban. Pozsonyban, Sopronban nem ritka eset, hogy Bécsből hozatják a marhahúst, sőt közvetítő kereskedők a tojást, zöldséget és gyümölcsöt is. És ezeket először Magyarországból szállítják fel, ott kiválogatják a javát s a selejtes portékát visszahozzák, természetesen nem haszon nélkül. Igy fogyasztjuk el mi a selejtes árut ugyanolyan árért, mint a külföld a jót. A tyukász j nem veszi meg a végelgyengülésben szenvedő csirkét, a szenzál a levénült marhát nem keresi; ezeket itthon kell elfogyasztani s miután a kivitel folytán megnövekedő kereslet szabályozza az árakat, ép oly drágán kell megfizetni, mint az elsőrendűt, amelynek ára a külföldön csak a szállítási költséggel és a vámmal növekedik. Áldásos dolog a kivitel, de csak akkor, ha az megy külföldre, ami felesleges. Első sorban termeljünk magunknak és semmi esetre se fizettessük meg a külföldi közvetítő hasznát a fogyasztóval. Egész Dunántult ellepték a közvetítők. Annyira, hogy védekezni kell ellenük. Igy pl. Csáktornyán már tűrhetetlenné vált a helyzet s a főszolgabíró erélyesen intézkedett a fogyasztó közönség érdekeinek megóvása Góljából. De nem csak erre terjedt ki a főszolgabíró figyelme, hanem a kofákra is, valamint a hamisítókra is. És ezzel megelőzte Zalaegerszeg r. t. várost, ahol a hatóság nem tudott módot és eszközt találni a közönség megvédelmezésére. A csáktornyai főszolgabiró megtiltotta a kofáknak, külföldre szállító kereskedőknek és ty ukászoknak, hogy a város végén s a piachoz vezető utcákon vásároljanak. Tessék a piacra menni. De csak 8, illetve télen 9 óra után. Addig közvetítő nem vásárolhat. Elrendelte azt is, lrogy az elárusítást orvosrendőri vizsgálatnak kell megelőznie s megvizsgálás előtt élelmiszert eladni nem szabad. A főszolgabiró rendelkezését általános rendészeti, jóléti, közegészségügyi okokra és a hatóság discreditárius intézkedési jogára alapitja s kimondja, hogy a hetivásárok és napi élelmiszer piacok a fogyasztó közönség élelmiszer szükségletének fedezése céljából tartatnak s nem a közvetítők kedvéért, tehát a hatóságnak kötelessége gondoskodni, hogy a kofák, exportőrök és tyukászok miatt ne legyen kénytelen a fogyasztó az élelmiszert drágán venni. Ami azonban megtörténhetik Csáktornyán, az nem megy Zalaegerszegen. A város alkotott már egy szabályrendeletet, a melyben megtiltotta a kofáknak az elővásárlást, a miniszter azonban a szabályrendeletet nem hagyta jóvá. A szabad verseny szent nevében a visszaélés is szabad. A fogyasztó keljen versenyre a kofával, ha enni akar, vagy fizesse meg a 20—25°/

0 nyereséget s tűrje, hogy mindent exportáljanak a német kedvóért. Hát ha ez szabad, miért nem szabad az uzsora is? Ha szabad az élelmiszerrel uzsoráskodni, a termelőt is károsítani, miért nem engedi meg a magas kormány azt is, hogy a tőkés 25—30kamatot szedjen pénze után? Ha a szabályrendeletet nem hagyta jóvá a kormány, a hatóság discretionális jogát nem kobozhatta el. Tessék ugy tenni, mint a csáktornyai főszolgabiró. Lám egy két város hatósági mészárszéket nyittatott, másutt limitálták az árakat, szigorúan ellenőrzik a piaoot. Nálunk azonban minden szabad. Mindenütt védekeznek. A bécsieknek is volt annyi eszük, hogy a husdrágaság ellen városi huscsarnokokat szerveztek. Csak mi tűrjük az örökös zsákmányolást? Hogy a marhahússal minő visszaélések történnek, mindenki tudja. Felesleges azt ismételni. A legáltalánosabb szokás az, hogy a mészárosok növendókmarhák kevesebb tápértékkel biró húsát árulják érett marhahús gyanánt. Nálunk ez is szabad. Nagykanizsa város rendőrkapitánya azonban már e tekintetben megredszabályozta a mészárosokat. Elrendelte, hogy a mészárszékekben kifüggesztett husárjegyzóken a növendókmarhahus ára külön legyen feltüntetve. Ellenőrzik, hogy melyik mészáros vág növendókmarhát s aki azt eltitkolja, megbüntetik. Nálunk mikor kerül hasonló intézkedésekre a sor, vagy ha már intézkedés történt volna, mikor hajtják azt végre? A város uj rendőrkapitányának mindezeket szives figyelmébe ajánljuk. Hivatalos-rovat. Zalaegerszeg r. t. város tanácsa ezennel közzéteszi, hogy azon szőlős gazdák, kik kiméréssel és kis mértékben való elárusítással nem foglalkoznak, a boritaladó kedvezményes fizetése céljából az 1892 évi XV t. o. 3 §-án alapuló igényüket f. évi szeptember 5-től bezárólag szeptember 20-ig Megyessy László kataszteri nyilvántartónál bejelenthetik. Zalaegerszegen 1905 évi szeptember 4-ón. Várhidy Lajos polgármester H irek. Állandó választmányi ülés. A vármegye állandó választmánya f. hó 4-én tartotta ülését Csertán Károly alispán elnöklete alatt. — Az ülés tárgya a holnap tartnndó közgy ülésen előadandó ügyeknek a közgyűlésre való (előkészítése volt. — A tárgysornak igen fontos pontja a vármegye közönségének a belügyminiszter törvénytelen leiratára adandó válasza. — E javaslat Árvay Lajos vármegyénk főjegyzőjének munkája, a melyet mint az állandó választmány elfogadott javaslatát lapunk fején szószerint közlünk, hogy olvasóink megismerhessék vármegyénk főjegyzőjéjónók e remek szép közjogi elaboratumát. Sok uj dologról beszól ajavaslat s a hosszan tartó alkotmányos küzdelemben még eddig nem említett uj oldalról világítja meg az alkotmányellenes kormány működését. — Az állndó választmány valamennyi tagja a legnagyobb lelkesedéssel ós odaadó figyelemmel hallgatta az előadót s midőn bevégezte elkészített javaslatának ismertetését, az állandó választmány tagjaiélónk tetszésnyilvánítással s éljenzóssel nyivánították az előadónak alapos hazafias munkája feletti elismerésüket. — Megemlítjük még a tárgysorozat pontjai közül a zalaegerszegi villamvilágítás ügyét, továbbá Zalaegerszeg városában a rendőrök teendőinek csendőrök által leendő ellátása tárgyában a városi képviselőtestület határozatát. — Mindkét ügyet az állandó választmány — Udvardy Vince bizottsági tagnak a villamvilágítási ügynél történt felszólalása mellőzésével — jóváhagyásra ajánlja a közgyűlésnek. — Deák Ferenc-féle ösztöndíjra a közgyűlésnek Czukelter József orvostanhallgatót hozta javaslatba az állandó választmány. Egyházi hir. A szombathelyi püspök Héling Józsefalsólendvai káplánt Nagyrákosra plébánossá nevezte ki. Ná3z a Festetics-családban. Windischgriitz I Károly herceg eljegyezte Festetics Alice grófnőt, gróf Festetics Tassiló bájos szép leányát. Az eljegyzést Bécsben tartották grófFestetics Tassiló palotájában. A vőlegény testvérhátyja Windischgrátz Ottó hercegnek, akinek felesége Erzsébet főhercegnő, néhai Rudolf trónörökös leánya. Eljegyzések. Margitai Zsenkát, Margitai József Csáktornyái tanítóképezdei igazgató bájos leányát, eljegyezte Farkas Lajos turesiscsei grófi urodalmi ispán. Hüberth Erzsikét, Hüberth Károly volt Budapest főpostai főnök leányát eljegyezte Kőszegen Jáross István József !m. kir. posta- és távirdatiszt. Harmadik gyógyszertár Zalaegerszegen. Évek óta próbálgatják, hogy Zalaegerszegen egy harmadik gyógyszertár felállításának engedélyezését kieszközöljék, de eddig azonban sikertelenül. A város is, a vármegye is ellene volt eddig ennek az eszmének s így adtak véleményt és a belügyminister minden esetben elutasította a kórelmet. Most megint fölvetődött ez a kérdés Hrabovszky Rezső budapesti lakos gyógyszerész kérelme folytán. Az ügy megint megjárja az összes fórumokat. Zalaegerszegen 1814-ben adományozták a második gyógyszertár jogot, tehát 91 éve változatlan a helyzet. Adomány. Özvegy Skublics Jenőnó urnő, a néhai férje emlékére Zalaegerszeg város által a Zala partján létesíteni szándékozott „Skublics Jenő liget" építési költségének részbeni fedezésére 100 (egyszáz) koronát adományozott. Lelkészavatá8. A zalaegerszegi ág. hitvallású evangelikus egyház folyó hó 8-án délelőtt 10 órakor lelkész beiktatási ünnepélyt rendezett. Ekkor iktatták ugyanis be a lemondás folytán megüresedett lelkészi állásra egyhangúlag megválasztott Király Mátyás őrseigeti lelkészt. Az ünnepségen Varga Gyula kerületi esperes, valamint a pusztaszentlászlói ós alsólendvai lelkészek s több vidéki előkelő hitsorsos vett részt. A beiktató beszédet Varga Gyula kerületi esperes mondotta, amely után Király Mátyás ünnepi szónoklatot tartott. Az ünnepély után az egybegyűltek az » Arany Bárány«-ban lakomát rendeztek, ahol több felköszöntő hangzott el az uj lelkészre, az esperesre, Lányi Kálmán felügyelőre, a vendégekre. Az egybegyűltek Gyurátz Antal pápai ág. ev. püspököt táviratilag üdvözölték. Istentisztelet.Az izraelita istentiszteletek ezentúl pénteken délután l/

47 órakor kezdődnek. Hivatal átvétel. Várhidy Lajos Zalaegerszeg város polgármestere folyó hó 4-ón egy havi szabadságáról visszatért és hivatalának vezetését átvette. Szabadságolás. Németh Elek Zalaegerszeg város főjegyzője folyó hó 4-én két heti szabadságra ment. Távollótének ideje alatt Fülöp József I. aljegyző helyettesíti. Kegyeletes adományok. Fischer László földbirtokos az izraelita hitközség képviselőtestületének legutóbbi közgyűlésén bejelentette, hogy születésének 70-ik ézfordulója alkalmából a templom részére egy díszes oltárterítőt ajándékoz. A polgári leányiskola növendékei pedig egy saját készítette oltárvánkost adtak a templom számára. Ezen kegyes adományokért hálás köszönetét nyilvánítja a templom gondnokság. Köszönet a tanácsnak. A helybeli iparos tanonciskola tantestülete folyó hó 3-áu tartott rendes ülésén Paukovich György elnök indítványára elhatározta, hogy a városi tanácsnak azon nemeslelkü intézkedéséért, mellyel Csiszár József tanítónak egész évi betegsége ahvtt teljes fizetését tolyósította s helyettesítésének díjazását is fedesste, jegyzőkönyvileg köszönetét nyilvánította s ezt átiratilag közölte. Szegzárd r. tan. város. Tolnamegye székhelye a folyó évi szeptember hó 2-iki közgyűlésen a rendezett tanássu városok sorába lépett. Polgármester dr. Hirlig Ádám lett. Balatonmelléki egyházak története. Békefi Rémig egyetemi tanár a veszprémi káptalani levéltárban végzett kutatásai alapján megirta a Balaton mentén levő egyházak ós templomok történetét, amely Lóczynak Balaton monográfiájában fog megjelenni. A „Chewra Kadischa" temetkezési egyesület közgyűlése. Mult vasárnap f. hó 3-án tartotta meg a zalaegerszegi „Chewra Kadischa" temetkezési egyesület évi rendes közgyűlését a hitközség tanácstermében. Rosenberg Zsigmond elnök üdvözli a megjelent tagokat a felolvastatja az