Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)

1905-05-14 / 20. szám

1905. május 14. *Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 3 tehát indokoltnak, hogy a vármegye feliratában erre nézve úgyszólván utmutatást adjon. A közgyűlés hangulata megoszlott a két indítvány között. A főispán elrendelte a szavazást kézfeltartással. A nagy tömegben azonban nem lehetett megállapítani, melyik oldalon van a többség. Hertelendy Ferenc fői ipán kijelentette, hogy miután a többséget megállapítani nem tudta, olyan határozatot pedig, amelynek többségéről feltétlenül meggyőződve nincs, soha kimondani nem fog, a névszerinti szavazást elrendeli. A kérdés ugy tétetett fel, hogy elfogadtatik-e a felolvasott tervezet vagy nem«. A kérdés feltételével sokan nem voltak megelégedve s a teremben zaj keletkezett. Eitner Zsigmond a kérdés feltételéhez kért szót s miután kijelentette, hogy a kérdés nem az ő indítványára, illetve a tervezetnek azzal való kiegészítésére tétetett fel, indítványát visszavonja. A felirat tehát az előadói szövegezéssel egyhangúlag elfogadtatott. Tizenkét óra jól elmúlt, mire a pótadó s korpótlékek kérdésére került a sor. Ár vay Lajos főjegyző ismertette a kérdést, amely után Barcsa László emelkedett fel szólásra. Barcza László álláspontja az, hogy a szóban levő pótadót a vármegye megszavazta, tehát uj teherről nincs szó. A vármegye a pótadót a tisztviselők fizetésének rendezésére szavazta meg, tehát a méltányosság azt követeli, hogy azért, mert a tisztviselők fizetéseit az állam időközben rendezte; azért, hogy a tisztviselőket, egy kis szerencse érte, a vármegye ne vegye vissza azt, amit egyszer már adott. Miután a kérdést jogi ós pénzügyi szempontból alaposan fejtegette, appellál a törvényhatósági bizottság tagjainak szívére. Aki nem ette a tisztviselői pálya kenyerét, az nem tudja, mi az. A vármegye régi tisztviselői sanyarú körülmények között kezdték pályájukat s terheik a múltból származnak. A vármegye tehát honorálja a multat s a korpótlékkal kárpótolja a tisztviselőket a lassú előmenetelért. Koller István Barcza László indítványával szemben a pótadó ós a korpótlékok beszüntetését kéri. A vármegye a tisztviselők helyzetét javítani akarta s erre a célra pótadót szavazott meg. Miután pedig a tisztviselők ma olyan nagy fizetést kapnak, amekkorát előbb remélni sem mertek, a korpótlékot leleslegesuek tartja. A miniszter kijelentette, hogy korpótlók csak állandó jelleggel adható. Ha tehát az ennek fedezésére szolgáló pótadó csak 1908 év végéig szavaztatnék meg, annak tenné ki magát a vármegye, hogy határozatát a miniszter újból megsemmisítené. A pótadót igazságtalannak és méltánytalannak tartja, mert minden teher a földet nyomja. Sok ügyvéd és orvos jövödelme 10—15 ezer forintot is meghalad s csak néhány száz forint jövödelem után fizet adót, míg a földre mindig ujabb és ujabb teher hárul. A szegények nevében kéri a pótadó megtagadását. Gróf Batthyány József orsz. képviselő kijelentette, hogy következetlenségnek tartja a vármegye által már megszavazott pótadó visszavonását. Csatlakozik Barcza László indítványához. Bosnyák Géza kelt fel ezután a tisztviselők védelmére. Az ország több vármegyéje — úgymond —- foglalkozott a tisztviselők korpótlókainak kérdésével s egyhangú határozatokkal meghagyta tisztviselőit azon pótlékok élvezetében, amelyeket a fizetés állami rendezése előtt adott. Azt remélte, hogy Zalavármegye termében sem fogja ez a kérdés vita tárgyát képezni. Ez a vita annál inkább fájdalmasan érinti, mert a pótadót azok a törvényhatósági bizottságitagok ellenzik legjobban, akiket a sors bőven megáldott földi javakkal. Abban igazat ad Koller Istvánnak, hogy az adóteher aránytalanul van megosztva ; de mindenki tudja, hogy az adókér dés rendezés aLtt áll. Hogy a miniszter megsemmisíti e a vármegye határozatát, azzal most nem foglalkozik. A vármegyének autonómiája van, amelyhez nem enged nyúlni. A vármegye régi tisztviselői részére, akik csekély fizetéssel kezdték pályájukat, akik egész életüket, tudásukat és munkaerejüket áldozzák a vármegyének, kéri a pótadó megszavazását, hogy önzetlenül és gondok nélkül teljesíthessék terhes kötelességüket. Koller István Bosnyák Géza beszédének abban a részében, hogy a korpótlékok megszavazását a földi javakkal megáldott bizottsági tagok ellenzik, személyes vonatkozást lát s kijelenti, hogy felszólalásában, valamint minden cselekedetében nem az önzés, hanem a nép érdeke vezeti. Eközben sürün hangzott a türelmetlen bizottsági tagok ajkairól a sürgetés: szavazzunk, szavazzunk. Csertán Károly alispán tehát szólásra állt fel s kérte a vita berekesztését. Kijelentette, hogy beszédjével senkire sem akar hatni, de megjegyzi, hogy a közigazgatás szekerének menüi kell, akár jobban van kenve, akár kevésbbó. Kéri, hogy ne vitatkozzanak többé a kérdés felett, hanem szavazással döntsék azt el. Ezzel tisztelik meg legjobban a vármegye tisztviselőit. Szily Dezső a türelmetlen és izzó hangulatban emelkedett szólásra. A zaj miatt csak néhány perc múlva juthatott szóhoz, A törvényhatósági bizottság tagjaihoz több érdekelt tisztviselő által küldött körlevelet a kezében tartotta. Egy pamflet jelent meg — úgymond — több érdekelt tisztviselő aláírással. Eugedje meg a törvényhatósági bizottság, hogy ezt a pamfletet a mi tisztviselőink nevében visszautasítsam s itt a közgyűlés szine előtt megsemmisítsem. (Ezzel a körlevelet összetépte). Bosnyák Gé/.a urat hallottuk népgyűléseken, községekben, s övetkezetekben is beszólni s mindenütt a nép érdekeit védelmezte. Mai felszólalása tehát meglepő. Kéri a pótadó s a korpótlékok elvetését. Bosnyák Géza válaszolt röviden Szily Dezső szavaira. Hogy én a politikában hogyan szerepelek — így szólt — ahoz mai felszólalásomnak semmi köze. A nép érdekeiért küzdöttem és küzdeni fogok minden erőmből s aki az ellenkezőt állítja, az nem mond igazat. Ezzel végződött az izgatott vita s a főispán elrendelte a névszerinti szavazást. Ötven szavazatot már leadtak s a szavazók egy része el is távozott, mikor észrevették, hogy a szavazatok tévesen jegyeztettek, mert az aljegyzők a szavazók neveit nem írták fel. A szavazást tehát újra kellett kezdeni. Beadtak 146 szavazatot. Igennel szavazott 79, nemmel 67 bizottsági tag. Miután a törvény a pótadó kivetéséhez a szavazatok számának */

3 részét kívánja meg, a pótadó megtagadtatott 8 a tisztviselők a korpótlókokat nem kapják meg. A tisztviselők fizetésének rendezésére kivetett pótadóból már befolyt összeg 11

3 részben a megyei alkalmazottak, % részben a községi és körjegyzők nyugdíjalapjának gyarapítására fordíttatik. Ezzel a közgyűlés els-'ö napja véget ért. A második napon a törvényhatósági bizottság a következő ügyöket intézte el: A vármegyei házipénztár s az összes alapok zárszámadásai jóváhagyattak. A VII. fizetési osztályba előlépett Thassy Lajos és Szentmiklóssy Gyula főszolgabirák fizetési és lakbértöbbletóre vonatkozó pótköltségvetés elfogadtatott. A képviselőválasztási fuvardíjakrólszóló szabályrendelet akkép módosí'tatott, hogy 3 helyett 4 szavazó részére jár egy kocsi; 8 kilométeren belüli távolságig a Bzavazókat, fuvardíj nem illeti; a díj maximuma 16 koronáról 12 koronára, a szabályrendeletben megállapított 12, 9, 6 és 4 koronás díjtételek 9, 8 és 4 koronára szállíttattak le. A megyei utadóalap jövedelmének '/a része a gazdasági egyesület rendelkezése alá a mezőgazdasági alapba átutaltatott. A Mura ós Dráva folyók szabályozása a vizenyős rétek lecsapolása s az érdekeltek támogatása iránt a közgyűlés a földművelési miniszterhez feliratot intéz. A balatonfüredi járás létesítése tárgyában hozott határozatot a miniszter nem hagyta jóvá. Tudomásul vétetett. A megsemmisítés folytán a karmacsi és pacsai választó kerületekben megüresedett törvh. bizottsági tagsági helyeknek betöltésére a választás junius ho 2-ik napjára kitüzetett. A gazdasági egyesületnek átengedett ingatlanokra vonatkozólag a tulajdonjogot a közgyűlés a G. E. re átruházta. Gaál Miklós pacsai főszolgabíró 1905. julius 1-étől kezdve nyugdíjaztatott. Kolompár András, Bölcskey Lajos és Szalay Mitiály utkaparók szintén nyugdíjaztattak. Elhatároztatott a badacsonyi ós révfülöpi kikötők végleges jellegű megépítése. A költségek felének fedezése iránt a kormányhoz felterjesztés tétetett. Baja város átiratát, amellyel március 15-ikéuek nemzeti ünneppé való .vatásút kéri, a közgyűlés pártolja. Jóváhagyattak: Alsódomboru községnek ingatlan szerzésre, Örvényes községnek 2400 K regálé kötvény feloldása, Zalaegerszeg városnak ingatlanok eladásü, Kebele községnek ingatlan szerzése, Pusztamagyarod községnek fogyasztási adójutalék hovaforoítása, Renkócz községnek ingatlan vétel, Légrád községnek iskola építés céljára telek átengedése, Óhid községnek felekezeti iskola segélyezése, Csömödér községnek ingatlan eladása, a szécsiszigeti körjegyzőséghez tartozó községeknek jegyzői iroda és lakás építése, Keszthely nagyközségnek helypénz díjszabás tárgyában hozott határozatai, továbbá a Fehér György és Udvardy Ignác féle alapítványok alapító levelei. Zalaegerszeg r. t. város által alkotott nyugdíjszabályrendeletet, amely ellen három' fellebbezés adatott be, a közgyűlés jóváhagyta ugyan, de azon módosítással, hogy a tiszti szóken való kétszeri megválasztás nem, hanem csak 10 évi megszakítás nélküli szolgálat alapján lehet a törvényhatósági vay;y állami szolgálatban töltött időből öt évet a tisztviselők javára beszámítani. A tiszteletdíjasok nyugdíjigénye ellen, valamint a rendőrlepónység áltai beadott fellebbezéseket a közgyűlés elutasította. A Sümegen május 28-án tartandó Kisfaludy ünnepélyre a közgyűlés Hertelendy Ferenc főispán vezetése alatt Csertán Károly alispánt, Árvay Lajos főjegyzőt, Barcza László, dr Gyömörey Víncze, Gyömörey János, Hayden Sándor, Illés Rafael, Kalcsics Iván, dr Tarányi Ferenc, Bogyay János és Németh János bizottsági tagokat küldte ki. A zalaegerszegi irodalmi ós művészeti körnek a közgyűlés iOU koronát utalványozott. Arad város azon átiratát, amelyben az ellenőrzési szemlék idejének október hónapra való áttételét s az utóellenőrzési szemléknek az illetőségi székhelyen való megtartását kéri, a közgyűlés pártolja. A közigazgatási bizottság ülése. Zalavármogye közigazgatási bizottsága e hó 9-ikén tartotta május havi ülését Hertelendy Ferenc főispán elnöklete alatt. A folyó ügyek elintézése mellett a bizottság a szakelőadók jelentéseit hallgatta meg, amelyekből az alábbi adatokat közöljük. Közegészségügy. A t. főorvos jelentéséből. Zalavármegye területén az alsólendvai járás kivételével 1905 évi ápril hónapban előfordult közegészségi állapotról s egyéb a közegészségügyet érdeklőkről jelentem a következőket: Időjárás általában hűvös és csapadékos volt, mely még sem befolyásolta hátrányosan a közegészséget. Felnőttek és gyermekek közegészsége viszonyítva a mult havihoz javult. Leginkább a légzőszervek hurutja fordult elő, melyen kivül a vörheny, kanyaró és hökhurut a gyermekek között járványosán uralkodott. Fertőző bántalmak közül észleltetett: roncsoló toroklobban 18, hasihagymázban 5, kanyaróban 61, vörhenyben 84, hökhurutban 33, fültőmirigylobban 1 eset. Rendőri boncolás volt teljesítve 3 esetben, melyeknél a halál legközelebbi okát szívszélhűdés, tüdőlob ós mellhártyalob képezte. Hullaszemle előfordult 8-szor, súlyos sértés be lett jelentve keltő. Öngyilkosság 4 és egy öngyilkossági kisérle" fordult elő és pedig: 1. (Molnár Ferenc 19 év< s nagykanizsai) magát a robogó vonat elé dobta, 1 (Bali József 62 éves nagykanizsai) önakasztással vetett véget életének, 1 (R-nz Józsöf 46 évo < keszthelyi) magát agyonlőtte, 1 (Balogh Károlyné 42 éves balatonhe|yei) kútba ugrott és belefúlt,. Véletlen szerencsétlenség áitali halálnak 4 egyén esett áldozatává: 1 (PevcsákJános 2 éves drávaegyházi) a ledülő kapu agyonütötte, 1 (Ambrus Juli 2 éves dobrii) a tókába fult, i. (Szamler János 2 óves keszthelyi) Jeforrázás következtében halt el, 1 (Kocsis József 4 éves tapolczai) kocsi által elgázoltatott. Elmekórnak 5 esete képezte a hivatalos beavatkozás tárgyát, amennyiben az országos téboly dába szállíttatott, l-nek elszállíthat,ása végett i keilő lépések folyamatban vannak, kettő pedig mint rendes elmebeteg házi ápolás alatt hagyatta!.. Hétéven aluli koron elhalt gyermekek köz;, orvosi kezelésben nem részesült 65. Az elsőfokú hatóságok e miatt 29 elmarasztaló és 28 felmentő végzést hoztak. A többiek'-e nézve pedig a megfelelő tárgyalások még befejezést nem nyertek. E hónap folyamán megvizsgáltam n sümegi, csabrendeki, csáktornyai, alsólendvai nyilvános és a csesztregi kézi gyógyszertárakat. Ellenőriztem a sümegi ós csabrendeki szülésznők eszközei-