Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)

1905-03-19 / 12. szám

4 » Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 1905. március 19. fogyasztást állattenyésztésünk javára lehetne preliminálni, s a szarvasmarha tenyésztés jövedelmezősége emelkednék. Ha a viszonyok ugy alakulnának, hogy kivitelünk Németország felé csökkennék s a Balkánról való behozatal nem korlátoztatnék, oly nagy mérvű felhalmozódás állhatna be, hogy a szarvasmarha tenyésztés válságnak lehetne kitéve. Indítványozza tehát az elnök, hogy a Z. G. E. a kérdéssel foglalkozzék; foglaljon állást a Balkán határkedvezményekkel szemben; ami annál is inkább indokolt, mert az állatállományt a Balkán behozatal inficiálja. Az elnöki előterj«sztés ezután az értesítő ós hirdetések kérdésével foglalkozott. A Z. G. E. jövedelme most már megengedi, hogy az egyesület értesítője intenzívebb szerkesztésben s többször adassék ki. A községek tömegesen lépnek be az egyesületbe, tehát az értesítő a nép kezébe is kerül, amelynek utján nem csak a gazdasági ismereteket lehet terjeszteni, hanem nagyobb akciót is lehetne kifejteni. A hirdetések ügyét is szervezni kell. Sokan a hirdetések értékét lekicsinylik, pedig a fejlett forgalmi viszonyok mellett a gazdaközönségre nézve a hirdetések sok előnnyel járnak mint terményeik eladásánál, mint szükségleteik fedezésénél. Az elnök bizottság kiküldését kéri az értesítő reformálásának kidolgozására. Végül indítványozta az elnök, hogy a bikavásáilások ügyét a G. E. vegye a kezébe. Az állam a községeknek eddig adott kedvezményeket nagyon leszállította, sőt ujabban teljesen megvonta. Kivánatos volna, hog/ a G. E. közvetítse a községek részére a bikák beszerzését oly formán, hogy a tenyésztési célokra alkalmas bikákat jelölje ki, azok árára nézve a tulajdonossal állapodjon meg s az így kijelölt bikák közül az egyes községek által kiválasztott állatokat vegye meg s a községeknek részletfizetésre, esetleg engedmények mellett engedje át. Erre a célra a 20.000 koronát kitevő s a foldmivelési miniszter által állattenyésztési célokra átengedett bikaalap felhasználható, amelynek kamatozásáról a G. E. le is mondhat, miután az alapnak nem az a rendeltetése, hogy az egyesületnek jövedelmet hozzon, hanem hogy állattenyésztési célokat szolgáljon. A bikaalap ily módon való felhasználása s a községek segélyezése már azért is kivánatos, hogy a községek a gazdasági egyesületbe való belépésüknek pozitív eredményét lássák s hogy a még eddig be nem lépett községek a Z. G. E.-be való belépésre buzdíttassanak. Köszönetet mond végül az elnök Csertán Károly alispánnak, hogy a községeket a Z. G. Egyesületbe való belépésre buzdította, mert az alispán által kiadott lelkes felhívásnak köszönhető, hogy a községek tömegesen léptek bo az egyletbe. A közgyűlés az elnök indítványait elfogadta s kimondta, hogy a német kereskedelmi szerződéssel s illetve a Balkán állatbehozatal és határkedvezményekkel szemben állást foglal; ezekre vonatkozó aggályait a kormányhoz és törvényhozáshoz intézendő feliratban kifejti s a gazdaközönség érdekeinek megvédése céljából akciót indít. A felirat megszerkesztésével az elnökség megbizatott. Az elnök jelentette, hogy % titkári állásra 37 kérvény érkezett be, amelyeket a választmány átvizsgált s a közgyűlésnek Sárközy Viktor, Keller Iván, Berger Rezső, Kaóffmann Ernő, Mihók Sándor és Jenny N. pályázókat ajánlotta. A választás Malatinszky Ferenc elnöklete alatt Szűcs Dezső és Szádeczky Géza tagokból álló küldöttség működése mellett titkos szavazással ejtetett meg. Beadatott összesen 86 szavazat; ebből Sárközy Viktor 41 szavazatot kapott, a többi szavazat megoszlott. Az egyesület uj titkára tehát Sárközy Viktor lett, aki működését már megkezdte s állását el is foglalta. Lányi Kálmán e. tag, kir. főmérnök bemutatta a közgyűlésnek Zalaegerszeg város szabályozási térképéről vett másolatot, amely szerint a Z. G. E. kertje a szabályozási vonalba esik. A város az utcához szükséges területnek ingyen való átengedését kéri s emellett a nélkülözhetetlen kisajátítás költségeire az utcavonalba eső terület minden folyómétere után 1 K hozzájárulást igényel. Lányi Kálmán kimutatta, hogy a város követelményeinek teljesítése esetén a Z. G. E. tulajdonát képező terület értéke jelentékenyen emelkedik. A közgyűlés tehát elhatározta, hogy az utca területét átengedi s a rá eső 213 korona kisajátítási hozzájárulást kiutalványozza; bizottságot küld ki a kertnek házhelyekké való parcellázására; miután azonban az egyesületnek bizonyos területre kísérletek eszközlése végett szüksége lehet, Csertán Károly indítványára kimondta a közgyűlés, hogy a kihasítandó házhelyek eladására vonatkozólag a rendelkezést magának fenntartja. Bosnyák Géza e. tag a tejszövetkezetek érdekében szólalt fel. A tej szövetkezetek a vármegyében annyira megszaporodtak és fellendültek, hogy az példátlan az egész országban. A tejszövetkezeteket a kereskedelmi törvény cégjegyzésre kötelezi s miután a szövetkezetek tagjai között kevés az intelligensebb elem, amely a törvény rendelkezéseit ismerné, a cégjegyzést gyakran elmulasztják. Eltekintve attól, hogy a cég bejegyeztetése a szövetkezetekre minden esetben tetemes költséget ró, a mulasztás még azért is káros, mert a bíróságok a mulasztókat súlyosan birságolják. Kivánatos volna, hogy a szövetkezetek ezen kötelezettség alól felmentessenek. Kéri az egyesületet, hogy ez irányban irjon fel a kormányhoz. Gruner Lajos megjegyzi, hogy nem csak a cég bejegyzés költséges volta és nehézségei, hanem különösen azért is szükséges volna a tejszövetkezeteknek a kereskedelmi törvény rendelkezései alól való kivétele, mert a bejegyzett cégek annyiféle és szakértelmet igénylő írásbeli munkákra (mérleg készítésre, jelentések beterjesztésére stb.) vannak kötelezve, hogy azt a tejszövetkezetek ellátni képtelenek. Hajós Mihály elégnek tartaná, hogy ha a központi szövetkezet közvetítésével alakuló szövetkezeteknek biztosított bélyementesség az önálló tejszövetkezeteknek is megadatnék. Arvay Lajos megemlíti, hogy a vármegye közigazgatási bizottsága a mult hóban tárgyalta az alispáni jelentést, amelyben a szövetkezetek cégjegyzésére vonatkc tó nehézségek feltárattak. Üdvösnek látná, ha a gazdasági egyesület hasonló értelemben felírna a törvényhozáshoz a tejszövetkezeteknek a cégbejegyzés kötelezettsége alól leendő felmentése iránt. A közgyűlés az indítványt elfogadta. Semetke József a közgyűlés figyelmét felhívja arra, hogy ez idén Szent György napja, a cselédek költözködésének ideje húsvét második napjára esik. Csertán Károly alispán megnyugtatja a gazdaközönséget, hogy a költözködés napjának áthelyezésére nézve intézkedni fog. Bosnyák Géza szóvá tette az állati betegségek ellen használt ojtóanyagok megbízhatatlanságát. Amióta az ojtóanyagok gyártása szabadipar lett, ezek az anyagok nem megbízhatók. Az állatorvosi akadémia egy tanára különböző szérumtermelő vállalatok által előállított ojtóanyagokat vizsgált meg s ezek között talált olyanokat, amelyekben idegen csirák voltak s amelyek más baktóriumokkal voltak fertőzve; talált olyanokat is, amelyekben egyáltaljában nem volt élő bacillus. Voltak olyanok, amelyek erőseknek, vagv gyengéknek bizonyultak. Indítványozza tehát, hogy az egyesület a szerumelőállító telepesek állami ellenőrzés alá való helyezését kérje. — Az indítványt — Elek Ernő által indítványozott azon módosítással, hogy a szérumgyártás az állatorvosi akadémián felállítandó telepen állami kezelésben gyakoroltassák — a közgyűlés elfogadta. A zalaegerszegi állami faiskolából 1906 évtől kezdve évenként több ezer nemes gyümölcsfacsemete kerül eladásra. Ezekért a minisztériumhoz kell folyamodni. Miután ez az eljárás hosszadalmas és a kisgazdák azt igénybe nem veszik, Árvay Lajos indítványára kimondta a közgyűlés, hogy felír a foldmivelési miniszterhez, hogy a csemetéknek kiszolgáltatására a zalaegerszegi kir. erdőhivatalt hatalmazza fel. A katonai élelmezési raktárak korpakészletét a kormány a gazdaközönség rendelkezésére bocsátotta ; azonban annak dacára, hogy több gazda az erre vonatkozó hirdetmény megjelenése után azonnal rendelt, az élelmezési raktár korpát ní>m küldött. Ezt az ügyet Malatinszky Ferenc e. tag tette szóvá. A titkár megjegyezte, hogy a szombathelyi élelmezési raktár készlete elfogyott, a soproni raktártól pedig megkeresésére választ sem kapott. Hajós Mihály a vízszabályozási társulatok tagjainak biztosított adóviaszatérítéeeket olyan társaságok részére is méltányosnak tartja, amelyek vizlecsapolásokat s vizszabályozásokat közérdekből teljesítenek, de a törvény értelmében társulattá nem alakulhatnak. Kéri az egyesületet, hogy ilyen értelemben irjon fel a kormányhoz. Dr. Czinder István ezt a kedvezményt olyan magánszemélyek részere is kiterjesztendőnek véli, akik közérdekű vízszabályozási és vizlecsapolásokat foganatosítanak. A közgyűlés Hajós Mihály indítványát elfogadta s az adóvisszatérítések kedvezményének kiterjesztése iránt feliratot intéz a kormányhoz. Árvay Lajos indítványozza, hogy a G. E. irjon át a vármegyéhez az iránt, hogy: 1. az ebadó alapból állategészségügyi célokra bizonyos összeget adjon át, vagy az alapot fordítsa erre a célra; 2. a megyei állategészségügyi alapot vagy önmaga fordítsa állategészségi célokra, vagy pedig ha ez nem volna lehetséges, a községüknek erre a célra adja ki. A G. E. adjon minden egyes esetben véleményt arra nézve, hogy mely állategészségügyi illetőleg közegészségügyi ós állattenyésztési érdekek előmozdítására lennének az alapok fordítandók. A közgyűlés az indítványt elfogadta. Az igazgató választmány tagjai let ek: Árvay Lajos, gróf Batthyány József, gróf Batthyány Ernő, Barcza László, Bezerédj Lajos, gróf Batthyány Pál (uj), Botka János, Csertán Károly, Csertán László, Nagy László (uj), dr. Czinder István, Dezső Béla, Dervarics Imre, Elek Ernő, gróf Festetich Tasailó, Farkas József, dr. Gyömörey Vince, Gyömörey Gáspár, Gruner Lajos, Hajós Mihály, Hertelendy József, Imreh Antal, Kemény Andor, Königmayer János, Lányi Kálmán, Malatinszky Fereuc, Malatinszky Lajos, Nedeozky Jenő, Nagy Károly, Nunkovics Vilmos, Odor Géza, báró Puttheány Géza, Stadel János, Szűcs Dezső, Szily Dezső, gróf Széchenvi Béla, Tarányi Ferenc, Trsztyánszky Ödön, Üdvardy Ignác, Virius Vince, Vizlendvay Sándor, Zathureczky Márton, ifj. Tarányi Ferenc (uj), Kalcio Iván (uj), ifj. Thaasy Imre (uj), Forster Elek (uj), Oltay Guidó (uj), Mesterházy Jenő, Ziegler Kálmán. ' Hertelendy Ferenc elnök indítványozta, hogy Voigt Ede egyesületi titkárnak állásából való távozása alkalmával a közgyűlés mondjon köszönetet, amire ügybuzgóságával a különösen a tejazövetkezetek létesítése körül kifejtett buzgalmával érdemeket szerzett. A közgyűlés az elnök indítványát egyhangúlag elfogadta. Voigt Ede megindulva köszönte meg a bizalmat éa jóindulatot, köszönetet mondott az elnöknek s a Z. G. E. minden tagjának az itt működése alatt tanúsított támogatásért s ugy búcsúzott el az egyesülettől, hogy az itt töltött idő mindenkor életének legbecsesebb emlékei és tanulaágai közé fog tartozni. Őszinte sajnálattal vált meg a Z. G. E. agilis titkárától, akinek munkásságát ós tehetségeit minden gazda őszintén méltányolta. Március 15. A szabadság napját Zalaegerszegen ez idén is hagyományos kegyelettel és ünnepléssel ültük meg. Az ifjúság a tanintézetek ünnepségein, a társadalom az irodalmi és művészeti kör ünnepélyén emlékezett a nagy időkről, az uj Magyarország megszületésének felséges történetéről, a felszabadulást hozó na^y eszmékről. Az irodaimi éa művészeti kör 15-én este 7 órakor tartotta a szabadság ünnepét az »Arany Bárányt szálloda dísztermében. Az óriási terem minden zugát elfoglalta a közönség. Legalább 2000 ember hallgatta végig a lelkes ünnepély progruminját. Az ünnepély hangulata, a hazafias beszédek fellelkesítették a közönséget, amely nem csak a nagy eszmék iránti örök hódolatáuak adott kifejezést, hanem az irodalmi és művészeti kör iránt is elismeréssel volt, amikor a vezetőket ós szónokokat ovációkkal tüntette ki. Nem volt ebben az ünnepben egyetlen disaonána hang, egyetlen félazeg mozdulat. Hazafias, őszinte és méltóságteljes volt mindvégig. Az irodalmi éa művészeti kör méltán részesül a közönség osztatlau elismerésében azért, hogy a hazafias ünnepélyek rendezését is kezébe vette. Az ünnepet a kör dalárdája és zenekara a Hymnusszal nyitotta meg, amelyet Sándor Zaig mond tanított be és vezetett. A közönség állva hallgatta meg a nemzet felséges imádságát. Ezután Dr Ruzaioska Kálmán, a kör elnöke megnyitotta az ünnepélyt magas nívón álló, eszmékben gazdag beszéddel. A szép beszéd,