Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)

1905-06-04 / 23. szám

1905 junius 18. »Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap « 7 Az örökség. A törvényt bottal akarta megkorigálni Pfeifer Mihály. Meghalt az apja 8 a fiu azonnal bele akart ülni az örökségbe. Az anya azonban özvegyi jogára hivatkozott s nem engedte, hogy a fia azonnal teljhatalmú gazda legyen. Pfeifer Mihály mindenütt kereste a jussát, de az anyja kapott igazat. Nagy elkeseredésében egy husánggal ugy elverte az anyját, hogy annak a kuidusa lesz. Elveszett. Az andráshidai utón a »gömbös« malom kijáratánál elveszett egy fekete bársonygallér. A becsületes megtaláló jutalom ellenében adja át a rendőrségnek. Igaz jószág nem vesz el. Stefanios Márton tyukász katrooos szekerón már éveken át ékeskedett egy nagy paraszt esernyő. Egyszer az esernyő eltűnt a koosiról. A tyukász hiába kereste a becses portókát, nem tudott a nyomára akadni. A mult héten csendesen baktatott az az országúton. Egy asszony megszólította, hogy vigye el a harmadik faluig egy kis áldomásért. Stefanics felvette. Azután beszélgettek. Eközben saemügyre vette az asszony esernyőjót. Épen olyan rezes a nyele, piros a széle, mint az övé volt. Még a fogantókja is szakasztott ugyanaz. Gyanúját közölte az asszonnyal, aki azonban erősen kikérte magának a meggyanusitást s azonnal le akart szállni a lovagiatlan tyukász kocsijáról. keletkezett, amelynek verekedés lett a vége. Az asszony összetörte a ty tikászon az esernyőt, ez pedig lelökte a kocsiról. Dulakodás közben az egyik katroc félre billent s két léce eltörött. A sok fogoly csirke hamarosan tódult kifelé. Stefanics inkább csirkéit üldözte, mint az asszonyt s mikor kocsijához visszatért, az esernyő romjait ott találta ugyan, de harminc csirkéje megszökött. Firenze és Velencze. A mi fáradt és tulfinomult idegeinknek egy álma van tavasszal: Firenze, a virágok városa és Velencze, a tenger királynője. A villamos csengők és az örökös kocsirobogás zajából oda vágyunk, a csendbe, a hol a piazzák tele vannak nyiló virággal a virágok vásárja idején ós a hol a lagunákon nem ver port és lármát a gondola, mikor a barna gondolierik kuijongatásai közt jobbra-balra hajolva siklik tova a márványfalak árnyékában. Még korban is visszatérünk a mi ideges, lármás világunk ból a romantikus, költői századokba, a mikor a Mediciek, Sforzák és a dogek uralkodtak. Oh, a velenczei doge-palota, a mikor oszlopos falára rátűz a nap! Az oszlopfejek figurái ós a tetőpárkány márványcsipkéje szikrázik az arany sugárban. Ez a város, ugy a hogy itt maradt előttünk, a város széléhez bigygyesztett vasutjával, vizereivel, végtelen tengerével, megmaradt ugy, a mint a középkorban volt s aSan-Marco orom-falán a fehér márvány angyalok minden este az égbe szállanak ma is. Az olasz városok önkényuralmát, Velencze, Firenze, Milano köztársasági, monarchikus ós katonai tirannisát ismerteti meg dr Csuday Jenő a Nagy Képes Világtörténet VI. kötetének most megjelent 218—219. füzeteiben. A 12 kötetes nagy munka szerkesztője Marczali Henrik, egyetemi tanár. Egy-egy gazdagon illusztrált kötet ára díszes fólbőrkötésben 16 korona; füzetenként is kapható 60 fillérjével. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, VIII., Üllői-ut 18. sz.) s minden hazai könyvkereskedés utján, havi részletfizetésre is. Derék házaspár. Kutfeji Gábornál nem áll garmadában a bankó. Szegény ember s a munkát kevésbbó szereti mint a bort. Különösen az utóbbi időben nagyon rákapott az italra. A szomszéd, aki vagyonos bognármester, annyira szerette, hogy adott neki italt bőven. Különösen szombaton este. Kutfeji Gábor majd minden szombaton be volt rúgva, mint az ágyu. Ez a sok jóság felbátorította s nagy alázatosan beállított a szomszédhoz azzal a kéréssel: írna alá egy ötven koronás váltót, mert egy disznót szeretne venni. A szomszéd azonban ezúttal megkeményítette a szivét s Kutfeji lehorgasztott fővel, busulva ment haza. Az asszony, aki fiatal is szép is, dühös lett, mikor értesült a visszautasításról. »Azért is megmutatom hogy aláírja* — mondta az urának. Kutfeji Gábor bámult a felesége merészségén, de mikor az asszony meymagyarázta neki a hadi tervet, mosolygott és még egy nullát rajzolt az 50 mellé. Szombaton egész nap nem volt otthon Kutfeji. Az asszony azt mondta, hogy csak hétfőn kerül haza a vásárról. Éjszaka azonbau váratlanul visszatért. Bámult, hogy a szobában most is pislog a mécs. Berontott a szobába s ott találta a szomszédot. Váltó aláírására ez volt a legalkalmasabb pillanat. Kufeji Gábor elébe is tette a szomszédnak a cédulát, ez pedig kezébe vette a tollat, mert hát ötven koronáért nem látta tanácsosnak a további komédiát. Mikor azonban észrevette, hogy egy zérus hozzáosuszott az 50-hez, letette a tollat, megragadta Kutfeji Gábor nyakát, földhöz vágta s egy székkel alaposan helybenhagyta. Az asszony sikoltozására összeszaladtak a szomszédok, de mire a szobába tódultak, a majszter már keresztül ugrott a kerítésen. Másnap elment ügyvédi tanácsért. Azt mondták neki: amíg Kutfeji Gábor nem panaszkodik, hallgasson. Kutfejiók körül szintén csend van, még szombat este is. A viz, mint gyomor- ós bélbetegségek óvószere. Mindenki tudja, hogy a Karlsbadban és Marienbadban gyógyulást kereső gyomorbetegek legnagyobb kontingensét magyarok alkotják. Ennek oka pedig az, hogy a magyar konyha igen Ízletes, de meglehetősen nehezen emészthető táplálékokkal látja el fogyasztóit, továbbá az, hogy a magyar ember az étkezés után boritalhoz van szokva. A bor pedig a zsíros ételek emésztését gátolja. A táplálkozásnak ezen betegségekre vezető hátrányait az ivóviz van hivatva kiköszörülni. Erre azonban a viznek tisztának, jónak és olyannak kell lennie, hogy a táplálókot az emésztéshez kellően előkészítse. Közismert dolog, hogy e célra a mohai Ágnes-forrás a legelső sorban felel meg, mert nem csak kitűnő oldószere a tápanyagoknak, hanem alkalikus viz lóvén, tiszta is, a gyomrot az emésztő nedvek elválasztására alkalmasan izgatja s kellemes ízű borital. Háztartások nagy üvegekben a mohai Ágnes-vizet különösen olcsón szerezhetik be. Elégett gyermek. Németh József vitenyédi gazda 5 óves kis leánya a szomszédba ment játszani. A gyermekek maguk voltak otthon. Az egyik kis leány a tűzhelyen főzött. Németh Erzee is mailette játszott s ruhája tüzet fogott. Olyan súlyos égési sebeket szenvedett, hogy az orvos már nem tudta megmenteni. Néhány óra alatt meghalt. A valódi hirneves MÁLNÁS! SICULIA (székely) gyógyforrásviz kapható Zalaegerszegen: GYARMATI VILMOS-nál. Közgazdaság. Zalavármegye gazdasági egyesülete 1905. március hó 13-áu tartott közgyűlése egyhangúlag elhatározta, hogy a Balkán államokkal kötendő kereskedelmi szerződések kötésénél a mezőgazdasági érdekek megvódelmezése iránt a kormányhoz feliratot intéz. A felirat tegnap terjesztetett fel és szövege a következő: Az ország mezőgazdaságára nézve nehéz idők előtt állunk, ós a magyar gazdaközönségnek életbevágó érdekei nemcsak a belső gazdaságpolitikai kérdések helyes megoldásától, hanem az éppen most megindult külkereskedelmi szer ződések megkötésétől és azoknak hatásától a legerősebben órintvók sa jövő prosperitása ezen kérdések helyes megoldásatói fog függeni De különösen az uj német kereskedelmi szerződés általános mezőgazdasági ós főleg állatkiviteli érdekeink elé oly nagy akadályokat emel, amelyek mindenesetre, de éppen az első években erős visszahatással lesznek gazdasági érdekeinkre ós megélhetésünkre. De a német kereskedelmi szerződésnek állatvámjai, ha talán eleintén nem is fognak oly annyira súlyosan nehezedni reánk, de az azok által érvényesülő német belföldi állattenyésztés fellendülése által kivitelünkre erősen gátlólag fog hatni. — És bár a nagy német nemzetnek fogyasztó képessége rohamos emelkedésben ós magas igényében még talán ha elsőrendű hizott állataink egy részére fog is reílactálni, mindenesetre mégis a súlyos vámok nagy resze a magyar tenyésztő gazdaközönsógre tog háramlani, — annálinkább is, mert a másodrendű marha feltorlódásával az árak ezekre indirecte fognak hatni, a kényszerű kinálat beállta folytán. — Nekünk csak egy ellensúlyozó eszközünk lehet ezen valóban nem kicsinylendő és nagy veszólylyel szemben, — amely fellendült állattenyésztésünket fenyegeti és a magyar gazdaközönsóget válságba sodorhatja, ha a Szerbiával, — általá.i a Balkán államokkal megkötendő uj kereskedelmi szerződésekben imminens gazdasági érdekeink megvédetnek ós Szerbiával állategészségügyi egyezmény nem kötettik. — De általában elkerülhetetlenné vált ez már reánk nézve azért is, mert Szerbia ma már nem hizlalásra alkalmas állatokat küld be, hanem hizott állatok versenyével nyomja agyon magát a magyar gazda állattenyésztésének, illetve hizlalásának eredményét. Bár minden bővebb indokolás felesleges és ugy a magas kormány, mint az összes érdekelt körök és egyesületek tudják, érzik ós tapasztalják, hogy ezen kórelmünk mennyire indokolt, mégis érvelésünk támogatására csak röviden felhozni bátorkodunk a következőket: Általában Ausztria és a vámkülföldre volt kivitel 1903 1902 Vágómarha 315.577 291.980 + 23 ezer Juh, kecske 177.633 267.178 — 89 ezer Sertés 413.193 604.097 — 190 ezer még a behozatal: Vágómarha 84.870 65.608 -f- 19 ezer Juh, kecske 10.179 7.419 + 2.7 ezer Sertés 140.130 146.053 — 5,9 ezer Mi eléggé kitünteti, hogy kivitelünk juh, kecske és sertésnél csökkent s bár vágómarhánknál emelkedett ugyan, de ezzel szemben a behozatal is 1902-ről 1903-ra emelkedett nem nagy különbséggel. Tehát fejlődő állattenyésztésünknek piacait meg kell tartanunk a behozatal emelkedése nélkül. A fenti kivitelből vágómarhára esik 1903-ban: Ausztriába 258.961, Németországba 51.023, Schweizba 5585. Más országokba csak 8 darab. Ezzel szemben behozatal: Bosznia,Herezegovina, Ausztriából 1647 és Szerbiából 83213 darabot, míg 1902-ben csak 63.829 darab. Mi feltűnően igazolja, hogy ha a német kereskedelmi szerződós hatása folytán az oda kivitt vágómarhánk csak 50%-kal csökkenne, ugy az így bentmaradt 25000 darab szarvasmarhához hozzáadva a szerbiai behozatalnak azon szaporulatát, ami 1902-ről 1903-ra a behozatalnál emelkedett ós ha továbbra is csak ezt a számot érné gérmaszülők figyelmébe! Tekintettel a közelgő bérmálásra, van szerencsém a n. é. közönség tudomására adni, hogy nálam a legjutányosabb áron itt felsorolt ékszerek kaphatók: 14 karátos arany- és ezüst gyűrűk, valamint karkötők, hosszú és rövid női- és férfi óraláncok, aranyórák legfinomabb szerkezettel, kézelő gombok melltűk, nyakkendőtűk, nyakláncok szívvel, kereszttel és amulettel stb. -r~ ~~ A n. ó. közönség szíves pártfogását továbbra is kérve vagyok kitűnő tisztelettel Javítások olcsón és pontosan eszközöltetnek. özv. Mausz Ferencné aranyműves-, és ékszerész üzlete Zalaegerszegen. m Arany- és ezüsttöredékek megvétetnek.