Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)

1905-02-26 / 9. szám

1905 február 12. »Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 7 minden rendelkezésükre álló eszköz felhasználásával a legkiterjedtebb módon juttassák a lakosság tudomására, hogy a munkaviszonyok az ószakamerikai Egyesült- Államokban jelenleg nem kedvezők és így a kivándolók, amennyiben szándékuktól lebeszéléssel sem lennének eltéríthetők, keserű csalódásoknak lehetnek kitéve. Helyreigazítás. A Zalaegerszegi Szövetkezeti Önsegélyző Egylet mult számunkban közölt mérleg aláírói között Büchler Jakab pénztárosként volt feltüntetve. Miután a Szöv. Öns. Egylet pénztárosa uem Büchler Jakab, hanem Heiucz János ur, a tévedést ezúttal helyreigazítjuk. A mulatság vége. Misik István ebergónyi lakos Német István gógánhegyi hajlékjánál nagyban i mulatott. Arra vetődtek Tuezai Anna s Bodis ; Kati, a kik a mulatókhoz szegődtek és segítsé- i gükre voltak a borok elfogyasztásában. Mind a ' négyen hozzáláttak derekasan úgy, hogy visszhangzott a hegy-, völgy ós már jól fönn járt a kaszás csillag az égen, a mikor négy cimbora ittasan hazafelé bandukolt. Misik másnap virradóra vette csak észre, hogy 26 koronája eltiiut. Panaszára kihallgatták a leányokat s ezek beismerték, hogy ők tették zsebre a pénzt, amelynek azonban csak maradványai voltak meg. A riválisok. Varga Örzse és Pahrer Örzsejó barátok voltak egy ideig, addig t. i. a mig szivük szabad volt. A végzet úgy akarta, hogy a két jó barátnő szíve ugyanazon legényért dobogjon. Ekkor azután megszűnt a barátság és azt heves gyűlölet váltotta föl. A riválisok a minap talál- i kóztak az utcán s elvakult dühökben egymásra rontottak. Pahrer, a ki gyorsabb is, ügyesebb is volt ellenfélénél, letépte ennek a fejéről a kendőjét s jól elagvnbugyálta. Ha a lármára összeverődött emberek ki nem szabadítják ellenfele kezéből, bizony kárt tett volna benne. Csapdába került. Egy balatonfüredi gazda 1 éjszakának idején tért haza valami farsangi mula'ságból. Amint a7. udvaron keresztül haladt, észrevette, hogy a tyúkólban tolvaj garázdálko- ; dik. Szó nélkül bereteszelte a tyúkól ajtaját s j lefeküdt aludni. Reggel az asszony ki akarta ; ereszteni a tyúkokat s a szárnyasok közül elővánszorgott Takács József, akit az ólban töltött éjszaka erősen megviselt- Öt ártatlan tyúknak tekerte ki már a nyakát, mikor a gazda lelakatolta. A ki az utcán alszik. Varga Gergely botfai lakos a minap a városba jött s egyik korcsmát a másik után látogatta; persze mindenütt ivott egy kis borocskát, amitől olyan részeg lett, hogy az utca közepén lefeküdt a elaludt. Két kocsis j átvitte a járdára, lefektették s ott hagyták. Varga ott aludt tovább az utcai gyerekek és járó-kelők nagy gaudiumára mindaddig, a mig rendőrök jöttek ós beszállították a rendőrség fogházába, a hol bőséges alkalma nyilt mámorának a kialvására. x Az oitványteiepek ós az idei szárazság. Az elmúlt nyár abnormis szárazsága következtében az ország legtöbb oltványtelepei nagy mértékben szenvedtek, miért is az idei szőlőoltványok legnagyobb része gyengén fejlődtek s így szőlőkertelepítésére alkalmatlanok. Annál fontosabb a szőlőbirtokosok részére e^-y oly oltványtelepnt ismerni, amely a beoskolázolt oltványok öntözésére négy nagy vízművet állított í'el, mely vízművek a száraz időszakban 24 órán belül (éjjel és nappal) három millió liter vizet szállítottak, miáltal az oltványok ideálisan fejlődtek. Ez a küküllőmenti első szőlőoltványtelep Medgyesen (tulajdonosa Cuspari Frigyes.) A »Borászati Lapok« Magyarország ezen ismert szaklapjának 1'Í . száma egy »01tványtelepek 1904* című cikkben fölötte elismerőleg foglalkozik az említett teleppel és több fényképfelvételt mutat be, mely fényképek ezen telep oltványainak pompás fejlődését igazolák. A telepet, melynek iliusztrait árjegyzéke előttünk fekszik és amely ezen aljegyzőkét kívánatra mindenkinek ingyen ós bérmentve megküldi, legjobb meggyőződéssel a legmek-gttbben ajánlhatjuk Mult évben levágott ólíaiek. A mult 1904 évben a helybeli közvágóhíd .u levágásra került 398 db marha, 656 db tej! u, 928 db borjú, 2454 db sertés, 395 db birk D 46 db bárány Vidékről összesen 13366 kg. hust szállítottak be városunkba. 1903 évben pedig levágtak : 496 db nagy marhát, 589 db tejfogut, 883 db borjut, 2127 db sertést, 300 db birkát s :di db bárány t. Vidékről pedig 8U42 kg. hust hoztak be hozzánk. Ezekből a/, ndntokból látható, hogy az 1904 évi húsfogyasztás az 1903 évit jóval meghaladta. Lopás. Berghofer Károly sétálás közben találkozott R'/i Einereueiával, a kivel osakhamar ismeretséget kötött. Együtt sétáltak a városban ós végül betértek egy kisebb korcsmába. Ott a leány azt vette észre, hogy pénzes tárcája, melyben 3 koronája volt, eltűnt. Egy arra haladó rendőrnek elpanaszolta a baját, a ki vallatóra fogta Berghoftert és nála a pénzt is, erszényt is megtalálta. IdŐjárAs. A mult hót tavaszi sojtelmekkel kezdődött, amelyek azonban csúnya zimankós, havas, loes-pocs időbe fulladtak bele. A hót elején derülten sütött a nap, s az éjszakák hidege is csak vékony jégréteget tudott vonni az apró vizfoltok fölé. Mátyás napján mosolygó szép idő volt, másnap pedig beborult az ég ós sünien esett a hó. Sár ós köd mindenfolé. Állategészségügy. A földmivelésűgyi minisztériumhoz beérkezett hivatalos jelentések szerint a vármegye területén a következő állati betegségek fordultak elő: lépfene 1, ragadós száj- és körömfájás 1, ivarszervi hólyagos kiütós 3, sertésorbánc 10, sertésvósz 44 községben. Lépfene, ragadós száj- és körömfájás az alsólendvai ós zalaszentgróti, ivarszervi hólyagos kiütós a kanizsai, novai és zalaegerszegi, sertósorbáno a tapolczai, zalaegerszegi ós zalaszentgróti járásokban, sertésvész pedig a vármegye összes járásaiban előfordult. Kenyér specialitás. GRANER IZIDOR helybeli pékmester „ANANÁSZ"' kenyér név alatt olyan zamatos, étvágygerjesztő, tetszetős és könnyen emészthető kenyeret hoz forgalomba, mely után városszerte szokatlanul nagy a kereslet. Aíig van ház, a melyből ez a kitűnőnek bizonyult, izietességéért és tetszetős voltáért kedvelt kenyér hiányzanék. Ajánljuk t. olvasoink figyelmébe. Farsang. A Zalaegerszegi Ipartestület az elaggott és munkaképtelenné vált iparosok s azok özvegyeinek ée árváinak segélyalapja javára 1905. évi február hó 26-án a Korona szálloda nagytermében a zalaegerszegi irodalmi és művészeti kör szíves közreműködésével, hangversenynyel egybekötött zártkörű táncestélyt rendez. Belépő díj: ülőhely az I—111. sorban 2 K 40 f, a többi sorban 1 K 60 f, állóhely 1 K 20 f. Kezdete este 8 órakor. Műsor: 1. Koronázási induló, Mayerbeer Prófóta cimü dalművéből, előadja az irodalmi és művészeti kör zenekara Sándor Zsigmond ur vezetésével. 2. Felolvasás, tartja KaufJmann Mátyás ur. 3. a) Az erdei kováesműhelybeu, Eilenbergtől, b) Piccicati, Lamairetől, előadja az irodalmi és művészeti kör zenekara. A kereskedő ifjak mulatsága. Lányos házaknál, zsurokon, bizalmas estélyeken sokat beszélnek mostanában s kereskedő ifjak önképző egyletének március 4-én megtartandó mulatságáról, amely előreláthatólag az idén épugy, mint az előző években is, egyik legsikerültebb mulatság lesz. Csendes dislsrót berregéssel zakatolnak mindenfelé a „Singer"-ek, hogy elkészülhessen a toilette. Sok bakfis álmában máris az » Arany Bárány* dísztermének sima parkettjén képzeli magát w már előre is hallja Böhru Gizike é» Szeun Irón fővárosi zongora művésznők remek zongora játékát, akikről a fővárosi sajtó egyórtelmüleg a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozott; Grűnwald R. és A. úrhölgyeknek, prágai hangverseny énekesnőknek részint a legújabb operákból vaió, részint a magyar földön termett dalait, Csapó Kálmán helybeli kir. segódtaufelügyelő ur szellemesnek ígérkező felolvasását és Udvardy Imre ügyvédjelölt ur szavalatát. A meghívókat e héten küldi szót az egylet. Akik tévedésből meghívót nem kaptak volna, ez uton kéri azokat az egylet, hogy szíveskedjenek vagy Schiilz Sándor és fia, vagy pedig Reisinger és E>sner céghez fordulni. Jegyele lőre szintén ezen cégek üzleteiben kaphatók. Az iparos ifjak mulatsága. A zalaegerszegi iparos itjak mult vasárnap tartott mulatsága látogatottság tekintetében nem sikerült ugy, mint más években, mert a közönséget már nagyon kimerítette a sok mulatság. A megjelentek azonban jól mulattak egész másnap reggelig B a programm.™í'gyes pontjaijjisjól sikerültek. Udvardy Imre sikerült felolvasása, Balaton Sándor humoros felolvasása, Lakics Anna, ' Szláby Mariska, Gecsovics Mariska kisasszonyok ügyes számai már eleve jó hangulatot keltettek. A közreműködőknek ez uton is köszönetét fejez

; ki az iparos ifjak egylete. Felülfizettek: özv. Handler Istvánná (Szentgotthárd), Schütz Sándor ós fia, Schmidt Viktor 4—4 K, Breisach Sámuel 3 K, ifj. Juhász József, dr Halász Vilmos, dr Gráner Adolfné, Papp Alaj os, Hajik István, Göndőcs Antal, Kummer Gyul a, Kokas Ágoston, özv. Miszory Kálmánná ^—2 K, özv. Gecsovics Ferencná, Szabó Lajos, Lakatos István 1.20—1.20 f, Mittli Sándor, Unger Antal, Domokos Ignác, Weiser és Pollák 1 — 1 K, Deutech Hermán, Klein Jakab 80—80 f, Janzsó Sándor, Gasprits Sándor, Pauk Ede, Laub Joachim 40—40 f. A nemes szivü adakozóknak hálás köszönetet mond az elnökség. A zalaegerszegi katholikus legényegyegylet házalapja javára folyó évi március hó 5-én a Korona vendéglő nagytermében énekkel, előadással és szavalattal egybekötött zártkörű táncmulatságot rendez. Belépő jegy személyenként 1 K 20 f, családjegy 2 K 50 f. Kezdete este 8 órakor: Műsor: 1. Nyitány. Zongorán előadja: Balázs Márton k. isk. tanár. 2. Felolvasás, Tartja : Dr. Urbanek Károly főgimn. tanár. 3. Monolog. „A tökfejű". Előadja Gerebenics Gyula e. tag. 4. A „Szent Anna tó regéje." Zenós és énekes tündérjáték. Előadják: Vízi király: Olt Imre. I. Ilabtündér király leányok: I. Lakics Anna, II. Horváth Ilonka, III. Tornyos Erzsike. Remeték: Veór Etelka, Hoffinatni Vilma, Németh Róza. Bojtár: Szabláa József. Pásztor: Fehér Flórián és a vegyes kar. Betanította ég vezeti: Horváth János áll. isk. tan. 5. Dialóg. „A javíthatatlan." Előadja: Stökl Jenő e. jegyző ós Lukács Sándor e. könyvtáros. 6 ,,Néirer couplet," Előadja: Doma János e. tag. Nevető négerek: Zsóder Károly, Czömpöl György, Horváth Ferenc, Kovács György, Bukovics Jáno3, Maray János e. tag. 7. „Bordal" egy veleg. Előadja : a vegyes kar. Betanította és vezeti: Horváth János áll. isk. tan. Zongorán kisóri: Balázs Márton ker. isk. tanár. A hangverseny pont 8 órakor kezdődik. A tiirjei „Polgári Olvasókör" 1905. február hó 26-án a »Korona« vendéglőben saját könyvtára javára hangversenynyel egybekötött zártkörű táncvigalmat rendez. Műsor: 1. Élj őseink hazája.. énekli a Daloskör. 2. Az ügyetlen ember. Monolog. Előadja: Fetteli Sándor tír. 3. Magyar népdalok Énekli: Fetteli Teréz k. a. 4. Erdei áhitat, irta Abt Ferenc, énekli Szita Teróz k. a. 5. A szóra kozott kisasszony. Monolog. Előadja : Fetteli Margit k. a. 6. Magyar-egyveleg. Cimbalmon előadja: Wagner Lajos ur. 7. Induló. Éuekli a Daloskör. A nagykanizsai kereskedő ifjak önképző egyesülete tegnap hangversenyt rendezett, amelyen Szigeti Józsi, a hires kis hegedű művész, Bonyhádi Antónia énekművésznő, Blumenschein Vilmosné és Pollák Miksa zenetanár működtek közre. A rozsa. A rózsa eredeti hazája a távol kelet, honnét évszázadokkal ezelőtt hozták be a nyugoti országokba. Keleten az a hit van elterjedve, hogy az első rózsa Mahomed prófétának egy könny~ cseppjéből eredt. Kevésbbé idealisztikus nemze tek áliitása szerint a rózsa eredete régibb korba nyúlik vissza. A történelem szerint már az ó korban használták szerelem italul. A rómaiak Domitiábus király uralkodása alatt hozták be a rózsát s nagyban tenyésztették. — Antiochus rendszerint rózsa levelekből készített ágyban feküdt és boldogtalannak érezte magát, ha ezt egyszer is nélkülözni volt kénytelen. Antonius arra kérte Kleopátrát, hogy sirdorabját rózsabokrokkal dmitse sügyeljen j arra, hogy ezek folyton ápoltassanak. ! »Mea rosat volt a római szerelmesek kedvencszójátéka, mit különben nálunk is használtak. Homer rózsákkal díszítette Achilles pajzsát j és Hektor sisakját. A görögöknél szokásban Colt, hogy az elhunyt végrendelet üeg kötelezte örököseit, hogy sírján folytonosan rózsakertet tartsanak. Velenczo környékén található felírásokból az tűnik ki, hogy ez a szokás Olaszországban is divatban volt.