Zalamegye, 1905 (24.évfolyam, 1-26. szám)

1905-02-26 / 9. szám

80 » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap « 1905 február 5. Valamit a Muraközből. Olvasom a »Zalamegyéc-ben vagy két izben is, hogy a muraközi viszoayokat élénk figyelemmel kiséri. Muraközben is jártam, láttam is valamit s tapasztalataimnak eonelusiója is van. Ezeket szeretném röviden összefoglalni. A muraközi magyarosodást már az elemi népiskolában kellene fokozottabb mértékben megindítani. A fiatal gyerekkel, ki a horvát ajkú szülőktől a magyarságról épen nem, vagy semmi esetre sem hízelgőt hallott, meg kell kedveltetni a magyar nyelvet, még pedig olyannyira, hogy környezetének ne lehessen reá káros hatása. Mert amig az iskolai óra tart, addig ha nem másból, de a tanító iránti respektusból is igyekszik a magyar szavakat elsajátítani. De ez az igyekezet azonnal megszűnik, amint az iskola falai közül kilép. Említek egy oonorót példát. A múltkoriban Csáktornyán jártamkor megszólítok egy 8—9 évesnek látszó gyereket, hogy hozzon a részemre cigarettát. >Ne znam magyarski* mondja rá húzódozva. Amit visszahozol, — szólok neki — csak tartsd meg, folytatom S a gyerek azonnal tudott magyarul. Megköszönte szépen a megtartott filléreket, köszönt s mindezt — magyarul. Hogy tehát az iskola kellő mértékben eleget tesz hazafiúi kötelességének, az tény. De az elért eredmény semmivé lesz, ha a gyerek szülei, vagy idősebb társai beszédét hallgatja. Az öregek pedig nem is beszélhetnek máskép. Mert ha egypáran összeülnek, csakis a magyarellenes eszme kerülhet ki győztesen a küzdelemből, mert hiszen a horvát magyarfaló lapok, Varasdról s vidékéről származtatva, amelyek a falvakat elárasztják, erre tanítják a lakosságot. Ezen segíteni kellene. Még pedig úgy, hogy a Csáktornyán megjelenő vegyes nyelvű »Muraköz«-t kellene a nép kezébe adni, olosó előfizetést hirdetve. Margitai József, aki szerkesztője, alkalmas egyén arra, hogy megfelelő tartalomról gondoskodjék. A kormánynak pedig kezébe kellene venni a muraközi magyarosodás ügyét, a magyar érdekek apostolának, a »Muraköz «-nek kellő subventiót kellene adni, hogy a tőke hiánya ne akadályozza meg nemes célja elérésében. Lassankint és fokozatosan kell az eszméket megvalósítani, a muraközi horvátokat megtéríteni, mert osak a vezetőktől függ, hogy mely irányba vezesse a muraközieket. Csakis a szép szó és az anyagiak azok a tényezők, amelyek a muraközi lakosságot irányítják. Nem szabad nagy előnyt adnunk a varasdi bujtogat.óknak, kik anyagiakat sem kiméinek, kikhez anyanyelvüknél fogva is jobban vonzódnak; lám, ők már a muraköziek számára bankot állítanak s mi ezt is tétlenül nézzük. Muraközben valami nagyohbszabásu vállalatot kellene létesíteni, amely a két járás lakóit biztos és állandó keresethez juttatná. Muraközben ugyanis sok a szegény ember, akik, különösen nyáron, de egyáltalában állandóan vándorolnak Horvátország belső vidékeire, a megélhetésre módot keresendő. Itt aztán magukba szívják a magyarellenes eszmék zömét, megbarátkoznak a nagy horvát birodalom eszméjével s visszatérve a Muraközbe, ezen eszmék buzgó terjesztőivé lesznek. Ez így történik 100 eset közül 98-szor. Mert az a horvát paraszt, ki muraközi odújában a politikát nem ismeri s csak a kenyerét akarja biztosnak látni, amint horvátországi testvéreinek társaságába kerül, félvórbeli politikussá lesz. De csak amolyan kontárrá, aki elvakultában a vesztébe akar rohanni. S habár csendesen is viseli magát, lelkéből nem vész ki az elhintett mag s örömmel üdvözöl minden horvát eszmét sacél elérését megkönnyíti. Már ugy n maga eszközeivel. Ide kell, hogy figyelmünk irányuljon. Ha már muraköz' horvátságunk politizálni akar, adjunk szájába magyar politikát, majd megszokja. Mindenekelőtt pedig ne engedjük a fajtestvérei közé, hogy visszatértekor mint a mérges viperát tulajdon keblünkön növeljük ! Krix-Krax. A Z. G. E. mult évi működése. A Zalavármegyei Gazdasági Egyesület ez évi közgyűlése elé, amely március 13-án lesz, az egyesület elnöke: Herteleudy Ferenc főispán terjedelmes jelentést terjeszt, amely az egyesület értesítőjében már közzé is tétetett. A jelentés a Z. G. E. tavalyi működéséről számol be, felsorolva azokat az eredményeket, amelyeket vármegyénk ezen illusztris testülete évről-évre fokozódó munkásságával elírt. Miután a jelentós adatai nemcsak az egyesület tagjait, hanem az egész gazdaközönséget érdeklik, annak közérdekű részét közöljük. Ha végig tekintünk az egész országban, kevés kivétellel azt fogjuk tapasztalni, hogy a gazda közönséget ez évben nagy csapás sújtotta mindenfelé. Az óriási szárazság által okozott termés hiány, némely vidéken különösen a kisgazdának csak talán évek multán pótolható károkat okozott. Vármegyénk dombozati és éghajlati viszonyaiban kell elsősorban keresni azon örvendetes jelenséget, hogy megyénk gazda közönsége ezen nagy csapást elkerülte s bár ugy szemes terményeink, mint szálas takarmányainkban különösen a májusi árvizek valamint a jég kárt okoztak, azonban közvetlen az aratás előtt leesett csapadék a termés kilátásokat javította, a széna termés pedig ott, a hol az árviz nagy károkat nem okozott, az előbbi évek termés átlagát is meghaladta. A juliusi túl saáraz ós meleg idő folytán a tormés remények csökkentek, de az augusztusi szép esőzések úgy a sarjukra, mint a burgonya ós kukoricára rendkívül jó hatással voltak. Az augusztusi és szeptemberi esők a külső munkálatokat sokszor akadályozták; a burgnyánál pedig sok helyen rothadást idéztek elő, mely az amúgy is gyönge termést még lerontotta. A takarmány és cukorrépa termése változó, mégis azonban tűrhetőbb mint sejteni lehetett. A gazdag szőlő termésre való kilátások a szeptemberi esőzés következtében csökkentek s a rothadás arra kényszerítette a 8ZŐ11Ő3 gazdákat, hogy a sziiretelést korán megkezdjék, a minőség kárára. Az árak azért elég türhetőek voltak. A mult évi közgazdasági viszonyokhoz hasonlítva, vármegyénkben a következő észleleteket tehetjük az év végével: gyengébb gabona terméssel jobb gabona árak, a rosszabb takarmányozási viszonyokkal azonban az állatállomány majdnem minden ágában rosszabb értékesítési viszonyok állanak. Silány tengeri termés mellé mennyiségileg kielégítő, de eltarthatóságára nézve teljesen bizonytalan burgonya termés sorakozik, miközben az élelmi szerek ára tetemesen emelkedett a mult évi állapotokkal szemben. A kedvezőtlen általános viszonyokra nézve azonban némi kárpótlást és vigaszt nyújt azon körülméuy, hogy igen jó gyümölcs termés ós némely vidéken jó bortermés vau; hogy takarmány termésünk viszonyai a kedvező őszi esők folytán mégis oda alakultak, hogy állat állományunkat nagyobb nehézségek nélkül átteleltethetjük és a nehéz áldozatokkal létesített szarvasmarha állomány kisgazdáink kezén maradhat anélkül, hogy kényszer eladások vagy koplaltatás utján annak értéke tetemesen apadna. Szorosan vett egyesületi életünkben elég élénkség mutatkozott 8 az esztendőt sem zárjuk le anélkül, hogy egy pár jelentősebb és megyé k anyagi ós erkölosi javára szolgáió, közgazdaságilag hasznos mozgalomról jelentést ne tehetnénk. Tejszövetkezeteink ez óvben bámulatos fejlődést értek el. Az óv végéig 25 tejszövetkezet alakult, ugy hogy az 1902. óvben megindított ez irányú mozgalomnak eredményeképen örvendetesen jelezhető, hogy 49 tejszövetkezet ós 5 oly vállalat van vármegyénkben, mely a tej értékesítéssel foglalkozik. A tejszövetkezetek megismertetése céljából a sármelléki tejszövetkezethez nagyszabású tejgazdasági kirándulás szervoztetett, melyen mintegy 60 kisgazda vett részt. A költségeket az Alfa separator társaság fedezte. Hogy mily eredmény ez, az magyarázatra nem szorul. Nagy mozgalmat iudított a Z. G. E. oly célból, hogy Kiskomárom vidékén a közeli somogymegyei községek bevonásával egy vaj központ állíttassék fel és e végből ott egy nagy tejszövetkezeti értekezlet tartatott, melyen előadókul Serbán János orsz. tejgazd. felügyelő és Szily Tamás állattenyésztési felügyelő szerepeltek. S bár a kedv meg volt s hogy a kedvező eredmény elmaradt, annak kell tulajdonítani, hogy azon a vidéken erősen fellépett száj- és körömfájás tette ezt tejesen lehetetlenné, részben pedig az, hogy a meglevő szövetkezeteink osak ugy mutatnak hajlandóságot a vaj köz ponthoz való csatlakozásra, ha az nem vállalkozó által, hanem maguknak a szövetkezeteknek társulása által állíttatik fel. Ezen. szép eszme kivitele most már a Z G. E. kebelében megalakított zalamegvei tej ós egyéb mezőgazdasággal foglalkozó szövetkezetek szövetségére hárul, melyet megyénkben gyorsan felszaporodó tejszövetkezetek védelmére és vezetésére, továbbá fejlesztésére alakítottak meg. Tejszövetkezetek körül kifejtett eredményes működést a földmivelésügyi Minisztérium is elismerésben részesítette, ame.nyiben ez évi szervezési j költségek fedezésére 750 koronát ugy az egyei sülét, mint a szövetség részére kiutalt. Megyénk területén az 1904. évben Zalaszántón és Türjén hitelszövetkezet alakult s így ez évben összesen 20 szövetkezet elégíti ki a kis gazdák hitel igényeit. Az állattenyésztés emelésére ez óvben Alsólendván ós Sümegen tartattak díjazások. Sümegen az ottani gazdakör közreműködésével rendeztetett az állatdíjazás. Az állatdíjazás a felhajtott állatok számát tekintve, nem a szokott módon sikerült, de ellensúlyozta ezt a felhajtott állatok jósága. Kiosztatott 405 korona részben készpénzben, részben nemes baromfi törzsekben. Az alsólendvai állatdíjazás kiválóan sikerült; a felhajtás, valamint az anyag kiválóan jónak mondható. Ezen sikerhez nagyban hozzájárult az alsólendvai mezőgazdasági bizottság, a járási főszolgabíróval ólén. Kioaztatott 787 K. Elhanyagolt baromfi tenyésztésünk emelóso érdekében a földmivelésügyi minisztérium utján Dióskál és Egeraracsa községek himbaromfi állománya nemes baromfiakkal cseréltetett fel. Különös dicsérettel kell megemlékezi a kanizsai gazdakör által rendezett bika ós kan vásárról, mely már ezen első évben is megfelelő eredményre vezetett. A mezőgazdasági szakképzés fejlesztése és a háziipari tanfolyamok az 1904 óvben ismételten a szokott mérvben folytattattak, s a háziipari tanfolyamokon szerzett ismeretek révén megyéuk több községében a téli idő alatt u kisgazdáknak tényleg szép kereset jutott. A gazdák biztosító intézete képviseletéről a Z. G. E kénytelen volt lemondani, mert a többszöri felkérésnek, hogy a megye gazdaközönsógére, de különösen a kisgazdákra nehezen súlyosodé díjtóteleit szállítsa le — nem tett eleget s ezért az egyesület az első magy. általános biztosító társasággal kötött szerződóst. A kisgazdák érdekében a Z. G. E. összeköttetést keresett a kis birtokosok földhitel intézetével, hogy a kisgazdákkal az amortizációs kölcsönök előnyös oldalait megismertesse s hogy azok megszerzését olcsón közvetítse. Most tehát csak a kis gazdákon múlik, hogy saját érdeküket szem előtt tartva ily ügyekben az egyesülethez forduljanak. Hogy a kis gazdákkal ott is, a hol gazdakörök nincsenek, közvetlen összeköttetés létesíttessék, mozgalm.it indított az iránt, hogy a községeket az egyesületbe belépésre birjuk. Ez ideig bár ezen mozgalom nem járt azon eredménnyel mint az várható volt, mert vármegyénk 600 egy néhány községéből csak mintegy 214 kö*ség csatlakozott, mindazonáltal a kezdet szép réményekkel kecsegtet. Képviselőtestületi ülés. Zalaegerszeg r. t. váro3 képviselőtestülete 20-án rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a városi képviselők nagyon gyér számban vettek részt. Élénk vita fejlődött ki a felett, hogy a város elfogadja e a polgármasternek azt az előterjesztését, amelylyel a közbiztonsági szolgálatnak a m. kir. oseudőrsóggol való ellátását sürgeti. A polgármester jelentése egész őszintén feltárta, hogy a rendőrség nem felei meg rendeltetésének. Hosszú évek tapasztalatai arról győzték meg a városi tanácsot s azt hisszük, a közönséget is, hogy megfelelő és képzett rendőrséget szervezni a legnagyobb áldozatok árán sem lehet. A legénység lolytou változik, mert a meg nem felelőket el kell bocsátani, akik pedig alkalmasak, igyekeznek minél előbb könnyebb ós jutalmazóbb foglalkozást keresni. A megbízhatatlanság s a kiképzés hiánya az oka annak, hogy a rendőrséget kellő nívóra emelni nom lehetett. Hiábavaló volt a létszám és fizetés felemelése s hiábavaló minden további áldozat. A szolgálat aunyir.i terhes, hogy a legénység minden idejét igénybe veszi. Arra, hogy szabad idejüket önképzésre használják fel, vagy